Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-14 / 61. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 14. Riport A komáromi városháza tornyában naponta kétszer, délelőtt tíz és délután négy órakor megjelenik egy 48-as huszár figurája, és „elfújja" a Klapka-indulót A forradalom emlékhelyeinek viszontagságai Amikor még a rozsnyói múzeumkertben koszorúztak Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc szlovákiai emlékhelyeivel mostohán bánt az idő, és bántak a rendszerek. Az 1989-es for­dulat után azonban úgy lát­szik - ha nem is mindenhol kedvező fordulatot vettek az események. ÖSSZEÁLLÍTÁS NAGYSALLÓBAN NEM ÜNNEPÜK MÁRCIUS 15-T A Nagysallónál kivívott győzelem a legdöntőbb volt minden eddigi­ek között - írja Klapka György: Emlékeim című memoárköteté­ben, de ugyanezt állapítja meg Bayer ezredes 1849. április 20-i hadijelentése is, amely a Közlöny­ben jelent meg április 26-án. Eb­ben a hadijelentésben Bayer körül­belül 300 főre becsüli az ember­veszteséget. Nagysallóban annak jártunk utána, miként gondozzák és ápolják azt a helyet, hol „sírjaik domborulnak”. A nagysallói református temető­ben ódon sírkövek, eső-szélmar- dosta feliratok szegélyezik utun­kat. A temető szélén egy lánccal körülkerített sírhely található, de a helybéliek szerint mintegy 800 személyt temettek el a közös sírba, a csatában elesett honvédeket. - Sokáig itt csak gazdzsungel bur­jánzott, az emlékoszlopot sem le­hetett látni a gyomtól, s az ide hor­dott sok szeméttől - mondja a 74 éves Bajkai Gyuláné. Eszti néni úgy emlékszik, hogy a harmincas­negyvenes években iskolásokként gyakran kijártak ide a tanító úrral, virágokat hoztak a hősök sírjára, megemlékeztek róluk, de hogy 1945 után a temetőbeli sírral mi történt, már nem tudja, mert 1947- ben Tolna megyébe telepítették ki a családot. - 1962-ben térhettünk haza, s akkor ez a sír már nagyon elhanyagolt volt. Mi azért mindig kijártunk ide, mindenszentekkor virágokkal borítottuk - teszi hozzá az idős asszony. Az emlékoszlopot Vida János, egy református módos gazda állíttatta 1910-ben saját költségén. Eszti néni úgy tudja, a háború előtt két kisebb honvédsír is volt a közös nyughely mellett, de mára mindkettő eltűnt. - A teme­tőbeli közös emlékhelyet a Csema- dok önerőből újította fel 1989-90- ben, azóta is gondozza - közli Tö­rök Ferencné, a Csemadok vezető­ségi tagja. - A hagyomány szerint ide a közkatonákat temették, a tisztek a faluban állított 1849-es emlékmű parkjában nyugszanak - mondja Dora Lajos, a Csemadok el­nöke, s így folytatja: - Mi egyéb­ként március 15-ét sosem ünnepel­jük külön, de a tavaszi hadjárat egyik legfényesebb csatájáról, az április 19-ikiről minden évben megemlékezünk a lévai magyarok­kal közösen. A csata után ugyanis sok sebesült honvédet vittek a lévai kórházba, s ezek közül több em­bert ott temettek el. Eszti néni el­vezet bennünket egy másik sírhoz is. A sírdomb mára besüppedt, a kopott sírkő felirata szerint Bazsó József, 48-as nagysallói honvéd pi­hen itt, aki részt vett a csatában, de tisztes kort megélve, 1901-ben he­lyezték örök nyugalomra. A falu­ban álló emlélünűvet és parkot is példásan rendbe hozták. A gránit obeliszket 1876-ban állíttatta Bars megye közönsége „az elvérzett vi­téz honvédek emlékére”. Kísérő­inktől megtudom, minden kerek évfordulóra felújítják az emlékmű feliratát, nagyon sok magyarorszá­gi vendég és küldöttség is megfor­dult már az emlékhelyen. Bár a Csemadok feljegyzései szerint elő­ször 1967-ben koszorúzott itt a he­lyi magyarság, az emlékpark és maga az obeliszk zordabb időket is megélt. Bajkai Gyuláné emlékszik még arra, amikor a háború után bedeszkázták és lefestették az em­lékművet, így akarták kitörölni a jeles napot nemcsak a történelem­ből, hanem még az emberek emlé­kezetéből is. - A rendszerváltás előtt is fordultak elő visszás hely­zetek - mondja Dora Lajos. - Meg­történt, hogy az emlékmű mögött pár száz méterre létesített szabad­téri színpadon éppen Lenin elv­társról szónokoltak, netán aratási ünnepélyt tartottak, ami ebben a környezetben elég abszurd. Még korábban egy időre le is volt zárva a park, nem lehetett látogatni - mondja a Csemadok elnöke. Ma vi­szont szabadon látogatható, s a nagysallóiak példásan rendben tartják. - Minden évben a csata időpontjához közelebb eső vasár­napon emlékezünk meg az 1848-49-es szabadságharcról, va­lamint a győztes csatáról, idén áp­rilis 13-án. Hála Istennek, immár Klapka, Damjanich, Vécsey, Gör­gey s a honvédek emlékéhez méltó módon, s ebben a magyar alapisko­la és az önkormányzat is segít - mondják kísérőim, (buchlovics) KOMÁROM MEGSÍNYLETTE KITARTÁSÁT Komárom 1848-49-es emlékhelyei közti képzeletbeli sétánk során Mácza Mihály történész kalauzolt bennünket. „A város legjelentősebb emlékhe­lye maga a vár, amelyet Klapka György tábornok vezetésével a hős védők csak hat héttel a világosi fegyverletétel után adtak fel. Sőt, akkor is csak bizonyos feltételek mellett: ezek közül talán a legfon­tosabb az volt, hogy valamennyi várvédő szabad elvonulást kapott. A vár átadásának feltételeit Herkálypusztán írták alá 1849. szeptember 27-én, tényleges át­adására pedig 1849 októberének első napjaiban került sor. A hálás utókor már 1896-ban, a millenni­um évében szobrot emelt Klapka György tiszteletére, és a városháza előtti terén állítatta fel azt. Mi több, a tér is az ő nevét kapta. Az alkotás egyébként Róna József bu­dapesti szobrászművész munkája. A második világháború után sok más magyar vonatkozású emlék­művel együtt a szobrot eltávolítot­ták, és csak 1965 őszén, Komárom várossá nyilvánításának 700. év­fordulója alkalmából állították fel újra. Igaz, akkor még nem kerül­hetett vissza eredeti helyére, ide­iglenes talapzaton az Anglia park­ba került. Hiányzott előle a tábor­nok és a várvédők vitézségét jelké­pező oroszlán is. Három és fél évti­zednek kellett eltelni ahhoz, hogy az oroszlánnal együtt visszakerül­hessen a főtérre. Korabeli leírások alapján pontosan meg tudtuk ha­tározni eredeti helyét: a városháza kapujának tengelyétől 28 méterre állt és áll most is. Miután 1992-93- ban a város utcái visszakapták tör­ténelmi nevüket, a városháza előt­ti teret is visszakereszteltük Klap- ka-térré. A téren maradva: 2002. december 8-ától az itt található egészségügyi központ oldalán el­helyezett emléktábla hirdeti, hogy 1848. november 6-án az egykori térparancsnokság épületében szállt meg Kossuth Lajos. Az em­léktábla Szilva Emőke alkotása. A szabadságharc kapcsán minden­képpen meg kell említenünk Jókai Mór nevét, az ő szobra a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumá­nak, az egykori Kultúrpalotának a kertjében található. Az anyagiakat közadakozásból teremtették elő, és 1937. november 28-án avatták fel Berecz Gyula, komáromi mű­vész alkotását. A háború után ez a szobor sem kerülhette el sorsát. A többivel együtt eltávolították, vi­szont a felvidéki magyar vonatko­zású emlékművek közül ezt állítot­ták vissza legkorábban, már 1952 őszén. Ugyancsak emléktábla őrzi Egressy Béninek, a második had­test zenekari karnagyának emlé­két, aki az ostromlott Komárom­ban komponálta névtelen induló­ját. Ehhez később Thaly Kálmán írt szöveget, és Klapka-indulóként került a köztudatba. Egressy táblá­ját a Rákóczi Egyesület állíttatta, leleplezésére 2001. június 22-én került sor. A táblát a Tó utca és a Rákóczi utca sarkán álló épületen helyeztük el, ott állt ugyanis az a ház, ahová Egressyt az ostrom ide­jén elkvártélyozták. Ezzel kapcso­latban meg kell jegyezni, hogy a városháza tornyában naponta két­szer, délelőtt 10 és délután 4 óra­kor megjelenik egy 48-as huszár figurája, és „elfújja” a Klapka-in­dulót. A római katolikus temető­ben található a vár védelme során elesett honvédek közös emlékmű­ve, amelyet 1887-ben, Minden­szentek napjához állíttatott a vá­ros lakossága. Ezt napjainkban a Múzeumbarátok Köre ápolja. Az 1848-49-es szabadságharc nagy dicsőséget hozott ugyan a város­nak, de nagy árat kellett fizetnie érte. Az addig virágzó, fejlett kéz­művesiparral rendelkező, a törté­nelmi Magyarország gabona- és fakereskedelmi központjának szá­mító Komárom szinte teljesen el­pusztult. A hosszantartó ostro­mon kívül ehhez tűzvész, kolera- járvány és az 1849-es jeges árvíz is hozzájárult. A szabadságharc után a bécsi udvar folytatta az erődrendszer kiépítését, az egész város egy nagy garnizonná vált, a monarchia katonai stratégiai bá­zisa lett. Míg a környező városok iparosodásnak indultak, addig Komárom kisvárossá degradáló­dott. Az 1848-49-es események emlékét azonban híven ápolja a mai napig.” (v. krasznica) ROZSNYÓ: EMLÉKMŰ A PINCÉBEN Rozsnyón szokatlan rendezvény­nyel kezdődik a március 15-i ün­nepségsorozat. Délelőtt 9 és 12 óra között a Gömöri Ifjúsági Tár­saság szervezésében rendhagyó, ideiglenes rajzműhely létesül Kos­suth Lajos rozsnyói szobra körül. A dél-lakótelepi fűtőházban Sza­bó Ottó grafikusművész vezetésé­vel a rozsnyói, a szepsi és a pelsőci alap- és középiskolás rajzkörösök a szobrot fogják lerajzolni. Türel­mesebb modellt keresve se talál­hattak volna, hiszen Kossuth La­jos szobra már 1994 óta rendület­lenül áll itt, és várja, hogy nap­fényre kerülhessen. Az 1907-ben leleplezett szobor, amely a főtér (Bányászok tere) északnyugati ol­dalán állt, sok viszontagságot megért. A teljesség igénye nélkül megpróbáljuk időrendi sorrendbe állítani a történteket. 1907. május 26. - Fia jelenlétében Rozsnyón leleplezik Kossuth Lajos szobrát, Róna József alkotását 1919. júniusa - A szobrot ledöntik 1938 - A bécsi döntés után újra fel­állítják 1945 - Ismét ledöntik 1956 - A Rozsnyói Bányászati Mú­zeum raktárába kerül 1967 - A szobrot a múzeum kertjé­ben helyezik el 1985 - Az SZKP JB beleegyezik a szobor restaurálásába, amely a le­döntés során megsérült, s kidol­gozzák a múzeum kertjében való elhelyezés megoldását 1993. szeptember 15. - A városi ta­nácsülésen az Együttélés egyik képviselője javaslatot tesz a szobor újbóli felállítására 1993. november 10. - A helyi szlo­vák politikai pártok képviselői ta­nácskozásukon kifejezik tiltakozá­sukat a november 4-i eredmények miatt. Elutasítják a szobor város­ban való felállítását 1993. november 19. - A nyolctagú szakmai bizottság ülése. Eredmény: a szobrot történelmi műemléknek nyilvánítják, és marad a múzeum gyűjteményében. Emellett a múze­um bányászati-kohászati részlegé­nek udvarán kell felállítani, nem ja­vasolja a köztéren való elhelyezést 1993. december 20. - A képviselő- testület határozata értelmében a szobrot az alsó múzeumkertben ál­lítják fel. Ezzel a határozattal az Együttélésen kívül minden politi­kai párt egyetértett, a pártok mégis tiltakozó levelet küldenek az ál­lamfőnek (Jozef Peniasko felvétele) 1994. január - első napjaiban is­meretien tettesek feldöntik a szob­rot 1994. január 15. - A szobor a dél­lakótelepi TEKO-R fűtőházába ke­rül restaurálás végett 1994. május 17. - A polgármester levele a kulturális miniszternek, amelyben kéri beleegyezését a szo­bor elhelyezésére 1994. június 22. - A Szlovák Kultu­rális Minisztérium nem egyezett bele a szobor elhelyezésébe a Rozs­nyói Bányászati Múzeum területén 1995. március 9. - A képviselő- testület megszünteti azt a határo­zatát, hogy a szobrot a Rozsnyói Bányászati Múzeumban helyez­zék el. Egyben egyetért a szobor átmeneti elhelyezésével a rozs­nyói Csemadok területén. Ezt a határozatát másfél hónap múlva megszünteti 2002. szeptember 18. - Az MKP képviselőcsoportja megszólítja a várost a szobor felállítása érdeké­ben 2002. december 16. - A város kéri a megyei önkormányzatot, hogy vegyék napirendre a szobor felállí­tásának ügyét 2003. február 11. - A városhoz le­véllel fordultak a helyi magyar párt képviselői, hogy állítsák le a szobor felállításának tárgyalását, amíg nem születik új álláspont a részükről 2003. február 12. - A város kérvé­nyezi a megyei önkormányzatot, hogy iktassa ki napirendi pontjai közül a szobor felállításának ügyét (kovács) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: HÓSZÁLLINGÓZÁS, ÉJSZAKAI HIDEG , 3-7 FOK A Nap kel 06.10-kor - nyugszik 17.53-kor A Hold kel 12.42-kor - nyugszik 04.27-kor A Duna vízállása - Pozsony: 430, árad; Medve: 280, árad; Komárom: 340, árad; Párkány: 255, árad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA Az egész ország fe­lett borult égbolt várható, hószállin- gózás bárhol, ko­molyabb havazás csak északon való­színű. Az ország déli területein a dél­utáni órákra felszakadozik a felhő­zet. A legmagasabb nappali hőmér­séklet 3 és 7 fok közé emelkedik. Északi, északkeleti irányú szél 3 és 7 m/s közötti sebességgel, keleten 10 m/s. Éjszaka a hőmérő higanyszála ­2 és -6 fok közé süllyed. Holnap to­vábbra is marad a felhős égbolt, né­mi havazás mindenhol elképzelhető. A legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 7 fok között alakul, északon leg­feljebb 0 fok várható. Sajnos még ma is a kellemetlen ha­tások lesznek túl­súlyban, a magas vérnyomásúaknál erőteljes fejfájás, esetleg hányinger jelentkezhet. Ez­zel szemben az alacsony vérnyo­másúaknál a rossz időjárás éppen az ellenkező hatást váltja ki, az ő szellemi és fizikai teljesítőképes­ségük nőni fog. A mozgásszervi, fő­leg reumatikus problémák előtérbe kerülnek, de az izületi fájdalmak és a bőrbetegségek hatásai is erősödni fognak. A mély álom regeneráló hatással lesz szervezetünkre. Hol­nap némileg csökkeni fognak a ne­gatív hatások. _ Holnap r'HAí ADÍ fff ♦ Szerelemmel '—> - J. minden távolság legyőzhető ♦ Születésnapi köszöntő ♦ Egyetlen híveid valánk

Next

/
Thumbnails
Contents