Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-22 / 68. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 22. Iraki válság Az amerikai hírszerzés szerint az iraki elnök megsérült, továbbra sem tudni, hogy mikor készült a felvétel Eljárás az ENSZ alapokmányával összhangban Szaddám fia állítólag meghalt Udaj, a diktátor örököse (Képarchívum) Bagdad/Washington. Az iraki főváros gyakorlatilag normá­lis ünnepnapi képet mutatott tegnap, a város központját érintő csütörtök esti-éjszakai amerikai bombázás után. Az AFP francia hírügynökség helyszíni tudósítása szerint a muzulmánok szokásos heti pihenőnapján, mint mindig, ritka volt a forgalom, hiszen a hivatalok, vállalatok, ban­kok és a nagyobb üzletek zár­va tartottak. ÖSSZEÁLLÍTÁS A kis boltok kinyitottak, hiszen sok család ilyenkor végzi a heti bevásár­lást. Sokan kerékpárral közlekedtek a forró napon, a járdákon gyerekek labdáztak. Városszerte a hatalmon lévő párt milidstái és rendőrök jár- őröztek, a megszokott ellenzős sap­ka helyett azonban sisakot öltöttek. A csütörtök esti légitámadásra a dél­előtti órákban csak egy füstoszlop emlékeztetett: a Tigris-folyó partján, a tervezési minisztérium mellett ra­kétatalálat ért egy hivatali épületet. Az AFP helyszínen lévő munkatársá­nak jelentése szerint a kerületben - amely egy elnöki komplexummal határos - öt épület kapott találatot. A csütörtök esti amerikai támadás so­rán a hivatalos iraki hírügynökség, az INA szerint Bagdadban 37 polgári személy sebesült meg. A DIKTÁTOR TÚLÉLTE Az amerikai erők a tegnapra virra­dó éjszaka is intéztek támadást Szaddám Húszéin iraki elnök csa­ládjának egyik palotája ellen. Muhammad Szaid asz-Szahaf iraki tájékoztatási miniszter tegnapi saj­tókonferenciáján arról számolt be, hogy Szaddám túlélte ezt a légitá­madást is. A miniszter megfogal­mazása szerint a támadások kifeje­zetten Szaddám és családja házai ellen irányultak, de a család vala­mennyi tagja biztonságban van. Ez azért érdekes, mert az általában jól informált Washington Post tegnap azt írta, hogy Szaddám már az el­ső, a háborút lényegében megnyitó csütörtök hajnali bombázások so­rán megsérült. KONZERVMÜSOR IS LEHETETT Titkosszolgálati források azt állít­ják, hogy ugyanebben a támadás­ban életét vesztette a diktátor leg­idősebb fia, Udaj. E források sze­rint Szaddám sérülését az is alátá­masztja, hogy a támadás után azonnal orvosokat hívtak hozzá. Itt kell emlékeztetni, hogy az első légicsapásokat követően hangzott el az a (felolvasott) Szaddám- beszéd az iraki tévében, amelynek az adását eddig tisztázatlan okok miatt egy-két percre megszakítot­ták. Az sem egyértelmű, hogy mi­kor vették fel a beszédet, amelyet nyilvánvalóan csak azért sugároz­tak, hogy bizonyítsák: a diktátor életben van. Amerikai szakértők szerint semmi nem bizonyítja, hogy élő adás lett volna, a műsort bármikor felvehették. Egy másik lap, a Washington Times szintén titkosszolgálati forrásokra hivat­kozva írta, hogy harminc perccel a találat előtt az épületben - való­színűleg az alagsori bunkerben - tartózkodott a legfelsőbb iraki ve­zetés Szaddámmal az élen, s a be­csapódásig nem látták őket onnan kijönni. EREDETI VAGY HASONMÁS? Folytatódtak azok a találgatások is, hogy Szaddám szerepelt-e csütör­tökön reggel a televízióban vagy valamelyik hasonmása. Persze en­nek csak akkor van igazán jelentő­sége, hanem nem konzervműsor- ról volt szó. A német Frankfurter Allgemeine Zeitung Dieter Buh- mannt, azt a bírósági orvos­szakértőt idézte, aki hónapokkal ezelőtt elvégezte rengeteg Szad- dámról készült felvétel számítógé­pes összehasonlítását. Például azt vizsgálta, fedik-e egymást az arc, a koponya legjellemzőbb pontjai. Buhmann akkor arra a következte­tésre jutott, hogy az iraki elnöknek legalább három hasonmása van. A szakértő a csütörtöki felvételt is megvizsgálta, s óvatos megfogal­mazása szerint „nem talált bizonyí­tékot arra, hogy a képernyőn látha­tó férfi nem lehetne Szaddám Húszéin”. AMI BIZTOS: A HANG EREDETI A CIA köreiből tegnap jelentették: az elemzők megállapítása szerint valószínűleg Szaddám hangja hall­ható a csütörtök hajnalban sugár­zott felvételen. Ugyanakkor a CIA szakértői sem tudtak közelebbit mondani arról, hogy a beszédet mikor rögzítették, (m, t, o, h) Még a legóvatosabb becslésekben is mintegy 100 milliárd dollárra rúgó kiadások szerepelnek Bush nem szívesen beszél a háború költségeiről MTI-JELENTÉS Brüsszel. Bush elnök nem ismer­tette az amerikai adófizetőkkel, hogy mekkora költségek terhelik őket a háború miatt, ám még a leg­óvatosabb becslésekben is mintegy 100 milliárd dollárra rúgó kiadá­sok szerepelnek. Akkor, ha a mos­tani háború az 1991-es Öböl-hábo­rú gyorsaságával vetekszik. Ez az összeg az amerikai nemzeti termék egy százaléka. Az Irak elleni táma­dás akkor kerülne ennyibe, ha gyorsan befejeződik. Ha viszont el­húzódó utcai harcok árán sikerül­ne csak Bagdadot elfoglalni, a költ­ségek jóval magasabbak lennének. Szakértők szerint Irak újjáépítése - amit a közel-keleti stabilitás fenn­tartása érdekében tíz éven át kelle­ne folytatni - a költségeket az egekbe, 1,6 billió dolláros szintre tolhatja fel. Mindez csak Amerika számlája, a briteket terhelő kiadá­sok nélkül. Az angol pénzügymi­nisztérium, akárcsak a Fehér Ház, nem nyilatkozik arról, hogy mek­kora összeget kell még fordítani a háborúra a már megajánlott 1,75 milliárd fontos alapon felül. (Egyes szakértői számítások szerint a brit adófizetőket 3-3,5 milliárd font terhelheti majd.) Pontos kormányzati számítások hi­ányában adatokkal csak az ameri­kai kongresszus republikánusok ve­zette Költségvetési Hivatala, illetve a képviselőház demokrata párti költségvetési bizottsága szolgál. Jóllehet eltérő pártérdekeket kép­visel e két intézmény, a terheket azonos méretűre, 44 és 60 milliárd dollár körülire becsülik, nem szá­mítva az esetleges megszállás és az újjáépítés terheit. Ezek az adatok 30-60 napig tartó háború feltétele­zésére alapozódnak. A kongresszu­si elemzések egy szárazföldi össze­csapás forgatókönyvéből, abból in­dulnak ki, hogy szemben az 1991- es kuvaiti hadművelettel (amely a légitámadások beindítása után 11 nappal befejeződött), a mostani sokkal hosszabb ideig tarthat. Ugyan a most mozgósított haderő is kevesebb, mint az akkori 540 ez­res katonaság volt, és az iraki had­sereg mostam mérete is fele akkora az 1991-évinek, ám akkor a szövet­ségesek nem akarták elfoglalni Bagdadot. Az iraki rezsim megdön­tésének szándéka ellenállást szít­hat és a háború elhúzódásával is járhat. A terheket akkoriban Kuva- it, Szaúd-Arábia, Németország és Japán is állta, most viszont Ameri­kát terhelik csak a költségek. A há­ború befejeződése után a becslések szerint 200 ezer katona szállná meg Irakot, az ő fenntartási költsé­geiket is hozzászámítva, a terhek évente további 12-48 milliárd dol­lár között mozoghatnak a kong­resszus költségvetési hivatala sze­rint. A Yale egyetem egyik közgaz­dásza szerint a megszállás terheit öt éven át, de rossz esetben akár két évtizeden át is fizetni kell. William Norhaus ilyen alapon 75 és 500 milliárd dollárra teszi a költségeket, amibe az újjáépítés, az esetleges vegyi- és biológiai fegy­vermentesítés terhe nincsen bele­kalkulálva. (Az USA mai pénzben számítva 450 milliárd dollárt for­dított a Marshall-tervre, Németor­szág második világháború utáni talpra állítására.) Mindezek a szá­mítások nem foglalják magukban a szövetségeseknek nyújtandó segít­séget. Bíróság elé kellene állítani a diktátort MTI-JELENTÉS Budapest. Háborús bűntettek miatt Szaddám Húszéin és vezetőtársai egy, a jugoszláviai, illetve a ruandai események kapcsán felállított ad hoc nemzetközi büntetőbíróságoz hasonló intézmény előtt vonhatók felelősségre. Feltéve persze, hogy élve sikerül őket kézre keríteni - nyilatkozta Valki László nemzetközi jogász. Mint mondta, mindkét eseti nemzetközi büntetőbíróságot az ENSZ BT döntése alapján hozták létre. Valki László ezzel összefüg­gésben rámutatott: a Szaddám Hú­széin és más iraki vezetők fe­lelősségre vonását célzó nemzetkö­zi bíróság létrehozásához is szüksé­ges, hogy azt az ENSZ Biztonsági Tanácsában a 15 tag közül 9 támo­gassa szavazatával és az 5 állandó tag egyike se vétózza meg. „Effajta büntetőbíróság létrehozására e- gyébként az ENSZ alapokmánya ha­talmazza fel a BT-t. A nemzetközi közösség országaiban nagyrészt el­fogadottá vált az univerzális jogha­tóság gondolata, mely szerint har­madik állam is közreműködhet a háborús bűnösök felelősségre voná­sában. Példa erre Augusto Pinochet volt chilei diktátor esete, akinek angliai tartózkodása idején, 1998- ban, a kiadatását kérte Nagy-Britan- niától egy spanyolországi vizsgáló- bíró spanyol állampolgárok korábbi megkínzása miatt” - emlékeztetett. Valki László kifejtette: személyes vé­leménye szerint az a legvaló­színűbb, hogy Szaddám Húszéin az utolsó pillanatban, Adolf Hitlerhez hasonlóan, a halálba menekül a fe­lelőségre vonás elől. Az Egyesült Ál­lamok nem sokkal az Irak elleni támadás megindítása előtt a hábo­rús bűnösök korábban több tucat iraki vezető nevét tartalmazó listá­ját leszűkítette Szaddám Huszeinre, illetve közvetlen környezetére. Az 1980-as években Irán, majd 1990- ben Kuvait elleni támadó háborúk megindításáért, illetve az azok so­rán a hadifoglyok és a civil lakosság sérelmére elkövetett cselekmények miatt vonható Szaddám felelősség­re. Valki László elmondta: a Jugo­szláviában, illetve a Ruandában tör­téntek miatt felállított nemzetközi bíróságok előtt mind ez ideig száz­nál kevesebb személy felelősségre vonása indult meg. Az előrenyomuló amerikai tengerészgyalogosoknak tegnap délelőtt több mint kétszáz iraki katona adta meg magát. A felvételen: egy teljesen kimerült irakit itatnak az amerikaiak. (CTK/AP-felvétel) — ■ism A Nap kel 05.53-kor - nyugszik 18.05-kor A Hold kel 23.45-kor - nyugszik 07.56-kor A Duna vízállása - Pozsony: 320, apad; Medve: 170, apad; Komárom: 245, apad; Párkány: 180, apad. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: KELETEN HIDEG, 2 ELŐREJELZÉS 7 FOK ORVOSMETEOROLÓGIA ■a® Többnyire derült égboltra számít­hatunk a mai nap folyamán, de a délutáni órákban keleten beborul az égbolt, és némi havazás várható. A legmagasabb nappali hőmérsék­let 2 és 7 fok között alakul, keleten legfeljebb 0 fok várható. Északi, északnyugati szél 2 és 5 m/s közöt­ti sebességgel, keleten akár 10 m/s is. Éjszaka a hőmérő higanyszála -6 és -Í0 fok közé süllyed. Holnap to­vábbra is marad a többnyire derült égbolt, a legmagasabb nappali hő­mérséklet 2 és 6 fok között várható. Komolyabb csapadékra sehol sem kell számítani. A mai nap időjá­rása alapvetően kedvezően hat a szervezetünkre. Öltözködj ünk megfelelően, mert a hirtelen visszatért hideg idő miatt könnyen megfázhatnak a légutaink. Ä hajnali órákban a szennyező anyagok is nehezebben oszlanak el a levegőben, ami szin­tén megviselheti a légúti szerveket. Az alacsony vérnyomásúakat mig­rénes eredetű fejfájás gyötörheti. A mozgásszervi, valamint a szív- és érrendszeri betegségek tünetei rit­kábban, enyhébben jelentkeznek. Holnap hasonló hatásokkal szá­molhatunk. iV'A, >&> m m \ Hétfőn oP OPT VILÁG ♦ Az I. ligától a járási bajnokságokig ♦ Beszámoló a Forma-l-es vb szepangi futamáról ♦ Összefoglaló a Borsodi Liga 21. fordulójáról

Next

/
Thumbnails
Contents