Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-13 / 60. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 13. Közélet 5 Agócs Valéria harminckét éves rádiós pályafutás után a frekvenciatanács elnöke lett Nem hagyott el a kísérletező kedv Mült héttől új elnöke van a frekvenciatanácsnak. Agócs Valéria, a Pátria Rádió volt munkatársa az elektronikus médiát jól ismeri, és harminc­két éves újságírói pályafutása után az elnöki funkciót új ki­hívásnak tartja. A tanács munkájában a korábbitól elté­rő szemléletet szeretne érvé­nyesíteni. B. SZENTCÁLI ANIKÓ A frekvenciatanács elnökeként milyen tervei, ambíciói vannak? Mindenképpen a műsorszórásról és a továbbközvetítésről szóló jogsza­bály szellemében kell végeznem a munkámat. Amit a törvény nem tilt, azt engedélyezi, és szeretnék embe­ri módon viszonyulni az újságíró kollégákhoz. A tanács hatáskörébe a televíziók és rádiók felügyelete tartozik, és éppen rádiós tapaszta­latom mondatja velem: sokszor csak azért kapnak bírságot főleg a kisebb kereskedelmi rádiók - de a nagy televíziók is -, mert műsorve­zető szerkesztőiket nem oktatatták ki kellőképpen feladataikról. Terve­im között ezért szerepel, hogy a Szlovák Televízióval és Rádióval fél éven belül szervezünk egy közös ta­nácskozást, és remélem, a három médiatanács együttműködése pozi­tív eredményeket hoz. Ami a keres­kedelmi adókat illeti, szeretném el­érni, hogy bár csak ajánlás szintjén, de mindén egyes szankció vagy fi­gyelmeztetés megfogalmazásakor zárjuk a levelet azzal: javasoljuk moderátori, azaz egyfajta műsorve- zetői-szerkesztői vizsgák bevezeté­sét. Ezek keretében azt is lehetne mérni, hogy a vizsgázó mennyire van tisztában vele, melyik interjút kell nagyon precízen be-, a végén pedig lejelenteni, illetve, hogy a reklámelemeket tartalmazó beszél­getésekkel hogyan kell bánni. E téren hiányosságok vannak? Igen. Gyakran ilyesmiért kapnak fi­gyelmeztetést, és ha ismételten köve­tik el ugyanazt a hibát, pénzbírság is kiszabható. Pedig csak arról van szó, hogy elfelejtik figyelmeztetni az ügyeletes műsorvezetőt, hogy a rek­lámelemeket tartalmazó beszélgetés előtt és után ezt pontosan jelentem kell. Ezen kívül gondok vannak az önreklámozás, a műsorismertetés te­rén is - ezt is be kell jelenteni. A leg­jobb ehhez valamilyen állandó zenei szignált használni, mely nyüvánva- lóan elkülöníti a reklámot, melyről egyébként külön törvény is rendel­» Boldog leszek, ha születik kez­deményezés egy szlová­kiai magyar kereskedel­mi rádióadó létre- * * hozására. >> kezik. Ha mindezt a műsorvezetők is tudnák, saját munkájukat könnyíte- nék, és a tulajdonosok előre kivéd­hetnek számos kínos helyzetet. Kinél, hol vizsgáznának a szer­kesztők? Ezt mindenki oldja meg a saját lehe­tőségei szerint! Felkérhetnek szak­embereket, az ismereteket elég akár kétévente frissíteni. Megbízhatnak valakit az újságírói tanszékről, egy jogászt, sőt gyakorlott rádióst, tele­vízióst is. Elég 3-4 tagú bizottságot Szeretnék szolidáris maradni a rádiósokkal és a tévésekkel, és inkább elő­zetes jó tanácsokkal igyekszem majd ellátni őket (Somogyi Tibor felvétele) létrehozni. Ezzel akár bizonyos ipar- engedélyt is szerezhetnének maguk­nak a műsorvezetők, és ha valaki át­pártol egy másik adóhoz, felmutat­hatja a vizsgát, mely biztosíték lehet az új munkaadó számára. Gondolja, hogy az adók megszív­lelik a frekvenciatanács ajánlását, és bevezetik a vizsgákat? Mivel a törvény nem írja elő, mi va­lóban csak ajánlást fogalmazhatunk meg. Az egyes adókon múlik majd, mennyire veszik komolyan. Főleg azoknak lenne érdemes ezt megfon­tolni, akik gyakran követnek el üyen látszólag apró hibát, viszont az el­lenőrzéseknél ebből sok kellemet­lenségük adódhat. Nem nagy fel­adat saját érdekükben ily módon is egyszerűsíteni a helyzetüket és kiok­tatni embereiket. Rádiós múltja és szemlélete mennyire befolyásolja majd dön­téseit? Szeretnék emberséges lenni. A tör­vény nagyon szigorú, de a jóindulat és a hibák megelőzése a krédóm. Va­gyis szeretnék szolidáris maradni a rádiósokkal és a tévésekkel, és in­kább előzetes jó tanácsokkal igyek­szem majd ellátni őket, mintsem utólag bírságokat kiszabni. Politikailag független maradhat? Sohasem voltam tagja semmüyen pártnak. Természetesen a politikai függetlenséget magam is sokszor megkérdőjelezem, hiszen az ember választójoga révén szavaz. Tehát va­lahova mégiscsak tartozik. A politi­kai függetlenséget abban látom, hogy meg kell hallgatni mindenki véleményét és tanácsát, viszont eb­ből bölcsen le kell szűrni az elfogad­ható dolgokat és azt, ami esetleg va­lamilyen befolyást tükröz. Termé­szetesen érződtek különféle nyomá­sok, még mielőtt az elnöki posztra megválasztottak. Örülök, hogy sok oldalról próbáltak nyomást gyako­rolni, mert így jól felvértezve fogad­hattam el ezt az új posztot. Értsem ezt úgy, hogy az összes ko­molyabb pártból megkeresték? Ez túlzás, de megkerestek. Kik? Nem egy pártból. A Magyar Koalíció Pártja jelölte e funkcióba... Igen, de az MKP nem próbált nyo­mást gyakorolni, és szerintem a jö­vőben sem fog, hiszen e párt jelölt. Harminckét év után nem fog hiá­nyozni a rádiózás? Múlt év de­cemberében ugyan nyugdíjba ké­szült, de gondolom, ha nem vá­lasztották volna a tanács élére, azért csak vissza-visszajárt volna a Pátria Rádióba. A rádiózás és az elnöki funkció belső etikám és a törvény szerint is össze­férhetetlen. Ez viszont nem záija ki, hogy továbbra is találkozzam a kol­légákkal. Az, hogy a kedves hallga­tók nem hallják ezentúl a hangomat, talán sok mindenkinek megköny- nyebbülés lesz, hiszen megkopott már a hangom. A munka természe­tesen hiányozni fog, de 57 éves le­szek lassan, és pihenni szeretnék. Ezért készültem nyugdíjba. Tanácselnökként nem igazán fog pihenni. Viszont alaposan és rövid idő alatt meg kell ismerkednem egy új mun­katerülettel, és ez valóban kihívás számomra. Mindig azt mondtam, hogy akkor fogok megöregedni, ha elmúlik a kísérletező kedvem. Ez egy új kísérlet, és én boldogan ál­lok elébe. Nagyon remélem, a ta­nács döntései mindig objektívek lesznek. A parlament sem fog hiányozni? Mindenkinek van egy titkos szerel­me, enyém a parlament, a parla­menti tudósítói munka. Bár már ta­nácselnök voltam, felmentem kö­rülnézni, mi zajlik a Házban. A poli­tikai történések a frekvenciatanács szempontjából is fontosak, és a par­lament médiabizottságának is idő­ről időre be kell majd számolni a ta­nács munkájáról. Magyarként és nőként került a frekvenciatanács élére. Hogyan fogadták munkatársai? A tanácstagok között erről nem volt szó. Nagyon érdekes volt viszont, ahogy megnyíltak előttem, és kide­rült, ki mindenki tud a tanácsban ma­gyarul. Másrészt én mindig is han­goztattam: Szlovákiában élünk, és nagyon fontos a szlovák nyelv elsajá­títása, ugyanakkor végtelenül fontos az anyanyelvi oktatás. Minden isko­lámat magyarul végeztem, de na­gyon jól beszélek szlovákul, és ha ez nem lenne így, nem lett volna bátor­ságom elfogadni a jelölést. Magyar­ként ennek az országnak vagyok az adófizető polgára, és a magyaroknak is ott a helyük mindenütt. Egyébként ez esetben nem magyarságom a meghatározó tényező - mert az ve­lem született jellemzőm -, hanem szakmai tapasztalataim a mérvadók, és a munkámat emberként kell vé­geznem. Egyébként a megválasztá­som utáni sok-sok gratuláció 90 szá­zalékát magyaroktól kaptam. Papp Sándor, a Pátria Rádió fő- szerkesztője nem is olyan régen, amikor arról kérdeztük, mit szól­na egy szlovákiai magyar kereske­delmi rádióhoz, azt mondta: nem is bánná, ha létezne ilyen adó. A Pátria egykori alkalmazottjaként hogyan döntene, ha valaki egy magyar rádió létrehozását fontol­gatná, és erre frekvenciát kéme a frekvenciatanácstól? Ha bárki ilyen kezdeményezéssel áll elő, mindenképpen teljesítenie kell a törvény által szabott feltételeket. A konkurenciáról nem véletlenül mondják, hogy egészséges dolog. A Pátriát nem szeretném kínos hely­zetbe hozni, de mindenkinek joga van próbára tenni az erejét és tudá­sát, sőt kockáztatni a pénzét is, mert \\ Szlovákiában élünk, r és nagyon fontos a szlovák nyelv elsajátítá­sa, ugyanakkor végtele­nül fontos az anya- > > nyelvi oktatás. >> ehhez sok pénz kell. Boldog leszek, ha lesz ilyen kezdeményezés. Ha egy magyar magánadó létesülne, az nem igazán lenne konkurencia, in­kább egymást kiegészítené a kettő, hiszen a közszolgálati szerepet to­vábbra is a Szlovák Rádió magyar adásának kell betöltenie mindenes­tül, amivel a közszolgálatiság jár. Elégedettek lehetünk a Pátriával? Ez egyéni vélemény kérdése. A közszolgálatisághoz hozzátartozik a híradás és a publicisztika objektivi­tása és kiegyensúlyozottsága. A köz- szolgálati rádió feladata rétegműso­rokat is közvetíteni, és ezeknek ala­csony a hallgatottságuk, de a rádió­ról szóló törvény a magyar adást is kötelezi, hogy közvetítsen nyugdíja­soknak, komolyzene-kedvelőknek szóló, vagy ifjúsági műsorokat. Egy kereskedelmi adó biztosan nem tud­ná e rétegműsorokat biztosítani. Vagyis? Egymást kiegészítve és az egészsé­ges versengés elveit érvényesítve a közszolgálati és egy kereskedelmi szlovákiai magyar adó jól meglenne egymás mellett. Az igazat megvallva nem tudom elképzelni, hogy egy olyan nagy szerkesztőség bárhol is összejöhet a közeljövőben, mint amüyen a Szlovák Rádióban a ma­gyar szerkesztőség. Az Európai Unióban szükség lesz a termelékenység és a versenyképesség növelésére A csatlakozás több előnnyel, mint hátránnyal jár ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. „Várjuk ki a végét” - vála­szolt Farkas Iván parlamenti képvi­selő a Magyar Koalíció Pártja sajtó- tájékoztatóján a kérdésre, miért nem zajlik már nálunk az európai uniós csatlakozást népszerűsítő kampány. Ám megjegyezte, intenzív felvilágosító hadjárat lesz, amelyhez az MKP is hozzájárul: a www.mkp . sk internetes honlapon az EU intéz­ményrendszerét, működését bemu­tató írásokat olvashatunk. Farkas Iván szerint a csatlakozás több előnnyel jár, mint hátránnyal. „Azok a vállalkozók járnak jól, akik felkészültek a csatlakozás után vár­ható hatásokra” - fogalmazott a kép­viselő, hozzátéve: szükséges lesz a versenyképesség növelése, hiszen nemcsak az európai piac nyílik meg számunkra, hanem a szlovákiai is az EU számára. Ezt a termelékenység növelésével lehet ellensúlyozni. Á tá- jékozatón az is elhangzott, hogy az ország évente tízmilliárd koronát fi­zet az EU költségvetésébe, ám a kü­lönféle alapoktól akár tizennégy mil­liárd koronának megfelelő eurót is igényelhetünk. „Lezserül viszonyult a csatlakozásról szóló referendumhoz a szlovák kor­mány” - idézi az EUObserver inter­netes hírportál Onno Simonst, az Eu­rópai Bizottság pozsonyi delegációjá­nak tagját. „A kormány jóváhagyott valami régi jelvényt, ám semmiféle tevékenységet nem fejt ki a régiók­ban, nincs semmüyen jelmondat, sőt még tájékoztató központot sem ho­zott létre” - mondta a politikus. A de­legáció ezért külön kampányt indít Szlovákiában, (szge, SITA) RÖVIDEN Klaus nem találkozik Meciarral Pozsony. Az új cseh köztársasági elnök első hivatalos útja Szlováki­ába vezet majd. Václav Klaus március 18-án egy napra érkezik Po­zsonyba, a pontos program egyelőre nem ismert, de az már biztos, hogy találkozik Rudolf Schuster államfővel, Mikulás Dzurinda kor­mányfővel és Pavol Hrusovskyval, a parlament elnökével. Az elnöki palota kertjében ő is elültet majd egy facsemetét, ami az elmúlt évek során már szokássá vált. Vladimír Meciarral valószínűleg nem találkozik, bár a HZDS elnöke Klaus megválasztása után örömének adott hangot, s reményét fejezte ki, hogy hamarosan személyesen is gratulálhat az új cseh államfőnek. (TASR) Túlzsúfoltak a börtönök Pozsony. Tavaly megteltek a szlovákiai börtönök. Míg 2002 decem­berében elvileg 2222 hely volt a büntetés-végrehajtási intézetek­ben, már akkor 2261-en zsúfolódtak össze. A hirtelen létszámnöve­kedést az okozta, hogy a maffiaellenes rendőrségi akciók során so­kan kerültek előzetes letartóztatásba, akiknek nagy része vizsgálati fogságba vándorolt. Még idén mintegy 140 hellyel bővül majd a börtönök kapacitása, s hamarosan Rimaszombatban épül egy új, 250 férőhelyes fegyház. Szlovákiában egy börtönlakóra 3,5 négy­zetméterjut. (TASR) Vallaniuk kell az ügyészségen Pozsony. Ma tesz vallomást a Legfőbb Ügyészségen Lubomír Lintner, az ANO alelnöke. A képviselőt amiatt idézték be, mert a parlament rendkívüli ülésén azt állította, hogy az egyik törvény megszavazását valaki, vagy valakik meg akarták vásárolni. Akkor még nem volt haj­landó pontosabb információkat adni, mert szerinte ezzel veszélybe so­dorta volna az informátorát. Holnap Robert Fico is ellátogat a ügyész­ségre. Milan Hanzel főügyész a parlament rendkívüli ülésén elhang­zott beszéde miatt idézte be a Smer elnökét, aki az SPP privatizációja és az orosz államadósság rendezése mögött sejt csalást. (SITA) Még nem tudni, ki lesz Mitro utódja Pozsony. „Formalitás volt az egész, a kabinet egyhangúlag megsza­vazta Mitro menesztését. Már csak az államfőt kell értesíteni, ám ez is csak formalitás lesz” - erősítette meg lapunknak Martin Maruska, a kormányfő szóvivője. Mikulás Dzurinda miniszterelnök tegnap terjesztette a miniszterekeié e javaslatot, miután Vladimr Mitro kedden bejelentette: a politikai kedélyek csillapítása érdekében ön­ként távozik a SIS éléről. A szóvivő szerint a tegnapi kormányülésen sem hangzott el Mitro lehetséges utódjának neve. (sza) Készül a munkatörvénykönyv Pozsony. Jóváhagyta a kormány a munkatörvénykönyv módosító tervezetét. „Lényegében azt a változatot fogadtuk el, amelyikben az érdekegyeztető tanács megegyezett” - mondta Eudovít Kaník szoci­álisügyi miniszter. A javaslat nem tartalmazza a szexuális irányult­ság miatti hátrányos megkülönböztetés tiltását, és a törvényből ki­kerül a munkavégzésről szóló szerződés intézménye is. (sza) Végre ivóvízhez jutnak a felsőtúriak Felsőtúr. A Léva környéki faluban évek óta rossz, ivásra, főzésre hasz­nálhatatlan a helyi kutak zömének vize. Egyrészt rendkívül magas a nitráttartalom, másrészt pedig nagyon kemény a víz. Épp ezért a köz­ségben március végén elkezdik az új vízvezeték kiépítését. A beruhá­zás 8 millió 600 ezer koronába kerül, ám a falu már eddig is áldozott rá, például azt a kb. másfél millió koronát is erre adták, amit a gázmű- vesítésből visszatérítettek Felsőtúrnak. A környezetvédelmi minisztéri­um célalapjánál is pályáztak még tavaly decemberben, de a tárca még nem válaszolt - mondta Szondi Alica polgármester, (buch) Az IVÓ intézet kilencszáz oldalas kiadványa Jelentés a romákról ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. „A roma problematika megoldását a népcsoport fokozatos integrációja jelenti - állítja Michal Vasecka, a szlovákiai romákról szóló jelentés szerkesztője. - Ez ugyan nem lesz könnyű folyamat, a romák hozzáállásával együtt a többségi nemzet hozzáállását is meg kell vál­toztatni, de egyes pesszimista véle­ményekkel ellentétben megvalósít­ható feladat. Első lépésként a romák nemzettudatát kell erősítem, mivel valódi roma identitás kialakulása nélkül nem lehet megoldani a jelen­legi gondokat. „Etnikum helyett ro­ma nemzetről kell beszélni” - vallja a szociológus. Az IVÓ társadalom- kutató intézet közel küencszáz olda­las kiadványa, melynek elkészítésén 48 szerző dolgozott, nyolc témakör­ben, negyvenhárom fejezetben fog­lalja össze a romákkal kapcsolatos ismereteket - a roma politikai palet­tától kezdve a népcsoport migráció­jáig. A szerkesztők célja a jelenlegi helyzet bemutatása, kialakulása okainak felkutatása és a lehetséges megoldások felvázolása volt. (lpj) MEGKÉRDEZTÜK Gyurovszky László építésügyi és régiófejlesztési minisztert A kormány szerdán elfogadta az Ön vezetése alatt álló szak­tárca által kidolgozott Orszá­gos Régiófejlesztési Progra­mot, amely már tartalmazza a brüsszeli Európai Bizottság észrevételeit is. Mi lesz az uni­ós csatlakozásunk részét ké­pező dokumentum további sorsa? Pénteken Brüsszelbe küldjük a dokumentum angol nyelvű vál­tozatát, ezt követően az uniós szakértőkkel tárgyalásokat foly­tatunk, melyek eredményeként megkötjük a keretegyezményt. A kidolgozott anyag azért szük­séges, hogy elmaradott régióink meríthessenek az EU strukturá­lis és kohéziós alapjaiból. Mek­kora pénzforrásról van szó? 2003 és 2006 között együttesen 1,5 milliárd euróra pályázha­tunk. Ám ezt megelőzően 4 hó­napon belül ki kell dolgoznunk az egyes intézkedéseknek konk­rét formát adó terveket, s csak ezt követően lehet készíteni az uniós pénzre pályázó projektu­mokat, amelyeket az előzetes ütemterv szerint 2004. január 1- jétől lehet benyújtani, (shz)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents