Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-29 / 74. szám, szombat

TÉMA: A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 29. A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Hány óra is van?! STREDL TERÉZIA Mindnyájunkban működik a biológiai óra és a lelki ketyegő is. Ez­zel magyarázható, hogy ismerjük az örök fiatalokat és a koravéne­ket is, függetlenül a koruktól. Nem minden a születési dátum, nem elég a naptár az időmérésünkhöz. Van olyan, aki arra panaszkodik, hogy a nap 24 órája oly kevés..., s vannak olyanok, akiknél az üres járatokból is jut bőven a nap alatt. S lám, az évnek van olyan napja is, amikor a huszonnégy órából huszonöt lesz, avagy a huszonnégy órából csupán huszonhárom marad. A hétvégénk most az utóbbi je­lenségre lesz példa. Sokan feltehetik a kérdést, hogy az óraátállítást megsínyli-e a szer­vezet? Vajon hogyan reagálunk rá, valóban olyan pozitívan, mint azt feltételezik? Nyerünk-e vele egy óra hatékonyságot, vagy in­kább veszítünk vele, míg átállunk az új időszámításra? S a kérdések ahogy fogalmazódnak, úgy győződhetünk meg róla, hogy mindig akad olyan ember, akire a változások pozitív hatást tesznek, s ma­radnak olyanok is, akik ezt észrevétlenül áthidalják. A harmadik csoportban maradnak azok, akik nagyon nehezen birkóznak meg - a tavasz természetes velejárói mellett, mint amilyen a tavaszi fá­radtság, napkitörések stb. - ezzel a racionális, emberi döntéssel. Mindegyikünk szervezete más és más. A selyemszállal átszőtt ideg- rendszer minden rezdülésre reagál, így a labilis emberek már az időváltozási frontokat is előre bejelzik, nemhogy egy kerek órát tudnának változás nélkül megélni. Ha még hozzájön egy negatív beállítódás is, hiszen „ez engem majd megvisel”, akkor csak még nehezebb lesz az alkalmazkodás. Persze, azzal is számolnunk kell, hogy hajlamosak vagyunk mindig megmagyarázni a bizonyítvá­nyunkat, bűnbakot keresni, s így sokunknál az időeltolódás módot ad kibeszélni magunkat a korai időre, leplezni álmosságunkat, fele- dékenységünket stb. Mivel a minket körülvevő teljesítményorientált környezet fokozott követelményeket támaszt a pontossággal szemben, sok esetben az idő stressz-tényezőt jelent. Gondoljunk csak bele: mindent időre kell leadni, megtanulni, felolvasni, kiszámolni, lefutni, időben kell elérni, elindulni, elrakni és még folytathatnánk. így az idő központi mozgatórugója életünknek. Akaratlanul is felfokozódik a szerepe, jobban beépül mindennapi készségtárunkba, automatizálódik. Hi­szen hány embernek már az ébresztőórát sem kell beállítani, hiszen felébred magától. Sőt, ehhez annyira hozzászokott, hogy már akkor is ébred, ha nem várja kötelesség. Persze, ismerjük a másik véglet problémáit is, de általában őket mindig van ki ébressze, sürgesse, elindítsa, figyelmeztesse stb. A belső időérzékünk nagy mértékben függ a világosság-sötétség változásaitól. Sötétben a szervezet aluszékonyabb, mélyebben al­szik, míg a világosság éberebbé tesz, frissebben ébredünk. A nyári időszámítás is ezzel a természetes ráhangolódással számol. En­nek ellenére jó, ha a szervezetet már előre felkészítjük a változás­ra. Negyed-, majd félórával, később már egész órával előbb me­gyünk lefeküdni, így a szervezetünket nem viseli meg a különb­ség, mert mennyiségben az alvás hossza megmarad. Ami huza­mosan megviseli a szervezetet, az alvás megrövidítése. Az alvás­kutatók a felnőtt szervezet esetében manapság hét órában szab­ták meg az optimális alvási idő hosszát. Ha az alvásra ennél huza­mosabb ideig kevesebb időt szánunk, akkor a szervezetünk azt megsínyli. Ezért fontos, hogy míg a szervezet nem érzékeli termé­szetesen a lefekvés idejét, addig az óra járásának megfelelően fe­küdjünk. Fokozottan érvényes ez a gyerekeinkre, akik az első na­pokban nyugtalanabbul reagálnak a megváltozott ritmusra. Ezért hasznos a korábbi felkelést valami módon motiválni, pl. megnéz­zük, hogy a kertben kinyíltak-e már a jácintok, ma gyalog me­gyünk iskolába, hogy élvezhessük a Napocskát stb. A jó idő lehe­tővé teszi a kinti mozgás fokozását, s ha a gyerekek egészségesen elfáradnak az első focimeccseken, akkor a szervezetük igényelni fogja a korábbi lefekvést is. Ezért ajánlatosak egyebek mellett a tanulás utáni nagy séták, kerékpározások, kerti öntözések, kor­csolyázás. A legkisebbeknél általában a délutáni alvás hossza be­folyásolja nagy mértékben az esti lefekvés idejét, ezért nem baj, ha kevesebbet alszik a gyerek, mert előbb elálmosodik. Az egész­séges szervezet számára az időeltolódás nem károsító. A túlérzé- keny, vagy rigid időbeosztásban élő embereknél a kezdeti idő­szakban problémát okozhat, ami áthidalható egy esti meleg für­dővel, ami álmosít, a délutáni szunyókálás elhagyásával, a fizikai többletmunkával. Természetesen, ha markáns kilengést tapaszta­lunk gyermekeinknél, vagy magunknál az eddigi életvitelhez mérten, és ez pár napon belül nem jár javulással, akkor keressük fel orvosunkat, aki további jó tanáccsal lát majd el bennünket. KÖRKÉRDÉS Elnézi a tanár a diák hétfői fáradtságát? Kulacs Róbert, a medvei Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola pedagógusa: „Az óraátállítás miatt mindenki fel van háborodva, pedig nem ez az egy óra alváshiány az, ami megviseli a diákokat. Hétfőn általában mindig fáradtabbak a diákok, mert hétvégén meg­szokják, hogy későn kell felkelni és lefeküdni. Most tavasszal ez kis­sé megviseli a kisdiákjaimat, mert korábban lesz sötét, de nem fog­nak tudni elaludni, így reggel az alváshiány miatt fáradtabbak lesz­nek. De ettől egy tanárnak sem kell elkeserednie, hiszen pár ötletes gyakorlat vagy játék beiktatásával fel lehet ébreszteni őket, csak jól kell őket ismerni ahhoz, hogy pedagógusként tudjuk, mi az, amivel felkeltjük az érdeklődésüket.” Pék Judit, a pozsonypüspöki Magyar Tanítási Nyelvű Alapis­kola pedagógusa: „A diákjaim hétfőnként általában fáradtab­bak, de toleráns vagyok velük szemben. Az oktatási módszerem­hez hozzátartozik, hogy minden napot bemelegítőgyakorlattal kezdünk, hogy a gyerekek ne rögtön tanulással és feleltetéssel kezdjék a napot. így a munkának is nagyobb lelkesedéssel fog­nak neki.” Perényi Krisztina Felbárról a The Caledonian School nyelvta­nára: „Mivel én nem csak diákokat, hanem felnőtteket is tanítok, ezért ezt a jelenséget nem érzem annyira súlyosnak. A hét elején délutánonként fiatalokat tanítok, ők a kötelező iskolalátogatás után önszántukból jönnek el az angolórára. A fáradtságot inkább a csütörtökön és pénteken tapasztalom, amikor már mindenki elcsi­gázott a heti tanulástól és munkától, és azt várja, hogy már érjen véget a hét, és kellően kipihenhessék magukat.” (he) Holnap egy órával előbbre, a nyári időszámítási ciklus végén pedig egy órával vissza kell forgatnunk óránkat Csak az éjjeliőrök örülnek? Az időszámítás váltogatásának ötlete Benjamin Franklin amerikai filozó­fustól és polihisztortól származik (Internetgrafika) Testünk, lelkünk egészére ki­ható merénylet készül elle­nünk. Holnapra virradóan ugyanis - mint ahogy már évek óta a tavasz beköszön- tével megszokhattuk - egész pontosán hajnali két órakor három órára kell előbbre forgatnunk időmérő szerke­zeteink mutatóit. Ez pedig nem jelent kevesebbet, mint­hogy egy órával megrövidí­tik azt az időt, melyet pihe­néssel töltenénk. Éppen ezért egyáltalán nem lesz majd min csodálkoznia főnö­künknek, tanárunknak, ami­ért hétfőn fáradtabbnak mu­tatkozunk előtte. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A nyári időszámítás alkalmazását állami rendelet szabályozza. Az ér­vényben lévő szabály a következő: a nyári időszámítás kezdete márci­us utolsó vasárnapja 2 óra, a befe­jezése pedig október utolsó vasár­napja 3 óra. A gyakorlatban ez any- nyit tesz, hogy holnap, azaz márci­us 30-án egy órával előbbre, a nyá­ri időszámítási ciklus végén, októ­ber 26-án pedig egy órával vissza kell forgatnunk óránk mutatóit. Az energiaáram-termelők kivételével - mert hiszen a nyári időszámítás célja az energia-megtakarítás ta­lán csak az éjjeliőrök örülnek az órák átállításának. Nincs ez persze mindenhol így, egyebek közt Ja­pánban is, Tajvanon is egész évben ugyanaz az időszámítás érvényes, sőt Mauritiuson sincs nyári időszá­mítás. A kétféle - nyári és téli - időszámí­tás alkalmazásának ötlete már ko­rábban felvetődött, még ha a felve­téssel egy időben nem is alakult ki a gyakorlata. Az időszámítás válto­gatásának ötlete Benjamin Frank­lin amerikai filozófustól és poli­hisztortól származik, aki 1784-ben vetette fel a nyári időszámítás be­vezetésének gondolatát, mondván évszakonként változik a sötét és vi­lágos órák száma, melyhez időszá­mításunknak alkalmazkodnia kel­lene. Javaslata azonban akkoriban megbukott. A nyári időszámítást először Fran­ciaországban 1976-ban, három év­vel az egész világot megrázó első olajárrobbanás után vezették be. A hatóságok a lépést azzal indokol­ták, hogy így 300 000 tonna kő­olajnak megfelelő energia-megta­karítás érhető el. Az évek során összesen 108 országban vették át a nyári-téli időszámítás rendszerét. 2000-ben az akkor már európai uniós tagországok úgy döntöttek, hogy meghatározatlan ideig foly­tatják az órák évente két alkalom­mal történő átállítását. Európa or­szágai minden év októberének utolsó hétvégéjén állnak vissza a téli időszámításra. Szlovákiában 1979-ben vezették be a két időszámítás váltogatását. 1996-ig a téli, tehát a valódi közép­európai idő szerinti, illetve a nyári időszámítás hat-hat hónapig tartott. 1996-tól kezdve azonban Szlovákiá­ban is az Európai Unióban létező gyakorlatnak megfelelően a koráb­binál egy hónappal tovább, október végéig tart a nyári időszámítás, mi­által a téli időszámítás öt hónapra rövidült. Az eddigi tapasztalatok szerint így egy nagyobb város teljes évi áramfogyasztásának megfelelő villamos energiát lehet országos vi­szonylatban megtakarítani. Hiába az energia-megtakarítás, né­ha-néha elhangzanak eltérő véle­mények is, melyek kifogásolják a kétféle időszámítás gyakorlatát, mondván az óraátállítás a gyerme­kek és az idősebbek körében a bio­ritmus felborulását váltja ki. Két­ségtelen, az egyórányi alvásmegvo­nás, mellyel tavasszal életritmu­sunkat a napfelkeltéhez igazítjuk alaposan megviseli a szervezetün­ket, főként a gyermekekét. Mind a felnőtt, mind a fiatal szervezetnek több napra van szüksége ahhoz, hogy alkalmazkodjon az új időszá­mításhoz. Bioritmusunk felborulá­sa kihatással bír teljesítményünkre is. Ilyen tájt sokkal aluszéko- nyabbak és fáradékonyabbak a diá­kok is. De nemcsak élettani szem­pontok képezik az ellenvélemények alapját, Izraelben például a vallá­sos közönség ellenzi a nyári időszá­mítást, mivel ez zavaija azokat, akik korán reggel imádkoznak, amikor még sötét van. Az ortodo­xok kezdeményezték, hogy még a szeptemberi, engesztelés napi böjt előtt térjenek át a téli időszámítás­ra. Ez azért fontos - állítják, mert ily módon egy órával kevesebbet kellene böjtölniük. A Swatch óragyár pár évvel ezelőtt első pillanatban forradalminak és tudományosnak látszó újítással próbálta átalakítani az időmérés fi­lozófiáját, létrehozva egy időzónák­tól és téli-nyári időszámítástól füg­getlen időmérést: az internet időt. Az új időszámítás alapját a svájci óragyár központjában, Bielben mért idő szolgáltatja. A Swatch filo­zófiája szerint az új (internetes) vi­lágban értelmét veszti az időzóna, a téli-nyári időszámítás, ezért az idő kalkulációjának alapja az, hogy a napot 1000 részre osztják. Éjfélkor az idő „0”, délben „500” - természe­tesen téli időszámítás szerint és Bielben. Bár az internet idő beveze­tése kézenfekvő megoldásnak tűn­het, ez ideig mégsem terjedt el. (érvé, i-t, he) Évente 154 ezer gépjárműbalesetet okoz az alváshiány Információ a nyári időszámítás energetikai előnyeiről Több hátrány, mint előny ISMERTETÉS Holnap bevezetik a nyári időszámí­tást, amelynek kapcsán egy órát el­vesznek az éjszakánkból, mind­annyian ennyivel kevesebbet átha­tunk. Az óraállítást abból a célból vezették be, hogy jobban kihasznál­hassuk a hosszabb nyári nappali vi­lágos időszakot, így energiát, ezzel pénzt takarítsunk meg. Valószínű, hogy amennyit nyerünk a réven, legalább annyit elveszítünk a vámon. A téliről a nyári időszámítás­ra való átállás kapcsán, amikor egy óra alvásidőt vesztünk, az USA-ban összehasonlították az óraátállítás előtti és az azt követő hét adatainak baleseti statisztikáját. Kiderült, hogy az átállást követően hat százalékkal megnőtt a halálos kimenetelű bal­esetek száma. Kanadai adatok sze­rint az egy óra alvásvesztés 7 száza­lékos növekedést okozott a közleke­dési balesetek számában. Ha az egy­szeri alvásmegvonás üyen következ­ményekkel jár, könnyen elképzelhe­tő, milyen hatása lehet a krónikus al­váshiánynak. Szintén az USA-beli adatok szerint a krónikus inszomniások két és félszer annyi súlyos közlekedési balesetet okoznak, mint az átlagpopuláció. Egy . vizsgálatban az inszomniások 42 százaléka érezte magát nagyon álmosnak, a délutáni autóvezetési teszt közben. Óvatos amerikai becs­lés szerint évente 154 ezer gépjár­műbaleset írható az alvászavarok számlájára. Az alvászavarban szen­vedők gyakrabban okoznak üzemi baleseteket is. Különösen veszélyes a helyzet a többműszakos munka­rendben dolgozóknál. Az alvászavarok ma már bizonyítot­tan a depresszió, a szorongásos be­tegségek, valamint a szív- érrend­szeri betegségek - ezen belül a szív- infarktus - fontos kockázati ténye­zői. Az alvászavarban szenvedők át­lag évi hat nappal többet töltenek táppénzen, mint az átlagpopuláció. Ha a szlovákiai gyógyszerforgalom Csak még öt percet... (Képarchívum) adatait tekintjük, láthatjuk, hogy nálunk még igen nagy arányban használják a korszerűtlen, a forga­lomból a nyugati országokban már régen kivont készítményeket is. A hazai orvosok a legnagyobb meny- nyiségben egy olyan, a szervezetből meglehetősen lassan kiürülő altatót írnak fel, amelynek tompító, a telje­sítményt - pl. az autóvezetést - ron­tó hatása bőven tart még másnap, a nappali órákban is. Ennek könnyen belátható kockázata mellett számol­ni kell azzal, hogy a gyógyszerhatás alatt okozott és elszenvedett balese­tek, károk miatti jogi és anyagi fele­lősséget egyre inkább az illetőnek, magának kell visenie. Az alvászavarral jelentkező betegek esetében a kezelőorvos elsődleges feladata a lehetséges okok feltárása, a testi és lelki, idegi kísérőbetegsé­gek és az esedeges specifikus alvás­zavarok felderítése. Ennek döntő része elvégezhető egy képzett szak­ember által végzett részletes kikér­dezés révén, amely szükség esetén egyszerű vizsgálatokkal egészíthető ki. A beteggel általában először ta­lálkozó háziorvosok munkáját a ha­zánkban is lassan elterjedő alvás­gyógyászatban jártas szakemberek segíthetik, (o, he, rv) több száz millió koronával csökken­tek a villanyszámlák ahhoz képest, mintha a nyári időszámítást nem al­kalmaznánk. Említésre érdemes, hogy a nyári idő­számítás vége, azaz az órákvisszaál- lítási időpontja immár nyolcadik éve a szokásos szeptember végi vasár­nap helyett október végén, vagyis 1 hónappal később történik. Ennek az az oka, hogy az európai országok­ban erre a gyakorlatra álltak át, amelyet a nemzetközi közlekedési menetrendek illeszkedése miatt mi is átvettünk, jóllehet az október hó­napra is kiterjesztett nyári időszámí­tás már vülamosenergia-megtakarí- tással nem jár. Ez abból következik, hogy az esti 1 órával későbbi idő­pontban jelentkező világítási villa- mosenergia-fogyasztás megtakarí­tását a kora reggeli órákban 1 órával korábban jelentkező világítási több­let villamosenergia-igény kompen­zálja. (n, érvé) Az intézkedés értelme, hogy a lakosság szokásos ébrenléti ideje, a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak minél nagyobb mértékben essen egybe a ter­mészetes világítással (MTI-felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A nyári időszámítás alkalmazása villamosenergia-megtakarítás céljá­ból Szlovákiában 1979 óta történik. A megvalósítás módja közismert: a napéjegyenlőséghez (március 21 és szeptember 23.) közeli - az európai országokkal a közlekedési menet­rendek harmonizációja miatt egyez­tetett - tavaszi és őszi vasárnapon, hajnali két órakor az órákat tavasz- szal 1 órával előbbre, ősszel pedig 1 órával vissza állítják. Az intézkedés értelme, hogy a lakos­ság szokásos ébrenléti ideje a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak mi­nél nagyobb mértékben essen egybe a természetes (napfényes) vüágítás- sal, ezáltal a világításra felhasznált villamosenergia-fogyasztás csök­kenthető. Az így elérhető villamos­energia-megtakarítás az éves villa­mosenergia-igény mintegy 0,35-0,4 %-a. Ebből adódóan összességében Csökkenhet a villanyszámlánk

Next

/
Thumbnails
Contents