Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-03 / 51. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 3. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 9 Gazdasági szakértőink azt javasolják, hogy 2011 -nél hamarabb ne csatlakozzunk a pénzügyi unióhoz Nem kell sietnünk az euróval A szakemberek óvnak attól, hogy túl hamar átlépjük az eurózóna kapuját (Képarchívum) Az Európai Központi Bank (EKB) nem fogja arra szorí­tani az Európai Unió (EU) új tagjait, hogy gyorsan lépje­nek be a monetáris unióba: a minőség előbbre való az időnél - állítja Ernst Welte­ke, a német jegybank elnöke. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Legutóbb már óvatosan nyilatkozott Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is a monetáris unióhoz való magyar csatlakozásról. Ezzel legkorábban 2008-ban lehet szá­molni. Az euróövezethez tartozó or­szágok inflációs rátájához képest a magyar túlságosan magas, ezen kí­vül Magyarországnak gondjai len­nének, ha a háromszázalékos defi­cithatár betartására szorítanák köz­vetlenül az EU csatlakozás után. Másként látja országa pénzügyi csatlakozását az unióhoz a lengyel pénzügyminiszter. Szerinte az or­szág alapvető fontosságú gazdasági forgatókönyve teljesíteni azokat az EU-s pénzügyi kritériumokat, ame­lyek az ország eurózónához való 2006-ban történő csatlakozásával kapcsolatosak. Grzegorz Kolodko el­Az átállás többnyire nagyobb zökkenők nél­kül zajlott le. mondta, hogy 2006-ra a költségve­tés hiánya a GDP 2,9 százalékára fog mérséklődni, ami alatta van a Ma­astrichts szerződésben foglalt 3 szá­zaléknak. A szlovák jegybank, a magyarhoz hasonlóan 2008-ban látja reálisnak bevezetni a közös európai fizetőesz­közt, a részleteket azonban csak a második félévben teszik közzé. Még ennél is óvatosabbak a függeden gazdasági szekértők, akik azt java­solják, hogy országunk 2011-nél ha­marabb ne csatiakozzon az eurózó­nához. Mindezt azzal magyarázzák, hogy az ország számára nagy kocká­zatot jelentene, ha a mostani elma­radott gazdaságunkkal az Európai Pénzügyi Unió tagországává vál­nánk. Az euróövezethez tartozó or­szágok még a küencvenes években elfogadták, hogy az államháztartási deficit a GDP-hez mérten nem lehet három százaléknál magasabb. A ha­tárt azonban több ország is túllépte már: Portugália, Németország, s va­lószínűleg Franciaország is. Mégis mire kell számítanunk, ha - legjobb esetben 2008-ban - nálunk is az euró veszi át a nemzeti valuta szerepét? Bár az átállás tőlünk nyu­gatabbra nagyobb zökkenők nélkül zajlott le, fontos lehet tudni, hogy melyek voltak a legjellemzőbb ba­kik, s azokra hogyan reagáltak a hi­vatalos szervek és az emberek, mik voltak a valutacsere technikai lebo­nyolításának legfontosabb tanulsá­gai. Az első galibát az élelmesek okozták. Bankban nem akartak sor­ban állni az új pénzért, ezért az első eurókat az autópályás fizetőkapunál szerezték be: ahelyett, hogy bedob­ták volna az aprót, régi bankjeggyel fizettek. Mivel sokan gondolkodtak így, négy-öt kilométeres sorok ala­kultak ki az autópályákon. A meg­növekedett forgalom gyorsan „le­tesztelte” az ATM-ek számítógépes rendszereit, könyörtelenül fényt de­rítve a hibákra: Franciaországban időlegesen már január 1-je előtt eu­róhoz lehetett jutni egyes ATM-ek időzítő rendszerének hibája miatt, Ausztriában pedig az ország összes pénzkiadó automatája leállt 70 percre, mert egy hibás művelet „el­gondolkoztatta” a számítógép agyát. Minden várakozással ellen­tétben a bankokban sorban állók csak „mutatóba” váltottak pénzt, gyorsan kézbe akarták fogni az első eurókat. A megszűnő valuták nagy címleteit a boltokban vásárolták el, természetesen felborítva ezzel a jó előre megtervezett egyensúlyt. A15 milliárd eurós induló bankjegytö­meg egy harmadát kitevő logisztikai tartalékhoz ezért jócskán hozzá kel­lett nyúlni - e keret betervezése jó döntésnek bizonyult. Sok helyütt még a bankokban sem volt elegendő kis címletű bankjegy. Ezért ha vala­mit már mindenképpen tenni kel­lett, előbb külön jutalékot számítot­tak fel, amikor az ügyfél meghatáro­zott címletékhez ragaszkodott, majd limitálták a beváltható pénz mennyiségét. Végezetül: meglepő, hogy elmaradtak az euróellenzők, a globalizáció ellen tüntetők és más radikális szervezetek, csoportok tö­megmegmozdulásai, Európa csend­ben búcsúztatta nemzeti valutáit. Jellemző, hogy a legnagyobb sajtó- visszhangot kiváltó euróellenes de­monstrációt épp Londonban, a Bank of England előtt rendezték meg, ho­lott Nagy-Britannia egyelőre nem is tagja az eurózónának. (mi, t, MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Romlott a bizalom az eurózónában Brüsszel. Februárban az összes bizalmi mutató romlott az euró­zónában, ami a közeljövőre vo­natkozóan nem jelent túl jó hírt. Az üzleti klíma indikátora a ja­nuári, -0,32-es értékről -0,36-ra süllyedt. Az ipari bizalmi index a várt stagnálás helyett -10 pont­ról -11 pontra romlott. (MTI) Szaúd-Arábia mindent pótolna Bécs. Szaúd-Arábia képes az esetleges iraki háború okozta minden olajkínálati kiesést pó­tolni, és nem támogatja az olaj- fegyver bevetését - mondta a szaúdi olajipari miniszter. A mi­niszter kizárta, hogy háború esetén az iszlám olajtermelők is­mét olajembargót hirdessenek a Nyugat ellen, a termelőknek ugyanis bevételre és piacra van szükségük. Szaúd-Arábia 2,5 millió hordóval tudná növelni napi termelését. (MTI) Élet az EU-n kívül: lassabb növekedés Budapest. Magyarországon megszülettek az első számítások arról, hogy miért előnyös az EU- csatlakozás: gazdaságkutatók szerint a belépés gyorsabb GDP- növekedéssel és kisebb infláció­val kecsegtet. A GKI Rt., a Kopint- Datorg és a Tárki által elkészített tanulmány kiemeli, hogy 2003-2006 között éves átlagban 4 százalékkal nőne a GDP az uni­ón belül. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta _____________Árfolyam Valuta____________Árfolyam EM U - euró 41,823 Angol font 61,360 Cseh korona 1,318 Dán korona 5,630 Japán ien (100) 32,966 Kanadai dollár 26,032 Lengyel zloty 9,928 Magyar forint (100) 17,193 Svéd korona 4,582 Szlovén tollár (100) 18,056 Svájci frank 28,586 USA-dollár 38,860 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40.69-42.99 37.58-39.98 1,29-1,35 16.17-18.17 OTP Bank 40.75-42.88 37.69-39.77 1,28-1,35 16.53-17.80 Postabank 40.67-42.97 37.5040.22 1,29-1,35 15,39-18.99 Szí. Takarékpénztár 40.7742.76 37.71-39.64 1,28-1,35 16,41-17.95 Tatra banka 40.7342.91 37.79-39.81 1,29-1,35 16,48-17.84 UniBanka 40.8042.90 37.81-39.75 1,38-1,35 15,48-18.87 Általános Hitelbank 40.8942.85 37.90-39.72 1,28-1,35 16.32-18.03 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A PÉNZRŐL DÖNTENI NEM MINDIG EGYSZERŰ, de sokkal kellemesebb, ha döntését nyugodt és kényelmes körülmények között hozhatja meg. A CSOB-ban ön számára mindig találunk időt. Közösen leülünk, áttekintjük pénzügyi szükségleteinek optimális megoldását és tanácsot adunk. Oldja meg pénzügyeit nyugalomban. www.csob.sk PENZUGVEK NYUGALOMBAN CSOB

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents