Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-26 / 71. szám, szerda
Európai unió ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 26. RÖVIDEN Kevesebb résztvevő, több igen szavazat Pozsony. Szlovákia lakosságának 85 százaléka hallott már arról, hogy májusban népszavazást tartanak nálunk az uniós csatlakozásról. A statisztikai hivatal felméréséből kiderült, hogy a múlt hónapban jóval kevesebben, a megkérdezettek 74 százaléka tudott a referendumról. A márciusi közvélemény-kutatásból kitűnik, jelenleg a lakosság nem egész 67 százaléka venne részt a népszavazáson. Ez az arány februárban még 72 százalékos volt. Ezzel szemben megnőtt azoknak a száma, akik igennel szavaznának a májusi referendumon. Februárban ők a megkérdezettek 70,5 százalékát tették ki, most 72,2 százalék voksolna Szlovákia uniós csatlakozására az ügydöntő népszavazáson. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) szimpatizánsai tudnak a legkevesebbet a referendumot megelőző kampányról. Az MKP potenciális választóinak 17 százaléka egyáltalán nem hallott arról, hogy a kormány kampánnyal igyekszek meggyőzni az állampolgárokat, vegyenek részt a népszavazáson, (ú) 430 ezer szavazóigazolványt nyomtattak Pozsony. A belügyminisztérium hétfőn megkezdte a szavazóigazolványok szétosztását a járási hivatalokba. A 430 ezer igazolványt azok vehetik át, akik az uniós csatlakozásról szóló referendum idején, vagyis május 16-án és 17-én nem tartózkodnak majd állandó lakhelyükön, a népszavazáson azonban részt kívánnak venni. Az igazolványokat a járási hivatalok késedelem nélkül a városokba és falvakra szállítják. A szavazólapok nyomtatását még nem kezdték meg, nyilatkozta a belügyminisztérium illetékese, Lívia Skultétyo- vá, aki eddig négy népszavazás előkészítésében vett részt. „Úgy gondolom, hogy ez a mostani sikeres lesz” - nyilatkozta. A referendum 196 millió koronába kerül az államnak. (TASR) Hamarosan döntenek a segélyről Brüsszel. Viszonylag gyorsan megszülethet a döntés annak a 79 millió eurós humanitárius támogatásnak a folyósításáról, amelyet az Európai Bizottság a múlt hét végén kezdeményezett az iraki háború áldozatai számára - közölték hétfőn uniós illetékesek. Holnap megtartják az ilyen esetekben előírt egyeztetést, s az eljárás ezt követően gyorsan haladhat. Az Európai Bizottság múlt pénteki ülésén kezdeményezte, hogy az EU egyelőre összesen 100 millió eurót irányozzon elő a humanitárius támogatásokra. Ebből 21 millió már a korábban jóváhagyott költségvetési előirányzatokban szerepel, így ennek rendelkezésre bocsátása nem igényel további eljárási formaságokat. (MTI) Biztonságosabbak lesznek az autók Brüsszel. Az Európai Bizottság már elkezdte kidolgozni azokat az uniós szabványokat, amelyekben kötelezik az autógyárakat, hogy magasabb motorháztetőt és vastagabb, élmentesebb lökhárítót tervezzenek gyártmányaikra. Noha ezek a szabályok, amelyeket a gyalogosok nagyobb védelmére vezetnek majd be, valószínűleg 2010 előtt nem válnak kötelezővé, a legtöbb európai autógyár már dolgozik az új szabványnak megfelelő karosszériák megtervezésén, és elképzelhető, hogy már a kötelezővé tétel előtt meg fognak felelni neki. (MTI) Mindenről az olasz tej tehet Brüsszel. Az európai vezetők nem tudtak megegyezni a banki információk kiadásáról és a megtakarítások egységes adóztatásáról. Mindennek oka az olasz tej. Sivio Berlusconi olasz miniszterelnök megvétózta az egyezményt, amiért az unió tejtúltermelés miatt megbüntette az olasz gazdákat. 23 399 olasz tejtermelő összesen 648 millió eurós büntetést kapott tejtúltermelésért. A korábban megállapított kvóták szerint az olasz gazdák évente 10 millió tonna tejet termelhetnek, ezt azonban az olasz gazdák minden évben túllépték. Ezért az Európai Bizottság csökkentette a nemzeti költségvetésnek juttatott támogatást, s a hiányzó összeget a tejtermelőkkel akaiják megfizettetni, (o-o) UNIÓS HÉTKÖZNAPOK Kenyércímke, cukkini és euró Igaz-e, hogy a csatlakozás után a kenyérre is rá kell írni, hogy milyen anyagokat használtak fel hozzá? Igaz. A jelenleg is hatályban lévő, az EU jogszabályaival harmonizált 1997. évi CLV. törvény értelmében (8§) az áru címkéjének tartalmaznia kell - a többi között - az előállításához felhasznált összetevőket is. Milyen előírások vonatkoznak a zöldség- és gyümölcsfajtákra az Európai Unióban? Ezek minőségi és méretre vonatkozó szabályok. Az Európai Unió mintegy 40 zöldség- és gyümölcsfajta esetében kötelezővé tette a minőségi előírások alkalmazását. A termékek négy minőségi kategóriába sorolhatók: extra, I., II. és III. osztályba. Kívánalom, hogy a kereskedelembe kerülő áruk nagy részét az I. osztályú termékek képezzék. AII. csopotfba sorolt terményekkel szemben előírás, hogy a minimumkövetelményeknek megfeleljenek, legyenek piacképesek. AIII. osztályú áruk kereskedelmi forgalma már Szlovákiában sem engedélyezett. A kötelező előírások méretelőírásokat is tartalmaznak. Ezeket a termékjellemzőinek megfelelően határozzák meg. így vonatkozhatnak az átmérőre (pl. alma esetében), a tömegre (pl. saláta esetében), a hosszra (pl. cukkini esetében) vagy ezek kombinációjára. Mikor vezetik be Szlovákiában is a közös pénznemet, az eurót? Az uniós csatlakozás után az új tagoknak legalább két évig kell bizonyítaniuk a felkészültségüket ahhoz, hogy csatlakozhassanak az euróövezethez. Ehhez azonban teljesíteni kell a valutauniós feltételeket, az ún. maast- richti kritériumokat. Ezek egyike szerint az euróövezetnek csak az az ország lehet a tagja, amelynek inflációja és állam- háztartási hiánya nem haladja meg a 3 %-ot. A hazai pénzügyi szakemberek szerint 2008 előtt nem várható az euró bevezetése Szlovákiában, (k-or, mtv, ú) Legkorábban 2006-ban csatlakozhatunk a schengeni egyezményhez, addig nem érdemes eldobni az útlevelet Határtalan európai lehetőségek Másfél hónap. Ennyi időnk van, hogy eldöntsük, Európa felé veszi-e az irányt Szlovákia, vagy bizonytalan időre kimarad az Európai Unió történelmi bővítéséből. 2004 májusában az ország az EU tagjává válik, ha május 16.- 17.-én elegendő számban veszünk részt az uniós csatlakozásról szóló népszavazáson. JUHÁSZ LÁSZLÓ „Ugyanannak az államszerkezetnek a polgárai leszünk, mint Párizs, Berlin vagy London lakosai. Itt, Közép-Kelet-Európában mi erről álmodtunk évszázadokon keresztül” - nyilatkozta lapunknak az unió bővítéséről szólva a közelmúltban Csáky Pál, az európai uniós integrációt (is) felügyelő miniszterelnök-helyettes. Nagy dologról van tehát szó. De tulajdonképpen mi az Európai Unió? Csatlakozásunk után milyen lesznek az uniós hétköznapjaink? Könnyebb és jobb lesz-e az életünk, mint eddig? És egyáltalán kell-e nekünk az Európai Unió? Szerdánként jelentkező rovatunkban mostantól ezekre a kérdésekre keresünk választ. Elsőként álljunk meg egy pár szóra az államhatáron, amíg még egyáltalán meg kell állnunk. Talán nem túlzás azt mondani, hogy ahhoz hasonlatos változásra számíthatunk az uniós csatlakozásunk után, mint amikor 1989 végén, a csehszlovák-osztrák határról eltűnt a szögesdrót, és bürokratikus procedúrák nélkül, mindössze útlevéllel a zsebünkben bármikor átruccanhattunk Bécsbe. A vámvizsgálat már 2004. május 1- én megszűnik, ez azt jelenti, hogy sokkal gyorsabban és egyszerűbben juthatunk át a határon, mint eddig. Az útlevelet azért még nem ajánlatos eldobni, hiszen a határok teljesen csak akkor szűnnek meg, amikor Szlovákia csatlakozik az úgynevezett schengeni egyezményhez, amely nem más, mint egy technikai normarendszer, amely a határátkelők és az utazók ellenőrzésére szolgál. Amint nálunk is kiépül ez az információs rendszer (ez leghamarabb 2006-ban várható), mindenfajta ellenőrzés, sőt, a határon való lasképpen leegyszerűsödik. Ha gépkocsival indulunk külföldre, a határátkelőkön az EU csillagos emblémájával jelölt sávba sorolva vámvizsgálat nélkül haladhatunk tovább Magyarország, Lengyelország vagy Csehország felé. Rosszabbul járnak az Ukrajnában élők, nekik (és velük együtt természetesen a Kárpátalján élőknek) ugyanis 2004. május 1-től, tehát csatlakozásunk dátumától vízumot kell kérniük a belépéshez Szlovákiába. Az Európai Unió külső határa (amely kelet felé a szlovák államhatárral megegyező lesz) sem lesz átjárhatatlan, nem kell tehát attól tartani, hogy valamiféle új vasfüggöny ereszkedne le Tisza- csernyőnél. Csak arról van szó, hogy keleten jól őrzött, modern és biztonságos határa lesz SzlováNem kell attól tartani, hogy valamiféle új vasfüggöny ereszkedne le. Szlovákiának a csatlakozás után nagyobb beleszólása lesz a bennünket is érintő elöntések meghozatalába Karnyújtásnyira a megpróbáltatások vége (Somogyi Tibor felvétele) sítás nélkül átautózhatunk a szomszédos országokba. A határ- és idegenrendészeti hivatal az uniós csatlakozásunk után a rendőrség egyik legfontosabb részlegévé válik, ennek feladata lesz ugyanis Szlovákia keleti határának a védelme, mely egyben az Európai Unió határa is lesz. Ki kell építeni az unióssal megegyező informatikai rendszert, amivel a határ- és idegenrendészeti hivatal közvetlen kapcsolatot létesíthet az EU bármely országával, bármelyik vámhatóságával. Szúrópróbaszerű ellenőrzések természetesen az EU-ban is lesznek, azonban a határátlépés procedúrája mindenkiának. Aki azonban ezt átlépi, attól már nem kérnek útlevelet egészen Portugáliáig. És hogy miért csak 2006 végén lehetünk tagjai a schengeni egyezménynek? Egyebek mellett azért is, mert a schengeni információs rendszer második generációja is csak 2005 végén kezd el működni az Európai Unió tagállamaiban, ezt pedig egyéves próbaüzem követi majd. Rengeteg adatot kell betáplálnunk a közös uniós nyilvántartásba, és a szlovák határőröknek is át kell venniük az EU jelenlegi adatbázisát. Ezenkívül az unió külső határán működő berendezéseknek boldogulniuk kell például az ujjlenyomatok ellenőrzésével is, mert uniós tagállamként jobban kell őriznünk az ország keleti határát. Persze az sem biztos, hogy automatikusan tagjai lehetünk a schengeni egyezménynek. Az „újonnan érkezőket”, vagyis a mostani tagjelölt államokat ugyanis alaposan megvizsgálják, eleget tesznek-e a schengeni biztonsági előírásoknak. Ha mindent rendben találnak az EU határvédelmi szakemberei, 2007-től valóban útlevél nélkül utazhatunk nyugatra. Európai uniós pluszok és mínuszok ÖSSZEÁLLÍTÁS Bármilyen elfogulatlanul akarjuk is megvizsgálni az uniós tagság előnyeit és hátrányait, hamar rájövünk, hogy az EU-csatlakozásnak sokkal kevesebb negatívuma van, mint pozitívuma. A teljesség igénye nélkül nézzünk meg néhány érvet az uniós tagság mellet és ellen. A legfontosabb érv a csatlakozás mellett, hogy a 25 tagú Európai Unió tagállamaként Szlovákia könnyebben érvényesítheti érdekeit a nemzetközi politikai színtéren, hiszen közvetlenül részt vesz az Európa és a világ fejlődését befolyásoló döntések meghozatalában. Az ország tehát a döntéshozatal részese lesz, nem csak a tőle függetlenül meghozott határozatok elszenvedője. A 732 tagú Európai Parlamentben Szlovákiának 13 képviselője lesz, a Miniszteri Tanácsban pedig a 321-ből 7 szavazat lesz a miénk. Mivel az EU igyekszik kiegyenlíteni az egyes országok fejlettségi szintjét, az európai uniós forrásokból lehetőség nyílik Szlovákia fejlődésének felgyorsítására, így az élet- színvonalunk - ha lassan is, de - felzárkózhat a fejlett európai országokéhoz. Az infrastruktúra gyorsabb fejlesztésének lehetőségét kínálja az uniós csatlakozás. Uniós tagországként jelentősebb tőkebeáramlásra, ennek következtében pedig több munkahelyre és idővel magasabb bérekre számíthatunk. A nettó keresetek növekedése pedig húzza magával a nyugdíjakat. Az uniós csatlakozással javul az életminőség, például a szigorúbb fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági szabályozás miatt. Tagországként mezőgazdasági támogatásokhoz jutunk, ami elősegíti a versenyképes mezőgazdaság megteremtését. Az európai uniós tagságunk révén a tagállamokkal azonos jogokhoz és lehetőségekhez jutunk (pl. az oktatás, a munkavállalás, az utazás, a letelepedés stb. terén) A tagság hátrányait elsősorban az árak növekedésében érezzük majd meg. (Ezzel a témával részletesebben a jövő héten foglalkozunk.) Az uniós konkurenciaharc komoly kihívás elé állítja a kis- és középvállalkozókat, hiszen csak termelőink a legjobb minőségű áruval tudnak versenyre kelni az uniós gazdák és gyártókkal. A mezőgazdasági termelésben kialkudott uniós kvóták is nehéz helyzetbe hozhatják az ag- ráriumban vállalkozókat. Mivel az ország csadakozása után külföldön is tanulhatnak és dolgozhatnak a szlovák állampolgárok, megnő a veszélye annak, hogy a legjobban képzett és legtehetségesebb emberek a határon túl keresnek maguknak érvényesülési lehetőséget, így szakemberhiány léphet fel. (jéel, k-r) EU-LEXIKON Az Európai Unió Az Európai Unió (EU) tizenöt - 2004 májusától huszonöt - európai országot magában foglaló nemzetközi szervezet, amely a világon csaknem egyedülállóan szoros politikai, gazdasági és kulturális együttműködéssel köti egymáshoz tagjait. Az ötvenes években Németország és Franciaország vezetésével sorra alakultak meg a földrész nyugati felének országait egyre szorosabban egymáshoz illesztő szervezetek, köztük az Európai Szén- és Acélközösség, az Európai Atomenergia-közösség és az Európai Gazdasági Közösség. E három szervezet együtt tekinthető a mai Európai Unió elődjének. Az Európai Uniót kettős politikai törekvés jellemzi. Egyrészt tagjai azon fáradoznak, hogy minél szorosabb egységgé forrasszák az intézményt, mert úgy nagyobb befolyásra tehet szert a világpolitika rendszerében. Másfelől a tagországok mereven ragaszkodnak nemzeti érdekeikhez is, amelyeket kulcskérdésekben csupán a legvégső esetben hajlandóak csorbítani. A két törekvés nyilvánvalóan ellenkező irányú, az EU erejének eg> része a kettő közötti, mindenki számára kölcsönösen előnyös kompromisszumok keresésére megy el. A tagállamok Az említett közösségek alapító okiratait még csupán hat állam írta alá, Franciaország és Németország mellett Belgium, Hollandia, Luxemburg és Olaszország állam-, illetve kormányfője. A mai Európai Unió alapító okiratának az 1957. március 25- én aláírt Római Szerződést tekintik. A szervezetek az alapítás után folyamatosan bővültek. Írország, Dánia és Nagy-Britannia 1973-ban, Görögország 1981-ben, Portugália és Spanyolország 1986-ban, Ausztria, Finnország és Svédország 1995-ben léptek be az unióvá 1993-ban keresztelt közösségekbe. A tavaly lezárult csaüakozási tárgyalások nyomán 2004. május 1-jével kelet-európai és délkelet-európai országokkal is bővül az EU. Ciprus és Málta mellett Magyarország, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia léphet az unióba, ha a csaüakozási szerződéseket mind a leendő, mind a jelenlegi tagországokban a szükséges fórumokon - Szlovákiában ügydöntő népszavazáson és a parlamentben-jóváhagyják. (MTI)
