Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-29 / 74. szám, szombat
TÉMA: A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 29. A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Hány óra is van?! STREDL TERÉZIA Mindnyájunkban működik a biológiai óra és a lelki ketyegő is. Ezzel magyarázható, hogy ismerjük az örök fiatalokat és a koravéneket is, függetlenül a koruktól. Nem minden a születési dátum, nem elég a naptár az időmérésünkhöz. Van olyan, aki arra panaszkodik, hogy a nap 24 órája oly kevés..., s vannak olyanok, akiknél az üres járatokból is jut bőven a nap alatt. S lám, az évnek van olyan napja is, amikor a huszonnégy órából huszonöt lesz, avagy a huszonnégy órából csupán huszonhárom marad. A hétvégénk most az utóbbi jelenségre lesz példa. Sokan feltehetik a kérdést, hogy az óraátállítást megsínyli-e a szervezet? Vajon hogyan reagálunk rá, valóban olyan pozitívan, mint azt feltételezik? Nyerünk-e vele egy óra hatékonyságot, vagy inkább veszítünk vele, míg átállunk az új időszámításra? S a kérdések ahogy fogalmazódnak, úgy győződhetünk meg róla, hogy mindig akad olyan ember, akire a változások pozitív hatást tesznek, s maradnak olyanok is, akik ezt észrevétlenül áthidalják. A harmadik csoportban maradnak azok, akik nagyon nehezen birkóznak meg - a tavasz természetes velejárói mellett, mint amilyen a tavaszi fáradtság, napkitörések stb. - ezzel a racionális, emberi döntéssel. Mindegyikünk szervezete más és más. A selyemszállal átszőtt ideg- rendszer minden rezdülésre reagál, így a labilis emberek már az időváltozási frontokat is előre bejelzik, nemhogy egy kerek órát tudnának változás nélkül megélni. Ha még hozzájön egy negatív beállítódás is, hiszen „ez engem majd megvisel”, akkor csak még nehezebb lesz az alkalmazkodás. Persze, azzal is számolnunk kell, hogy hajlamosak vagyunk mindig megmagyarázni a bizonyítványunkat, bűnbakot keresni, s így sokunknál az időeltolódás módot ad kibeszélni magunkat a korai időre, leplezni álmosságunkat, fele- dékenységünket stb. Mivel a minket körülvevő teljesítményorientált környezet fokozott követelményeket támaszt a pontossággal szemben, sok esetben az idő stressz-tényezőt jelent. Gondoljunk csak bele: mindent időre kell leadni, megtanulni, felolvasni, kiszámolni, lefutni, időben kell elérni, elindulni, elrakni és még folytathatnánk. így az idő központi mozgatórugója életünknek. Akaratlanul is felfokozódik a szerepe, jobban beépül mindennapi készségtárunkba, automatizálódik. Hiszen hány embernek már az ébresztőórát sem kell beállítani, hiszen felébred magától. Sőt, ehhez annyira hozzászokott, hogy már akkor is ébred, ha nem várja kötelesség. Persze, ismerjük a másik véglet problémáit is, de általában őket mindig van ki ébressze, sürgesse, elindítsa, figyelmeztesse stb. A belső időérzékünk nagy mértékben függ a világosság-sötétség változásaitól. Sötétben a szervezet aluszékonyabb, mélyebben alszik, míg a világosság éberebbé tesz, frissebben ébredünk. A nyári időszámítás is ezzel a természetes ráhangolódással számol. Ennek ellenére jó, ha a szervezetet már előre felkészítjük a változásra. Negyed-, majd félórával, később már egész órával előbb megyünk lefeküdni, így a szervezetünket nem viseli meg a különbség, mert mennyiségben az alvás hossza megmarad. Ami huzamosan megviseli a szervezetet, az alvás megrövidítése. Az alváskutatók a felnőtt szervezet esetében manapság hét órában szabták meg az optimális alvási idő hosszát. Ha az alvásra ennél huzamosabb ideig kevesebb időt szánunk, akkor a szervezetünk azt megsínyli. Ezért fontos, hogy míg a szervezet nem érzékeli természetesen a lefekvés idejét, addig az óra járásának megfelelően feküdjünk. Fokozottan érvényes ez a gyerekeinkre, akik az első napokban nyugtalanabbul reagálnak a megváltozott ritmusra. Ezért hasznos a korábbi felkelést valami módon motiválni, pl. megnézzük, hogy a kertben kinyíltak-e már a jácintok, ma gyalog megyünk iskolába, hogy élvezhessük a Napocskát stb. A jó idő lehetővé teszi a kinti mozgás fokozását, s ha a gyerekek egészségesen elfáradnak az első focimeccseken, akkor a szervezetük igényelni fogja a korábbi lefekvést is. Ezért ajánlatosak egyebek mellett a tanulás utáni nagy séták, kerékpározások, kerti öntözések, korcsolyázás. A legkisebbeknél általában a délutáni alvás hossza befolyásolja nagy mértékben az esti lefekvés idejét, ezért nem baj, ha kevesebbet alszik a gyerek, mert előbb elálmosodik. Az egészséges szervezet számára az időeltolódás nem károsító. A túlérzé- keny, vagy rigid időbeosztásban élő embereknél a kezdeti időszakban problémát okozhat, ami áthidalható egy esti meleg fürdővel, ami álmosít, a délutáni szunyókálás elhagyásával, a fizikai többletmunkával. Természetesen, ha markáns kilengést tapasztalunk gyermekeinknél, vagy magunknál az eddigi életvitelhez mérten, és ez pár napon belül nem jár javulással, akkor keressük fel orvosunkat, aki további jó tanáccsal lát majd el bennünket. KÖRKÉRDÉS Elnézi a tanár a diák hétfői fáradtságát? Kulacs Róbert, a medvei Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola pedagógusa: „Az óraátállítás miatt mindenki fel van háborodva, pedig nem ez az egy óra alváshiány az, ami megviseli a diákokat. Hétfőn általában mindig fáradtabbak a diákok, mert hétvégén megszokják, hogy későn kell felkelni és lefeküdni. Most tavasszal ez kissé megviseli a kisdiákjaimat, mert korábban lesz sötét, de nem fognak tudni elaludni, így reggel az alváshiány miatt fáradtabbak lesznek. De ettől egy tanárnak sem kell elkeserednie, hiszen pár ötletes gyakorlat vagy játék beiktatásával fel lehet ébreszteni őket, csak jól kell őket ismerni ahhoz, hogy pedagógusként tudjuk, mi az, amivel felkeltjük az érdeklődésüket.” Pék Judit, a pozsonypüspöki Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola pedagógusa: „A diákjaim hétfőnként általában fáradtabbak, de toleráns vagyok velük szemben. Az oktatási módszeremhez hozzátartozik, hogy minden napot bemelegítőgyakorlattal kezdünk, hogy a gyerekek ne rögtön tanulással és feleltetéssel kezdjék a napot. így a munkának is nagyobb lelkesedéssel fognak neki.” Perényi Krisztina Felbárról a The Caledonian School nyelvtanára: „Mivel én nem csak diákokat, hanem felnőtteket is tanítok, ezért ezt a jelenséget nem érzem annyira súlyosnak. A hét elején délutánonként fiatalokat tanítok, ők a kötelező iskolalátogatás után önszántukból jönnek el az angolórára. A fáradtságot inkább a csütörtökön és pénteken tapasztalom, amikor már mindenki elcsigázott a heti tanulástól és munkától, és azt várja, hogy már érjen véget a hét, és kellően kipihenhessék magukat.” (he) Holnap egy órával előbbre, a nyári időszámítási ciklus végén pedig egy órával vissza kell forgatnunk óránkat Csak az éjjeliőrök örülnek? Az időszámítás váltogatásának ötlete Benjamin Franklin amerikai filozófustól és polihisztortól származik (Internetgrafika) Testünk, lelkünk egészére kiható merénylet készül ellenünk. Holnapra virradóan ugyanis - mint ahogy már évek óta a tavasz beköszön- tével megszokhattuk - egész pontosán hajnali két órakor három órára kell előbbre forgatnunk időmérő szerkezeteink mutatóit. Ez pedig nem jelent kevesebbet, minthogy egy órával megrövidítik azt az időt, melyet pihenéssel töltenénk. Éppen ezért egyáltalán nem lesz majd min csodálkoznia főnökünknek, tanárunknak, amiért hétfőn fáradtabbnak mutatkozunk előtte. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A nyári időszámítás alkalmazását állami rendelet szabályozza. Az érvényben lévő szabály a következő: a nyári időszámítás kezdete március utolsó vasárnapja 2 óra, a befejezése pedig október utolsó vasárnapja 3 óra. A gyakorlatban ez any- nyit tesz, hogy holnap, azaz március 30-án egy órával előbbre, a nyári időszámítási ciklus végén, október 26-án pedig egy órával vissza kell forgatnunk óránk mutatóit. Az energiaáram-termelők kivételével - mert hiszen a nyári időszámítás célja az energia-megtakarítás talán csak az éjjeliőrök örülnek az órák átállításának. Nincs ez persze mindenhol így, egyebek közt Japánban is, Tajvanon is egész évben ugyanaz az időszámítás érvényes, sőt Mauritiuson sincs nyári időszámítás. A kétféle - nyári és téli - időszámítás alkalmazásának ötlete már korábban felvetődött, még ha a felvetéssel egy időben nem is alakult ki a gyakorlata. Az időszámítás váltogatásának ötlete Benjamin Franklin amerikai filozófustól és polihisztortól származik, aki 1784-ben vetette fel a nyári időszámítás bevezetésének gondolatát, mondván évszakonként változik a sötét és világos órák száma, melyhez időszámításunknak alkalmazkodnia kellene. Javaslata azonban akkoriban megbukott. A nyári időszámítást először Franciaországban 1976-ban, három évvel az egész világot megrázó első olajárrobbanás után vezették be. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy így 300 000 tonna kőolajnak megfelelő energia-megtakarítás érhető el. Az évek során összesen 108 országban vették át a nyári-téli időszámítás rendszerét. 2000-ben az akkor már európai uniós tagországok úgy döntöttek, hogy meghatározatlan ideig folytatják az órák évente két alkalommal történő átállítását. Európa országai minden év októberének utolsó hétvégéjén állnak vissza a téli időszámításra. Szlovákiában 1979-ben vezették be a két időszámítás váltogatását. 1996-ig a téli, tehát a valódi középeurópai idő szerinti, illetve a nyári időszámítás hat-hat hónapig tartott. 1996-tól kezdve azonban Szlovákiában is az Európai Unióban létező gyakorlatnak megfelelően a korábbinál egy hónappal tovább, október végéig tart a nyári időszámítás, miáltal a téli időszámítás öt hónapra rövidült. Az eddigi tapasztalatok szerint így egy nagyobb város teljes évi áramfogyasztásának megfelelő villamos energiát lehet országos viszonylatban megtakarítani. Hiába az energia-megtakarítás, néha-néha elhangzanak eltérő vélemények is, melyek kifogásolják a kétféle időszámítás gyakorlatát, mondván az óraátállítás a gyermekek és az idősebbek körében a bioritmus felborulását váltja ki. Kétségtelen, az egyórányi alvásmegvonás, mellyel tavasszal életritmusunkat a napfelkeltéhez igazítjuk alaposan megviseli a szervezetünket, főként a gyermekekét. Mind a felnőtt, mind a fiatal szervezetnek több napra van szüksége ahhoz, hogy alkalmazkodjon az új időszámításhoz. Bioritmusunk felborulása kihatással bír teljesítményünkre is. Ilyen tájt sokkal aluszéko- nyabbak és fáradékonyabbak a diákok is. De nemcsak élettani szempontok képezik az ellenvélemények alapját, Izraelben például a vallásos közönség ellenzi a nyári időszámítást, mivel ez zavaija azokat, akik korán reggel imádkoznak, amikor még sötét van. Az ortodoxok kezdeményezték, hogy még a szeptemberi, engesztelés napi böjt előtt térjenek át a téli időszámításra. Ez azért fontos - állítják, mert ily módon egy órával kevesebbet kellene böjtölniük. A Swatch óragyár pár évvel ezelőtt első pillanatban forradalminak és tudományosnak látszó újítással próbálta átalakítani az időmérés filozófiáját, létrehozva egy időzónáktól és téli-nyári időszámítástól független időmérést: az internet időt. Az új időszámítás alapját a svájci óragyár központjában, Bielben mért idő szolgáltatja. A Swatch filozófiája szerint az új (internetes) világban értelmét veszti az időzóna, a téli-nyári időszámítás, ezért az idő kalkulációjának alapja az, hogy a napot 1000 részre osztják. Éjfélkor az idő „0”, délben „500” - természetesen téli időszámítás szerint és Bielben. Bár az internet idő bevezetése kézenfekvő megoldásnak tűnhet, ez ideig mégsem terjedt el. (érvé, i-t, he) Évente 154 ezer gépjárműbalesetet okoz az alváshiány Információ a nyári időszámítás energetikai előnyeiről Több hátrány, mint előny ISMERTETÉS Holnap bevezetik a nyári időszámítást, amelynek kapcsán egy órát elvesznek az éjszakánkból, mindannyian ennyivel kevesebbet áthatunk. Az óraállítást abból a célból vezették be, hogy jobban kihasználhassuk a hosszabb nyári nappali világos időszakot, így energiát, ezzel pénzt takarítsunk meg. Valószínű, hogy amennyit nyerünk a réven, legalább annyit elveszítünk a vámon. A téliről a nyári időszámításra való átállás kapcsán, amikor egy óra alvásidőt vesztünk, az USA-ban összehasonlították az óraátállítás előtti és az azt követő hét adatainak baleseti statisztikáját. Kiderült, hogy az átállást követően hat százalékkal megnőtt a halálos kimenetelű balesetek száma. Kanadai adatok szerint az egy óra alvásvesztés 7 százalékos növekedést okozott a közlekedési balesetek számában. Ha az egyszeri alvásmegvonás üyen következményekkel jár, könnyen elképzelhető, milyen hatása lehet a krónikus alváshiánynak. Szintén az USA-beli adatok szerint a krónikus inszomniások két és félszer annyi súlyos közlekedési balesetet okoznak, mint az átlagpopuláció. Egy . vizsgálatban az inszomniások 42 százaléka érezte magát nagyon álmosnak, a délutáni autóvezetési teszt közben. Óvatos amerikai becslés szerint évente 154 ezer gépjárműbaleset írható az alvászavarok számlájára. Az alvászavarban szenvedők gyakrabban okoznak üzemi baleseteket is. Különösen veszélyes a helyzet a többműszakos munkarendben dolgozóknál. Az alvászavarok ma már bizonyítottan a depresszió, a szorongásos betegségek, valamint a szív- érrendszeri betegségek - ezen belül a szív- infarktus - fontos kockázati tényezői. Az alvászavarban szenvedők átlag évi hat nappal többet töltenek táppénzen, mint az átlagpopuláció. Ha a szlovákiai gyógyszerforgalom Csak még öt percet... (Képarchívum) adatait tekintjük, láthatjuk, hogy nálunk még igen nagy arányban használják a korszerűtlen, a forgalomból a nyugati országokban már régen kivont készítményeket is. A hazai orvosok a legnagyobb meny- nyiségben egy olyan, a szervezetből meglehetősen lassan kiürülő altatót írnak fel, amelynek tompító, a teljesítményt - pl. az autóvezetést - rontó hatása bőven tart még másnap, a nappali órákban is. Ennek könnyen belátható kockázata mellett számolni kell azzal, hogy a gyógyszerhatás alatt okozott és elszenvedett balesetek, károk miatti jogi és anyagi felelősséget egyre inkább az illetőnek, magának kell visenie. Az alvászavarral jelentkező betegek esetében a kezelőorvos elsődleges feladata a lehetséges okok feltárása, a testi és lelki, idegi kísérőbetegségek és az esedeges specifikus alvászavarok felderítése. Ennek döntő része elvégezhető egy képzett szakember által végzett részletes kikérdezés révén, amely szükség esetén egyszerű vizsgálatokkal egészíthető ki. A beteggel általában először találkozó háziorvosok munkáját a hazánkban is lassan elterjedő alvásgyógyászatban jártas szakemberek segíthetik, (o, he, rv) több száz millió koronával csökkentek a villanyszámlák ahhoz képest, mintha a nyári időszámítást nem alkalmaznánk. Említésre érdemes, hogy a nyári időszámítás vége, azaz az órákvisszaál- lítási időpontja immár nyolcadik éve a szokásos szeptember végi vasárnap helyett október végén, vagyis 1 hónappal később történik. Ennek az az oka, hogy az európai országokban erre a gyakorlatra álltak át, amelyet a nemzetközi közlekedési menetrendek illeszkedése miatt mi is átvettünk, jóllehet az október hónapra is kiterjesztett nyári időszámítás már vülamosenergia-megtakarí- tással nem jár. Ez abból következik, hogy az esti 1 órával későbbi időpontban jelentkező világítási villa- mosenergia-fogyasztás megtakarítását a kora reggeli órákban 1 órával korábban jelentkező világítási többlet villamosenergia-igény kompenzálja. (n, érvé) Az intézkedés értelme, hogy a lakosság szokásos ébrenléti ideje, a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak minél nagyobb mértékben essen egybe a természetes világítással (MTI-felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A nyári időszámítás alkalmazása villamosenergia-megtakarítás céljából Szlovákiában 1979 óta történik. A megvalósítás módja közismert: a napéjegyenlőséghez (március 21 és szeptember 23.) közeli - az európai országokkal a közlekedési menetrendek harmonizációja miatt egyeztetett - tavaszi és őszi vasárnapon, hajnali két órakor az órákat tavasz- szal 1 órával előbbre, ősszel pedig 1 órával vissza állítják. Az intézkedés értelme, hogy a lakosság szokásos ébrenléti ideje a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak minél nagyobb mértékben essen egybe a természetes (napfényes) vüágítás- sal, ezáltal a világításra felhasznált villamosenergia-fogyasztás csökkenthető. Az így elérhető villamosenergia-megtakarítás az éves villamosenergia-igény mintegy 0,35-0,4 %-a. Ebből adódóan összességében Csökkenhet a villanyszámlánk
