Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-20 / 66. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 20. Lehallgatási botrány Brüsszel. Lehallgató-berendezéseket fedeztek fel a napokban az EU miniszteri tanácsának épületében, ahol több tagállam, köztük Németország és Franciaország küldöttségének telefonvonalait figyelték Ezt tegnap közölte a tanács sajtószolgálata, megerősítve a francia Le Figaróban közölt értesülést. Hozzá- fűzte, hogy a lehallgató-berendezéseket rutinellenőrzések során fedezték fel, az első jelentésekben megnevezett két ország mellett több más tagállam küldöttségének termeiben is. Ezeket azonban nem kívánta megnevezni. A francia lap szerint a kémkedési kísérlet hátterében az USA állhat. A tanács illetékesei szerdán azt közölték, hogy a vizsgálatok kezdeti szakaszban tartanak, ezért egyelőre semmilyen feltételezést nem tudnak megerősíteni vagy cáfolni. Az épületben korábban is találtak már lehallgatási próbálkozásokra utaló nyomokat, de ez volt az első alkalom, hogy kiépített és működőképes elektronikus berendezéseket fedeztek fel. (MTI) Elmaradt a különcsúcs Brüsszel. Az EU hét kis tagországa meghatározatlan időre elhalasztotta a mai és holnapi uniós csúcs előestéjére tervezett külön csúcstalálkozóját, amelyen arról kívántak egyeztetni, hogyan védhetik meg érdekeiket az unió intézményi reformjai során. A luxemburgi kormány közleménye a nemzetközi politikai helyzet alakulásával indokolta a döntést. Ennél egyértelműbben fogalmazott Guy Verhofstadt belga kormányfő, aki közölte: a találkozót a küszöbönálló iraki háború miatt halasztották el. A március 19-re tervezett egyeztetést Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök kezdeményezte, aki belga, holland, finn, osztrák, ír és portugál kollegáját hívta volna meg. (MTI) Abu Mazen az esélyes Rámalláh. Jasszer Arafat palesztin elnök aláírta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy Palesztinának ezután miniszterelnöke legyen. A jogszabály, amelyet a Palesztin Törvényhozó Tanács (parlament) kedden már jóváhagyott, az elnök aláírásával emelkedett törvényerőre. Általános vélekedés szerint Arafat a PFSZ második számú vezetőjét, Mahmúd Abbászt (mozgalmi nevén Abu Mazent) fogja megbízni a miniszterelnöki teendők ellátásával. Előzőleg kudarcba fulladtak Arafat arra irányuló próbálkozásai, hogy korlátozza a leendő kormányfő jogkörét. A miniszterelnöknek három hét áll majd rendelkezésére ahhoz, hogy összeállítsa kormányát. Abu Mazen a mérsékelt palesztin politikusok közé tartozik. (MTI) Abu Mazen jelölését mind az USA-ban, mind pedig Izraelben kedvezően fogadták (Képarchívum) Amerika mind az ötven államában mozgósítják a Nemzeti Gárdát - repülési korlátozásokat terveznek Washington és New York fölött Tüzetesen vizsgálják az élelmiszereket MTI-HÍREK Washington/London. A világ országaiban fokozott biztonsági intézkedések léptek életbe az elmúlt napokban, így az Irak elleni háború két szövetséges főszereplőjénél is. Amerikában a Szabadság Pajzs nevű intézkedési terv keretében az esetleges terrortámadások elhárítását célzó lépéseket tettek. Tom Ridge belbiztonsági miniszter hírszerzési értesülésekre hivatkozva elmondta, hogy az al-Kaida terrorhálózaton kívül iraki ügynökök és Bagdadhoz kapcsolódó szélsőséges csoportok is terrortámadásokra készülhetnek. A terv alapján szigorítják a határőrizetet, megerősítik az atomerőművek, hidak, metrók, vasutak és elektromos távvezetékek őrzését, a repülőtereken növelik a kutyás járőrök számát, a légikikötők környékén fokozzák a járművek szúrópróbaszerű ellenőrzését. A feladatok ellátására mind az 50 államban mozgósítják a Nemzeti Gárdát. Repülési korlátozásokat terveznek Washington és New York fölött. Tüzetesebb vizsgálatnak vetik alá az importált élelmiszereket. A Szabadság Pajzs művelet alapján őrizetbe veszik az olyan országokból érkező menedékkérőket, ahol az al-Kaida és más terrorszervezetek jelen vannak. A belbiztonsági tárca szerint ésszerű, körültekintő és ideiglenes intézkedésről van szó, amely Irak és 33 más ország állampolgárát érintené. Az ületőket addig tartanák őrizetben, amíg kérésüket elbírálják. New Yorkban az Atlasz Művelet elnevezésű terv szolgálja a biztonság fokozását. A hetente legalább 5 millió dollárt felemésztő óvintézkedések teljes mértékben az iraki háború megkezdésével lépnek érvénybe: megerősített kutyás járőrökkel őrzik a metrót és a kompokat, sűrítik a rendőrőijáratokat a templomok, vasútállomások környékén és a turisták által látogatott helyeken, ellenőrzőpontokat állítanak fel a hidaknál és az alagutaknál, Herkules csoportoknak nevezett, állig felfegyverzett egységek járják elrettentésül azokat a kiemelt helyeket, amelyek terrortámadások potenciális célpontjai lehetnek. Az amerikai kormány még hétfő este országszerte elrendelte a biztonsági éberség második legmagasabb fokozatát. A brit belügyminisztérium tegnap igen óvatos formában, de egyértelműen a terrortámadásokra történő felkészülést javasolta a lakosságnak. A tárca internetes honlapján a valószínű iraki fegyveres beavatkozás előtt feltűnt új oldal szerint érdemes ésszerű elővigyázatossági lépéseket tenni bármilyen vészhelyet esetére. Az ajánlás szerint e lépések közé tartozik elemek, nagy fényerejű elemes kézilámpák, elemes rádiók, készételek, palackos víz és takarók beszerzése. A figyelmeztetés arra is kiterjed, hogy érdemes megjegyezni a lakások gáz- és vízelzáróinak, valamint elektromos főkapcsolóinak helyét, mert adott esetben szükség lehet e szolgáltatások kikapcsolására. A figyelmeztetés megfogalmazói érezhetően igyekeztek elkerülni a pánikot; a szöveg több pontján szerepel az a kitétel, hogy ezek az elővigyázatossági lépések nem különböznek azoktól, amelyeket „igen rossz időjárás vagy árvíz esetén is meg kell tenni”. Hangsúlyosan felhívja a figyelmet a tárca arra, hogy az ajánlásban foglaltakon túli beszerzésekre - például nagy mennyiségű élelmiszer felhalmozására, gázálarc vásárlására - nincs szükség, sem arra, hogy a lakosság feketehimlő elleni oltást igényeljen. London mellett tegnap robbanószerkezeteket találtak a rendőrök a gatwicki nemzetközi repülőtér közelében, egy lakóházban. Három férfit őrizetbe vettek a terrorizmus- ellenes törvény megsértésnek vádjával. Csak annyit közöltek róluk, hogy európaiak. New York polgármestere, Michael Bloomberg szerint a lakosság számára is érzékelhetővé kell tenni a fokozott biztonsági intézkedéseket (TASR/AP-felvétel) Bagdadban a közszolgálat kulcsposztjait nyugalmazott amerikai tábornokok, diplomaták, valamint segélyszolgálati szakértők töltenék be Irakban a japán és német minta szerint Brüsszel/Washington/Jeru- zsálem/Madrid. Továbbra is megosztottak az EU tagállamai, ebből a szempontból kudarc volt az uniós külügyminiszterek kedden késő este véget ért egyeztetése. Az Egyesült Államok nem megszálló hadsereget, hanem alkotmányt és parlamentet akar maga után hagyni Irakban. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Európának feltett szándéka, hogy az iraki válság után továbblépjen egy egységesebb közös kül- és biztonságpolitika kialakítása felé, amelyről mélyreható vitát kell folytatni - mondta Jeórjiosz Papandreu görög külügyminiszter az EU soros elnöksége nevében. Megállapította, hogy a tagországok egységesek voltak az elérendő célt, Irak lefegyverzését illetően, de nem tudtak egyetértésre jutni a módszerekről. Bárhogyan alakuljanak is a dolgok a továbbiakban, az unió legfőbb gondja az iraki néppel való törődés, Irak területi épségének és a térség stabilitásának a megőrzése és ezekkel összefüggésben a közel-keleti békefolyamat jövője lesz - mondta Papandreu. AMERIKA NEM AZ OLAJAT AKARJA Az USA nem megszálló hadsereget, hanem alkotmányt és parlamentet akar maga után hagyni Irakban. Douglas J. Feith amerikai védelmi miniszterhelyettes szerint a háború után Amerikának és katonai szövetségeseinek humanitárius segítséget kell nyújtaniuk, meg kell szervezniük az alapvető közszolgáltatásokat, és hozzá kell látniuk a biztonság megszilárdításához. Hamisnak és kártékonynak nevezte azt a gyakran hallható vádat, amely szerint az amerikai kormányzat az iraki olajat akarja megkaparintani. Az USA vezette koalíció rákényszerülhet ugyan az iraki olajlétesítmények helyreállítására, ha Szaddám Húszéin elnök úgy dönt, hogy megrongálja azokat, mint 1991-ben a kuvaiti olajkutakkal tette. Az újjáépítés célja azonban az lesz, hogy az irakiak mielőbb jövedelemforráshoz jussanak - ígérte a politikus. Amerika gondoskodni kíván arról, hogy az iraki olajkészletek teljes egészében nemzeti ellenőrzés alatt maradjanak, a belőlük származó jövedelemből pedig az ország minden részében élő irakiak részesedjenek. Az Egyesült Államok, amióta a második világháború után világhatalommá vált, számos alkalommal bizonyította, hogy nem törekszik más nemzetek vagyonának megszerzésére. „Nem fosztotta ki sem Németországot, sem Japánt, ellenkezőleg, segített nekik az újjáépítésben. A Sivatagi Vihar fedőnevű hadműveletben sem arra használta katonai erejét, hogy ellenőrzése alá vegye a kuvaiti olajkutakat” - hangsúlyozta. MACARTHUR A PÉLDAKÉP Brit kormányilletékesek dolgoznak titokban hetek óta a Pentagonban a háború utáni iraki katonai kormányzat kiépítésének tervein. A The Timesnak amerikai és brit források elmondták, hogy az átfogó tervben szereplő kormányzat hasonlítana azokhoz, amelyeket a szövetségesek a II. világháború után Németországban és Japánban építettek ki. Az iraki közszolgálat kulcsposztjait nyugalmazott amerikai tábornokok, diplomaták és segélyszolgálati szakértők töltenék be. A Szaddám elűzése utánra tervezett kormányzati struktúra élén Tommy Franks tábornok, a Perzsa-öbölben felvonult amerikai-brit expedíciós haderő amerikai főparancsnoka állna, hasonlóan ahhoz, ahogy Douglas MacArthur tábornok irányította a csendes-óceáni győzelem után egy ideig Japánt. Franks közvetlen beosztottja a polgári kormányzati feladatok főfelelőseként Jay Garner nyugalmazott amerikai tábornok lesz, aki az első Öböl-háború végén az iraki kurdok mentését irányította. Amerikai és brit illetékesek szerint a szövetségeseket a nemzetközi jog kötelezi arra, hogy átvegyék Irak adminisztratív irányítását, ha a jelenlegi bagdadi rezsimet eltávolítják. IZRAELI KOMMANDÓSOK IRAKBAN A Jane,s Information Group brit hírszerzési és biztonságpolitikai kutatócsoport értesülése szerint izraeli kommandósok dolgoznak Irakban, keresve az esetleges ellencsapás lehetséges célpontjait. A hírszerzési ügyekre szakosodott kiadványa, a Foreign Report izraeli forrásokat idézve azt írta, hogy a zsidó állam ezúttal elsöprő válaszcsapást mérne Irakra bármiféle támadás esetén, nem úgy, mint az 1991-es Öböl-háború idején, amikor amerikai nyomásra válasz nélkül hagyta az iraki rakétatámadásokat. Az izraeli kommandósok állítólag Törökországból hatoltak be Irakba, és Szaddám Húszéin kíséretéről, rejtekhelyeiről, a rezidenciák közötti távközlési vonalakról és az iraki hadvezetés központjairól gyűjtenek adatokat. A Foreign Report forrásai szerint Izrael nukleáris válaszcsapást venne fontolóra iraki vegyi vagy biológiai támadás esetére. Izrael soha nem ismerte el hivatalosan, hogy lennének atomfegyverei, de szakértők gyakorlatilag biztosra veszik az izraeli atomütőerő létét. SPANYOL KATONAI RÉSZVÉTEL Spanyolország három hadihajóval és 900 fővel vesz részt az Irak elleni katonai akcióban. A spanyol katonai támogatás nem jelenti az Irak elleni támadásban való részvételt, hanem pusztán humanitárius és logisztikai segítséget. A három hadihajó közül a Galicia egészségügyi hajó két műtővel van felszerelve, valamint egy 166 ágyas kórházzal és három helikopterrel. A Galicia a Reina Sofia fregatt védelme alatt és a Marqués de Ensenada üzemanyagtöltő hajó kíséretében fog hajózni. A három hajó ma indul a Perzsa-öböl felé. Katonailag semmit nem nyújtanak Párizs. Gyakorlatilag a nullával egyenlő az Irak elleni amerikai-brit invázióhoz 45 ország által felajánlott hozzájárulás katonai értéke, a Közép-Európában biztosított stratégiai előnyök viszont igazolják a népes koalíció létjogosultságát - állítják francia szakértők. A hozzájárulás elhanyagolható mértéke dacára a 45-ök koalíciója stratégiai szempontból különleges jelentőségű az USA számára főként a középeurópai országok nagy arányú részvételének köszönhetően. Bulgária kiválóan ismeri azokat a fegyvereket, amelyeket a Szovjetunió szállított a Közel-Keletre az előző évtizedekben, Magyarország lehetővé tette 3000 iraki emigráns kiképzését a taszári légibázison, a csehek nemzetközi elismertségnek örvendő vegyvédelmi alakulatokkal rendelkeznek, Románia pedig, akárcsak a többiek, hajlandó megnyitni légterét és néhány támaszpontját az amerikai-brit erők előtt, ami az első Öböl-háború idején távolról sem volt magától értetődő. Francia szakértők szerint az USA éppen ezeket a lehetőségeket tartotta szem előtt, amikor a NATO bővítése mellett döntött. (MTI) Villepin szerint egy baráti országtól méltatlan hangnemben emlegették Franciaországot Konkrét amerikai utasítások az iraki katonáknak Párizs sértődött a brit kritika miatt Kétmillió röpcédula MTI-JELENTÉS Párizs. A francia külügyminisztérium tegnap közleményben utasította vissza a brit parlament előző napi vitájában Párizs címére intézett bírálatokat, amelyek Franciaországra hárították a felelősséget az iraki válság ügyében kifejtett diplomáciai erőfeszítések kudarcáért. Dominique de Villepin külügyminiszter telefonon tájékoztatta brit kollégáját, Jack Straw-t, arról, hogy francia politikai körökben „megrázkódtatást és szomorúságot” keltettek a Párizst bűnbaknak beállító londoni megnyüatkozások. Vülepin szerint egy baráti országtól méltatlan az a hangnem, amellyel a brit kormány tagjai elmarasztalták a francia álláspontot, ráadásul a vita során elhangzott kritikák nem voltak összhangban a tényekkel sem. A brit alsóház keddi vitájában Tony Blair kormányfő kemény szavakkal kárhoztatta Franciaországot, amiért a Biztonsági Tanácsban elmaradt a szavazás az újabb határozati javaslatról. Érvelése szerint ha Párizs nem jelenti be jóelőre, hogy minden esetben megvétózza a katonai megoldásnak zöld jelzést adó második határozattervezetet, meg lehetett volna őrizni a testület egységét. Ebben az esetben - hangoztatta Blair - a világszervezet felhatalmazásával indulhatna meg az Irak lefegyverzését kikényszerítő amerikai-brit büntetőexpedíció. Párizsban viszont azt emelik ki, hogy a háborút szorgalmazó tábornak a francia vétó hiányában sem sikerült volna megszereznie a szükséges 9 fős többséget, a korábban bizonytalan hat nem állandó BT-tag az egyezkedések utolsó szakaszában jelezte, hogy tartózkodni fog a szavazásnál. „Jól tudjuk, hogy a brit kormányra súlyos belpolitikai nyomás nehezedik, de ezek a kijelentések nem méltóak egy baráti országhoz és egy európai szövetségeshez” - idézte Villepin szavait Bemard Valero, a Quai d,Orsay szóvivője. Tony Blair azt is mondta, hogy Párizs az USA dominanciájától és unilateralizmusától tartva a szövet- ségesi magatartás helyett a rivalizálást választotta, elhibázott és veszélyes irányvonala végső soron az irkái diktátor pozícióját erősítette. Straw pedig nyilvánosan azt vetette Chirac szemére, hogy még Szaddám válasza előtt blokkolta a brit módosító javaslatokat, amivel megtorpedózta egy kompromisszumos formula elfogadásának utolsó esélyét is. MTI-HiR Washington. Csaknem kétmillió röpcédulát dobtak le tegnap az amerikai és a brit légierő gépei Irak délkeleti részén. A Reuters által név nélkül idézett amerikai katonai források szerint az 1,98 millió röpcédulát 29 iraki katonai és polgári létesítmény közelében szórták le. Ezzel összesen 17 millió fölé emelkedett a már ledobott röplapok száma. A cédulákkal különféle üzeneteket juttattak el az iraki lakossághoz is. így például hangsúlyozták, hogy nem kívánják bántam az ártatlan polgári lakosokat, vagy arra figyelmeztették őket, hogy áldozatul eshetnek az iraki hadsereg esetleges vegyifegyver- támadásának. Egy másik üzenetben egyrészt arra buzdították az iraki katonákat, hogy ne vessenek be tömegpusztító fegyvereket és ne gyújtsák fel az olajkutakat, másrészt pedig arra, hogy ne tanúsítsanak ellenállást, amikor az amerikai vezetésű szövetséges erők az iraki-kuvaiti határtól a Bászra város környékén fekvő olajmezőkön keresztül északi irányban előrenyomulnak Bagdad felé. A szövetségesek ezért konkrét utasításokat is hagytak a röpcédulákon az iraki katonáknak: fordítsák vissza tankjaik lövegtornyait és hagyják nyílt terepen a járműveket, majd téljenek vissza laktanyáikba. A Perzsa-öböl térségében összevont 280 ezer amerikai és brit katona közül tegnap már 175 ezer állomásozott Kuvaitban, arra a parancsra várva, hogy indítsák meg a Szaddám hatalmának megdöntését és az iraki tömegpusztító fegyverek megsemmisítését célzó hadműveletet.
