Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-19 / 65. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 19. TÉMA: SZADDÁM BŰNLAJSTROMA Az elmúlt negyedszázadban több tízezer embert tartóztattak le politikai okokból, ők a börtönökben kegyetlen kínzásoknak vannak kitéve Szaddám Irakjában mindennaposak a kivégzések (Forrás: BBC) Az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének Biztonsági Tanácsa 1991. április 3-án kelt, 687. számú határozatában kötelez­te Irakot, hogy feltételek nél­kül és nemzetközi felügyelet mellett, 90 napos határidőn belül semmisítse meg tömeg- pusztító fegyvereit, hagyjon fel e fegyverek előállítását cél­zó programokkal, deklarálja fegyverkészletei nagyságát, és semmisítse meg 150 kilomé­ternél nagyobb hatósugarú rakétáit. Azóta csaknem 13 év telt el, és Irak nem sokat tett a leszerelésért. GÁL ZSOLT 1979 óta Szaddám Húszéin Irak korlátlan, egyedüli vezetője. Azóta az általa vezetett diktátort rend­szer súlyosan és rendszeresen megsérti az emberi jogokat. A KURDOK ELNYOMÁSA Az észak-iraki Kurdisztánban élő, kurd és egyéb török nemzetiségű lakosság (amely az ország népes­ségének egyötödét alkotja) soro­zatos durva jogsértéseknek van kitéve. 1970 és 1990 között az iraki hadsereg egységei 3 000 kurd falut romboltak le. 900 000 kurdot deportáltak az ország déli részeibe, miközben a helyi lakos­ságot megfenyegették, hogy amennyiben bármilyen módon segíteni meri a kitelepített kurdo- kat, akkor letartóztatják őket. A menekülttáborokban nyomorgó sok százezer kurd így a rezsim tú­szává vált, életük vagy haláluk a rendszer által hozzájuk juttatott élelmiszerektől, és nemzetközi segélyektől függ. 1988-89-ben az iraki hadsereg egységei vegyi fegyvereket vetet­tek be a rendszer ellen lázadó kur- dok ellen. Egyedül Halabja városá­ban 5 000 ember halt meg és 10 000 volt a sebesültek száma (több­ségük civil áldozat volt, köztük nők és gyerekek). A hivatalok az arabizációs kam­pány keretében arra kényszerítik a kurdokat, hogy feladják identitásu­kat, és arab neveket vegyenek fel. Ha ezt megtagadják, akkor depor­tálás, bebörtönzés és az élelmiszer­jegyek megvonása fenyegeti őket. SIÍTÁK SZENVEDÉSEI Az ország déli részén élő, a lakos­ság 60-65%-át alkotó, jórészt arab Szaddám Húszéin Az 1937-ben Bagdadtól északra Tikrit városának közelében szüle­tett Husszeint már fiatal korában számos nyugat-ellenes hatás érte. Alig húsz évesen belép a forradal­mi szocialista, pán-arab eszméket hirdető, ám szekuláris Baath pártba. Huszonkét évesen, 1959- ben már részt vesz az Abdul Ka­rim Kasszem iraki miniszterelnök elleni sikertelen merényletkísér­letben. A bukás után külföldre menekül, Kairóban tanul jogot. Jogi diplomáját 1971-ben a bag­dadi egyetemen szerzi meg. Le- vizsgázását megelőzően már részt vesz a Baasz párt félkatonai szervezetének kialakításában, nagy szerepe van a párt sikeres 1968-as hatalomátvételében. En­Szaddám nemzetiségű, de az iszlám síita ágához tartozó népesség is durva elnyomásnak van kitéve. (Szad­dám Húszéin az iszlám szunnita ágához tartozó arab, így nem meg­lepő, hogy a hatalom, beleértve az egész államigazgatást és a hadse­reg vezetését a szunniták kezében összpontosul, így lényegében Irak­ban egy 20%-os kisebbség uralko­dik a lakosság 80%-a felett.) A síiták 1991-es lázadása után na­pirenden van falvaik lerombolása. Bászra környékén négy síita törzs falvait romboltatta le a rendszer, az embereket erőszakkal kitelepí­tette, az ültetvényeiket felgyújtat- ta, vagy az öntözőrendszereket tönkretéve kiszárítana. (Az „olajat az élelmiszerért” program kereté­ben Irakba bevitt különböző öntö­zési rendszerek, és vízvezetékek ill. kutak építéséhez szükséges eszkö­zök tekintélyes részét Szaddám Húszéin több hektáros palotáiban használták fel szökőkutak, díszker­tek és úszómedencék létesítésére. Eközben Irak déli részén kiszárad­nak a földterületek és a lakosság egy része éhezik.) 1999-ben Bászra környékén 1 093 embert tartóztattak le és 160 házat romboltak le a helyi kor­mányszervek. Az iraki hadsereg elit egységei, a Köztársasági Gár­da Hammurabi hadosztálya júni­us 26-án támadást intézett Ruma- itha és Kundur városai ellen, 14 embert megöltek, több mint szá­zat letartóztattak. A hatalmi szervek üldözik a síita papokat és a hívőket. 1999 márciu­sában kivégezték az iraki síiták leg­felsőbb vallási vezetőjét, al-Szajjid Mohammed Szadik al-Szadr aja- tollahot. Több tucat vallási vezetőt és hívőt gyilkoltak meg, több szá­zat tartóztattak le, sorsukról sem­mit sem tudni. BÖRTÖNVISZONYOK ÉS SZÓLÁSSZABADSÁG Az elmúlt negyedszázadban több tízezer embert tartóztattak le Irak­ban politikai okokból, ezek az em­berek a börtönökben kegyetlen kínzásoknak vannak kitéve, miköz­ben hozzátartozóik semmit sem tudnak a sorsukról.,Mindennapo­sak a kivégzések, az élelem és a víz megvonása, a rabok sötét gödrök­be zárása. A politikai foglyok női családtagja­it gyakran a fogoly szeme láttára erőszakolják meg, az iraki titkos- rendőrség így próbálja megtörni a rabokat. Iraki menekültek szerint a foglyo­kat elektrosokkal kínozzák, savat nek elismeréseként 1968-1969 között a párt végrehajtó szervé­nek, a Forradalmi Tanácsnak az alelnöke, majd 1979-ig elnöke. 1979-ben megválasztják Irak el­nökének. Az eseményről készült film szerint a pipafüstbe burkoló­zó Husszein bejelenti, hogy párt­jában árulók vannak, majd béké­sen figyeli, ahogy egyesek sikítva tesznek hűségesküt mellette, el­lenfeleit pedig kivezetik a te­remből, majd kivégzik őket. Bár vágya szerint az arabok dia­dalmas vezéreként Jeruzsálembe vonult volna, 1980-ban mégis in­kább a gyengének hitt Irán meg­támadása mellett döntött. Tragi­kus tévedése nyolc éves háború­ba, ezzel együtt szegénységbe ta­szította az országot, az 1988-as békekötést megelőzően erősen vesztésre állt. Kudarca mégsem állította meg, alig két év szünet után Kuvait ellen fordult. Az Öböl-menti ország 1990 augusz­tusi megszállása után azonban az Egyesült Államokkal kellett szembenéznie. Az amerikai had­sereg 1991 januárjában indította meg támadását Irak ellen, két hó­napon belül felszabadítva Kuvai- tot. Veresége ellenére győztesnek nyilvánította magát, és megőriz­te hatalmát. Szaddám Húszéin Irak legfőbb^ vezető posztjait maga tölti be. Ő az elnök, ő az államfő, ő a hadse­reg főparancsnoka, a Forradalmi Parancsnokság Tanácsának elnö­csepegtetnek a bőrükre, letépik a körmeiket, eltörik a csontjaikat, ki­kötözik, ájulásig verik őket stb. A hivatali szervek többször nyilvá­nosan levágatták a nyelvét azok­nak, akik kritizálni merték Szad­dám Huszeint, családtagjait vagy rendszerét. Az ENSZ és az Amnesty Internatio­nal szerint Irak világelső az eltűnt személyek számát tekint. Az ENSZ 1999-ben 16 000 emberre becsülte az eltűntek számát, sor­sukról semmit sem tudni. HÁBORÚS BŰNÖK Szaddám Húszéin uralkodása alatt két háborút provokált, először Irán ellen (1980-1988), amelyben egy­millió ember vesztette életét, majd 1990-ben elfoglalta Kuvaitot, ame­lyet 1991-ben szabadítottak fel a nemzetközi erők. 1991-ben Irak Scud-típusú rakétákkal támadást intézett Izrael és Szaúd-Arábia el­len is, valamint iraki csapatok meg­támadták Khadzsfi szaúdi határvá­rost. (Irak mindkét háborúból le­gyengülve és szegényen került ki, a rengeteg halott és az óriási anyagi kár ellenére Irakban mindkét hábo­rút „győzelemként” ünnepük.) Az Irán elleni háború idején az ira­ki hadsereg - durván megsértve a nemzetközi hadi jogot - vegyi fegy­vereket vetett be az iráni csapatok ellen, és több ezer hadifoglyot ki­végeztetett. Kuvaitot az iraki megszállás alatt szó szerint kirabolták, miközben ke és az egész arab világot behá­lózó, arab egységet szorgalmazó Baasz Párt iraki parancsnokságá­nak főtitkára. Udaj és Kuszaj Két fia egymással verseng a befo­lyásért és azért, hogy egyszer egyikük átvehesse a hatalmat. Húszéin mostani favoritja fiata­labb fia, Kuszaj, aki főleg Irak ka­tonai és biztonsági szervezetei­ben építette ki hatalmát. Ő a For­radalmi Gárda felügyelője, de szerepe van a belbiztonsági szol­gálatokban is. 2001-ben a Baasz párt katonai parancsnokságának tagja lett. Megválasztása (inkább kinevezése) jelzi, közelebb áll a sikerhez, mint bátyja, Udaj. Szaddám idősebb fia jóval Udaj tömegesen és durván megsértették a helyi lakosok emberi jogait. A visszavonuló iraki csapatok 1991- ben felrobbantották a kuvaiti olaj- kutakat, és olajat engedtek a Per­zsa-öböl vizébe, óriási környezeti károkat okozva. A második öbölháború (1990-91) óta a szövetséges csapatok 609 el­tűnt katonáját tartják nyilván, ezek közül mindössze négy esetet sike­rült rendezni, a többi 14 nemzeti­séghez tartozó katonáról (köztük egy amerikai pilótáról) semmit sem tudni, mivel Irak nem hajlan­dó együttműködni. Az eltűnt iráni és kuvaiti katonákkal és civilekkel együtt körülbelül 16 000 ember sorsáról nincs információ. TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK Szaddám Húszéin rendszere leg­alább tízszer vetett be bizonyítha­tóan vegyi fegyvereket az iráni hadsereg, és saját lakossága ellen. 1995-ben Irak az ENSZ fegyver­zetellenőreinek négyévi kutako­dása után elismerte, hogy tömeg- pusztító fegyverekkel rendelke­zik, többek közt 8 500 liter anth­raxszal, botulotoxinnal és aflato- xinnal. (Az ENSZ szakértői az ira­kiak által beismert értékek több­szörösére becsülték a valós kész­leteket.) Irak azt állítja, hogy eze­ket az anyagokat megsemmisítet­te, erre azonban soha semmilyen bizonyítékot nem tudott felmu­tatni. 1998-ban Irak kiutasította az ENSZ fegyverzetellenőreit, feltűnőbb figura, mint öccse, de úgy tűnik, már eljátszotta apja türelmét. Állítólag szeret az utcá­ról összegyűjteni lányokat - „meghívja” őket magához, hogy együtt töltsenek el egy kis időt, férjeiket, barátaikat pedig meg­öli. Egyszer agyonverette apja sa­ját testőrségének tagját, illetve egy rokont lábon lőtt egy es­küvőn. 1996-ban épp hogy me­gúszott egy merényletet - súlyos, valószínűleg maradandó sérülé­sek árán. Hatalmi bázisa az iraki média. Övé a Babil napilap, több tévétársaság és a népszerű - ér­dekes módon nyugati popzenét játszó-VOI (Voice of Irak-Irak Hangja) rádióadó. Udajnak is vannak saját katonai egységei, és az iraki nemzetgyűlésbe is meg­választatta magát, (i-x, o-o) Kuszaj akik csak 2002 novemberében, az Egyesült Államok és szövetsége­seinek nyomására tértek vissza Irakba. 1998-ban az ENSZ ellenőrei VX ideggáz nyomaira bukkantak SCUD-rakéták szétszerelt robba­nófejein. Az ellenőrök jelentésük­ben valószínűsítették, hogy Irak nagy mennyiségű vegyi és biológia fegyverrel rendelkezik, anthrax, VX, szarin, botulotoxin, cikloszarin stb. van a birtokában. Szaddám Húszéin hatalomra ju­tása óta szeretett volna atomfegy­verhez jutni. Franciaországtól vá­sárolt technológiával Oszirakban építtetett egy atomreaktort, amely szakértők szerint (az áramtermelés mellett) évente kb. 1 atombomba előállításához ele­gendő nukleáris hasadóanyagot is termelt volna. Mindenesetre Iz­rael ezt nem akarta megvárni, ezért 1981-ben légi csapást inté­zett a befejezés előtt álló reaktor ellen, és megsemmisítette azt. Az iraki atomprogram azonban nem állt le, kb. 1500 tüdós részvételé­vel folytatódott. Szakértők sze­rint Irak jelenleg is képes atom­fegyver előállítására, amennyi­ben megfelelő mennyiségű hasa­dóanyaghoz és más technikai esz­közhöz jut. A fegyverzetellenőrök nemrég egy iraki atomtudós laká­sán több mint 2000 oldalnyi fel­jegyzést találtak, a tudós szerint otthoni jegyzeteiről van szó. Egyébként az osziraki erőmű kap­csán érdemes feltenni a kérdést: minek egy olyan országnak atom­reaktor, amely a világ második legnagyobb kőolajkészletével rendelkezik? Netalán nincs elég energiaforrás (földgáz, kőolaj) az áramtermeléshez, és ezért kell a rendkívül drága atomreaktort fel­építeni? A TERRORIZMUS TÁMOGATÁSA Irak területén védelmet nyújt a Mudzsahedine-Khalk terrorszer­vezetnek, amely különböző ter­rorcselekményeket követett el Iránban, valamint amerikai és eu­rópai állampolgárok ellen. Töb­bek közt részük volt az USA tehe- ráni nagykövetségének elfoglalá­sában 1979-ben. Irak védelmét élvezi számos pa­lesztin terrorszervezet is. Abu Áb- bász Palesztin Felszabadítási Frontja számos merényletet köve­tett el Izrael ellen, de 1985-ben az Achile Lauro nevű olasz luxushajó elfoglalásával és az utasok túszul ejtésével vált hírhedtté (a tám­adásban egy amerikai állampol­gárvesztette életét). 2002-ig Bag­dadban élt Abu Nidal is, akinek terrorszervezete a világ 20 orszá­gában legalább 900 ember halálá­ért és megsebesüléséért felelős. Abu Nidal 2002-ben Bagdadban bekövetkezett rejtélyes haláláról nem sokat tudni. (Az iraki propa­ganda a terrorellenes háború iraki eseményeként tálalta az ügyet, ami elég meglepő, hisz a terror­csapat korábban évekig az iraki rendszer tudtával élt Bagdadban. Valójában valószínűbb, hogy vala­mely külföldi titkosszolgálat, vagy ellenséges frakció egyenlítet­te ki a számláját a terrorvezérrel, esetleg Nidal öngyilkos lett - állí­tólag súlyos beteg volt.) Szaddám rendszere 25 000 dollárt juttat el minden egyes, magát föl­robbantó palesztin öngyilkos me­rénylő családjának. Az iraki titkosszolgálat 1993-as ku­vaiti látogatása alatt megpróbálta meggyilkoltatni George Bush volt amerikai elnököt (a jelenlegi elnök apját) és a kuvaiti emírt, a merény­let terve azonban lelepleződött. Az iraki titkosszolgálat és az al-Ka- ida terrorszervezet kapcsolatára utal, hogy Mohamed Atta a 2001. szeptember 11-i öngyilkos gépel­térítők vezetője (valamint koráb­ban az al-Kaida Hamburgban mű­ködő sejtjének központi figurája) 2001. áprilisában találkozott a prágai iraki konzulátus helyettes titkárával, Ahmed Khalil Ibrahim Szamir al-Antival. A találkozót megfigyelte a cseh Biztonsági és Infomációs Szolgálat (BIS), amely azóta érdeklődött az irakiak után, mióta azok robbantásos merényle­tet terveztek a prágai székhelyű Szabad Európa Rádió ellen, amely Irakba is sugároz műsorokat. Nyu­gati hírszerzési források szerint az al-Kaida tagjai Észak-Irakban a lázadó kurd frakciók által el­lenőrzött területeken vegyi és bio­lógiai fegyvereket tesztelték álla­tokon, az iraki titkosszolgálatok részvétele ebben az akcióban azonban nem tisztázott. SAJTÓSZABADSÁG Mivel Irakban a teljes írott sajtó és az összes elektromos média az uralkodó Baasz párt, a Huszein- család és a hozzá közel álló sze­mélyek, vagy egyenesen Szad­dám tulajdonában van, és az el­múlt két évtizedben „eltűnt” pár, a rendszer számára kellemetlen újságíró (másik részük külföldre menekült), ezért sajtószabadság­ról aligha beszélhetünk. Az Irak­ba külföldről sugárzó médiák adásait rendszeresen zavarják, faxok, modemek, műholdas an­tennák birtoklása tilos, a kizáró­lag az állam által üzemeltetett in­ternetes kávéházakban csak az iraki kulturális és információs mi­nisztérium által üzemeltetett honlapok tekinthetők meg. Az or­szágba érkező tudósítók csak e minisztérium beleegyezésével forgathatnak bárhol, és természe­tesen mindenhova elkísérik őket az iraki „hivatalnokok”. ENSZ-ELLENÖRZÉSEK Irak 1992 óta nem hajlandó az or­szágba engedni az ENSZ munka­társait, akik ellenőrizhetnék az emberi jogok helyzetét, ill. az ola­jat az élelmiszerért program és az egyéb segélyprogramok keretében érkező élelmiszerek és gyógysze­rek elosztását. (Iraki menekültek és ellenzékiek szerint az élelmiszer és gyógyszer gyakran a raktárak­ban áll, és a rászorulók nem jutnak hozzá. Érdekes megemlíteni, hogy a lázadó kurd frakciók által el­lenőrzött észak-iraki területeken, ahol a segélyek szétosztását az ENSZ dolgozói felügyelik, a cse­csemőhalandóság alacsonyabb a felével az iraki átlagnak.) Irak 1990 novemberétől az Egye­sült Nemzetek Szervezete Bizton­sági tanácsának 17 határozatát szegte meg. Ezeket az R-400A bombákat az UNSCOM fegyverzetellenőrei szerint botu­lotoxinnal akarták megtölteni % (Forrás: CIA)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents