Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-13 / 60. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 13. Riport A vágóhidak állami támogatást kapnak arra, hogy felkészülhessenek az EU-s viszonyokra, majd pedig holland, dán, cseh s újabban lengyel sertéseket dolgoznak fel Padlóra küldik a szlovákiai tenyésztőket Kelepcében a szlovákiai sertéstenyésztés (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter az elmúlt egy hó­nap folyamán több alkalom­mal nyilatkozott a sertéshús felvásárlási árának mélyre­pülését illetően, a Csallóköz című hetilap február 11-i számában például az alábbi­akat mondta: „Egyedüli megoldás tehát olyan szin­ten tartani a felvásárlási ára­inkat, hogy a külföld részére ne legyen kifizetődő hoz­zánk húst behozni.” SOÓKY LÁSZLÓ Egy másik, szlovák nyelvű lapban így vélekedett: „Örömömre szol­gál, hogy az átlagos felvásárlási árak 38 és 42 korona között álla­podtak meg, mivel ez az EU-s ár, és a kialakult helyzet kellő nyomást gyakorol farmerjeinkre annak ér­dekében, hogy jobb tenyésztői eredményeket érjenek el.” A vágósertések élősúlyban történő felvásárlási ára 2003. március 10- re 32 koronára zuhant, az Állatte­nyésztési Kutatóintézet ugyanaz­napi kimutatása szerint Szlovákiá­ban 1 kg sertéshús előállítási ára minimum 42 korona. Azt ne firtas­suk, hogy ugyanezen kutatóintézet három hónappal ezelőtti tanulmá­nya még 48 koronát állapít meg, nyilván a megemelkedett energia­árak, valamint a VÚL-tápszer má- zsánkénti 40 koronás drágulása okozta a tenyésztői ár csökkenését. MINISZTÉRIUMI ELLENTMONDÁSOK Érdekes módon a mezőgazdasági miniszter megállapításait végképp nem támasztja alá Ján Vajsnak, a mezőgazdasági minisztérium állat- tenyésztési részlege igazgatójának a 2003. január 22-én közzétett A ser­téstenyésztés 2002 évi fejlődése és a vágósertés-kereskedelem jelenlegi állapota című dolgozata, melyet ki­vonatosan közlésre érdemesnek tar­tok. „2002 október vége óta pangás tapasztalható a sertéskereskedelem­ben, ami a vágósertések felvásárlási árának csökkenéséhez vezetett, mely állapot jelenleg is érvényes. Az okok elemzése az alábbiakra utal: 1/ 2002-ben az előző évhez képest 90 686 darabbal megemelkedett a hízósertések és 4752-vel az anya­disznók egyedszáma, s 1,1 malac­cal emelkedett az egy anyától levá­lasztott malacok száma is. 2/ A hazai tenyésztés hatásfokának megemelkedése idején emelkedett a sertéshús külföldről való behozatala a 2001-es 14 128 tonnáról 17 782 tonnára, ami plusz 3654 tonna ser­téshús behozatalát jelenti. 3/ A túlkínálat miatt leállt a hazai sertéshús-felvásárlás, ami automa­tikusan magával hozta a vágóser­tések súlygyarapodását, 2002 no­vember végére 107,59 kg-ra, ez je­lenleg átlagosan már 122 kg-ra nőtt, ami annyit jelent, hogy a SE- UROP-rendszer osztályba sorolása alapján alacsonyabb árkategóriába helyezi a túlsúlyos sertéseket. (16,50 Sk/kg - a szerz. megj.) 4/ A 2003 első negyedévét előre­jelző jelentések alapján a hazai te­nyésztők mintegy 5-6 ezer tonna vá­gósertés-felesleggel rendelkeznek. Szükséges intézkedések:- az állam részéről: a piaci rend ér­vényesítése a sertéshús terén- a tenyésztők és önkormányzatok részéről: keresni a befektetések csökkentésének lehetőségét, vala­mint a konkurenciakészség szintjé­nek emelését a sertéshús előállítá­sa terén.” A HAZAI TERMELŐK ELLEHETETLENÍTÉSE * 47- A csallóközi embereknek a háztá­ji és nagybani sertéstenyésztés ugyanazt jelenti, mint a mátyusföl- dieknek a zöldségtermesztés, tehát jövedelemkiegészítést és megélhe­tést. A mezőgazdasági minisztéri­um ez irányú tevékenysége és a ve­le párhuzamosan működő kereske­delmi lobbi egyértelműen arra irá­nyul, hogy a hazai termelőket elle­hetetlenítse. - Ezek Tarcsi Imre ser­téstenyésztő szavai, aki a későbbi­ekben kifejtette, jelenleg 700 ser­tést tenyészt és saját tapasztalata alapján kijelentheti, Szlovákiában a mostani körülmények mellett 40 korona alatt nem lehet egy kilo­gramm sertéshúst előállítani, mely tenyésztési költséget az állatte­nyésztési kutatóintézet korábban 47, majd pedig 42 koronában áll­apított meg. Ehhez képest március 10-én a hízósertések kilogrammon­kénti felvásárlási ára 32 és 15 koro­na között mozgott a vágósertés sú­lyának függvényében, ami a való­ságban annyit jelent, hogy egy kilo­gramm sertéshús előállítási és fel- vásárlási ára között minimum 10 korona különbség van a tenyésztő terhére. A mezőgazdasági minisz­térium tétlen, holott mind a ter­melők, mind a feldolgozók ugya­nannak az ágazatnak a résztvevői, sőt a vágóhidak állami támogatást kapnak arra, hogy felkészülhesse­nek az EU-s viszonyokra, majd pe­dig holland, dán, cseh s újabban lengyel sertéseket dolgoznak fel, lehetetlen helyzetbe hozva a hazai tenyésztőket, ami annyit jelent, hogy jelentős gazdasági érdekek húzódnak meg valahol a háttérben, s ebben az esetben a minisztérium­nak meg kellene szólalnia, védenie a saját termelőit. Joga és kötelessé­ge lenne megállapítani a minimális felvásárlási árakat, ami nem sza­badna, hogy kevesebb legyen, mint a meghatározott előállítási ár, más­részt pedig, még ha kötik is külön­böző nemzetközi szerződések, ha­zai túlkínálat esetén alapvetően csökkenteni kellene a behozatalt. A piacnak ugyanis - amit a miniszter úr előszeretettel emleget - meg vannak a periodikusan ismétlődő játékszabályai, amelyek az elmúlt év őszéig működtek is. A tenyésztő pontosan tudta a felvásárlási árak hullámzását, amelynek lényege az, hogy tavasszal lemennek az árak, ősszel feljebb, s valamilyen szinten kiegészítik egymást, most viszont egy immáron fél éve tartó folyama­tos árzuhanásnak vagyunk a szen­vedő alanyai, s érdekes módon a hentesüzletekben a hús ára azóta sem csökkent ilyen látványosan. A mostanra kialakult, vagy kialakított tarthatatlan helyzet megoldását Tarcsi Imre abban látja, hogy a mezőgazdasági minisztériumoknak meg kellene tiltani az olcsó, csen- cselt, lejárt szavatosságú ki- és befa­gyasztott húsok behozatalát. Kérdé­semre, hogy mi okozta ezt a ked­vezőtlen változást, Tarcsi Imre úgy vélekedett, az USA kiszorította a tá­vol-keleti országok piacairól a né­meteket, a dánokat és a hollando­kat, s a náluk felhalmozódott óriási mennyiségű sertéshúst most a cseh kereskedőkön keresztül a közép-ke- let-európai országokra zúdítják rá. VÁRAKOZÓ NÉMETEK, DÁNOK ÉS HOLLANDOK Bartalos István, korábban kamion­sofőr, a rendszerváltozás óta fog­lalkozik nagybani sertéstenyész­téssel jelenleg 1200 állatot tart. El­mondta, minden pénzét a tanyájá­ba és az állatokba ölte, s most oda jutott, hogy ebbe fullad bele. Ami eszköz a tanyán található, s amire az állattartáshoz szüksége van, a korlátoktól kezdve egészen az öne­tetőkig, mind a két keze munkája által jött létre. Előző munkája kap­csán megjárta mind Nyugat-Euró- pát, mind a Közel-Keletet, ezért számára semmi újdonságot nem jelentene az unióhoz való csatlako­zás, ha a csatlakozást szorgalma­zók igazat mondanának a csatlako­zás várható köyetkezményeiről, az ő esetében tételesen a sertéstartás­ról. Úgy vélekedik, a jelenlegi fel- vásárlási árakat művileg képezték ki és tartják szinten azért, hogy padlóra küldjék a szlovákiai ter­melőket és tenyésztőket, a jelenle­gi schengeni határ túloldalán pe­dig ott várakoznak a német, a dán és a holland befektetők, hogy kisö- pöijék Szlovákiából a hazaiakat. Példaként a már működő DAN-Ag- rar-Slovakia nevű céget említi, amely dán királysági garanciára kapja a hiteleket és várakozás nél­kül jutott négyezer hektár olyan ál­lami földhöz, amelyre a környék­beli gazdák már évek óta várnak. Elmondta, az állami támogatást igénylő kérvényét minden évben időben benyújtotta, de az elosztás­ra mindig későn érkezett, működé­sének 13 esztendeje alatt egyetlen fillért sem kapott. A mostani felvá­sárlási árak okozta helyzetet úgy látja, már nem lesz képes kivédeni. Azt forgatja fejében, hogy felszá­molja vállalkozását, elbocsátja az alkalmazottakat és mást próbál. Bartalos István úgy véli, a mezőgazdasági minisztérium által a húskivitel támogatására meghir­detett 60 millió korona útja már most látható, az a tíz-tizenkét bennfentes, aki mostanáig behozta Szlovákiába a húst, megszerzi a tá­mogatást, ráállnák a kivitelre, majd amikor itt elcsitulnak a dol­gok, szépen visszaszállítják és ke­resnek rajta egy kisaprót, mi pedig nézhetjük az eget. NINCS MÁR HOVA HÁTRÁLNI Tarcsi Pál a rockzenészből lett ser­téstenyésztő életformát váltott, a disznóólak tetejére épített családi házat és kiköltözött családjával a ta­nyára. Olyan csúcstechnológiákat alkalmaz, hogy az esztétikusán ren­dezett tanyán nem érezhető a disz­nóólak jellegzetesen erős szaga, iro­dája igényesen berendezett, számí­tógépei pillanatra kész adatokkal szolgálnak. Mindenét a szakmára áldozta, de úgy vélekedik, olyan alagútba került, aminek a végét va­laki befalazta. Aznapi adatai szerint 1 kg sertéshús előállítása 44,51 ko­ronába került, ami a felvásárlási ár ismeretében kilónként 12,51 koro­na ráfizetést jelent. Mivel nem lát esélyt arra, hogy a hízókon belátha­tó időn belül túladjon, felhíznak da­rabonként 122 kg fölé, alacsonyabb osztályba kerülnek, s ez a veszteség a duplájára emelkedik. Ami a re­szorton belül most történik az nem más, mint a tenyésztők megzsarolá- sa, különösen az olyanoké, akik hi­telt vettek fel gazdaságuk beindítá­sára. Mint elmondta, hamarjában még felszámolni sem tudja vállalko­zását, mert a jelenlegi árfekvés mel­lett legfeljebb egy német, vagy dán cég lenne képes megvásárolni, „de hát mindent adjunk el magunk alól? Úgyis ez lesz a sorsunk, mert akik dönthetnek róla, úgy döntöt­tek, hogy ez legyen, mert nekik ez jelenti a hasznot.” A történetnek itt koránt sincs vége, sőt az a valószínűbb, hogy a napok­ban kezdődik. A Csallóközben ural­kodó állapotok ugyanis jellemzőek az egész ország területére, s már haliam olyan hangokat, hogy saját érdekeik megvédése érdekében a tenyésztők szervezkednek, mert nincs már hova hátrálniuk. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS ÉGBOLT, HAVAZÁS, 1-6 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 06.12-kor- nyugszik 17.52-kor A Hold kel 11.35-kor - nyugszik 03.39-kor A Duna vízállása - Pozsony: 360, árad; Medve: 230, árad; Komárom: 300, árad; Párkány: 215, árad. Visszatért a hideg idő, többnyire bo­rult égboltra szá­míthatunk, délen néhol kisüthet a nap. Enyhe hófú­vás bárhol jelentkezhet, az ország északi területem komolyabb hava­zás is előfordulhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 6 fok kö­zött alakul, északon -1 fok lesz. Északnyugati irányú szél, 15 és 20 m/s közötti sebességgel, a hegyek­ben komoly orkán. Éjszaka a levegő hőmérséklete 0 és -4 fok közé csök­ken. Holnap továbbra is borult lesz az égbolt, havazás bárhol lehetsé­ges. A legmagasabb nappali hőmér­séklet 0 és 4 fok között alakul. ORVOSMETEOROLÓCIA A kellemetlen időjárás az ala­csony vémyomá- súakra pozitív bio­meteorológiai ha­tással lesz, nőni fog a fizikai és szellemi teljesítőké­pességük, s a koncentrációkészség is erősödik. Ezzel szemben a magas vémyomásúaknál fejfájás, fantom- fájdalmak, esedeg hányinger várha­tó. Gyomorbántalmak, emésztési problémák bárkinél előfordulhat­nak, ezért tartsuk be a diétát. A mély álom regeneráló hatással lesz. A lé­gúti betegségekben szenvedőknél a reggeli órákban légzési zavarok je­lentkezhetnek. Holnap némileg csökkenni fognak a negatív hatások. Holnap 1 /j V .1 -í j _ ♦ Meghökkentő recepteket gyűjt ♦ Omelette á Woburn ♦ Míg egy tojás megsül - gyorsétkek

Next

/
Thumbnails
Contents