Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-04 / 52. szám, kedd

Régió ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 4. Fejszét vágott a fejébe Kassa. Gyilkossági kísérlet mi­att tettek tegnap vádemelési javaslatot a kassai nyomozók egy 47 éves férfi ellen, aki fej­szét vágott egy 55 éves ólublói férfi fejébe. Az áldozat a táma­dást túlélte, de azonnal meg kellett műteni, s állapota még mindig nagyon súlyos. A meg­támadott férfi a lakását jogta­lanul bitorló támadót akarta kirúgni, de ő a vita hevében fejszével rontott rá. (SITA) Megelégelte a brutalitást Komárom. A rendőrséget hív­ta segítségül férje ellen egy ko­máromi nő, miután az késsel a kezében azzal fenyegette, hogy a gyomrából kiszakítja a beleit. A nő már az előző nap is a rendőrök segítségét kérte, de az agresszív családfőt akkor még hazaengedték. (SITA) Kővel hajigálták a vonatot Vágtornóc. A falu és Vágsellye közti vasútszakaszon kővel ha­jigáit egy személyvonatot egy 13 és egy 15 éves fiú. Az egyik kő a mozdony ablakát is betör­te. A mozdonyvezető szeren­csére nem veszítette el a lélek­jelenlétét. A fiú a vasúti rend­őrségnek anyja jelenlétében bevallotta tettét, mondván, csak a többiek előtt akart fel­vágni. (SITA) Vissza kell fizetnie a juttatást Rozsnyó. Több mint 140 ezer koronát köteles visszafizetni a járási hivatal szociális osztá­lyának az a helybéli nő, aki 1997 és 2002 között úgy kapta a szociális juttatást, hogy a sa­ját lakását bérlőknek adta ki, miközben ő a főijével együtt egy másik lakásban élt. A jut­tatás éppen azoknak jár, akik a törvény értelmében szükség- helyzetben vannak. Az ügy bí­róság elé kerül. (SITA) Terjed az influenza Komárom. A múlt héten a Ko­máromijárásban 1179 személy­nél regisztráltak influenzát, ami 51,5 százalékkal több az egy héttel korábbinál - tudtuk meg Alena Véghovától, az Álla­mi Egészségügyi Intézet jár­ványügyi osztályának munka­társától. Valamennyi korosztály esetében nőtt a betegek száma, de leginkább az iskolaköteles gyermekeket sújtja a náthaláz. Egyre gyakrabban lépnek fel szövődmények, például légcső- és tüdőgyulladás. Járványról egyelőre nem beszélhetünk, de az elkövetkező napokban vár­hatóan még tovább nő a bete­gek száma, (vkm) MKP-konferencia Királyhelmecen Királyhelmec. A múlt hét vé­gén tartotta konferenciáját az MKP tóketerebesi járási szer­vezete. A harminchat alapszer­vezet 88 küldötte értékelte a párt járáson belüli eddigi tevékenységét, és Erdélyi Zol­tán személyében megválasz­totta az új elnököt és a 13 tagú új elnökséget, (hgy) Jár vány szerű hasmenés Nyitra. Járványszerű hasme­nést észleltek a napokban az ógyallai és nyitrai nyugdíjasott­honban, az egyik verebélyi óvodában és a Lévai Járási Hi­vatalban. A két nyugdíjasott­honban valószínűleg vírus, az óvodában és a járási hivatalban étel okozta a fertőzést. (TASR) Érsekújvár és Komárom református egyházközségei már tárgyalásokat kezdtek arról, hogy a kapuzatot Komáromból Érsekújvárba szállítsák ■ Az érsekújvári erőd egykori kapukerete ma a komáromi református templom udvarában áll (Száz Ildikó felvétele) Egykori helyére kerülhet a kapukeret SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Hamarosan újra Érsek­újvárba kerülhet az egykori ottani erődrendszer ma Komáromban, a református templom udvarán talál­ható kapukerete. A visszaszállítás­ról már tárgyalnak az érsekújvári és a komáromi református lelkészek. A keret - mint az a mellette elhelye­zett táblán is olvasható - „az érsek­újvári vár barokk kapurámája a XVI. századból, mely a vár lebontá­sakor 1710-ben került a komáromi Rabváltó Szerzet kolostorába, amit 1800-ban katonakórházzá alakítot­tak át”. A kórházat 1947-ben lebon­tották, s a kapukeretet 1954-ben ál­lították mai helyére. A tárgyaláso­kat az érsekújvári székhelyű, két évvel ezelőtt alakult Castrum No­vum- Naarden Szellemi Híd Polgá­ri Társulás tagjai kezdeményezték, akik a holland Naarden városában található, az egykori érsekújvári­hoz hasonló erődrendszer részle­ges visszaállítását tervezik. Többek közt legalább egy vagy két bástya korhű, eredeti helyén történő re­konstruálását tűzték ki célul. A Naarden és Érsekújvár közti kap­csolat megerősödése az egész régió életébe változást hozna - egyebek mellett a foglalkoztatás és a nem­zetközi üzleti kapcsolatok terén is. Pischinger Géza, Érsekújvár pol­gármestere a társulás tiszteletbeli tagjaként fontosnak tartja e törté­nelmi-szellemi híd újraélesztését. „A társaság írásbeli kérelmét a ko­máromi tiszteletetes úr a presbitéri­um elé terjeszti. Szombati találko­zásunk alkalmával elmondta, véle­ménye szerint a kapukeret átvitele nem elképzelhetetlen, amennyiben a társaság vállalja az ezzel járó költ­ségeket, és amint azt az érsekújvá­riak felajánlották, az eredeti mű­emlék helyébe egy másolatot ké­szíttetnének” - tájékoztatott a tár­gyalások eredményéről Nátek Sán­dor érsekújvári tiszteletes. Az új létesítményben egyes szolgáltatásokat a település lakossága biztosíthat majd Eszmecsere Csábon az oktatásügy időszerű kérdéseiről Pedagógusok találkozója Gyűjtő tábort nyitottak tegnap Apátújfalun A belügyminisztérium tulaj­donát képező apátújfalui volt kaszárnyában tegnap átme­neti gyűjtőtábort nyitott a be­vándorlási hivatal. SZÁSZI ZOLTÁN A Nagykürtösi járásban lévő község külterületén lévő egykori laktanya 150 katona befogadására volt alkal­mas - most megközelítőleg ugyan­ennyi, Szlovákiába bevándorolt me­nekült számára alakítanak ki gyűjtő­tábort. A belügyminisztérium az el­múlt években az épületegyüttes fel­újítására és karbantartására har­mincmillió koronát költött. Mivel gyűjtőtáborról, tehát a menekültek ideiglenes elhelyezését szolgáló ob­jektumról van szó, ebben az esetben a szakminisztériumnak nem kellett V. KRASZNICA MELITTA Komárom. A Középiskolai Szaktan­tárgyi Versenyre (SOC) benevezett pályamunkákból rendeznek kiállí­tást ma és holnap a komáromi Ipari Szakközépiskolában. Általában a negyedikes diákok körében van ér­deklődés a verseny iránt, hiszen a jól kidolgozott, a gyakorlatban is be­mutatott pályamunkával „kiválthat­ják” a gyakorlati érettségi vizsgát, pontosabban a vizsgabizottság előtt már csak meg kell védeniük azt - tudtuk meg Mezei Adriannától, a SOC iskolai koordinátorától. Kiállí­kikémie a helyi önkormányzat véle­ményét az intézmény elhelyezésé­ről. A helybéliek ugyan megpróbál­tak hangot adni nemtetszésüknek, mivel azonban semmilyen jogi esz­közt nem találtak a gyűjtőtábor el­helyezése ellen, inkább a bevándor­lási hivatallal való korrekt együtt­működés útját kezdték járni. Az ille­tékesekkel folytatott tárgyalások eredményeként a községben élők biztosítják a tábor fenntartásával kapcsolatos egyes szolgáltatásokat. Az épület felújításából is kiveszik a részüket, mivel a még hátralévő két és fél millió koronás beruházást a helyi szolgáltató vállalat szerezte meg. „Őszintén megmondva, kicsit aggódtunk az elején, de most már megnyugodtak a kedélyek. A beván­dorlási hivatal illetékesei megnyug­tattak bennünket, hogy ebből nem tás formájában tavaly mutatták be először az elkészített munkákat. Mégpedig azzal a céllal, hogy fel­keltsék az alsóbb évfolyamokat lá­togató diákok érdeklődését, illetve lehetőséget kínáljanak a verseny­ben résztvevőknek munkájuk széle­sebb körű bemutatására. A kiállítás­ra idén is meghívták a környékbeli alapiskolák nyolcadikos és kilence­dikes tanulóit, hogy azok közelebb­ről is megismerkedhessenek az ipa­riban folyó szakmai oktatással. „Ál­talában minden évben készítenek a diákok hangfalakat, erősítőket, amelyeket a tanítási órák szüneté­származhat hátránya a falunak, s akárhogyan is nézzük a dolgot, saj­nos, szükség van ilyen intézményre. Bajbajutott emberekről, hazájukból háború, nyomor vagy üldöztetések miatt elmenekültek ideiglenes elhe­lyezéséről van szó. Emberekről, akik emberi bánásmódot várnak el. Ha itt találtak az elhelyezésükre megfe­lelő helyet és ebbe nincs beleszólá­sunk, legalább használjuk ki az eb­ből adódó lehetőségeket. Nekem, mint polgármesternek az a fontos, hogy 25-30 ember munkát talál eb­ben az intézményben, hogy az ott el- helyezendók étkeztetését a falu vál­lalkozói szolgáltatásként fogják megoldani, hogy a községi szolgál­tató vállalat dolgozóinak lesz mun­kájuk az épület további javításánál” - nyilatkozta Jámbor László, Apát- újfalu polgármestere. ben az érdeklődők kipróbálhatnak” - mondta a tanárnő. A pályamun­kák közt vannak fűnyírók, köszö­rűk, biztonsági berendezések, de különböző, a gyakorlati oktatásban használható segédeszközök is. A munkák nagy része nagyon hasznos találmány. Á mobilriasztó például egy fóliában teljesít majd szolgála­tod ha a hőmérséklet a kritikus szint alá csökken vagy nincs áram, auto­matikusan hívja a termelőt, figyel­meztetve ót a veszélyre. Egy másik pályamunka, a kavicsosztályozó konkrét felkérésre, egy vállalkozó részére készült. SZÁSZI ZOLTÁN Csáb. A Nagykürtösi járás települé­sén a Palócföldi Pedagógusok XI. Ta­lálkozójára várják ma az Ipoly men­ti, nagykürtösi régió pedagógusait. A szakmai találkozó öt szekcióban elemzi az oktatásügy egyes problé­maköreit. Az iskolavezetés, az iden­titástudat, az óvodai nevelés, a kör­nyezet és a magyar család témakör­ének megvitatása előtt két előadást is meghallgathatnak a résztvevők. A magyarországi Közoktatási Moder­nizációs Alapítvány elnöke, Dobos Krisztina a tudástőke 21. századi szerepéről, Csath Magdolna, ma­GAÁL LÁSZLÓ Galánta. Idén májustól Galántán is bevezetik az úgynevezett SOS-pos- taláda intézményét. A rendőrség azt várja, hogy ezekbe a bűncselekmé­nyek felderítését segítő bejelentése­ket helyeznek majd el a lakosok. Lá­dákat helyeznek el például a közép­iskola, a munkaügyi hivatal és városi rendőrség épületének falán. Ezekbe bárki bedobhatja információját. A tájékoztatás az elkövető hollétére, a megtörtént vagy tervezett bűncse­lekményekre és minden más, gya­nús eseményre, körülményre vonat­kozhat. Kiss Klaudia főhadnagy, a já­rási rendőrkapitányság szóvivője és gyarországi egyetemi tanár pedig a nemzeti érdekérvényesítés és glo­balizáció kapcsolatáról mondja el gondolatait. Ä résztvevők Mézes Ru­dolftól, a Szövetség a Közös Célo­kért - Magyar Szülők Szövetsége ve­zetőjétől részletes információkat kapnak a „Szülőföldön magyarul” pályázati lehetőségeiről is. A szerve­ző Palóc Társaság elnöke, Urbán Aladár szerint a rendszerváltás után megritkult módszertani napok nyo­mán szükség van olyan eszmecse­rékre, ahol az oktatásban dolgozó szlovákiai magyar szakemberek nemcsak szűkebb szakmai, hanem más kérdésekkel is foglalkoznak. bűnmegelőzési szakembere tájé­koztatott, a rendszert a drogbűnö­zésről elhíresült Szereden már ta­valy kipróbálták, s idén a járási székhelyen az új galántai polgár- mester kérésére vezetik be. A galántai rendőrkapitánytól, Stefan Polacek századostól megtudtuk, hogy a szeredi SOS-ládákban már olyan információkat is találtak, amelyek konkrétan hozzájárultak egy-egy bűncselekmény felderítésé­hez. Az SOS-ládán keresztül üzenő lakosoknak szavatolják a szigorú ti­toktartást, az SOS ládát pedig csak a bűnügyi rendőrség erre kijelölt, a bizalmas információk feldolgozásá­ra jogosult munkatársai üríthetik ki. Sok pincét, kamrát törnek fel a téhányi lakótelepen Kassán több a bűntény, kevés a városi rendőr Az Ipari Szakközépiskolában rendezett tárlatra az alapiskolák diákjait is meghívják Mobiltelefon-riasztó - a fóliasátorba A rendőrség a lakosság hatékonyabb segítségére számít SOS-ládák Galántán is A Feledre tartó délutáni vonaton néha szinte közelharcot kell folytatni az ülőhelyekért Két kocsi megy, de csak egy jön SZÁSZI ZOLTÁN Tomalja/Feled. Míg a Feled- Tor­naija vasútszakaszon reggel Feled felől két, szinte teljesen kihasznált kocsi gyűjti az utazókat Tornaija fe­lé, délután szinte közelharcot kell folytatni az ülőhelyekért, mert ugyanennyi utazó számára már csak egy kocsit indítanak vissza Pelsőc ál­lomásáról Feledre. Erre Bálint Jó­zsef, Tornaiján dolgozó feledi lakos, figyelmeztette lapunkat. Elmondta, a rendszeresen utazók 2001-ben egyszer már panaszt tettek ebben az ügyben. Akkor meghallgatásra talált a kérésük, most azonban újra rosz- szabbodott a helyzet. Bálint József szerint maga a vasút riasztja el az utazókat, mert a kialakult kényel- medenségek miatt egyre többen vá­lasztják a buszközlekedést Ám a vasúti személyszállítás korlátozása miatt most már a buszjáratok is meglehetősen zsúfoltak. „Állítom, hogy a motorvonat Tornaijától Ri- maszécsig szinte 150 százalékra ki­használt. A gyerekek már nem is ke­resnek ülőhelyet, hanem inkább az előtérben állnak, ami balesetveszé­lyes. Nem értik az emberek, miért nem kapnak a pénzükért normális szolgáltatást, miért nem lehet a va­gonszám ugyanannyi visszafelé Fe­ledre, mint reggel Feled felől Tor­naijára. Idén ismét panaszt teszünk, ha kell aláírást is gyűjtünk” - mond­ta Bálint József. A pelsőö vasútállo­más személyforgalomért felelős osz­tályvezetője, Ján Sivák a problémá­ról még nem hallott. A pelsőri vasút­állomáson a zólyomi pályafőnökség személyszállítási osztályának sza­bályzatai szerint állítják össze a sze­relvényeket. „Ha valaki írásban kér bennünket, hogy rendkívüli ese­ménykor külön kocsit csatoljanak a járathoz, ezt meg tudjuk tenni. A ko­csik számáról a pályafőnökség dönt, s nem ismeijük annak okait, hogy Feledre miért megy csupán egy ko­csi megy. Az érintetteknek azt aján­lom, forduljanak a zólyomi pályafő­nökséghez” - nyilatkozta Ján Sivák. A zólyomi pályafőnökség személy- forgalmi szakelőadója, Ján Mudrák lapunknak közölte, a problémáról még nem tudott. „A vasúti személy- szállításnál teljesen mindegy, mi­lyen hosszú a vonat. Ha bebizonyo­sodik a panasz jogossága, azonnal intézkedni fogunk” - hangsúlyozta a szakelőadó. JUHÁSZ KATALIN Kassa. A téhányi lakótelepen ta­valy az előző évhez képest 90 szá­zalékkal nőtt a pince- és spájzfeltö- rések száma. A közös helyiségekből is egyre gyakrabban tűnnek el ke­rékpárok, babakocsik és bútorok. A városrész polgármestere elsősor­ban a gondatlan lakókat hibáztatja, ám a kassai képviselő-testület tag­jaként a közelmúltban a városi rendőrség munkáját is bírálta. Cyril Betűs kevésnek tartja a tizenkét órás szolgálatot, amelyet csupán három fő lát el a lakótelepen. Egy önálló őrszoba létrehozását java­solja, ahol napi huszonnégy órában tizenöt városi rendőr dolgozna. „A városrész folyamatosan növekszik, ma már több mint 22 ezren élnek itt, a kiskorúak száma elérte a nyolcezer főt. A pincéket gyakran unatkozó tizenévesek törik fel, akik a közvagyont sem kímélik. Éjjelen­te a lakótelepen megoldatlan a rendfenntartás” - számolt be Betűs, hozzátéve, hogy a lakók az utcán sincsenek biztonságban, mivel a csatornalejáratok fedeleit rendsze­resen ellopják. Betűs további újító javaslata, hogy a városi rendőrök számára szervezzenek önvédelmi kurzusokat, és tanítsák meg őket a lőfegyver használatára, mert e nél­kül védtelenek a lakótelepi bandák­kal szemben. A javaslat kapcsán fel­merült a városi rendőrség jövőjé­nek a kérdése is. Kassa főpolgár­mestere úgy látja, az állandó té­hányi szolgálat elsősorban anyagi kérdés. „Amíg a testület egyetlen bevételi forrása a parkolódíjakból származó évi 25 millió korona, le­hetetlen a bővítés” - szögezte le Zdenko Trebula. A városi rendőr­ség két éve még háromszáz embert alkalmazott, ám az anyagi gondok­kal küzdő Kassán ma már csak 170 főt tudnak foglalkoztatni. A téhá- nyiak tehát egyelőre csak a bejárati ajtók gondos zárásával, lakásaik és pincéik biztosításával védekezhet­nek a betörők ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents