Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-18 / 64. szám, kedd

Kedd, 2003. március 18. 7. évfolyam, 11. szám 1969-ben a Hondurasszal folytatott határviták annyira kiéleződtek, hogy a két ország között fegyveres konfliktus robbant ki, amelynek előzménye egy labdarúgó-mérkőzés volt Találja ki, hol járunk A virágzó főváros (Képarchívum) JÁTÉK 21 041 négyzetki­lométer területű köztársaság Kö- zép-Amerika leg­kisebb és legsű­rűbben lakott or­szága a Csendes-óceán partján fek­szik. Népessége 6 396 890 fő (2001), 89 százalékuk mesztic, 10 százalék indián, 1 százalék európai. A lakosok többsége, 92 százalék ró­mai katolikus. Az ország fővárosa a 485 ezer lakosú szent város, mely­nek neve a jelzőt leszámítva meg­egyezik az ország elnevezésével. A hivatalos nyelv a spanyol, a fizetési eszköz a colón, illetve 2000. decem­ber 1-jétől az amerikai dollár is. Az ország földje ásványkincsekben szegény. A lakosság mintegy 30 szá­zaléka a mezőgazdaságban dolgo­zik, amely a nemzeti jövedelem 10 százalékát állítja elő. Az ország kivi­telének felét a kávé teszi ki, ezt köve­ti a gyapot, a cukor és a pamuttextil. A lakosság saját ellátásra rizst, kuko­ricát és babot termeszt. A kis ország a világ vezető perubalzsam-terme- lője; ezt gyógyszer-különlegessé­gekben, illatszerekben használják fel. Az ország a kilencvenes években csak lassan tért magához a belhábo- rú és az elemi csapások pusztításai után. Amióta megkezdődött az újjá­építés, növekszik a gazdaság, de még mindig nagy az államadósság és a szegénység. Az egy főre jutó GDP 4600 dollár (2001). A maja őslakosokat a VII. században a toltékok igázták le, a terület a XIV. században azték uralom alá került. 1524-1527-ben a spanyolok foglal­ták el, 1560-tól a Guatemalái Főka­pitánysághoz tartozott. Miután Új- Spanyolország (Mexikó) 1821-ben függetlenné nyilvánította magát, rö­vid időre a keresett ország is kivívta állami önállóságát, de már 1822-23- ban Agustín de Itúrbide mexikói csá­szárságához csatolták. 1823 és 1838 között a Közép-amerikai Föderáció része volt, 1839 óta függeden köz­társaság. Az ezután következő idő­szakot a liberálisok és a konzervatí­vok hatalmi vetélkedése és a dikta­túrák váltakozása jellemezte. A vi­szonylag hosszú ideig helyükön ma­radó tábornokok uralma semmilyen teret nem adott a változást követelő erőknek. 1969július-augusztusában a Hondurasszal folytatott régi határ­viták annyira kiéleződtek, hogy a két ország között fegyveres konflik­tus robbant ki, amelynek közvetíen előzménye egy Hondurasszal vívott labdarúgó-mérkőzés volt. (Ez volt az úgynevezett „futballháború”.) Mivel az ország helyzete egyre rom­lott, 1979-ben egy reformpárti kato­nai junta megdöntötte az akkori tá­bornok, Carlos Humbarto Romero önkényuralmát. A juntában hama­rosan a szélsőséges tisztek kerültek túlsúlyba, akik halálbrigádokat ala­kítva irtóhadjáratot kezdtek a balol­daliak ellen. Ugyanebben az évben egy újabb puccs Jósé Napóleon Duartét helyezte az elnöki székbe, akit 1982-ben eltávolítottak, de ő 1984-ben választások révén vissza­tért. Az ő ideje alatt alakult meg az ellenzék, a baloldali szervezetek és a gerillamozgalom szövetkezéséből a Farabundo Marti Nemzeti Felsza- badítási Front (FMNL). Duarte hiá­ba élvezte az Egyesült Államok tá­mogatását, sem a polgárháborút, sem a gazdasági válságot nem tudta megfékezni. A harcok és a szélső­jobboldali merényletek az 1987. au­gusztus 7-én aláírt esquipulasi bé­keterv, és a kormány által kimon­dott egyoldalú fegyverszünet után is folytatódtak. A lakosság az 1988­as választásokon a jobboldali Naci­onalista Köztársasági Szövetségnek (ARENA) adott többséget, majd 1989-ben elnökké választotta jelölt­jüket, Alfredo Cristianit. A nagyha­talmak nyomására a Mexikóban folytatott tárgyalások után 1992. ja­nuár 16-án békemegállapodást ír­tak alá a kormány és a FMLN képvi­selői. A gerillák leszerelése és föld­höz juttatása - egyidejűleg a fegy­veres erők újjászervezésével - több hónapig tartott. 1992. december 15-én hivatalos ünnepség zárta le a háborút. Az azóta tartott mindkét elnökválasztáson az ARENA jelöltje győzött: 1994-ben Armando Cal­deron Sol, 1999 márciusában Fran­cisco Flores Pérez. A legutóbbi, 2000. március 12-én tartott parla­menti választásokon az FMLN 31, az ARENA 29, a Nemzeti Megegye­zés Pártja (PCN) pedig 13 mandá­tumhoz jutott. (MTT-PAN) Múlt heti óriásrejtvényünk megfej­tése: 1. A történelem arra tarnt minket, hogy az emberek és a nemzetek böl­csen viselkednek, ha már minden más lehetőséget kihasználtak. 2. A balszerencsét a legtöbb ember elviseli, de ha igazán próbára aka­rod tenni egy ember jellemét, akkor adj neki hatalmat. Múlt heti Találja ki, hol járunk! című játékúnk megfejtése: Málta. E heti nyerteseink: Sajkovics Klára, Nemesócsa Marsai László, Ipolyszakállos Tóth Mária, Érsekújvár Dittel István, Szepsi Földes Anna, Pozsony Gratulálunk, a nyereményt postán küldjük el! MEGFEJTESERT AJANDEK A Rejtvénysziget e heti számá­ban közölt kétoldalas nagy keresztrejtvény sikeres megfejtői kö­zött, akik a kiadó cí­mére (Petit Press a.s., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1) március 25 -ig beküldik a he­lyes válaszokat, aján­dékokat sorsolunk ki. Öt szerencsés nyer­tesnek ajándékot kül­dünk. (ú) vasárnap Ül szó

Next

/
Thumbnails
Contents