Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-20 / 66. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 20. TÉMA: AZ ALLERGIA Sokat tüsszög? Folyik az orra, holott nem is náthás? Vörös a szeme, könnyezik? Nem allergiás véletlenül? Nehéz hónapok várnak ránk (Képarchívum) A hófoszlányokat nézve szinte elképzelhetetlen, hogy - mint minden évben menetrendszerűen - néhány héten belül újra megjelennek a levegőben az első allergizáló fa-és virágporok, melyek az érzékenyeknek gyötrelmeket okoznak. PÉTERFI SZONYA A természet teszi a dolgát, s nem mindig veszi figyelembe a naptárt. Három éve március első napjaiban már javában tartott a mogyoró és az éger pollenszórása, de jelen volt a levegőben a fűz és a szil is. Nincs ez másképp idén sem, nem biztos, hogy a kivörösödött szem és a csöpögő orr a náthaláz következménye. SZÁLL A POLLEN Mivel idén is emelkedni fog az allergiások száma és egyre többen lesznek, akik a füvek és gyomok pollenjeitől szenvednek majd, felmerül a kérdés: meg lehet-e előzni a bajokat? Ezt a kérdést nemcsak a betegek és hozzátartozóik, hanem a területen dolgozó szakemberek is felteszik. A megelőzésbe fektetett pénz a gyógyszerek, a kórházi ápolások költségeihez vagy a munkahelyi hiányzások veszteségeihez képest három-, öt- vagy akár tízszeres megtakarítást jelent egyénnek, társadalomnak. Azonban minél hatékonyabb, korábbi és tartó- sabb a megelőző tevékenység, annál drágább. Az első számú közellenség a parlagfű, amelyet irtani kellene. Nem egyszer, hanem hosszú éveken át. Amíg ezt a kérdést nem fogja mindenki - a kormányzat éppúgy, mint az egészséges ember is - a saját ügyének tekinteni, s nem tesz meg mindent a gyomok szabadon virágzása ellen, aligha várható a betegek számának csökkenése. Azokon a településeken sem, ahol rendszeres kaszálással, irtással ügyelnek a levegő tisztasására, ugyanis a pollenszemek a széllel szállva a tíz-húsz kilométerrel odébb lakókat is megbetegíthetik. CIGARETTAFÜST HELYETT ANYATEJET A külső környezet után nézzük a belsőt, hiszen családon belül is lehet védekezni. Az anyatejes táplálás, legalább féléves korig, nemA szénanátha tünetei hosszan tartó, gyakran heves tüsszögés viszkető, fájó orr, torok, szájpadlás orrfolyás, orrdugulás könnyező, viszkető szemek feji és nazális vérbőség füldugulás letargia testmozgás vagy erőkifejtés esetén légszomj gyakori köhögés zihálás, asztmás légzés A fekete üröm erősen allergén növény csak a legfontosabb építőanyagokat, fehérjéket, kalóriát, a vitaminok egy részét valamint az immunológiai védelmet szavatolhatja a csecsemő számára, de azt is megelőzi, hogy idő előtt idegen fehérjékkel kerüljön kapcsolatba. Mert ha a babák túl korán kénytelenek reagálni a táplálékban lévő idegen anyagokra (pl. tehéntej) 8-10 százalékban táplálékallergiásokká válnak. Ez nemcsak sok szenvedés jelenthet nekik, a szülőknek pedig aggodalmat, hanem szervezetük sokszor egy életre elsajátítja az allergiás válaszkészséget. Hasonló jelentősége van a dohányzásnak is: ha a kisgyerek környezetében élők cigarettáznak, veszélyeztetik, hiszen többszörösére emelik a légúti allergiák valószínűségét. KELL A KORAI DIAGNÓZIS Aki feltételezi magáról, hogy allergiás, jobb, ha pollenszezonon kívül keresi fel a szakrendelést, hiszen olyankor több a szabad kapacitás, idő és türelem az ellátására. Nincs olyan allergiás állapot, túlérzékenység, amelyet ne lehetne kimutatni tünetmentes emberen, szervezetünk ugyanis megőrzi az allergiás válaszkészséget akkor is, ha a virágporral, atkával, állatszőrrel vagy más allergénnel nincs kapcsolatban. * A SZÉNANÁTHA A szénanátha immunelégtelen- ség, melyet különféle anyagokra adott allergiás reakció jellemez. Egyike a legelterjedtebb allergiáknak: orvosi elnevezése szezonális allergiás rhinitis, vagy polli- nosis. A szénanáthát a növényi pollenek (virágpor), vagy a penész (esős, nedves területeken tenyésző mikroszkopikus méretű növények) okozhatják. Angol elnevezése a szénaláz (hay fever), holott a szénanátha kialakulásáért rendszerint nem a széna a felelős. Lázat sem okoz, ám hasonló kellemetlen érzetet kelt. Az allergiás rhinitis az allergia által keltett tünetek általános elnevezése, melyek a következők: orrfolyás, szemkönnyezés, tüsszögés, viszketés. A szezonális allergiás rhinitis a szezonálisan jelentkező tünetek elnevezése, melyeket fák, füvek és gyomok pollenje vált ki. Az emberek egy része csupán egyetlen fafajta pollenjére vagy a parlagfűre allergiás, míg mások esetében az allergiás reakció többféle fa, fű és gyomnövény pollenjére jelentkezik. A perenni- ális (egész éves) allergiás rhinitis azon tünetek elnevezése, melyeket a házi por, az állati szőr, vagy az épületek alagsorában és fürdőszobákban megjelenő penész okoz. Az allergiás tünetek időtartama személyenként változó, s életkortól függetlenül kifejlődhetnek. A gyermekkori szezonális allergiás tünetek éppúgy megmaradhatnak a felnőttkorban, mint ahogy el is tűnhetnek. Ha az allergiás tünetek felnőtt korban jelentkeznek, valószínű, hogy a beteg élete végéig megmaradnak. Azonban az allergiás tünetek ugyanígy meg is szűnhetnek, ha a beteg olyan helyre költözik, ahol a tüneteket kiváltó anyagok nem fordulnak elő. A szénanáthától szenvedőknél nagyobb a valószínűsége a további allergiák kialakulásának, beleértve a potenciális étel- vagy latexal- lergiát. A genetikai tényezők meghatározóak az allergia kialakulásában. Ha mindkét szülő allergiás, 75 százalékos annak a valószínűsége, hogy gyermekük is az lesz. Ha csak az egyik szülő allergiás, az esély 50 százalékos. Legújabban a szakértők szezonális hatásokra figyelmeztetnek. Egy jelentés szerint meghatározó az allergia kialakulására nézve, hogy ki milyen hónapban születik. A szeptemberben, októberben vagy novemberben születettek esetében a legmagasabb a valószínűség, míg a júniusi, júliusi és augusztusi születésűek esetében a legkisebb. Az erre a megfigyelésre felállított elméletek egyike szerint az ősszel született gyermekek fejlődésük korai szakaszában több időt töltenek a lakóépületekben, s ezáltal fokozottabban ki vannak téve az egyik legjelentősebb aller- génnek, a házi pornak. VESZÉLYES A CIVILIZÁCIÓ Az allergiás, és ami sokkal rosszabb, az asztmatikus megbetegedések száma egyre növekszik. A tény magyarázatául szolgáló elméletek ironikus módon arra mutatnak rá, hogy mindennek okát az ipari országokban egészségesebbé és jobbá váló emberi környezetben kell keresni. Egy a közelmúltban megjelent német tanulmány szerint, (mely a keletnémet gyermekeket vizsgálta az egyesítés utáni országban) az egykori kommunista állam területén élőknél, miután nyugati körülmények közé kerültek, nőtt az allergiás megbetegedések száma, különösen a szénanátháé. Az életmódbeli változások közé sorolható a padlószőnyeg elterjedése, a kutya- és macskatartás, a lakóépületek légnedvesség-tartalmának növekedése, stb. Néhány tudós véleménye szerint a gyermekek túlzott mértékben vannak kitéve a zárttéri allergé- neknek, mivel manapság már legkevesebb három órát töltenek televízió nézéssel, számítógépezéssel. Mindezt tovább erősíti az a tény, hogy a mai otthonok a korábbiaknál jóval energiatakarékosabb konstrukciójúak, ami ahhoz is hozzájárulhat, hogy a poratkák száma növekszik. A szénanátha diagnózisa rendszerint a szezonális tünetek megjelenésének kortörténete alapján történik. Fül-, orr-, torok-, tüdővizsgálat megerősítheti a diagnózist. A különböző allergiás megbetegedések meghatározására tesztek alkalmazhatók. A legáltalánosabbak a bőrteszt. Az orvos kis mennyiségben különböző allergéneket helyez a bőrre, és megfigyeli azok hatását. A teszt azonosítja a sokféle lehetséges allergén közül a panaszok okozóját. Néhány esetben vérvizsgálat javallható a vélt allergének antitestjeinek kimutatására. Az allergiás betegségek pontos oka ismeretlen. Pollenszűrő arcmaszk, szemüveg, hajmosás, légtisztító, tengerparti nyaralás vagy barlangtúra segíthet rajtunk Szénanáthások védekezési egyszeregye ÖSSZEÁLLÍTÁS Figyelje meg, hogy szénanáthás tüneteit mely növények pollenjei okozzák. Váltsa és mossa gyakran nyári ruházatát, mert a pollenek könnyen rátapadnak. Haját naponta lefekvés előtt mossa meg, mert a haj ideális „pollenraktár” az éjszakai alvás alatt. A magas pollenkoncentrációjú időszakokban lehetőleg kerülje el a ruhák szabadtéri szárítását. Az ágynemű szellőztetésére a nagyon kora reggeli órákat használja, amikor a magasabb páratartalom és a hűvösebb hőmérséklet még nem kedvez a pollenek szállásának. Ne sétáljon olyan területeken, mezőn, mezőgazdasági, megművelt földeken, ahol szemmel láthatólag terem olyan pollenszóró növény, amely a tüneteit kiválthatja (pl. rozs, kukorica, parlagfű). Ne a pollenszezont használja a gyomirtásra. Ha egy ismert pollennel elkerülhetetlen a kapcsolata (pl. fűnyírás, kertészkedés), ennek idejére használjon pollenszűrő arcmaszkot. Vegye figyelembe minden reggel a napi pollenjelentést tevékenységéneit megtervezéséhez: a pollenszámok várhatóan délelőtt a legmagasabbak. Szeles napokon nagyobb a pollenterhelés. Programjai megtervezésénél vegye figyelembe a rövid távú meteorológiai előjelzéseket is a pollenjelentések mellett. Ismerkedjen meg a hazai pollennaptár saját maga számára fontos részleteivel, mert a szénanáthások minden évben felkészülhetnek az egy-két hét eltéréssel biztosan jelentkező pollenszórásra. Irtsa lakóhelyén, munkahelye körül a még virágport nem szóró parlagfüvet: nyírással vagy a tövek kihúzásával. A szénanáthások is élvezhetik a kertek szépségét, ha a kertépítéshez tudatosan nem allergén virágporé növényeket használnak. Az élénk színű virágok általában rovar beporzásúak, pollenjük az emberre nem káros. Maradjon lakáson belül, és zárja be az ajtókat, ablakokat, amikor magas a pollenszám. Használjon légtisztítót, vagy szűrőberendezést (lakásban, autóban). Védje szemét szemüveggel. Nyaralását az adott pollen virágzá- si időszakához igazítsa. Pihenéséhez keresse a magas hegyvidéket, a tiszta levegőjű tengerpartot, barlangtúrát. ORVOSI TANÁCSOK ♦ Az öngyógyítás csak rövid ideig tudja elrejtem a szénanátha veszélyeit és kellemetlenségeit. ♦ A nyálkahártya duzzanatot csökkentő, vény nélkül kapható orrcsep- peket legfeljebb néhány napig szabad folyamatosan használni. ♦ Az orrjáratok vizes kiöblítése nem hat azonnal, de valamennyit enyhíthet a tüneteken. ♦ Kerülje a tünetprovokáló kontaktusokat, ha tünetei azonnal jelentkeznek (pl. macska simogatásakor). ♦ A szénanáthások kerüljék a pollenszezonban a magasan légszeny- nyezett, füstös helyeket, mert irritáló hatásuk a betegséget is rontja. ♦ Legalább a pollenszezonban kerülje az aktív és passzív dohányzás káros hatásait. ♦ Szénanáthára gyanús tünetek esetén menjen el szakorvoshoz, hogy a végleges és pontos diagnózis felállítható legyen. Már léteznek korszerű készítmények, melyek tünetmentessé tehetik a betegséget. ♦ Ha már ismerten szénanáthás, legalább évente egyszer menjen el (még a pollenszezon előtt) szakorvoshoz, hogy gyógyszerelését, tünetenyhítő életvitelét megbeszélhessék. ♦ Ha tünetei a javasolt gyógyszerek mellett sem javulnak megfelelően, menjen el ismét a szakorvoshoz, hogy intenzívebbé tehesse kezelését, és az esetleges társult betegségeket is felderíthessék. ♦ Egyes szénanáthás betegeknek bőr- vagy emésztőszervi tüneteik is lehetnek a pollenszezonban. Ezekről feltétlenül beszéljen szakorvosával. ♦ Egyes (növényi) ételek a pollenszezonban fogyasztva kiválthatnak tüneteket. Ha van üyen tapasztalata, beszélje meg a szakorvossal. ♦ Amennyiben más ismert (légúti vagy más) betegségéhez csatlakozik a szénanátha, azt is mondja el a szakorvosnak. ♦ Amennyiben terhes, gyógykezelését erre való tekintettel is beszélje meg a szakorvossal. ♦ A szénanátha kezelését a gyors tünetjavulás és a későbbi komplikációk elkerülése érdekében is minél előbb meg kell kezdem. ♦ Ne bízzon abban, hogy a szénanátha semmiség, vagy elmúlik majd magátóL ♦ Tünetei lehelnek időszakosak, enyhék is (elsősorban az időjárás változásaival összefüggő pollenszám ingadozás miatt), de ez semmiképp sem jelenti azt, hogy a betegsége megszűnt. ♦ Gyógyszereit folyamatosan kell szednie a tünetokozó pollenek vi- rágzásí ideje alatt (és előtte-utána még kb. 2 hétig) akkor is, ha néhány tünetmentes napot is megél ezalatt. ♦ Az allergiás reakció és a tünetek gyógyszeres lefékezése segítem fog abban, hogy a későbbi években is könnyebb legyen a betegsége (szénanáthája). ♦ Egyetlen szénanáthás sem lehet tartósan tünetmentes, ha saját maga nem veszi komolyan a betegségét és nem fogadja meg az orvosi javaslatokat. ♦ Fogadja el, hogy a modern szénanátha gyógyszerek mellékhatásai egyre kisebbek, míg hatásosságuk egyre nő. ♦ Ne feledkezzen meg arról, hogy a gyógyszerek mindennapos alkalmazásra valók. ♦ Ismeije meg részletesen gyógyszereit és rendszeresen érdeklődjön az újak iránt. (Illusztrációs felvétel) GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK Milyen formái vannak az allergiának? Szezonális - az év bizonyos szakaszában jelentkezik, mindig valamely pollent (virágport) termelő növény virágzásakor. A mogyoró allergizáló virágporai például már a tél végén megjelennek, ezt követi a tavaszi fák virágzása márciusban és áprilisban. Májusban és júniusban a pázsitfűfélék, majd augusztustól októberig a nyárvégi gyomok, főként a parlagfű. Perenniális - egész éven át tartó: a kiváltó ok olyan allergén, mely egész évben megtalálható a környezetünkben. Például: kutya- és macskaszőr, aranyhörcsög, tengerimalac, illetve egyéb állatok szőre, nyála, vizelete, tolla; penészgombák spórái, házi porban található atkák, melyek a légutakba jutnak, és ott okozzák a tüneteket. Az egész éven át tartó náthának van egy speciális formája is, melyet nem allergének, hanem irritáló (nyálkahártyát izgató) anyagok váltanak ki. Például: kipufogógáz, cigarettafüst, kozmetikumok, erős fűszerekbelégzése (pl. bors). Milyen tünetekkel jár az allergiás nátha? Négy fő tünete van: orrvjszketés, tüsszögés, vizes orrfolyás, orrdugulás, mely közül a legkínzóbb a nappali tevékenységet, illetve éjszakai alvást zavaró orrdugulás. Emellett gyakori még a szem kötőhártyájának gyulladása is. Örökölhető-e az allergiás betegség? Az allergiás betegség nem öröklődik, de családi halmozottság egyértelműen kimutatható. Sajnos az allergiás betegség jelenleg még nem gyógyítható, de jól gondozható, és a modern készítményekkel hosszútávon is tünetmentesség érhető el. Milyen gyakori betegség az allergia? Pontos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésünkre, de a felmérések és becslések szerint Szlovákiában minden harmadik ember szenved ennek a betegségnek valamilyen formájában.
