Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-21 / 67. szám, péntek

Ef Külföld ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 21. Hadművelet Afganisztánban Bagram. Az Irak elleni hadmű­velettel egy időben katonai ak­ció indult Afganisztán déli ré­szén. Egy amerikai katonai szó­vivő elismerte, hogy akció in­dult Kandahár térségében, részleteket azonban nem kö­zölt. Kandahár az országot ko­rábban uraló tálib rezsim egyik főhadiszállásának számított. Katonai források szerint mint­egy ezer amerikai katona vesz részt a hadműveletben, amely a legnagyobb ilyen jellegű ak­ció Afganisztánban egy év óta. Az amerikai csapatok átvizs­gálják a környező falvakat, és az al-Kaida terrorszervezet ve­zetője, bin Laden, illetve a ter­rorszervezet rejtekhelyei után kutatnak. (MTI) Eltérítettek egy kubai gépet Washington. Amerikai kato­nai kísérettel landolt egy ku­bai gép Key Westben, miután a gépet eltérítették. A kubai utasszállítóra a miami reptér felett figyeltek fel a légi irányí­tók, de nem tudtak vele kap­csolatot teremteni. A DC-3-ast hat személy térítette el, ők le­szálláskor megadták magukat a hatóságoknak. A CNN úgy tudja, hogy a sértetlen utaso­kat és személyzetet már elen­gedték. (o-o) Eltűnt két orosz helikopter Moszkva. Csecsenföldön beve­tés közben tegnap eltűnt két Mi-24-es típusú orosz helikop­ter - közölte az orosz védelmi minisztérium. A két helikopter tevékenységi körzetében rosz- szak voltak az időjárási körül­mények, amikor megszakadt a gépekkel a kapcsolat. Egyelőre nem tudni, hányán voltak a he­likopterek fedélzetén. A Mi-24- es személyzete pilótából és fe­délzeti géppuskásból áll, de 8 katonát is tud szállítani teljes felszereléssel együtt. (MTI) Különbizottság Verespatakról Bukarest. Parlamenti vizsgáló- bizottság felállítását kérte Adri­an Nastase román miniszterel­nök a Verespatakon tervezett aranykitermelés lehetséges kö­vetkezményeinek feltárására. A román szenátus elnökéhez in­tézett levelében Nastase azt is kérte, hogy a bizottságban a törvényhozók mellett kapjanak helyet az illetékes miniszterek, a Román Tudományos Akadé­mia és román titkosszolgálat képviselői is. Előzőleg több mi­nisztert is megbízott a verespataki aranybányával kapcsolatos elemzés elkészíté­sével. A felszíni kitermelésű bá­nya terve heves tiltakozást vál­tott ki a környezetvédők részé­ről mind Romániában, mind külföldön. Komoly aggodal­muknak adtak hangot hazai és külföldi tudósok, mivel a kiter­meléshez tervezett technológi­át - a nagy mennyiségű cián használatát - különösen veszé­lyesnek tartják. (MTI) Nastase azt szeretné, ha a bi­zottság egységes véleményt fogalmazna meg az aranykiter­melés politikai, gazdasági és környezetvédelmi következmé­nyeiről (Képarchívum) Öt kontinens számos országában tiltakoztak tegnap a háború ellen - Spidla kormányfő tagadja Csehország részvételét a támadó koalícióban A Pentagon szakértői a lélektani hadviselés legkorszerűbb formáit is bevetették Tömegesen dezertál az iraki hadsereg MTI-JELENTÉS London. A háború előtti utolsó órákban tömegessé vált a dezertálás az iraki hadseregben, és Szaddám Húszéin elnök közvetlen családi kör­nyezetéből is többen megszöktek - írta tegnap szövetséges hírszerzési forrásokra hivatkozva a The Times. A vezető londoni lap által látott bi­zalmas jelentések szerint az észak­iraki repüléstilalmi övezet közelé­ben állomásozó iraki erők háromne­gyede elmenekült, mielőtt még egyeden puskalövés eldördült vol­na. A katonai hírszerzés szerint még a Szaddámhoz eddig megkérdője- lezhetedenül hűnek tartott elit egy­ség, a Köztársasági Gárda negyede is dezertált. Az elnök egyik féltestvére, Ibrahim Hasszán el-Tikriti, akit az USA háborús bűnösnek tart, szintén elmenekült, és Damaszkuszban kért menedéket. A TÖBBSÉG MEGADNÁ MAGÁT Egy hírszerző tiszt azt mondta: a dél-iraki térségekben, ahol hat iraki hadosztály állomásozik, a vezénylő tisztek fele azt tervezi, hogy azonnal megadja magát, amint a hadműve­letek megkezdődnek. Azért várják meg a háború kezdetét, mert tarta­nak a családjukat fenyegető veszély­től. Amerikai és brit becslések sze­rint a dél-iraki alakulatok közkato­náinak 73 százaléka már szintén el­döntötte, hogy nem harcol, hanem kapitulál a szövetségesek előtt. Maszud Barzani észak-iraki kmd ve­zető azt mondta, az ottani iraki ala­kulatok számos magas rangú tisztje is azt jelezte neki, hogy megadásra készül, amint a harcok elkezdődnek. Amerikai katonai illetékesek szerint az elmúlt hónapokban folytatott lé­lektani hadviselés súlyosan gyengí­tette az iraki katonák elszántságát. Az utóbbi hetekben összesen 17 mil­lió üyen röplapot dobtak le a szövet­ségesek Irakban. Ennek hatékonysá­gát jelzi, hogy például március 9-10- én az 51. iraki gépesített hadosztály körzetében dobtak le üyen röplapo­kat, és négy nappal később a had­osztály 20 százaléka „nem volt se­hol”. RÁDIÓELEKTRONIKAI HARC Mindemellett több EC-130-as Hercules szállító katonai gép fedél­zetéről Huszein-ellenes rádióadáso­kat sugároznak az iraki határövezet­ben, olyan hullámhosszokon, ame­lyeket Bagdadból nem tudnak za­varni. Az USA-ban külön szakértők foglal­koznak a lélektani hadviseléssel, szerintük a katonai és politikai veze­tés a pszichológiai előkészítés vona­lán is mindent megtett a győzele­mért. A Pentagon már az 1991-es háborúban gazdag tapasztalatokra tett szert. Akkor az Öböl Hangja rá­dióállomás negyven napon át napi 18 órában sugárzott politikai propa­gandaműsort Szaúd-Arábiából föl­di, valamint repülőgépre épített rá­dióadókból, Törökország területéről és légteréből pedig két további földi és egy légi adóállomás igénybe véte­lével. A műsorokat szaúdi, egyipto­mi, amerikai, kuvaiti és brit lélekta­ni hadviselési szakemberek közös szerkesztőségben állították össze. Produktumuk összesen 3250 hír­adás, iraki hadifoglyokkal készített 13 interjúcsomag és 40 lapszemle­összeállítás. A rádióelektronikai harc egyik területe a rádiólefogás, az iraki kormányadó, a Bagdad Hangja adásainak zavarása. Másik terület az iraki katonai egységek rádióháló­zatába való beférkőzés. A képi pro­paganda jórészt a Jordániából és más közeli országokból lebonyolí­tott kazettateijesztéssel valósul meg. Ezek az amerikai fegyveres erők képességeit, a legújabb fegy­vercsodákat és a személyi állomány felkészültségét illusztrálják, termé­szetesen Szaddám Húszéin rendsze­rének változatos bírálata mellett. FENYEGETÉS NÉV SZERINT Az amerikai lélektani hadviselés új­szerű mozzanata lett, hogy címzett­ként szóltak az iraki katonai veze­tőkhöz immár a világhálón is, figyel­meztették őket a válható óriási há­borús veszteségekre, a háborús bű­nösként való felelősségre vonás koc­kázatára. Érzékeltették, hogy név szerint ismernek minden hadosz­tályparancsnokot, s hogy nem volna értelmetlen Szaddám Huszeint eltá­volítani vagy eltenni láb alól. ÖSSZEFOGLALÓ Ankara/Nicosia/Bern. A BBC je­lentése szerint a török parlament tegnap koraeste megszavazta, hogy az ország légterét az amerikaiak igénybe vehessék az Irak elleni légicsapásokhoz. Az ankarai veze­tés előzőleg azt közölte, hogy az amerikaiak a légteret használhat­ják, de az ország repülőtereit, bázi­sait már nem vehetik igénybe. Ezt megelőzően, a háború kitörése után néhány órával Ciprus engedélyezte légtere használatát az Egyesült Álla­moknak. Ugyanakkor a ciprusi megállapodás sem tesz eleget mara­déktalanul az amerikai kérésnek, hiszen az a Törökországtól délre és Szíriától nyugatra fekvő földközi­tengeri sziget repülőtereinek igény­ORIGO Brüsszel. Az al-Kaida támadásától tartva az Egyesült Államok kezde­ményezésére a NATO utasította szö­vetségeseit, hogy minden civil hajót katonai hajó kísérjen át a Gibraltári- szoroson. Jelenleg spanyol, portu­gál és amerikai hadihajók vesznek részt a hadműveletben, de a hónap végén a britek átveszik ezt a felada­tot. A NATO-t az utóbbi időben szá­be vételére is vonatkozott. „A kor­mány megvizsgálta az USA kérését, és a külügyminiszterrel tartott ta­nácskozás után a ciprusi légtér használatának engedélyezésére szorítkozott” - jelentette be az athé­ni kormányszóvivő. Sokkal keményebb döntést hozott Svájc: kitiltotta légteréből az ameri­kai és más katonai repülőgépeket mindaddig, amíg az iraki háború tart. Pascal Couchepin svájci elnök parlamenti képviselők előtt sajnál­kozását fejezte ki az Irak ellen indí­tott támadás miatt, és megjegyezte, hogy ehhez nem volt meg az ENSZ felhatalmazása. „Ha fegyveres konf­liktus tör ki, a semleges Svájcnak az a szerepe, hogy ne nem vesz részt benne” - mondta Couchepin a berni parlament ülésén, (m, i, o) mos kritika érte amiatt, hogy meg­osztott az iraki háború ügyében. A szövetségesek ezért demonstrálják most összetartásukat - írta a BBC, hozzátéve, hogy a Gibraltári-szorost veszélyes helynek minősítették. A csatorna, amely elválasztja egymás­tól Marokkót és Spanyolországot, 19 kilométer hosszú. Bármelyik irányból érheti itt a hajókat táma­dás, ahogy az már korábban több­ször is előfordult. A Gibraltári-szorosban hadihajók kísérik a civileket Támadhat az al-Kaida Hozzáférhető az interneten, megjelent könyv formájában, több mint 5600 oldalon Már nyilvános az StB ügynöklistája KOKES JÁNOS Prága. Csehországban tegnaptól nyüvánosan hozzáférhetővé vált az egykori csehszlovák kommunista Ál­lambiztonsági Hivatal (StB) ügy­nöklistája is. Az eddig bizalmasként kezelt adatokat a cseh belügymi­nisztérium saját internetes honlap­ján, ületve nyomtatott formában is közzétette. Nem hivatalosan ez a lis­ta a kilencvenes évek elején jelent meg, amikor Petr Cibulka antikom- munista aktivista néhány barátjával együtt négy folytatásban megjelen­tette a jegyzéket az általa kiadott Rudé Krávo című újságban. A most hivatalosan nyüvánosságra hozott anyag több tízezer nevet tartalmaz. A neveken kívül több dokumentum is részletes tájékoztatást ad az StB szerkezetéről és működéséről. A tár­ca által könyv alakban is megjelente­tett dokumentum 12 kötetből áll, több mint 5600 oldala van, s mint­egy nyolc küogrammot nyom. Jan Frohk, a belügyminisztérium levéltá­rának vezetője szerint a listák most sem teljesek, mert korábban számos dokumentumot már megsemmisí­tettek. A belügyminisztérium számá­ra a dokumentumok hivatalos köz­zétételét egy tavaly márciusban ér­vénybe lépett törvény írta elő. Csehországban az StB aktái már 1997 óta megtekinthetőek a belügy által erre kijelölt pardubicei intéz­ményben. A dokumentumok iránt azonban nincs túl nagy érdeklődés, s eddig mintegy 10 ezer személy te­kintett bele a róla vagy másokról ve­zetett aktákba. Csehországban - az 1991 -es átvilágítási törvény szerint - az StB-alkalmazottak, illetve az StB- vel együttműködők a demokratikus rendszerben nem tölthetnek be bi­zonyos állami és közszolgálati tiszt­ségeket. INDEX Belgrád. Szerbiában újabb letartóz­tatásokkal és a bíróság átvilágításá­val folytatódott a Zoran Djindjics mi­niszterelnök gyilkosai utáni nyomo­zás. A Magyar Rádió tudósítása sze­rint Belgrádban letartóztatták Milan Szarajlics helyettes államügyészt is. Őt a volt miniszterelnök meggyilko­lásával gyanúsított maffiaszervezet­hez, az úgynevezett zimonyi klán­hoz fűződő kapcsolatai miatt vették őrizetbe. A szerb parlament igazságügyi bi­zottsága mindeközben elfogadta az igazságügyi minisztérium követelé­sét, amelynek értelmében menesz- tenek 35 bírót, közöttük a legfelsőbb bíróság hét tagját. A döntés nyilván­valóan a bűnözés elleni harc része. Közismert ugyanis, hogy évekig kor­rumpált és megfenyegetett bírák és ügyvédek nehezítették a bűnözők felelősségre vonását. A bíróságok megtisztítása mellett gőzerővel fo­lyik a hajsza a Zoran Djindjics elleni merénylet elkövetői, illetve a legkü­lönbözőbb bűnszövetkezetek után. Tizenötezer rendőr éjjel-nappal a gyilkosok után kutat, s eddig több, mint 1200 személyt vettek őrizetbe. Megosztott a világ Párizs/Berlin/Moszkva/An- kara/Iszlámábád/Prága. Nem sokkal az Irak elleni katonai akció kezdete után a világ szá­mos pontján voltak tiltakozó megmozdulások. A tünteté­sek egész nap folytatódtak. Figyelmet érdemel: a táma­dást nemcsak a hivatalos Pá­rizs, Berlin és Moszkva ítélte el, hanem az USA szövetsége­seinek számító Pakisztán és Törökország vezető politiku­sai is. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Athénban már délelőtt százötven- ezer, Berlinben és Rómában több tízezer ember tiltakozott a háború ellen. Városok tucatjait lehetne még sorolni, köztük Wahingtont és New Yorkot. Franciaország sajnálatosnak ítéli az Irak ellen ENSZ-jóváhagyás nélkül indított katonai akciót, s úgy véli, hogy a konfliktus, bármennyi ideig fog tartani, súlyos következmények­kel terheli meg a jövőt. Jacques Chirac az Élysée elnöki palotából egyenesben közvetített néhány per­ces beszédében reményét fejezte ki, hogy az invázió a lehető legkeve­sebb emberi áldozattal fog járni, s nem vezet súlyos humanitárius ka­tasztrófához. Gerhard Schröder német kancellár szerint a háború mindig a politika vereségét jelenti. Joschka Fischer külügyminiszter közölte: lett volna alternatíva a fegyveres összecsapás­sal szemben. Egybehangzó jelenté­sek szerint az USA nem értesítette külön Németországot az akció kez­désének pontos időpontjáról. Vlagyimir Putyin orosz elnök a had­műveletek mielőbbi befejezésére szólította fel az Egyesült Államokat és szövetségeit. Nyilatkozatát adá­sukat megszakítva sugározták a központi tévéadók. Putyin szerint a konfliktus humanitárius és ökológi­ai katasztrófával fenyeget egy egész régiót, és aláássa a nemzetközi biz­tonságot. Nem szólt viszont a nem­zetközi terroristaellenes koalíció fel­mondásáról, amit az orosz törvény- hozás több képviselője követelt tőle a háború kitörése után. Kína elítélte az Irak ellen indított hadműveletet, a külügy hivatalos nyilatkozata felszólította az ameri­kai haderőt, hogy állítsa le a hadmű­veletet, mielőtt átfogó támadás in­dulna Irak ellen. Peking továbbra is kitart amellett, hogy az iraki kérdést békésen kell megoldani. Ezzel szem­ben Tajvan támogatásáról biztosí­totta az amerikai hadműveletet, hangsúlyozva, hogy a tömegpusztí­tó, valamint a biológiai és vegyi fegyverek súlyos fenyegetést jelente­nek az egész vüág stabilitására. Ahmet Necdet Sezer török államfő nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy ellenzi az Irak elleni egyoldalú akci­ót, amit helytelennek nevezett. A tö­rök vezetők közül az államfő volt az, aki az elmúlt hetekben a legerőtel­jesebben sürgette az Irakkal kapcso­latos válság békés megoldását. Saj­nálkozását fejezte ki az USA egy má­sik szövetségesének, Pakisztánnak a külügyminisztere is. Mien Hursid Mehmud Kaszuri a parlamentbren annak a nézetének adott hangot, hogy az Irak elleni katonai akciót semmi nem indokolja. Az ország legnagyobb iszlám koalíciója előző­leg tiltakozását fejezte ki az ameri­kai hadművelet miatt, és dzsihádot, azaz szent háborút helyezett kilátás­ba Washington ellen. Az Arab Liga és az arab államok többsége az agressziónak minősített háború leállítását követelte. Szaeb Erekat palesztin miniszter aggodal­mát hangoztatta: Izrael kihasznál­hatja arra az iraki háborút, a nem­zetközi közvélemény figyelmének Irakra terelődését, hogy keményeb­ben csapjon le a palesztin felkelésre. Vladimír Spidla cseh kormányfő tegnap leszögezte: Csehország nem tagja az Irak ellen támadó ko­alíciónak. A nemzetbiztonsági ta­nács ülése után újságírók előtt így fogalmazott: „A Tartós Szabadság műveletnek részesei vagyunk, de ami az iraki háborút illeti, teljesen nyilvánvaló, hogy abban nem ve­szünk részt.” Hozzátette, a katonai részvétel csak egy újabb ENSZ-fel- hatalmazás esetén jöhetett volna szóba, de üyet nem fogadtak el. Hangsúlyozta: a Kuvaiban állomá­sozó cseh katonák kizárólag huma­nitárius vagy mentőakcióban vesz­nek részt, tömegpusztító fegyverek alkalmazása esetén. „Nem tudom elképzelni, hogy katonáink ölbe tett kézzel nézzék, amint emberek halnak meg vegyi vagy baktérium­fegyverek bevetése után.” Jaroslav Tvrdík védelmi miniszter azt mond­ta, hogy a cseh és a szlovák vegy- védelmisek jól vannak, az alakula- Washingtonban, Donald Rumsfeld védelmi miniszter rezidenciája előtt vö- tot harckészültségbe helyezték. rös festékkel leöntött tüntetők tiltakoztak a háború ellen (TASR/ÁP-felvétel) Törökország és Ciprus megadta az átrepülési engedélyt Légtérhasználat-vita Djindjics-gyiIkosság: eddig 1200 embert vettek őrizetbe Bírókat is menes ztenek

Next

/
Thumbnails
Contents