Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-18 / 64. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 18. Külföld 9 Szaddám globális harccal fenyeget, ha megtámadják - az 1991-es Öböl-háborúban részt vett haderőnek csak harmadát vonultatták most fel Menekülnek a külföldiek Bagdadból Bagdad. Szaddám Húszéin iraki elnök azzal fenyegetőzött, hogy Irak a világ minden táján harcolni fog, ha az USA megtámadja. Dick Cheney amerikai alenök szerint a szövetségesek katonáit felszabadítókként fogják üdvözölni Irakban. Az elmúlt órákban nemcsak a külföldi diplomaták túlnyomó többsége hagyta el az iraki fővárost, már az NBC televízió is hazarendelte stábját. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ „Ha az ellenség nagyszabású háborút indít, tisztában kell lennie azzal, hogy a csata köztünk a világ minden táján zajlani fog, égen, földön és vízen” - közölte Szaddám Húszéin főtisztjeivel. Az iraki elnök a háborúra való felkészülés keretében már vasárnap - az Azori szigeten megrendezett hármas csúcstalálkozó hírére - négy védelmi körzetre osztotta az országot. Az amerikai alelnök szerint a szövetségesek katonáit felszabadítókként ney szerint „Szaddám Húszéin diktatúrájának napjai a BT döntésétől függetlenül meg vannak számlálva”. AMERIKA ÖT FÖ CÉUA Az alelnök több vázolta Washington öt legfontosabb célkitűzését: „Le kell szerelni minden helyi erőt, amely ellenáll az USA és szövetségesei katonáinak. Meg kell dönteni az iraki elnök hatalmát. Meg kell semmisíteni minden Irakban fellelhető tömeg- pusztító fegyvert. Meg kell óvni Irak és a térség minden országának területi integritását. Végül olyan kormányra kell bízni az ország irányítását, amelyben minden iraki népcsoport képviselteti magát” - mondta Cheney. Szaddám jövőjéről a következőt mondta a riportereknek: „Roppant fontos számunkra, hogy mi lesz az iraki diktátor sorsa. Terveink szerint elfogjuk, hacsak a támadások során nem hal meg, illetve addigra nem ÖÜ meg őt saját népe. KOMOLY KOCKÁZATOK Az e hétre valószínűsített iraki fegyveres beavatkozás előtt a brit haderő teljes személyi állományának hozzávetőleg a negyede, mintegy 45 ezer fős expedíciós kontingens vonult fel a Perzsa-öbölben, közte az utóbbi két évtized legnagyobb brit haditengerészeti csoportosítása. A parancsnokok szerint is komoly kockázatokat hordoz az Irak leszerelésére és Szaddám hatalmának megdöntésére kidolgozott katonai terv, mivel a szövetségesek most az 1991-es öbölháborút megvívó haderőnek csak harmadát vonultatták fel. A vezető londoni napilap, a The Times elemzése szerint az amerikai expedíciós haderő 225 ezer, a brit 45 ezer főt számlál, de háború esetén összesen is csak kevesebb műit 120 ezer katona indulna neki az baki határnak, köztük 15 ezer brit; a többiek feladata az igen hosszú utánpótlási vonalak fenntartása lesz. Bagdad 560 kilométerre fekszik a kuvaiti határtól. A most összevont páncélos erőt sem lehet összehasonlítani az 1991-essel. A brit hadsereg 120 Challenger 2-es harckocsija a szövetségesek teljes páncélos erejének harmada. A 4. amerikai gépesített gyalogos hadosztály harckocsijainak mára már Törökország déli határán kellene lenniük, de mivel a török parlament még nem adott engedélyt telepítésükre, az egész hadosztályt, tankjaival együtt, ki kellett venni a csatarendből. A LÉGI FÖLÉNYBEN BÍZNAK A katonai tervezők abban bíznak, hogy az elsöprő légi fölény és a szövetségesek haditechnikája ellensúlyozza a felsorakoztatott expedíciós erő kis létszámát. Elismerik ugyanakkor, hogy a haditerv nem nélkülözi a „szerencsejáték-elemeket” sem, és részben az iraki lakosságtól várt támogatásra épít. A The Daily Telegraph értesülése szerint a szövetséges hadvezetés abban is bízik, hogy a hírszerzési adatok az iraki hadsereg kezdődő szétesését mutalják. A vezető konzervatív londoni napüap- nak egy magas rangú brit védelmi minisztériumi forrás azt mondta: az utóbbi egy hónapban a Bagdadot védő hadosztályok katonáinak 10- 15 százaléka dezertált. A szövetséges légierő szeptember óta gyakorlatilag megsemmisítette az iraki légvédelmet. fogják üdvözölni Irakban. Dick CheIdősebb Bush figyelmeztette a fiát London. A nemzetközi támogatás nélküli iraki háború ellen érvelt idősebb George Bush volt amerikai elnök, a jelenlegi elnök apja. Idősebb Bush volt az elnök az Öböl-háború idején, de akkor az ENSZ támogatta a katonai akciót. Id. Bush szerint az Irak ellen tervezett katonai akció tönkretenné az esélyt a közel-keleti békére, ha nincs mögötte nemzetközi egyetértés. „Ha az USA nem tartotta volna tiszteletben az ENSZ akaratát 1991-ben, az arab-izraeli kapcsolatokban nem lett volna a rövid ideig megfigyelhető virágzás közel egy évtizede” - utalt tapasztalataira a korábbi amerikai elnök a massachusettsi Tufts egyetemen elmondott beszédében. A Times Online brit internetes lap szerint az exelnök ugyan nem személy szerint fiához intézte szavait, ám az üzenet címzettje egyértelmű. Id. Bush figyelmeztette a fiát arra is, hogy ne hagyja eluralkodni magán a haragot, és azt tanácsolta neki, hidalja át az USA, Franciaország és Németország közötti szakadékot, (origo) Eltűnt Dániában Nizar al-Hazraji volt iraki tábornok Szaddám lehetséges utódj ának tekintették MTI-HÍR Teljes egészében figyelmen kívül hagyja a nagy nemzetközi segélyszervezeteket Washington gyors újj áépítést akar MTI-JELENTÉS Koppenhága. Eltűnt tegnap dániai lakhelyéről Nizar al-Hazraji tábornok, az iraki hadsereg volt parancsnoka, akit az amerikai sajtó az utóbbi években Szaddám Húszéin iraki elnök egyik lehetséges utódjának tekintett. A dán rendőrség körözést adott ki ellene, és nagy erőkkel keresi őt a háza körüli erdőben is, a Koppenhágától mintegy száz kilométerre lévő Soroe településen. Nizar al- Hazraji ellen a dán hatóságok 2001 októbere óta vizsgálatot folytattak az általa vélhetően elkövetett iraki háborús bűntettek miatt, s 2002. november 19-én rendőri felügyelet alá helyezték, miután vissza akart térni Szaúd-Arábián keresztül Észak-Irak- ba, hogy ott részt vegyen a bagdadi rezsim megdöntésére irányuló előkészületekben. Al-Hazraji azóta nem hagyhatta el házát, ahol családjával élt, és hetente háromszor jelentkeznie kellett a rendőrségen. Az egykori Peking. Ven Csia-pao új kínai kormányfő Li Csao-hszing 62 éves karrierdiplomatát nevezte ki tegnap külügyminiszterré, és hagyományosan egy tábornokot, Cao Kang- csuant védelmi miniszterré. Li Csao-hszing 1992-95 között az ország ENSZ-nagykövete, 1998- 2001 között washingtoni nagykövete volt. Többször töltötte be a külügyminiszter-helyettesi posztot, miniszterré is ebből a tisztségből lépett előre. Teng Csia-hszüant váltja fel a miniszteri székben, akit viszont alelnökké neveztek ki. Köriy- nyen előfordulhat, hogy Kína Li hitábomok fia szerint apja hétfőn kora reggel egy cigarettát elszívni lépett ki a házból, s nem tért vissza. A rendőrséget a család értesítette. A 64 éves extábomok 1987 és 1990 között volt az iraki fegyveres erők parancsnoka, 1995-ben menekült Jordániába és négy évvel később érkezett a skandináv országba, ahol politikai menedékjogért folyamodott. Azt azonban nem kapta meg, mivel kurd menekültek állítása szerint al-Hazraji bűnrészes volt az észak-iraki kurdok ellen 1988-ban vegyi fegyverrel elkövetett tömeggyilkosságban, amelynek több ezer kurd esett áldozatul. Al-Hazraji tagadta a vádat, azt állítva, hogy nem volt befolyása a tömegmészárlást végrehajtó katonai alakulatra, s az akciót közvetlenül Szaddám Húszéin elnök és bizalmasa, AU Haszán al-Madzsid szervezte. Al-Hazraji szerint az iraki kormány terelte rá a gyanút, hogy hitelét veszítse az ország ellenzéki csoportjai szemében. varaiba lépése után azonnal nagyon nehéz helyzetbe kerül külpolitikai téren. Mint az ENSZ BT állandó s így vétójoggal rendelkező tagja ellentétbe kerül az Egyesült Államokkal az iraki konfliktussal miatt, hiszen Kína ragaszkodik a válság politikai megoldásához. Az új kormányfő négy helyettest nevezett ki magának. Huang Jüt, Sanghaj város volt közigazgatási vezetőjét, a kommunista párti hierarchiában hatodik helyen álló tisztségviselőt, Vu Ji volt külkereskedelmi minisztert, Ceng Pej-jent, az állami fejlesztéstervezési bizottság eddigi vezetőjét, és Huj Liangot, Csiangszu tartomány eddigi párttitkárát. Brüsszel. Az amerikai kormányzat részletesen kidolgozta az iraki újjáépítés tervét, amelyben teljesen figyelmen kívül hagyta a nagy nemzetközi segélyszervezeteket. A The Wall Street Journal (WSJE) hozzájutott ahhoz a száz oldalas bizalmas tervezethez, amelyben már a megbízási szerződések is szerepelnek. E szerződéseket mind magánváUala- tokkal készül kötni a kormány segélyügynöksége, az USAID, mellőz- ve még az amerikai humanitárius szervezeteket is. A lap véleménye szerint Bush elnök kormányzata elképesztően rövid idő alatt képzeU el átszervezni és újjáépíteni Irakot a magánvállalatok révén. Azzal, hogy Belgrád. Szerbiában és az ország határain túl is folytatódik a hajsza a Zoran Djindjics néhai szerb kormányfő elleni merénylet megszervezésével és elkövetésével vádolt zimonyi klán eUen. Eddig 318 személyt fogtak el, közülük 307-et letartóztatásba helyeztek. Négyen védett tanú státusért folyamodtak, vagyis hajlandóak vallani bűntársaik ellen. A razziák során hatalmas fegyverarzenált, robbanószert és lőszert, kábítószert, hamis iratokat és lopott gépkocsikat találtak. A védett tanúk vallomásai révén fény derült néhány, eddig felderítetlen gyilkosságra. Bebizonyosodott, hogy a zimonyi drogkartell a milo- sevicsi állam- és közbiztonsági szolgálat tisztjeinek segédkezésével politikai gyilkosságokat és emberrablásokat követett el, emberkereskedelmet folytatott, európai drogkereskedőkön keresztül kapcsolatban állt egy kolumbiai drogkartellel. A az egész újjáépítést magára vállalja, az USA gyakorlatilag új fejezetet nyit a nemzetépítésben, amit egyébként Bush és tanácsadói a választási győzelem után még elutasítottak. A tervekből most az derül ki, hogy a kormányzat már hetekkel a háború befejezése után meg akarja indítani az úthálózat, az iskolák és kórházak helyrehozását, a pénzügyminisztérium fogja irányítani az iraki nemzeti bank átszervezését, amerikai kormánytisztviselők egyfajta ámyékmi- niszterként készülnek felügyelni az új iraki államigazgatás működését. A tervek szerint az amerikaiak egy éven belül helyre akarják hozni az ország egész 4476 kilométernyi úthálózatát, tíz villamos erőművét, a kereskedelmi légijáratok hálózatát, zimonyi klánnak beépített emberei voltak a rendőrségnél és az állambiztonsági szolgálatnál, így eddig mindig rossz irányba terelődött a nyomozás, a bűnözők egérutat nyertek. Vladan Batics szerb igazságügyi miniszter legmagasabb fokú biztonsági intézkedéseket foganatosított a szerbiai börtönökben. A rendkívüli állapot idejére tilos az elítéltek gyülekezése, korlátozzák a foglyok és hozzátartozóik közötti kommunikációt, a telefonos és levél áltaU kapcsolatot, s tilos a börtönlátogatás is. Szerbia kérésére a boszniai szerb rendőrség Szarajevó mellett lezárta az RMG nevű vállalatot, mert két-három napja a környéken látták Milorad Lukovics Legiját, a zimonyi klán egyik legkeresettebb vezetőjét. A vállalat kétes hírű tulajdonosai a merénylet előtt Belgrádban jártak. A nyomozás szálai Bécsbe is elvezettek, mivel a Patkány néven ismert klánvezér letartóztatásakor osztrák rendszámú gépkocsit találtak, amelynek tulajműködésbe hozni a kórházakat 21 városban, a szülészeti eUátást biztosítani minden várandós anyának, mind a 4,2 miUió gyerek számára biztosítani az iskoláztatást és hozzá a tankönyveket, vállalkozásbarát jogi környezetet akarnak kialakítani és mintegy húszezer lakóházat helyrehozni. Ázok az európai szakértők és iraki eUenzékiek, akik betekintést nyertek e tervekbe, hitetlenkedve nyilatkoztak céljairól. Véleményük szerint az európai országok és a nemzetközi szervezetek kirekesztése a programból lassítani fogja az újjáépítést és még inkább Washington eUen fogja hangolni a nemzetközi közösséget. Chris Patten, az EU külügyi biztosa ügyetlennek minősítette az amerikai elgondolást. donosa családjával együtt Bécsben él. Borisz Tadics, a meggyilkolt kormányfő vezette Demokrata Párt al- elnöke, a védelmi miniszteri szék várományosa közölte: a nyomozás után felvetik a rendőrség felelősségét is. Tadics szerint nemcsak a belügyminiszter felelősségét fogják firtatni, hanem mindazokét, akiknek az volt a dolguk, hogy oltalmazzák a kormányfőt. A belgrádi utcákon továbbra is fokozott a rendőri és katonai jelenlét, a kulcs- fontosságú állami intézményeket éjjel-nappal állig felfegyverzett rendőrök és álarcos katonák őrzik. A miniszterelnöki szék várományosa, Zoran Zsivkovics vasárnap közvetve az ellenzéket tette felelőssé Zoran Djindjics haláláért. Bejelentette, hogy folytatni fogja elődje politikáját, s elutasítja az egységkormány megteremtésének gondolatát. „Nem ülhetünk egy padsorban azokkal, akik lincshangulatot teremtettek, s akik részben felelősek mindazért, ami történt” - mondta. Volt washingtoni nagykövet lett a külügyminiszter Új kínai kormány MTI-HÍR Beépített embereik voltak a rendőrségnél és az állambiztonsági szolgálatnál Folytatódó hajsza a zimonyi klán ellen MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Népszavazás Csecsenföldön Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz elnök aktív részvételre szólította fel Csecsenföld lakosságát a március 23-án tartandó referendumon, melyen arról döntenek, hogy Csecsenföld jelentős autonómiát nyerjen-e Oroszországon belül. Putyin a csecsen televízióban kijelentette, hogy a csecsének által kidolgozott alkotmánytervezetet most először bocsátják népszavazásra. „Ez történelmi pillanat Csecsenföld számára. Kizárólag a nép dönthet saját sorsáról. A nép által elfogadott alkotmányjelenti a politikai rendezés alapját Csecsenföldön” - fogalmazott Putyin, majd fokozott segítséget helyezett kilátásba a kaukázusi köztársaság részére. (MTI) Centrumpárti győzelem Helsinki. A finn parlamenti választásokon az ellenzéki centrumpárt legyőzte a kormányzó szociáldemokratákat, bár csak hajszálnyi különbséggel. A tegnap hajnalban közzétett végeredmény szerint a vidéki népesség érdekeit védelmező, liberális Finn Centrumpárt a szavazatok 24,7 százalékát szerezte meg, javítva a legutóbbi, 1999-es választásokon szerzett 22,4 százalékos voksarányán. Ezzel 55 mandátummal a legnagyobb frakcióra tett szert a 200 tagú helsinki parlamentben. Egy alkotmánymódosítás értelmében a győzelemmel első ízben automatikusan együtt jár a kormányalakítási megbízás. Ennélfogva Finnországnak első ízben női miniszterelnöke lehet az ellenzék eddigi vezére, Anneli Jäätteenmäki 48 éves jogásznő személyében. A Szociáldemokrata Párt 22,9 százalékról 24,5-re növelte ugyan szavazatarányát és 51- ről 53-ra mandátumainak számát, de a második helyre szorult a pártok rangsorában. Paavo Lipponen leköszönő miniszterelnök mégis elégedetten nyugtázta pártja teljesítményét. (MTI) Anneli Jäätteenmäki tegnap a két nagy párt koalíciója mellett foglalt állást (Reuters) Schröderék elvesztették Kielt Berlin. A német szociáldemokraták továbbra is kénytelenek keserű pirulákat nyelni: vasárnap este óta keresztény- demokrata főpolgármester irányítja Kiel városát, Schleswig-Holstein tartomány székhelyét, amely több mint ötven éven át szociáldemokrata fellegvárnak számított. A választások vasárnapi, második fordulójában a kereszténydemokrata unió (CDU) politikusa, Angelika Volquartz a szavazatok 59,4 százalékát szerezte meg, szociáldemokrata ellenlábasa, Jürgen Fenske a voksok 40,6 százalékát. Második fordulóra azért volt szükség, mert két héttel ezelőtt Volquartznak nem sikerült megszereznie az abszolút többséget: két tized százalékkal elmaradt az 50 százaléktól. Volquartz személyében Kiélnék először van női főpolgármestere. (MTI) Sok iraki kurd család is menekül a háború elől, tegnap több százan indultak az iráni határ felé (Reuters-felvétel)
