Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-03 / 51. szám, hétfő

EL Külfüld ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 3. Választások Észtországban Tallin. Parlamenti választá­sok kezdődtek tegnap Észtor­szágban, negyedik alkalom­mal azóta, hogy a balti köz­társaság visszanyerte függet­lenségét. A 860 ezer szava­zásra jogosult észt állampol­gár 953 jelölt közül választja meg az egykamarás parla­ment, a Riigikogu 101 képvi­selőjét. Ajelöltek hat párt képviseletében indultak harc­ba, a pártok akkor kerülhet­nek a törvényhozásba, ha el­érik az 5 százalékos küszö­böt. A képviselőket négy évre választják, arányos képvisele­ti rendszer alapján. (MTI) Horváth Aladár az OCÖ élén Budapest. Nyugodt hangu­latban tartották meg Buda­pesten a megismételt orszá­gos cigány elektori gyűlést, amelyen ismét a Demokrati­kus Roma Koalíció (DRK) szerezte meg az Országos Ci­gány Önkormányzat mandá­tumainak zömét. Az új OCÖ- be - két Lungo Drom-os (LD) jelölt kivételével - csak a DRK színeiben indulók jutot­tak be. Az LD elnöke, Farkas Flórián, aki az utolsó előtti helyen került a testületbe, nem kívánt arról nyilatkozni, fontolgatja-e, hogy az előző tanácskozáshoz hasonlóan óvással él. A négy és félezer, a tavaly októberi önkor­mányzati választások nyo­mán cigány képviselői man­dátumot szerző elektor közül 2993-an regisztráltatták ma­gukat a tanácskozásnak he­lyet adó Hungexpo-pavilon- ban, ahol percek alatt sike­rült lebonyolítani a jelöltállí­táshoz és a választáshoz szükséges szavazásokat. Horváth Aladár a győzelem után (MTI-felvétel) Figyel meztétő út Szófiában? Szófia. Az iraki válság az egyik fő témája Vlagyimir Putyin orosz és Georgi Par- vanov bolgár elnök tárgyalá­sainak. A tervek szerint az orosz elnök megbeszéléseket folytat majd Szimeon Szakszkoburggotszki bolgár miniszterelnökkel is. Putyin bulgáriai látogatásán hét megállapodás, valamint egy barátsági szerződés aláírását tervezik. A látogatás je­lentőségét növeli, hogy Bul­gária Irak ügyében az Egye­sült Államok elkötelezett hí­vének számít, míg Oroszor­szág kiáll a válság békés megoldása mellett. A bolgár védelmi miniszter csütörtö­kön jelentette be washingto­ni látogatásáról hazatérve, hogy az Egyesült Államok fontolgatja: németországi katonai támaszpontjainak egy részét áthelyezi Bulgári­ába. Nikolaj Szvinarov sze­rint Bulgária örömmel fo­gadná be az amerikai csapa­tokat, mert biztonságának megerősítését reméli az amerikai támaszpontok léte­sítésétől, és gazdasági előnyökre is számít. (MTI) A világ egyik legkeresettebb terroristája. Ezt a két képet lobogtatta szeptentor 11. után az FBI. (Reuters-felvétel) Elfogták az egyik legkeresettebb al-Kaidás terroristát Kézre került az al-Kaida „agya” Iszlámábád. Pakisztánban le­tartóztatták az al-Kaida ter­rorszervezet három tagját, köztük Hálid Sejk Mohame­det, az al-Kaida terrorháló­zat egyik vezetőjét, az Egye­sült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások feltétele­zett értelmi szerzőjét. mti-hIr A 37 éves férfi az amerikai Szövetsé­gi Nyomozó Hivatal (FBI) által leg­inkább keresett tíz terrorista listáján szerepelt, a washingtoni kormány 25 millió dollárt ajánlott fel a nyo­mára vezetőnek. Ä pakisztáni biz­tonsági szolgálat egyik névtelenül nyilatkozó tisztségviselője nagy át­törésnek nevezte a letartóztatáso­kat a Pakisztánban bujkáló al-Kai­da-tagok elleni hajtóvadászatban. Sejk Rasid Ahmed pakisztáni tájé­koztatási miniszter szombaton mindössze annyit közölt, hogy a gyanúsítottak Ravalpindiben kerül­tek rendőrkézre, az őrizetbe vett személyek nevét azonban nem hoz­ta nyilvánosságra. Elfogták azt a Há­lid Sejk Mohamedet, aki már 1995- ben pokolgépes merényleteket ter­vezett több tucat amerikai re­pülőgép ellen. A letartóztatásokra még pénteken került sor egy szél­sőséges iszlám párt militáns tagjá­nak házában, a rajtaütést a pakisztá­ni rendőrség és biztonsági szolgálat az FBI-ügynökeivel együttműködve szervezte. Az őrizetbe vett szemé­lyek közül csak ketten arabok. Égy amerikai kormánytisztviselő szerint a kuvaiti Hálid Sejk Moha­med volt az „agy” az Egyesült Álla­mok ellen elkövetett terrormerény­letekben. Emírségi javaslat: Szaddám Húszéin mondjon le Hiányzott a bátorság Leszek Miller menesztette két miniszterét Felbomlott a koalíció MTI-HÍR Sarm es-Sejk. Elutasították az Irak elleni háborút az Arab Liga tagor­szágainak állam- és kormányfői. A szervezet szombati, az egyiptomi Sarm es-Sejkben tartott csúcstalál­kozóján elfogadott zárónyilatkoza­tukban az állam-és kormányfők el­utasították azt is, hogy részt vegye­nek bármilyen Irak elleni katonai tá­madásban, s a válság békés megol­dását sürgették. Minderről Amr Musza, az Arab Liga főtitkára szá­molt be. Az arab országok egyúttal elhatározták, hogy küldöttséget hoznak létre Tunézia, Libanon és Bahrein képviselőiből, hogy az érin­tett felekkel ismertessék az arab ál­láspontot, beleértve a Biztonsági Ta­MTI-HÍR Tajpej. Tizenhét halálos áldozata és 173 sebesültje van a szombaton Taj­vanon bekövetkezett vasúti szeren­csétlenségnek. A korábbi közlések szerint a kirándulókat szállító vonat négy kocsijában megközelítőleg 130 ember utazott, s néhány tucatnyian nács állandó tagjait, továbbá, hogy konzultáljanak a „testvéri iraki kor­mánnyal.” Az Egyesült Arab Emírsé­gek Szaddám Húszéin lemondását szorgalmazó javaslatot terjesztett az Arab Liga csúcstalálkozója elé a há­ború elkerülése érdekében. A elkép­zelés, amelyet Zajid bin Szultán an- Nahajan sejk, az Egyesült Arab Emírségek elnöke levélben ismerte­tett a csúcstalálkozó résztvevőnél, az iraki elnök és közvetlen munka­társai két héten belüli távozásának fejében büntetlenséget ígért Szad- dámnak és az Irakban maradó veze­tő politikusoknak. Az emírségek képviselője szerint a csúcstalálko­zón érdemben nem vitatták meg a kezdeményezést. Szerinte „hiány zott az Arab Liga bátorsága.” sebesültek meg. A mentés végén összesített adatok azt mutatják, hogy a vonat a megengedettnél jó­val több utast szállított. Bár tegnap még folyt a szerencsétlenség körül­ményeinek vizsgálata, több szemta­nú egybehangzóan állítja, hogy egy kisebb hegyomlás következtében szikladarabok hullottak a sínekre Szerbia-Montenegró Új ország, új parlament, más nép? Belgrad. Ma tartja meg Belgrad - ban alakuló ülését Szerbia-Mon- tenegrő parlamentje, s ezel meg­kezdődik az új délszláv államkö­zösség hatalmi intézményeinek megalakulása. A törvényhozás el­ső munkanapjának menetrendjét részletesen szabályozza a szerb- montenegrói alkotmányos alap­okmány végrehajtásáról szóló tör­vény. A parlamenti ülést a képvi­selőház korelnöke vezeti. Először hitelesítik a 126 képviselő man­dátumát, amivel automatikusan feloszlik a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kétkamarás parla­mentje, minden joga átszáll az ál­lamközösség 126 fős, egykamarás törvényhozására, amelynek szer­biai frakciója küencvenegy, mon­tenegrói képviselőcsoportja 35 fős lesz. A parlament egyszerű többséggel fogadja el a törvénye­ket, azzal, hogy mind a szerb, mint a montenegrói képviselőcso­porton belül is többségi támoga­tását teli élvezniük. Szerbia-Mon­tenegró első elnöke, s egyben kor­mányfője várhatóan Svetozar Marovic lesz, aki a legnagyobb montenegrói kormánypárt, a Szo­cialisták Demokratikus Pártjának CDPS) az alelnöke. (MTI) MTI-HÍR Varsó. Leszek Miller lengyel minisz­terelnök szombaton felkérte Alek- sander Kwasniewski elnököt, hogy mentse fel a kormánykoalícióhoz tartozó Lengyel Parasztpárt (PSL) elnökét, Jaroslaw Kalinowskit mi­niszterelnök-helyettesi és mezőgaz­dasági miniszteri tisztségéből, illet­ve a párt által delegált másik kor­mánytagot, Stanislaw Zelichowski környezetvédelmi minisztert. A be­jelentést megelőzően a három koalí­ciós párt vezetője - Miller, aki egy­ben a koalíció fő ereje, a Baloldali MTI-IN FORMÁCIÓ Jeruzsálem. Jasszer Arafat, a Pa­lesztin Hatóság elnöke március 8-ra összehívta a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet (PFSZ) Központi Ta­nácsának rendkívüli ülését, hogy döntést hozzanak egy palesztin mi­niszterelnök kinevezéséről. Négy napon keresztül ülésezik a Központi Tanács, majd azt követően a Palesz­tin Törvényhozó Tanács (parla­ment), hogy megvitassa a minisz­terelnök kijelölését - közölte Nabil Demokratikus Szövetség (SLD) el­nöke, továbbá a két miniszterelnök­helyettes, Kalinowski, a parasztpárt és Marek Pol, a kis Munka Uniójá­nak (UP) elnöke - megbeszélést tar­tottak. A konzultáció - amint Michal Tober kormányszóvivő közölte - ar­ról győzte meg a miniszterelnököt, hogy a jelenlegi összetételű kor­mánykoalíció a továbbiakban nem folytatható. A jelenlegi lengyel kormány 2001 októberi megalakulása óta több vál­ságot vészelt át, de ezek során rend­re a parasztpárt fenyegetőzött azzal, hogy kilép a kormányból. Abu Rudeina, Arafat tanácsadója. A kitűzött tanácskozást Tel-Aviv is meg akarja könnyíteni. Az izraeli rá­dió kormányzati értesüléseket idéző jelentése szerint csak azok nem kapnak átutazási engedélyt ahhoz, hogy a rendezvényre Rámal- láhba utazzanak, akiknek közük volt terrorizmushoz. Izraeli átuta­zási engedélyre azért van szükség, mert az izraeli hadsereg nagy részt megszállva és lezárva tartja a Jor­dán folyó nyugati partvidéke és a Gázai övezet palesztin területeit. Súlyos vasúti szerencsétlenség történt Tajvanon Túlzsúfolt volt a vonat Tel-Aviv megkönnyíti a palesztin kormányfő kinevezését Remény a rendeződésre Tiltakozik az arab világ „Halál Amerikára!” Haidarábád/Karacsi. Nagyszabású Amerika-ellenes megmozdulások voltak vasárnap az arab világban, s az Irak ellen tervezett amerikai kato­nai akció miatti felháborodás szinte mindenütt erőteljes muszlim vallási felbuzdulással keveredett. Mintegy hetvenezer ember vonult fel a pa­kisztáni Karacsiban tegnap, tiltakoz­va egy Irak elleni esedeges amerikai katonai akció ellen. „Ne onts vért az olajért! Bush az emberiség valódi gyilkosa! A világ nemet mond a há­borúra!” - hirdették plakátjaikon a felvonulók, akik közül sokan vallá­sos, főleg Allahot dicsőítő jelszava­kat kiáltoztak. A menetben sokan Szaddám Húszéin iraki elnököt áb­rázoló posztert is a magasba emel­tek. Mintegy tízezren vonultak az ut­cára vasárnap a dél-indiai Haida- rábádban is, elutasítva az iraki hábo­rú tervét. A hatmilliós város lakossá­gának csaknem fele muszlim vallá- sú, és a szervezők szerint a tüntetés résztvevői így nyüvánították ki szoli­daritásukat az iraki néppel. Ajemeni Szanaaban mintegy húszezer diák vonult az utcára a „Halál Ameriká­ra!” jelszót kiáltozva. (MTI Kár, hogy nem látni közelebbről- Sydneyben egy sportpályán kétszáz meztelen nő szó szerint testével tiltakozott az iraki háború ellen. Világszerte voltak megmozdulások a hétvégén, bétes megoldást követelve az iraki válságra. (ÓTK/AP-felvétel) i i a» mii . . . . . ....................................................................................ihiihiihiiiiiiiii»iim

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents