Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-01 / 50. szám, szombat
Régió ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 1. Rendőrkézen a rablók Sókszelőce. Elfogták azt a három férfit, akik szerdán éjjel kirabolták a helyi töltőállomást. A benzinkút kezelőjét pisztollyal kényszerítették a pénztárgépben lévő kétezer korona átadására. Ezután egy rendszám nélküli VÁZ gépkocsival távoztak. Az illetékes vizsgálótiszt kezdeményezte a 22 éves tótmegyeri J. K. és két feketenyéki társa: a 20 éves J. T. és két évvel idősebb P. F. vizsgálati fogságba vételét. Mivel a tettesek sók- szelőcei zsákmányukat kevesellették, még azon az éjjelen a Galántai járás egy másik töltőállomásán is rabolni akartak - tudtuk meg Peter Dragún századostól, a vág- sellyei bűnügyi rendőrség parancsnokától. (gl) Kiállítás az avarokról Érsekújvár. A komárom-hajó- gyári avar temető leleteiből címmel új kiállítást nyitott tegnap az Érsekújvári Honismereti Múzeum. A Duna Menti Múzeummal közösen készített tárlaton a komáromi intézményből kölcsönzött értékes tárgyak a látogatók számára közelebb hozzák a Kárpát-medencét több mint száz évig uraló avar nép történelmét, életét. A kiállítás anyagát eddig csak a komáromi és lévai múzeumban mutatták be a nagyközönségnek. A látogatók számára a honismereti múzeum dolgozói az avar nép történelméről előadást is készítettek. A tárlatot május 9-ig tekinthetik meg az érdeklődők. (száz) A mobilja mentette meg Vágsellye. Csütörtökön reggel öt roma fiatalember támadott meg egy 15 éves fiút a város Vasút utcájában. Ketten lefogták és felszólították, hogy adja oda a pénzét. Miután ezt nem tette meg, átkutatták a zsebeit. Csak okiratokat találták nála, s azokat később visszadták. Elvették viszont a mobiltelefonját, majd követelték, írja be a SIM-kártya kódját. A fiú, mihelyst elengedték a kezét, kitört a gyűrűjükből és elmenekült, (gl) Pénzéhes álügynökök Vágsellye. Álügynökök bukkantak fel a Nyitrai kerület több településén. A villamos művek alkalmazottainak adták ki magukat és azzal kopogtattak be számos helyre, hogy a befizetett villanydíjból visszajáró pénzt. Nagy címletű bankóval fizettek, hogy- miközben a lakosok azt felváltották - kifigyeljék, a háziak hol tartják a pénzüket. A rendőrség kéri, hogy a hasonló eseteket az érintettek azonnaljelentsék a 158-as ingyenes számon, (gl) Civil Börze Somorján Somorja. A Fórum Információs Központ szervezésében tegnap Civil Börzét tartottak ^a városi művelődési központban, harminc civil szervezet részvételével. Nagy Myrtil, a központ igazgatója lapunknak elmondta, a börze a szervezetek számára azért is fontos, hogy megismerjék egymást, mert például a pénzforrások is hatékonyabban használhatók ki, ha közösen valósítanak meg egy- egy projektumot. Tapasztalata szerint a nyilvánosság viszonylag keveset tud a régióban működő szervezetek munkájáról, (bzs) Rozsnyó önkormányzata a PHARE 2000 programból 375 ezer eurót, tehát körülbelül 16 millió koronát kapott az elképzelés megvalósítására Az inkubátorházat a rozsnyói Dél lakótelepen befejezetlenül álló épületben hozzák létre (Szabó Ottó felvétele) Inkubátorházat építenek kezdő vállalkozóknak KOVÁCS ÁGNES Rozsnyó. Európai Unió anyagi támogatással kezdték meg január végén annak a projektumnak a megvalósítását, amelynek az a célja, hogy segítse a városban és a járás területén létrejövő vállalkozások kezdeti működését. A rozsnyói Dél lakótelepen 1989 óta éktelenkedik az az épület, amelyből most vállalkozói inkubátorházat építenek. Az épület valaha bevásárlóközpontnak készült, pénz híján azonban nem fejeződött be az építése. A privatizáció során legalább háromszor cserélt gazdát. „Három évvel ezelőtt adódott a lehetőség, hogy a PHARE 2000-es programon belül megpályázzunk egy ilyen támogatást. Ez volt az egyetlen megoldás arra, hogy megszabaduljunk ettől a látványtól a lakótelep közepén“ - tájékoztatta lapunkat Kardos Ferenc polgármester. Korábban a város már több üzlethálózatnak is felkínálta az épületet, de egyik igényeinek sem felelt meg. Az alakuló Regionális Tanácsadói és Információs Központ a város és a kassai Cassovia BIC közös vállalkozása, amely a kis- és középvállalkozásokat támogatja. Mint megtudtuk, a házban körülbelül 20-22 helyiséget alakítanak ki. A kezdő vállalkozók jutányos áron irodahelyiségként vagy akár műhelyként vehetik bérbe azokat. A ház szolgáltatásokat is biztosít majd nekik: jogi és adótanácsadást és könyvelést. A vállalkozó egy-két évig maradna ebben a „steril“ környezetben, s ezen „inkubációs idő“ alatt kellene megerősödnie. Ha ez nem sikerül, tovább is maradhat, de már magasabb bérleti és szolgáltatói díjak ellenében. A 375 ezer eurós, tehát körülbelül 16 millió koronás beruházás mellett a város az épülettel és a tervezet kidolgozásával tudta biztosítani az önrészt. Az építkezésnek augusztus végén kell befejeződnie, addig azonban újabb pályázati pénzforrásokra van szükség, hogy az inkubátorházat be lehessen rendezni. Kellő állami támogatás híján megszűnés fenyegeti az érsekkétyi egyházi kisiskolát Rimaszombati agrárfórum a szakminiszter részvételével Késve kapott alamizsna A csatlakozás jó házasság SZÁSZI ZOLTÁN Érsekkéty. A helyi magyar egyházi iskolának jauár 31-ig kellett volna megtudnia az oktatási minisztériumtól, hogy az államtól mennyi pénzt kap, a csökkentett összegről azonban csak most értesítették. BUCHLOVICS PÉTER „Az igazgatónő csütörtökön kapott egy levelet, amelyben értesítettek bennünket, hogy diákjainkra ebben az évben fejenként 19 500 korona jut” - közölte lapunkkal Feszty Zsolt, a helyi református egyházközség lelkésze. A tíszteletes elmondta: a községben csak ez az egy iskola működik, az önálló jogalanyisággal bíró egyházközség tartja fenn. Mivel ősztől a községben egyházi óvoda is működik, arra és az iskolára egy évben összesen másfél millió koronára volna szükség, ehhez képest a költJUHÁSZ KATALIN Kassa. Áprilistól minden Kassára látogató személy napi tizenöt korona idegenforgalmi „sarcot” köteles fizetni. Ez annyit jelent, hogy a város szállodái és panziói azonnal tizenöt koronától kezdik számolni a szállásdíjat. A diákok, katonák, mozgássérültek és nyugdíjasok mentességet élveznek, csakúgy, mint a munkás- szállókon lakók. Az így szerzett pénzt a város a helyi idegenforgalom fellendítésére szeretné fordítaségvetés csak körülbelül 700 ezer koronát szab meg. „A tárcától eddig egyszer jött pénz: negyedévre mindkét intézmény fenntartására összesen 180 ezer koronát kaptunk. Az iskolába jelenleg 34 gyerek jár, 6 tanító oktat és további két alkalmazott dolgozik. Mivel az állam késik a kötelező támogatás kiutalásával, s annak is csak töredékét juttatja el a számlára, a falu egyetlen iskolájának további működése került veszélybe. Ha tovább tart ez az állapot, akkor június végén végleg bezárhatunk, noha az iskola alig négy éve működűt, és alapítványoktól, pályázatokból sikerült az egyik legkorszerűbb és legjobban felszerelt környékbeli magyar kisiskolává válnunk” - közölte a tíszteletes. „Az is roppant érdekes - folytatja Feszty hogy még tavaly június végén a járási hivatal telefonon és teljesen váratlanul értesített bennünket, hogy szeptembertől fejkvóta alapján folyósítják a pénzt, noha 2002. januárni. A kerületi hivatal adatai szerint tavaly összesen mintegy 116 ezer fő töltötte az éjszakát a város 32 szálláshelyén - legtöbben csupán egyetlen vendégéjszakát. Ha idén nem csökken a városba érkező turisták száma, a tizenöt koronás sarc bevezetése évi három millió koronát hozhat a konyhára. Zdenko Trebula főpolgármester szerint az ötlet már 1997-ben felvetődött; az üdülési költség címén inkasszálható illetéket akkor azért nem tudták bevezetni, mert a törvény értelmében a száljában még 940 ezer koronás költség- vetést hagytak jóvá. Ezen összeg emelését kértük májusban 1 millió 127 ezer koronára, ezt is jóváhagyták, s csak aztán telefonáltak, hogy sürgősen felejtsük el az összeget, mindössze 560 ezret kapunk, illetve még azt sem, mert ezt úgymond már ki is merítettük. Ez történt tavaly.” Az iskola egyébként nem vár mindent az államtól. „Önerőből újított fel az épületet is, viszont tandíjat nem kérhetünk a szülőktől, ezt a törvény nem engedi meg, másrészt pedig a szociális helyzet és a rendkívül nagy munkanélküliség miatt nem is tudnánk mit kérni - már eddig is sokat áldoztak az iskolára. Ugyanakkor sem az önkormányzat, sem a református egyház nem rendelkezik annyi pénzzel, hogy az iskola fenntartását folyamatosan biztosítani tudja, vagy legalább kisegítene a kátyúból. Érthetetlen, miért épp az iskolákon, a jövőnkön akarunk megtakarítani” - mondta Feszty. loda recepciósának nem volt joga megkérdezni a vendégtől, mi célból érkezett. Az okot most sem firtathatja a szállásadó, de a „sarcot” üzletemberektől, kirándulóktól beszedheti. Az új törvény szerint az ország idegenforgalmi központjaiban automatikusan bevezethetik az üdülési költséget. Pozsonyban, Pöstyénben már például élnek a törvény adta lehetőséggel. A vendégnek távozáskor külön számlázzák majd a költséget, amelybe a megkezdett napok is beleszámítanak. Rimaszombat. Simon Zsolt mező- gazdasági miniszter szerint Szlovákia csatlakozása az Európai Unióhoz az agrárium terén egy jó házassághoz hasonlítható. „Amit a vőlegény és a menyasszony ketten összeadnak, abból kell majd indulniuk! Most jók az esélyek, sikeresnek ígérkezik mezőgazdaságunk EU csatlakozása“ - ezzel a hasonlattal kezdte a tárcavezető a tegnapi rimaszombati regionális agrárfórumon tartott vitaindító előadását. A találkozón több mint négyszáz agrárvállakozó, farmergazda és szövetkezeti szakember vett részt. A vidék mezőgazBEKE ZSOLT Dunaszerdahely. A Vámbéry Irodalmi Kávéházban csütörtök este mutatták be Magyar Zoltán Mindentudó fű című, a Zobor-vidék mondáit és hiedelmeit tartalmazó kötetét. A könyvet méltató Danter Izabella, a Galántai Honismereti Múzeum néprajzkutatója mindenekelőtt a Lilium Aurum Kiadó és a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság immár több mint egy évtizedes együttműködését emelte ki, melynek köszönhetően néprajzi tanulmányok és kötetek jelenhettek meg, köztük ez a gyűjtemény is. Magyar Zoltán folklorista jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetében dolgozik. A szlovákiai magyar néprajz iránti érdeklődésének már eddig is több műben tanújelét adta. A Zobor vidékén végzett kutatásai során 111 adatközlőtől több mint ezer mondát, hiedelmet, dasági vállakozói közt megjelent a korábbi miniszter, Pavol Koncos is, aki ezúttal az általa vezetett, a Rima- szombati járás északi részén működő agrárvállakozásokat képviselte. Lapunk érdeklődésére a rendezvényen elhangzottakról Vezér József tornaijai magángazda így nyilatkozott: „Simon miniszter úr szavai engem meggyőztek. A kvóták, az új és áttekinthető támogatási rendszer, az Unió által kínált támogatási lehetőségek segítségével remélhetőleg talpraáll Gömör mezőgazdasága és sikeres házasságra lépünk az uniós menyasszonnyal, ahogy azt a miniszter úr is kifejtette” - mondta Vezér József. legendát gyűjtött össze, amiből a kötetben 665-öt olvashatunk, a néprajztudományban általánosan elfogadott tipológia alapján rendszerezve. A kötetben megtalálhatjuk a keresztény hitvilágban gyökerező eredetmagyarázó mondákat, történeti mondákat egészen a honfoglalás korától, a faluneveket magyarázó vagy éppen csúfoló helyi mondákat, betyármondákat Rózsa Sándorról és Jánosíkról, kincsmondákat, a néphitre alapozó népszokásokkal kapcsolatos hiedelemmondákat, legendákat, valamint a bűn és bűnhődés vallásos mondáit, melyekből a közösségi élet szabályai olvashatók ki. Az említett régió már korábban is sok néprajzkutató gyűjtéseinek volt célpontja. S hogy még manapság is rejt feltáratlan értékeket, arra példa Magyar Zoltán könyve, mely a vidék eddig megjelent második legnagyobb, legteljesebb mondagyűjteménye. A város vendéglátói azonnal tizenöt koronától kezdik számolni a szállásdíjat Turisztikai sarc Kassán A Zobor-vidék mondái Magyar Zoltán új kötetében Mindentudó fű Az európai piaci árak csökkenése a Duslo számára bevételkiesést jelentett, ráadásul a nyersanyagként vásárolt földgáz ára is növekedett A földet és a piacot is rontja az orosz műtrágya GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye. A hazai mezőgazdaságban az utóbbi 12 évben 80 százalékkal csökkent a műtrágya-felhasználás. Ez a legnagyobb szlovák műtrágyagyártót, a vágsellyei Duslo Részvénytársaságot is arra kényszerítette, hogy a külföldi piacokra orientálódjék. Ma műtrágyatermelésének 65 százaléka külföldi piacokra irányul. Tavaly a műtrágyák európai piacokon tapasztalt árcsökkenése a Duslo számára is jelentős bevételkiesést jelentett, ráadásul az idén az energia és a nyersanyagként vásárolt földgáz ára is növeszik, a Duslo ennek ellenére meg szeremé tartani műtrágyagyártásának színvonalát, és nem tervezi alkalmazottak elbocsátását. Ez a lényege az egyik szlovák gazdasági lapban megjelent cikknek. Ennek alapján beszélgettünk Jaroslav Barcúchhal, a Dulso Rt. szóvivőjével a műtrágyagyártás körüli helyzetről. „Elsősorban az ammóniumnitrát behozataláról kellene beszélnünk. Ez egy rendkívül robbanásveszélyes anyag, ennek ellenére nagy mennyiségben hozzák be Ukrajnából és Oroszországból a szlovák piacra. Mivel az említett országokban az ammóniumnitrát nyersanyaga, a földgáz rendkívül olcsó, a behozott műtrágyát is olcsón tudják nálunk árusítani. így aztán a hazai termelők nagy része ezt az olcsó műtrágyát vásárolja, még ha sokkal gyengébb minőségű is, mint a Szlovákiában gyártott műtrágya” - érvel a szóvivő. A műtrágyát legálisan lehet hozzánk behozni, mégpedig az akkori földművelésügyi miniszter, Pavol Koncos 2001-ben kiadott rendelete alapján. A rendelet 2002 végéig volt érvényes, csakhogy ezt Koncos pár nappal a 2002-es parlamenti választások előtt 2003 végéig meghosszabbította. A rendelet következtében míg 2000-ben 6000 tonna ammóniumnitrátot hoztak be Szlovákiába 2001-ben, ez a mennyiség 31 800 tonnára nőtt. Ezzel szemben a környező államok mind védekeznek az üyen behozatal ellen. Például Csehország behozatali adót vetett ki az ammóniumnitrátra - az ukrajnai exportra 25, az oroszországira 50 százalékos adót. A szóvivő szerint igaz, hogy az említett orosz és ukrán műtrágya olcsóbb a hazainál, éppen ezért a mezőgazdászok inkább ezt vásárolják, ám azt is látnunk kellene, hogy néhány évi használat után az am- móniumnitráttal trágyázott földet a negatív hatások semlegesítése céljából meszezni kell. A talajmeszezés- re az állam dotációt ad a gazdálkodónak. Ez a dotáció tavaly 60 millió koronát tett ki, holott a szlovák gyártmányú műtrágyák használata után nincs szükség meszezésre. Vagyis az említett dotációt a mesze- zés helyett más, szükségesebb dologra lehetett volna fordítani. „Ami az alkalmazottak megtartását illeti, ezen a téren nem a műtrágyabehozatal, hanem a nyersanyagok, elsősorban a földgáz árának emelése a döntő. Éppen ezért, hogy a termelést és az alkalmazottakat tartani tudjuk, kénytelenek vagyunk megszabadulni a nem temelói jellegű terhektől. Például a fedett uszoda ráfizetéses üzemeltetésétől.” A Duslo vezetői most azt várják, hogy az új földművelésügyi miniszter vizsgálja felül elődje döntését, s ha lehetséges, változtassa meg a rendeletet. Ha idehaza több és jobb műtrágyát gyárthatunk, az a jobb gazdasági eredményekben és az alkalmazottak életszínvonalának emelkedésében is megmutatkozik.
