Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-27 / 72. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 27. Közélet 5 Interjú Hodossy Dezsővel, a dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtár igazgatójával a „művelődés szentélyeinek" helyzetéről Kevesebben járnak könyvtárba Több rendezvénysorozat zaj­lik a napokban a Könyvtárak Hete alkalmából. Vajon mi­lyen átalakuláson mentek át a rendszerváltás óta a könyvtárak? Legtöbbjük a fenntartó intézmény állandó változása, a könyvállomány elöregedése és a folyamatos pénzhiány miatt gondokkal küzd. Hodossy Dezsővel, a dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtár igazgatójával ezek­ről a problémákról beszél­gettünk. BEKE ZSOLT Milyen most a könyvtárak hely­zete? Eléggé bizonytalan az egész or­szágban. Ez részben az ország gaz­dasági helyzetét tükrözi, részben pedig a fenntartó intézmények gyors váltakozásának következmé­nye. Április elsejétől a nagyszom­bati megyei önkormányzathoz tar­tozunk, s ez már a hatodik fenntar­tó intézmény a rendszerváltás óta. Mindez meglátszik a múlt évi tevé­kenységünkön is. A könyvtár azért van, hogy növelje könyvállomá­nyát, hogy lehetőséget adjon az embereknek az olvasásra, művelő­désre. Ezt sajnos nem tudjuk telje­síteni. Tulajdonképpen csak a túl­élésre kapunk pénzt - az alkalma­zottak bérére és a működési költsé­gekre, könyvet sajnos nem tudtunk vásárolni. Ráadásul mi olyan sze­rencsétlen helyzetben vagyunk, hogy évi 200 ezer koronát bérleti díjára kell kifizetnünk. A városi hi­vatal nem támogatja könyvtárun­kat arra hivatkozva, hogy a megyé­hez tartozunk. De mivel látogató­» A pénzhiány miatt csak a legkeresettebb kötetek beszerzésére fut­ja, s le kellett monda­nunk néhány folyóirat, illetve szakkönyv . . megvásárlásáról. >> ink kilencven százaléka a város la­kója, úgy gondolom az erkölcsi tá­mogatás mellett anyagit is érde­melnénk, amit egyébként a me­gyénkben található többi könyvtár meg is kap. Mindez milyen következménye­ket von maga után? Mivel nem tudjuk új könyvekkel A magas könyvárak miatt egyre többen járnának könyvtárba, de képtele­nek vagyunk igényeiknek megfelelni (Terézia Madarová felvétele) bővíteni kínálatunkat, tavaly olva­sói táborunk nyolcszáz taggal, s így a kikölcsönzött könyvek száma is mintegy 35 ezerrel csökkent. S ami a legaggasztóbb, hogy a fiatal könyvkölcsönzók száma is megfo­gyatkozott. Ellentmondásos hely­zet állt elő, mivel a magas könyv­árak miatt egyre többen vennék igénybe szolgáltatásainkat, de képtelenek vagyunk igényeiknek megfelelni. Meggyőződésem sze­rint ha az új könyvek vásáriását tá­mogatnák, az olvasói létszám és a kölcsönzés rövid időn belül a dup­lájára emelkedne, hiszen rengeteg új könyv kerül piacra, s az emberek keresik is ezeket. Milyen szolgáltatásokat nyújt a Csallóközi Könyvtár? Elsősorban a környék és Dunaszer- dahely művelődési és tanulmányi igényeit elégíti ki. Olyan könyvál­lomány kiépítésére törekednénk, amely kielégíti az olvasó közönség általános művelődési igényeit, és megfelelő szakirodalmat nyújt a kutatóknak is. Azonban a pénzhi­ány miatt csak a legkeresettebb kö­tetek beszerzésére futja, s le kellett mondanunk néhány folyóirat, illet­ve a szakkönyvek kellő mértékű vásárlásáról is. Ezen könyvek hiá­nya előbb-utóbb rossz hatással lesz a művelődés egész területére. Könyvtárunk a szlovákiai magyar nyelvű folyóiratok feldolgozásá­nak szlovákiai központja. A Biblio­gráfia Hungarica megbízható ada­tokat kínál arról a szellemi tevé­kenységről, amelyet napjainkban a szlovákiai magyarok végeznek, és az ő írásbeli műveikről. Utóbbi időben elterjedtek a könyvtári lopások. Tapasztalnak ilyet Dunaszerdahelyen is? Nálunk szabad polcos választás van, és sajnos az utóbbi években egyre gyakrabban találkozunk - főleg benti használatú könyveknél - azzal, hogy a könyvek lapjait ki­tépik, és elviszik. Néha egész köte­tek is eltűnnek. Nem rendelkezünk megfelelő védőberendezéssel, és nincs ruhatárosunk sem, aki a tá­vozókat ellenőrizné. Ez etikátlan, könyvtárlátogató emberhez mél­tatlan magatartás. Hogyan változhat meg a hely­zet? Én abban bízom, bár a költségve­tést még nem ismerjük, hogy idén könyvvásárlásra is kapunk pénzt. S ami különösen örvendetes, hogy feltehetően a kolléganők befejezik az állomány számítógépes rögzíté­sét, s már ebben az évben áttérhe­tünk a számítógépes kölcsönzésre. Az olvasói regisztráció már most számítógépen történik. Ezen kívül az internetet is igénybe vehetik az érdeklődők. A gondok ellenére hogyan pró­bálják bővíteni az ajánlatot? A könyvvásárlással kapcsolatban két tendenciát figyelhetünk meg. Egyrészt folyamatosan csökken az erre fordítható pénz, másrészt hi­hetetlen mértékű áremelkedést ta­pasztalhatunk. 1990-ben például 334 ezer koronát tölthettünk könyvvásárlásra, melyért akkor 7200 kötetet kaptunk, tavaly 50 ezer koronáért 804 új kötetet vet­tünk. Ezért új beszerzési módokat kell keresnünk, támogatókat sze­rezni, pályázni. Ami mindenképp biztató, hogy több helyről kaptunk ajándék könyveket, adományokat. Ki kell emelni itt Győry Attilát és a Családi Könyvklubot, mely a már­ciusi könyvtári hétre 10 ezer koro­na értékben ifjúsági könyvet aján­\\ A benti használatú r könyvek lapjait gyakran kitépik, néha egész kötetek is . . eltűnnek. >N dékozott könyvtárunknak. De em­líthetem a Coca Colát is, mely egy felolvasókörút kapcsán ugyanilyen értékben támogatott bennünket. Jól kiépített kapcsolataink vannak több magyarországi könyvtárral is, az Országos Széchényi Könyvtár­ral, a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárral és a Győri Városi Könyvtárral. Együttműködünk a könyvállomány gyarapításában kölcsönös ajándékozással és nem­zetközi kiadványcserével. Sor ke­rül rendszeres tapasztalatcserére, különböző szakmai tanácskozá­sokra, tanulmányutakra. A Pro Hungaris Alapítvány például 800 magyar könyvet adományozott. S az is nagyon jó dolog, hogy sok csa­lád, magánszemély hoz be köny­vet. Mindez fontos, de semmikép­pen nem elég. A könyvtárak UNESCO által meghirdetett alapí­tólevele is úgy szól, hogy a könyv­tárakat az államnak kötelessége fenntartani. Ez az alkotmányban adott joga az embernek, hiszen a könyvtárak a művelődés szenté­lyei, segítségükkel alakul ki min­den tudás. Megszüntetik a kisebb, kevésbé kihasznált bíróságokat, csökken a korrupció lehetősége Gyorsítják a bíróságok munkáját ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az igazságszolgáltatás rendszerének teljes átalakítását ter­vezi az igazságügyi tárca: a jelenlegi járásbíróságok átalakulnak körzeti bíróságokká, számuk a jelenlegi öt­venötről negyvenkettőre csökken, közülük azonban csak 25 lesz gaz­daságilag önálló, 17 bíróság a körze­ti bíróságok kihelyezett részlegeként működik majd. A kihelyezett részleg vezetője a körzeti bíróság alelnöke lesz, ez a testület is bármilyen ügy­ben ítélkezhet. „Ezzel a lépéssel ha­tékonyabbá válik az elsőfokú bírósá­gok működése, megszűnnek azok a 4-5 bíróval működő járásbíróságok, melyek nagyrészt az 1996-os átala­kítás során jöttek létre” - mondta Jana Dubovcová bírónő, az igazság­ügyi tárca főosztályvezetője. - A bí­rók ezeken a bíróságokon nem tud­nak szakosodni, kénytelenek bármi­lyen típusú ügy tárgyalását elvállal­ni - a büntetőperektől a polgátjogi perekig. Ez természetesen kihat az ítéletek színvonalára és a perek hosszára is.” Első fokon valamennyi peres ügyet ezek a testületek tár­gyalnak majd, a másodfokú - vagy kerületi - bíróságok csak a fellebbe­zések ügyében ítélkeznek. A terve­zet hat másodfokú bíróság létreho­zatalával számol, melyek a jelenlegi kerületi bíróságok átalakításával jönnek létre. Kivétel a Nagyszombati és a Trencséni kerület, ezekben megszűnnek a kerületi bíróságok, területileg a zsolnai, a nyitrai és a pozsonyi fellebbviteli bíróságok lesznek illetékesek. A bíróságok székhelyeit az utóbbi öt évben az adott területen keletkezett peres ügyek száma alapján határozták meg, de szempont volt az egyszerű megközelítés is. „Az igazságszolgál­tatáshoz való hozzáférés alkotmá­nyos joga mindenkinek, de ebből nem a polgárok és a bíróságok közti fizikai távolság csökkentése követ­kezik, hanem a peres ügyek gyors le­folytatása és az igazságos ítéletho­zatal” - magyarázta Dubovcová az egyes bíróságok megszüntetését A körzetek határai nem egyeznek a közigazgatási egységekkel, ami Lipsic szerint csökkentheti a korrup­ciót, mivel nehezíti a bírói és a köz- igazgatási szervek nem kívánatos összefonódását. „A bírók száma nem csökken az átalakítással, sőt bi­zonyos esetekben emelkedhet - mondta Dániel Lipsic igazságügyi miniszter. - A reform célja nem az anyagi megtakarítás, hanem az em­beri erőforrások jobb kihasználása, amivel gyorsítható lesz az ítéletho­zatal.” Mindazonáltal a reform bizo­nyos megtakarítást is eredményez­het, kevesebb épületet, gépkocsit kell majd fenntartani, kevesebb lesz a bírósági tisztségviselők száma, csökkenhet az ítélkezési munkához nem kapcsolódó feladatokat ellátók - gazdasági ügyek, kisegítő-sze­mélyzet - száma. Az így megtakarí­tott anyagiakat azonban a bírói munka hátterének a javítására sze­retnék fordítani. Csökken majd a Legfelsőbb Bíróság leterheltsége is, feladata csak a különleges fellebbe­zések elbírálása és a bírói gyakorlat egységesítése lesz. „Idővel csökken­het a Legfelsőbb Bíróság bíráinak a száma is, a tervezett feladatokat a jelenlegi 80 helyett 20-25 bíró is el tudja majd látni” - véli a miniszter. A reform elindításához szükséges a koalíciós pártok egyetértése, a ter­vezetet a pártok képviselőiből álló szakmai bizottság április folyamán véleményezi. Az igazságügy rend­szerének átalakítása a minisztérium tervei szerint 2004. január 1-jén venné kezdetét, ehhez azonban a parlamentnek legkésőbb szeptem­berre el kell fogadnia a kapcsolódó törvényeket. Késik az elfogatóparancs Cernálcot még nem keresik külföldön Pozsony. Mikulás Cérnák ellen egyelőre nem adható ki a nemzet­közi elfogatóparancs, holott való­színűleg külföldön tartózkodik. Michal Antala, a trencséni járásbí­róság bírája szerint először a Leg­felsőbb Bíróságnak írásos doku­mentumot kell kidolgoznia dön­téséről, mellyel megsemmisítette a járásbíróság korábbi döntését, amely alapján Cernákot szabad­lábra helyezték, majd ezt el kell juttatni Trencsénbe. Ezután a rendőrség a Trencséni Járásbíróságtól kérheti a nemzet­közi elfogatóparancs kiadását, de ehhez bizonyítani kell, hogy nem akadtak Cérnák nyomára, s a ke­resett személy nem tartózkodik Szlovákiában. A Legfelsőbb Bíró­ság titkárságán tegnap elmond­ták, a korábbi döntésről még nem készült el az írásos anyag, így az ügy sokáig húzódhat. Antala bíró múlt pénteken adott ki belföldi elfogatóparancsot Cér­nák ellen, de az alvilág egyik fejé­nek tartott férfi elfogása a rend­őrség feladata, ók viszont idehaza nem találják. (SITA) RÖVIDEN Áprilisi és májusi nyugdíjak kifizetése Pozsony. Az áprilisi és májusi ünnepek miatt a Szociális Biztosító módosítja a nyugdíjak kifizetésének időpontját. Az április 16-án esedékes nyugdíjakat egy nappal korábban, 15-én fizetik, az április 18-án esedékeseket 16-án hozza a postás, az április 20-án fizeten­dőket pedig 17-én. A május 8-án folyósítandó pénzt május 7-én kapják kézhez a nyugdíjasok. (TASR) Aláírt ívek Csoóri Sándornak Somorja. Ma délután öt órakor a csallóközi kisváros református templomában adják át Csoóri Sándornak azokat az íveket, amelye­ken a szlovákiai magyar polgárok követelik, hogy a státustörvény módosításakor őrizzék meg a jogszabály eredeti célját és tartalmát. A magyar jogi norma védelmére a Kossuth-díjas költő, a Magyarok Világszövetségének volt elnöke indított néhány hete aláírásgyűjtést a Kárpát-medencében. (U) Bojkottra szólítanak fel Pozsony. „A mi nevünkben ne” polgári kezdeményezés arra bíztatja az ország lakosságát, hogy ne vásároljon amerikai és brit termékeket, amíg a háborús konfliktus véget nem ér. Eduard Chmelár, a kezdemé­nyezés egyik vezetője szerint a bojkott következetes betartásával száz­milliós kárt lehetne okozni az amerikai és a brit gazdaságnak. (TASR) Magas az EU-csatlakozás támogatottsága Pozsony. A legújabb felmérések szerint az EU-népszavazáson részt venni kívánók 83 százaléka igennel szavazna. A Szlovák Rádió mé­diakutató intézete szerint a megkérdezettek 77,6 százaléka menne el szavazni, 13 százalék maradna otthon. Életkorra lebontva a 18 és 24 év közöttiek támogatják a leginkább, végzettség szerint a diplo­mával rendelkezők között a legnépszerűbb a csatlakozás. Munkahe­lyi eloszlás szerint az állami szférában dolgozók kívánják leginkább az ország csatlakozását az Európai Unióhoz. (SITA) Kollektív szerződés védte az italozókat Alkohol elleni harc a Szlovák Televízióban SITA-HiR Pozsony. Richard Rybnícek, a Szlovák Televízió új igazgatója har­cot hirdetett a munkahelyi alkohol- fogyasztás ellen. A múlt heti vélet­lenszerű ellenőrzések során hat­van alkalmazottnál állapítottak meg alkoholfogyasztást, ám ilyen okból kifolyólag még csak egynek adott felmondást Rybnícek. A raj­takapott alkalmazottak azonban kétségbe vonják az eredményeket, mivel nem digitális kijelzővel ellá­tott műszerrel, hanem a hétköz­napinak számító szondával ellen­őrzik őket, azonban az STV jogá­szai szerint a bíróságok ezt is elfo­gadják bizonyítékként. Nagyobb gondot jelent, hogy a kollektív munkaszerződésben olyan kitétel is szerepel, mely szerint „csak sú­lyosan ittas személyt” lehet elbo­csátani, ennek megítélése pedig szubjektív dolog. Rybnícek egy hó­napja már megszüntette a szerző­dés e passzusát, azonban öt hóna­pig még így is érvényben lesz. Az MKP közgyűlésén nem várható különösebb változás Évente plusz egy párttag összefoglaló Pozsony. Szombaton ül össze a Ma­gyar Koalíció Pártjának (MKP) köz­gyűlése Komáromban. A párt vezető szerveinek összetételében különö­sebb változás nem várható, Bugár Béla, a jelenlegi elnök rivális nélkül pályázik az elnöki, Duka-Zólyomi Árpád és Duray Miklós pedig az alel­nöki posztokra. Módosul azonban a párt alapszabálya, egy alapszervezet létrehozásához az eddigi öt helyett tíz MKP-tagra lesz szükség, sőt felté­telül szabják, hogy évente új tagnak is be kell lépnie. Minden egyes alap­szervezet mellett ifjúsági csoport is létrejöhet. „Szeretnénk ezzel a 16 és 30 év közötti korosztályt is bekap­csolni a politikába. Ajánlásaikkal, ja­vaslataikkal formálhatják az MKP-t, viszont nem kötelező belépniük a pártba” - közölte lapunkkal ezzel kapcsolatban Farkas Pál. Az MKP Országos Tanácsának elnöke azt is leszögezte, hogy az új alapszabály létrehozásánál a megyék létrejöttét is figyelembe veszik. (TASR, szge) MEGKÉRDEZTÜK Kolár Pétert, a Thália Színház igazgatóját Információink szerint Ön la­punkból értesült arról, hogy bekerült a Jókai Színház igaz­gatói posztjára kiírt pályázat bíráló bizottságába. Az Új Szó március 11-i számából értesültem arról, hogy Kiss Péntek József a Jókai Színház igazgatója saját elhatározásából rövidesen távozik tisztségéből. Ekkor jutott tudomásomra az is, hogy a fenn­tartó szerv versenypályázatot hir­det, amelynek bíráló bizottságá­ban velem is számítanak. Mivel ilyen tárgyú hivatalos felkérést mindmáig senki sem juttatott el hozzám, azt sem elutasítani sem elfogadni nem állt módomban. Elvállalja a feladatot? Saját etikai kódexem azt sugallja, hogy nem lenne ildomos a kassai Thália Színház vezetőjétől, ha a társintézmény igazgatójának sze­mélyéről szavazatával véleményt mondana. Amennyiben ezt meg­tenné, utólag legitimizálná azt a húsz éves időszakot (1969-1989), amikor a kassai Thália Színpad mindenkori vezetőjéről Komá­romban döntöttek. Mi a véleménye a bíráló bizott­ság összetételéről? Úgy vélem, hogy a Jókai Színház vezetőjének kiválasztását egy olyan sokoldalú, a helyi viszonyo­kat értő zsűrinek kell megtennie, amelyik gazdasági, társadalmi, közéleti, de elsősorban szakmai szempontok alapján tud dönteni. A jövendő kollégának - amennyi­ben igényli - minden támogatást, tapasztalat-átadást megígérhe­tek. Üdvözölném, ha olyan, minél szélesebb körben támogatott sze­mély kerülne az igazgatói székbe, aki a helyi feszültségek csillapítá­sán, a színházművészet előmoz­dításán túl a két színház gyümöl­csöző együttműködése érdeké­ben is mindent elkövetne, (juk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents