Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-19 / 65. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 19. Arafat vereséget szenvedett Rámalláh. A palesztin parlament tegnap jóváhagyta a miniszterelnöki poszt létrehozásáról szóló törvényt, ugyanakkor meghiúsította Jasszer Arafat palesztin vezetőnek azt a próbálkozását, hogy gyengítse az új poszt majdani betöltőjének jogosítványait. Arafat közvetlenül a parlament rámalláhi ülése előtt lemondott arról a követeléséről, hogy ő maga jelölhesse ki a kormány tagjait. Megtarthatta viszont a miniszterelnök leváltásának jogát és a biztonsági szolgálat ellenőrzésének joga is az ő kezében maradt. Arafat veresége arra utal, hogy tovább csökkent befolyása a palesztin vezetésen belül és növekszik az elégedetlenség vele szemben. (MTI) Lengyel katonai részvétel Varsó. Aleksander Kwasniewski lengyel elnök, a hadsereg főparancsnoka a lengyel kormány kérésére hozzájárult ahhoz, hogy Lengyelország egy nagyjából 200 fős katonai kontingenssel részt vegyen az Irak lefegyverzésére indítandó nemzetközi katonai akcióban. Ezt Kwasniewski a Leszek Miller kormányfővel a tegnapra virradó éjszaka rendezett közös sajtókonferencián jelentette be. A lengyel kontingens a tervek szerint szeptember 15-ig marad a térségben. (MTI) Kwasniewski tegnap Blairt idézte: „Vannak pillanatok, amikor a béke megőrzése csak fegyveres harc útján lehetséges." (Képarchívum) Verhaugen csalódott Brüsszel. Günther Verhaugen bővítésügyi biztos alaposan csalódott Romániában és Bulgáriában, a két ország Irak- ügyben tanúsított álláspontja miatt. A két kelet-európai ország stratégiai szempontból rendkívül fontos az EU számára, Brüsszelben ezért nehezményezik, hogy Románia és Bulgária túl közel kerül az USA-hoz. „Balkáni stratégiai szempontból Európának szüksége van Bulgáriára és Romániára” - mondta Verhaugen, hangsúlyozva: az EU nem szakadhat egy Amerika-ellenes és egy Amerikát támogató táborra. (i) Megfenyegették Orbán Viktort Budapest. Hétfőn este egy ismeretlen telefonáló felhívta a Fidesz Lendvai utcai székházát. A telefont felvevő recepciós elmondta, hogy az ismeretlen indulatosan annyit mondott: ha Orbán Viktor volt miniszterelnök egy beszédében nem állítja le Ader Jánost, a Fidesz frakcióvezetőjét, akkor úgy jár, mint a múlt héten megölt szerb miniszterelnök, Zoran Djindjics. A telefonáló számát nem írta ki a rendszer. A recepciós értesítette a Fidesz vezetőségét a történtekről. Azt egyelőre nem döntötték el, hogy feljelentik-e az ismeretlen telefonálót, (o-o) Zorán Zsivkovicsot megválasztották miniszterelnöknek - már három klánvezért és a megyilkolt Árkán özvegyét is őrizetbe vették A főkolomposok szökésben vannak MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. A várakozásoknak megfelelően a szerb parlament tegnap Zoran Zsivkovicsot választotta meg az ország új miniszterelnökévé a múlt héten meggyilkolt Zoran Djindjics helyébe. Zsivkovics a Demokrata Párt alelnöke, korábban jugoszláv belügyminiszter volt. A parlament 128 szavazattal száz ellenében és három tartózkodással választotta őt kormányfőnek. A rendőrség letartóztatta a Djindjics elleni merénylet elkövetésével vádolt zimonyi klán két további vezetőjét. A bűnbanda kéttucatnyi vezetője közül hétfőn őrizetbe vették Drágán Ninkovicsot, alvilági nevén Prevarát, ami magyarul csalót jelent. Elfogták Zoran Vukojevicset, a Vük (farkas) néven ismert bűnözőt, aki ugyancsak egyik vezetője volt a klánnak. Mindketten „ellenállást tanúsítottak, megkíséreltek megszökni, de a különlegesen kiképzett egységek elfogták őket” - áll a kormány közleményében. így már három alvilági vezető került rács mögé, hiszen a Patkány nevű klánvezért már szombaton letartóztatták. A rendőrség tegnap megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint elfogták Ceca Raznatovics énekesnőt is, a délszláv háborúk hírhedt szabadcsapatvezérének, Zeljko Raznatovics Arkannak az özvegyét. A főváros elit negyedében található erődítményszerű Raznatovics-villá- ban valóságos fegyverarzenálra bukkantak: 21 különféle márkájú és kaliberű pisztolyt, forgótárcsás kézifegyvert, néhány zsáknyi pisztolyhoz való lőszert, három ládányi 7,62 milliméteres lövedéket (ilyennel gyilkolták meg Djindjicset), távcsöves célzóberendezést, lézeres távolságmérőt, rengeteg bilincset, számszeríjat, pisztolyokhoz való hangtompítókat, éjjellátó és éjszakai mérésekre alkalmas berendezést, valamint több ládányi egyéb katonai és rendőrségi felszerelést. A fegyverek nagy részét egy rejtett, bombabiztos bunkerben találták meg. A rendőrség tovább vizsgálódik a Raznatovic- villában, hogy fényt derítsenek az énekesnő és a zimonyi klán kapcsolatára. A belgrádi tömegtájékoztatás szerint Szerbia első számú popcsillaga közeli kapcsolatot tartott fenn a zimonyi klán három legkeresettebb vezetőjével, Legijával, Siptarral és Bagzival, akik egyelőre még szökésben vannak. Legija korábban az állambiztonsági szolgálat hírhedt kommandós egységének, az úgynevezett vörössapkásoknak volt a parancsnoka, a délszláv háborúk idején pedig a három éve meggyilkolt Árkán vezette, Tigrisek nevű rettegett félkatonai alakulatban harcolt. A rendőrség az elmúlt napokban már állítólag kihallgatta az énekesnőt, mert Legija több éjszakát eltöltött a Raznatovics-villában a kormányfő elleni merényletet megelőző napokban. Zoran Djindjics számított arra, hogy meg fogják gyilkolni, ezt ő maga mondta februárban Belgrádban Carla Del Pontének, a hágai törvényszék főügyészének, aki a La Re- pubblicának adott interjújában számolt be erről. Del Ponte február 17- én több mint egy órán át beszélgetett négyszemközt a szerb kormányfővel. Elsősorban azokról a szökésben lévő személyekről volt szó, akiket a korábbi súlyos bűncselekmények miatt akarnak a nemzetközi törvényszék elé állítani. Djindjics e magánbeszélgetésen beszámolt arról, hogyan haladnak a belső reformok. Ekkor hirtelen azt mondta a főügyésznek: „Azok meg fognak ölni engem”. A főügyész elmondta: körülbelül negyven nappal ezelőtt olyan információkhoz jutott, amelyek szerint felforgató összeesküvés készül Szerbiában. Azonnal értesítette erről Djindjicset, akit nem hozott ki a sodrából a dolog, csak eny- nyit mondott: „Ebben az országban minden előfordulhat”. Carla Del Ponte szerint a szerb politikus tisztában volt azzal, milyen összefonódás van a szervezett alvilág és a régi félkatonai apparátus között. A maffia azzal párhuzamosan fokozta tevékenységét, hogy folyt a háborús bűnösök letartóztatása - emlékeztetett a főügyész asszony. Ceca, a hírhedt Árkán rendkívül népszerű, gyönyörű és veszélyes özvegye (TASR/AP-felvétel) Az EU külügyminiszterei feszült légkörben Irakról és a csúcs előkészítéséről - a katonák el akarják kerülni a humanitárius katasztrófákat Csak tíznaposra tervezik a háborút Brüsszel/London/Bagdad. Az Irak elleni amerikai ultimátum keltette feszült légkörben ültek össze tegnap délután az Európai Unió külügyminiszterei az iraki válság miatt kialakult helyzet megvitatására. Az Európai Bizottság állásfoglalásában rendkívül sajnálatosnak nevezte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában nem jött létre egyetértés az Irak ügyében követendő politikáról. ÖSSZEFOGLALÓ Az EB-nyüatkozat a jelek szerint hamarosan meginduló fegyveres beavatkozás jogszerűségéről azonban nem kívánt állást foglalni. Az EU végrehajtó szerve sajnálattal állapította meg azt is, hogy a válság ismét napvilágra hozta az unió közös kül- és biztonságpolitikájának gyengeségeit, amelyekre korábban már számos alkalommal felhívta a figyelmet. Az EB fenntartja továbbá azt az álláspontját, amely szerint az adott körülmények között „nagyon nehezen lenne elképzelhető”, hogy az EU vagy tagországai részt vehetnének Irak újjáépítésében. A tizenötök külügyminiszteri értekezlete foghíjasra sikeredett. Jack Straw brit külügyminiszter a kormány számára létfontosságú parlamenti szavazás miatt távolmaradt. A francia, a német és a spanyol diplomácia vezetőjének megérkezését Brüsszelbe pedig csak a késő esti órákra várták. A külügyminiszterek napirendjén szerepelt a csütörtökre és péntekre tervezett, kötetlennek nevezett EU-csúcs előkészítése is. CIPRUSON AZ ELLENŐRÖK Megérkeztek tegnap Cirpusra az ENSZ fegyverzetellenőrei, akik azután távoztak Irakból, hogy George Bush ultimátumában háborúval fenyegette meg Szaddám Húszéin iraki elnököt. Cipruson van az ENSZ Felügyeleti, Vizsgálati és Ellenőrzési Bizottságának (UNMOVIC) az a központja, ahol az iraki ellenőrzések hátterét biztosítják. Az első repülőgéppel az Irakban dolgozó 134 ellenőr közül mintegy 80 érkezett az őket támogató személyzettel együtt a földközi-tengeri szigetre. A további ENSZ- ellenőrök és a világszervezet több mint 100 segélyszervezeti munkatársának elszállítására egy második repülőgépet is Bagdadba rendeltek. Hiro Ueki, az UNMOVIC szóvivője sajnálatosnak nevezte, hogy az ellenőrök távozni kényszerültek Irakból, de jelezte, hogy erről felső szinten született döntés. HÁROMEZER BOMBÁVAL INDÍTANAK A légi hadviselés történetének eddigi legpusztítóbb támadásával akarják kezdeni a szövetségesek az Irak elleni háborút, amely gyorsabb és eredményeiben teljesebb lesz, mint az első Öböl-háború. A The Times katonai szakelemzője szerint a háború első két éjszakáján a szövetségesek több mint 3 ezer, pontosan célra vezérelt bombát és rakétát indítanak útnak, és ettől azt váljak, hogy az iraki haderő működésképtelenné válik. A hadműveletek első éjszakájára több mint 300 katonai célpont kilövését tervezik. Az elemzés szerint az első Öböl-háború első éjszakáján 46 kulcsfontosságú célt sikerül megsemmisítem. Az akkor ledobott 88 500 tonna bombának jóval kevesebb mint a 10 százaléka, 6520 tonna volt célra vezérelt, a többi alig volt pontosabb, mint a második vüágháború szőnyegbombázásaiban használt egyszerű légibombák. A jelenlegi haditervek szerint a célra vezérelt bombák és rakéták aránya 90 százalék lesz. AZ UTCAI HARCOK RÉME A szakértő szerint 1991-ben csak a szárazföldi hadműveletek légi előkészítése 39 napig tartott. Most, ha minden a tervek szerint alakul, az egész háború - és Szaddám Húszéin iraki elnök rendszerének felszámolása - egy hétig, legfeljebb tíz napig fog tartam. Tizennégy brit célkijelölő szakember dolgozik éjjel-nappal annak meghatározásán, hogy a királyi légierő mit bombázhat Irakban. A csoport tagja egy jogász és egy politikai tanácsadó is; munkájuk célja az olyan humanitárius és PR- katasztrófák elkerülése, mint amilyen az egyik bagdadi menedékhely bombázása volt 1991-ben ebben a támadásban 400 nő és gyermek halt meg. „Ez igen súlyos ügy, ha valami rosszul alakul, az ember háborús bűnök vádjával bíróság előtt találhatja magát” mondta a The Timesnak egy név nélkül idézett katonai szakértő. A The Daily Telegraph katonai szakírója szerint a háború nyugati ellenzői azt jósolják, hogy a szövetségesek súlyos veszteségekkel járó utcai harcokba fognak bonyolódni Bászrában, Bagdadban, Moszulban és más iraki nagyvárosokban, mivel Szaddám hadserege most nem a sivatagban, hanem Irak mélyén, stratégiai célpontok körül várja a támadást. Az elemzés szerint azonban nem lesz szükség városi hadviselésre, elegendő lesz a legnagyobb városokat ostromgyűrűbe fogni és elvágni víz- és áramellátásukat. Ez arra fogja kényszeríteni az iraki erőket, hogy a városokon kívül vegyék fel a harcot, ami egyértelmű vereségükhöz fog vezetni. (MTI, TASR) Irakiak pere idősebb Bush ellen Bagdad/Brüsszel. Hét iraki család tegnap pert indított Belgiumban idősebb George Bush volt amerikai elnök és három további amerikai vezető ellen az 1991-es Öböl-háborúban elkövetett bűncselekmények miatt. A panaszosoknak több hozzátartozója életét vesztette egy 1991. február 13-i akció során, amikor egy civil óvóhelyet ért bombatámadás. A támadásiak összesen 403 civil halottja volt. Az érintett családok közül jelenleg kettő Belgiumban él. A keresetben id. Bush mellett érintett Dick Cheney jelenlegi alelnök, Colin Powell külügyminiszter, aki az Öböl-háború idején vezérkari főnök volt, valamint Norman Schwarzkopf tábornok, a Sivatagi Vihar hadművelet egykori parancsnoka. (MTI) Fél nap alatt a kabinet három tagja jelentette be távozását az Irak elleni háború miatt Kormányválság Nagy-Britanniában MTI-JELENTÉS London. Újabb kormánytag mondott le Nagy-Britanniában az ENSZ- határozat nélküli háború ellen tiltakozva. Fél napon belül ez volt a harmadik ilyen eset a kormányban. Délben John Denham, a belügyminisztérium államtitkára közölte, hogy lemond, s ugyanazzal érvelt, mint előtte a két másüt távozó kormány-, illetve kabinettag: nem tudja támogatni Nagy-Britannia részvételét az ENSZ-felhatalmazás nélküli háborúban Irak ellen. Denham előtt Lord Hunt of Kings Heath, az egészség- ügyi minisztérium államtitkára, őe- lőtte pedig a kabinet egyik nehézsúlyú tagja, Robin Cook volt külügyminiszter, az alsóház többségi kormánypárti frakciójának vezére jelentette be távozását. Megfigyelők szerint Cook lemondása sokkal nagyobb károkat okozhat Tony Blair miniszterelnöknek és kormányának, mint Lord Hunté és Denhamé együtt, mivel a veterán baloldali politikusnak rendkívüli befolyása van a pártban és a frakcióban. Cook, aki hétfő éjjel megsemmisítő kritikát mondott a jelenlegi munkáspárti kormány iraki politikájáról, tegnap a BBC-nek kijelentette: a brit parlament alsóházát gyakran éri az a vád, hogy már nem foglal el központi helyet a brit politika alakításában. „A kedd éjjel kezdődő (és a jóslatok szerint valószínűleg ma hajnalig elhúzódó - a szerk.) szavazási procedúra alkalmat teremt ennek cáfolatára, ha a ház a sarkára áll, és nem engedi a brit hadsereget egy olyan háborúba, amelyet sem Nagy-Bri- tannia fő szövetségesei, sem lakosságának többsége nem támogat” - mondta. Az alsóház 411 fős munkáspárti frakciója egy hónapja már fellázadt a kormány ellen, amikor a kabinet Irakról szóló elvi indítványával szemben 122 képviselő saját háborúellenes indítványt terjesztett be és szavazott meg. Ez volt a modem brit politikatörténet eddigi legnagyobb kormánypárti lázadása az alsóházban. A ma hajnalra várt szavazás eredményét tegnap senki sem merte megjósolni. A parlamenti matematika szerint 165 kormánypárti képviselőnek kell a kormány ellen szavaznia ahhoz, hogy a kabinet a háborút támogató konzervatív ellenzék vok- saira szoruljon, ami önmagában is erősen kikezdené a kormány helyzetét. Ha legalább 245 munkáspárti törvényhozó nemmel szavaz, a kormányindítvány - és ezzel valószínűleg a kormány is - megbukik, mert ebben az esetben már a tory voksok sem lennének elegendőek a többséghez. Tegnap Jack Straw külügyminiszter és John Prescott miniszterelnök-helyettes telefonos kampányba kezdett, egyenként győzködve a munkáspárti képviselőket az igen voksért. MTI-JELENTÉS Washington. Amerikai tisztségviselők szerint a bagdadi rezsim vegyi vagy biológiai fegyvereket vethet be megtorlásul, ha megindul a háború Irak ellen. A CNN washingtoni forrásokra hivatkozó jelentése szerint a vegyi és biológiai fegyverek esedeges bevetésére „a rendszerben felerősödő háttérzaj” utal. Az USA már korábban figyelmeztette Bagdadot, hogy háborús bűnnek tekintené a tömegpusztító fegyverek használatát. A Gallup legújabb, a hét végén végzett felmérése szerint az amerikaiak 64 százaléka egyetért azzal, hogy amerikai szárazföldi erőket vessenek be Szaddám Húszéin elmozdítására. Ez öt százalékpontos emelkedést jelent a hónap elejéhez képest. A Perzsa-öböl térségében eddig 235 ezer amerikai és 45 ezer brit katona vonult fel. Az erők többségét Kuvaitija telepítették, ahol 150 ezer amerikai katona - köztük 65 ezer tengerészgyalogos - és 25 ezer brit katona állomásozik. A térségbe több mint 600 harci repülőgépet vezényeltek, köztük F-117A típusú Nighthawk lopakodó vadászgépeket az új-mexikói Holloman légi bázisról. A Missouri állambeli Whiteman támaszpontról „lopakodó” B-2-es bombázókat vezényeltek az Irak elleni hadműveletekre. A de- nevérszámyú hadászati bombázók úti célját nem közölték. Az amerikai légierő az indiai-óceáni Diego García szigetén és a nagy-britanniai fairfordi légi bázison épített különleges hangárokat ennek a radarok számára úgyszólván láthatatlan géptípusnak. A térségbe irányítottak öt amerikai és egy brit repülőgép-hordozót. Jelenleg 60 amerikai hadihajó tartózkodik a Perzsa-öbölben és az Arab-tengeren, s még egy tucat romboló és cirkáló csatlakozik hozzájuk a Földközi-tengerről. Bagdad vegyi és biológiai fegyvereket vethet be Készen a támadásra
