Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-15 / 62. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 15. Riport A komáromi diabetológusnál a hozzájárulás nem kötelező - a korszerű gyógyellátást csak részben fizetik az egészségbiztosítók, az orvos kénytelen kiegészíteni „bevételét" Van, ahol már most fizetniük kell a betegeknek Több komáromi cukorbeteg olvasónk felhívta a figyelmünket arra, hogy bár a törvény értelmében csak április elsejétől fizetünk az orvosi rendelőkben, nekik már február 15-e óta kell. Ám nem húsz, hanem harminc koronát kérnek a szakorvosok. PÉTERFI SZONYA Komáromban a Rákóczi úti gyógyszertár emeleti rendelőit ez év ja- nuáijától kilenc nem állami szakorvos bérli. A kórház válaszút elé állította őket: vagy megvásárolják a málladozó épületet, vagy távoznak.- Nem voltunk hajlandók a romokért egymillió koronát fizetni, és a felújításba további 500 ezret ölni, inkább éltünk a lehetőséggel és a helyi gyógyszerésznő tulajdonában lévő korszerű patika emeletét vettük bérbe - tájékoztatott Mária Alaksová diabetológus, aki nem tagadta, hogy a betegektől valóban anyagi hozzájárulást kér a rendelő üzemelési költségeinek fedezésére.- Komáromban két diabetológiai rendelőben kezeljük a cukorbetegeket, s a kolléganőmmel megállapítottuk, hozzájárulás nélkül nem boldogulunk. A betegektől február 15-től 30 koronát kérünk, de persze az is megkapja a szükséges ellátást, aki nem tudja az összeget kifizetni. Tudni kell, hogy korszerű, kímélő műszerekkel mérjük a vércu- korszintet, miközben a vért elemző tesztcsíkokat nekem kell megvásárolnom. Ötven darabért 850 koronát fizetek, s naponta hatvan darabot használok el. Az érből levett vérhez kémcső kell, gyakran három, ezeket a laborba kísérő vénynyel küldjük. A recept ára hetven fillérről 5 korona 20 fillérre emelkedett. A vizeletet vizsgáló tesztcsíkok is egyre drágábbak, a koleszterinszintet mérő műszer 110 ezer koronámba került. Azért vásároltam meg, hogy a betegeimnek azonnal és minél pontosabb diagnózist felállítani - mondta. Az Általános Egészségbiztosító megszabta: havi 39 ezer koronát fizet az egészségügyi ellátásért, holott teljesítménye alapján 10-15 ezer koronával több járna. - Nyilvántartott betegeim száma 2700, az inzulinnal kezeiteket havonta, a hagyományos terápián lévőket kéthavonta, a tablettát szedőket negyedévente ellenőrzőm. A betegnél nem maradhat el a vér- és vizeletvétel, senkit sem küldhetek el csak azért, mert a biztosító kerete kimerült. És nem csökkenthetem a gyógyszerkiadásokat sem, akár tetszik, akár nem, a kéthavi inzulinadag több mint háromezer korona. A rendelő havi bevétele közel 60 ezer korona, ám az ápolónő bére, a bérleti díj és a társadalombiztosítási alapokba befizetett összeg meghaladja a 35 ezer koronát. A vér- és vizeletelemző tesztcsíkok, a kémcsők, a vények árát én fizetem. Erről, persze tudnak a betegeim is, és aki jogosnak tartja kérésemet elismervény ellenében befizeti a 30 koronát. Az így befolyt pénzből természetesen adót fizetek - fűzte hozzá. Noha országszerte több orvos jó két éve ilyenolyan ürüggyel pénzt kér a betegtől, meglepte őt a nem egészen egy hónapja bevezetett hozzájárulás negatív fogadtatása. A rendelő falán lévő árjegyzékből kitűnik, mindkét diabetológus az új beteg nyilvántartásáért, a kiadott igazolványért 60 koronát kér, a glukomé- ter kezelésének elsajátítása 50 korona, a sorrenden kívüli ellátás 100 korona, a megbeszélt időpont be nem tartásáért a beteg 15 koronát fizet. - A betegeim zöme megérti a döntés hátterét, sajnos, a kímélő gyógyeljárás nem kevés pénzbe kerül - mondja. Szóba került az is: a cukorbetegek joggal tartanak a költségek emelkedésétől. Nem elég, hogy nemsokára hivatalosan is fizetniük kell a rendelőben, látogatásonként 20 koronát, számukra a receptek is többletkiadást jelentenek. Az orvosnő sem tartja igazságosnak, hogy az injekciós tűket egy speciális vényre kell írnia, az inzulint és egyéb gyógyszert - legfeljebb kettőt - egy továbbira. A tesztcsíkokra újabb vény kell, vagyis a háromért hatvan koronát fizet majd a cukorbeteg. Ehhez jön a gyógyszer-hozzájárulás, ami inzulinfajtától függően lehet 50, de több mint 100 korona is, a többi kiadásról, a diétás étkezés költségeiről nem is szólva. Nem csoda, hogy a rokkantjáradékból, vagy nyugdíjból élő cukrosok attól félnek, nem fogják tudni fizetni a megnövekedett kiadásokat, szövődménynek lépnek fel, kórházi kezelésre szorulnak. Ami drágább, mint az ambuláns kezelés. Vagy krónikus betegekként mentesülnek a kiadásoktól? (Somogyi Tibor felvétele) Korszerű épületbe költöztek a szakorvosok Aki munkát keres Nógrád és Gömör peremén, de csak alapfokú végzettsége van, ugyancsak nehéz helyzetben kerül - a füleki romák élete különösen problémás Valamit mindenképpen kezdeni kell a sok elszegényedett romával SZÁSZI ZOLTÁN Ki munkát keres e vidéken, azaz Nógrád és Gömör peremén, de csak alapfokú végzettsége van, az ugyancsak nehéz helyzetben van. A több mint tízezer lakosú Fülek városában is hasonló a helyzet. A városban becslések szerint a roma lakosság számaránya meghaladja a kétezret. Munkaviszonyban kevesen vannak közülük. A régió munkanélküliéit számon tartó Járási Munkahivatal füleki részlegéhez 17 település tartozik, statisztikát nem is készítenek a helyi viszonyokról, csupán becslések vannak. A statisztika szerint a járásban lévő munkanélküliek számaránya 36 százalék körül mozgott március elején. A hozzáférhető becsült információk szerint a munka- nélküliek közel 70%-a csupán alapfokú végzettségű. Egy szabad munkahelyre statisztikaüag 100 munka- nélküli esik. A tény magáról beszél. SZOCIALIZMUS MINT MEGOLDÁS? A másik figyelemreméltó tény az, hogy a munkanélküliek között magas a romák számaránya. Itt is csak becslésekre lehet hagyatkozni, ugyanis hivatalos kimutatás külön nincs. „A törvény előtt papíron mindenki egyforma, a valóságban nem” - mondta Berky Kázmér, akit Füleken jó nevű vállalkozóként, a romák vezetőjeként ismer mindenki. „A legégetőbb gond itt a városban a munkanélküliség, és ami vele jár: a lakbérhátralék, a bűnözés, a fiatalok között terjedő drog, az italozás. Az is baj, hogy a romák nem egységesek, soha nem sikerül a saját vezetőinknek normálisan megegyezni a választások előtt, pedig ha sikerülne, nagy szavunk lehetne még a parlamentben is. Panasz van mindenütt, hogy nem dolgozunk, csak élünk és szedjük a segélyt. De hol dolgozzon a roma, ha a régi munkahelye megszűnt, ha azután nem vették fel sehová, csak azért mert ránéztek, és rögtön nem volt szükség rá, mert roma?! Hova fog ez vezetni? Nem tudom. Azt azonban látom, hogy a fiatalok el vannak keseredve, a bűnözés szaporodik, a kallódó fiatalokból nehéz valamit is kihozni. Mert aki nem szokta meg a munkát fiatalon, az később nehezen szokja meg. A régi rendszerben mindenki dolgozott, mindenkinek volt lakása, ha volt kölcsöne, volt miből fizetnie. A Kovosmalt, az állami gazdaságok, a szövetkezetek mind megszűntek, pedig ott dolgozott azelőtt a legtöbb környékbeli roma. Nem kellünk sehova! Diszkrimináció van errefelé, ez biztos. Munkahelyet találni majdnem lehetetlen. Képzelje magát annak a romának a helyébe, aki koldulni jár ki Nyugatra, mert másképp nem képes megélni” - panaszolja Berky. Naponta több tucatnyian keresik meg őt, segítségét kérve. Nem tud segítem, mert nincs lehetősége, saját vállalkozásában nem tud annyi munkahelyet teremteni, amennyire a romák részéről igény volna. Berky Kázmér szerint csak az állam segíthet rajtuk. Elképzelése szerint megint állami kisüzemeket, vállalatokat kellene alakítani, ahol a munkanélkülieket alkalmaznák. Vagy az állami építkezéseknél kellene alkalmazni a romákat. A város új vezetésével már tárgyalt, onnan ígéretet is kapott, ha lehetőség lesz a közmunkaprogramon belül, alkalmazni fognak romákat. Idén viszont a munkaügyi minisztérium jóval kevesebb pénzt hagyott jóvá a közhasznú munkára, tehát a város vezetése saját hibáján kívül, valószínűleg tehetetlen lesz a probléma megoldásában. A munkaügyi hivatal sem tud mit tenni, az ő dolguk a nyilvántartás, és informálni az érintetteket a felkínált munkahelyekről. Mi lenne a megoldás? Ezt egyre többen kérdezik és nem csak Füleken. LUDAS A MUNKANÉLKÜLI IS A megkérdezett vállalkozók is csak annyit mondtak, nem csupán rajtuk múlik, hogy nincs a romáknak munkahelye. Ázt is hangsúlyozták, ma már alapiskolai végzettséggel, vagy be nem fejezett alapiskolával nem tudnak alkalmazni senkit. „Nincs olyan munka, amit iskolázadan emberre rá lehet bízni, már az építőiparban sem. Géphez, berendezéshez nem engedhetek olyan embert, aki nem képes kezelni, mert nem tudja elolvasni, mikor, mit kell csinálni. Arra meg egy műveltebbet nem veszek fel, hogy mellette álljon, elmagyarázza neki és vigyázzon rá. Aki dolgozni akar, annak képeznie is kell magát. Ma már egy segédmunkás sem engedheti meg magának, hogy ne tájékozódjon azokról az anyagokról, gépekről és berendezésekről, amelyekkel munkája alatt találkozik. Sajnálom a munkanélkülieket, de szerintem ők maguk is ludasak abban, hogy oda kerültek, ahol vannak. Nyugaton sincs komoly szociális védőháló, még ott sem, ahol az állam ezt megengedhetné magának. Szlovákia szerintem még így is túl sokat költ erre. Én jó pár éve vállalkozom, se szombat, se vasárnap, de még nem jártam Svájcban, Párizsban meg Németországba mint azok, akik koldulni mennek oda. A koldulás mára üzletág lett” - mondja egy magát megnevezni nem kívánó vállalkozó. ELFELEJTETT RÉGIÓ A füleld romák számára tehát nem sok lehetőség marad. Néhány megkérdezett ember szerint ezt a régiót a rendszerváltás után mintha elfelejtették volna. Az itteni, hajdan híres tűzhelygyártóipar ugyan nem szűnt meg, csupán magánkézbe került, de a magánvállalkozások már lényegesen kevesebb emberre, csupán a jól képzett és megbízható munkavállalóra számítanak. Ugyanez a helyzet a bútorgyárral is. Egyedüli kiugrási lehetőség talán a mezőgazdaság lenne, ha lenne. Mert az is haldoklik. Cégek alakulnak, majd tűnnek el, de ott is csak idénymunkákról van szó. Hat hónap szezonmunka, aztán a képzetlen munkaerő megint mehet jelentkezni a hivatalba. Kiút biztos van, de hogy mi lesz az, arról a helybeli romáknak, vezetőjük, Berky Kázmér szerint egyelőre nem sok sejtésük van. „Már csak az Európai Unió segíthet. Ha bekerülünk, csinálni kell a sok elszegényedett romával valamit. Dolgozni akarnak ők is, meg normálisan élni. Gyereket iskoláztatni szociális segélyből nem lehet. Hogyan legyen valaki szakképzett a mai fiatalok közül, ha nincs pénze tanulni? Kutya dolog ez. talán csak nem akarják kifehéríteni a romákat?” VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT ÉGBOLT, HÓ, ESŐ, 4-8 FOK A Nap kel 06.08-kor - nyugszik 17.55-kor A Hold kel 13.58-kor - nyugszik 05.06-kor A Duna vízállása - Pozsony: 400, apad; Medve: 285, árad; Komárom: 360, árad; Párkány: 280, árad. ELŐREJELZÉS Továbbra is többnyire borult lesz az égbolt, havazás csak elvétve, inkább északon várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 8 fok között alakul, néhol a hőmérő higanyszála nem emelkedik 2 fok fölé. Északi, északnyugati szél 3 és 6 m/s közötti sebességgel, ami keleten akár 8 m/s-os is lehet. Éjszaka a hőmérséklet -1 és -7 fok közé csökken. Holnap is marad a borult égbolt, délutánra helyenként felszakadozhat a felhőzet. Áz ország nagy részében eső, esetleg havas eső várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 8 fok között alakul. ORVOSMETEOROLOGIA _Az időjárás ma nem lesz különösebb hatással szervezetünkre, az érzékenyebbek szellemi és fizikai teljesítőképessége erősödni fog. A labilis idegrendszerűeknél fejfájás, esetleg hányinger jelentkezhet. Az ország keleti területein élőknél izületi problémák jelentkezhetnek, esetleg a régi sebek helyén lüktető fájdalom. A bőrbetegségek hatásai előtérbe kerülhetnek, a vérnyomás is emelkedhet. A mély álom regeneráló hatással lehet szervezetünkre. Holnap a pozitív hatások lesznek túlsúlyban, a légúti problémákkal küzdőknél javulás nem várható. Hétfőn ♦ Focikörkép a I. ligától a járási bajnokságokig ♦ Atlétaparádé a birminghami fedett pályás vb-n ♦ Összefoglaló a Borsodi Liga 20. fordulójáról
