Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-12 / 59. szám, szerda
TÉMA: ADÓBEVALLÁS ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 12. Azok is adóbevallást készítenek, akik év közben állást változtattak, vagyis több munkáltatónál dolgoztak Akik munkahelyet változtattak, használják az „A" ívet Március végéig fizetnünk kell (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Március végéig újabb kellemetlen kötelesség vár minden vállalkozóra és azokra, akik a főállásuk mellett más bevételi forrással is rendelkeznek. Addig kell ugyanis beadniuk az adóbevallásukat, és be is kell fizetniük az adót. Mint minden évben, idén is több módosításra került sor. MOLNÁR IVÁN Az idei év legfontosabb változása, hogy azoknak is kell adóbevallást készíteniük, akik tavaly év közben állást változtattak, vagyis egynél több munkáltatónál dolgoztak. Nem kerülik el a bevallást azonban azok sem, akik ugyan egy munkáltatónál dolgoztak, de nem kérték fel időben a munkáltatójukat, hogy helyettük készítse el a bevallást. Ugyanígy adóbevallást kell tenniük azoknak is, akik külföldön dolgoztak, vagy az éves alkalmi bevételeik meghaladták a 10 ezer koronát. Jó hírnek számít azonban, hogy az adó kiszámítása nem változott. Ha egyszerűen szeretnénk elmagyarázni az adóív kitöltésének módját, elmondhatnánk, hogy legelőször is összeszámoljuk az összes bevételünket, ebből levonjuk az összes kiadásunkat és az adózatlan tételeket. Az így kapott végösszegből kiszámítjuk az adónkat. A valóság természetesen nem ilyen egyszerű, hiszen ha így lenne, nem lenne szükség a legkülönfélébb adószakértők és gazdasági tanácsadók hadára. Gyakran megesik, hogy még az azoA magánszemélyeknek 5 fajta adóív áll rendelkezésükre. nos bevételekkel és családi háttérrel rendelkezők is különböző nagyságú adót fizetnek, mert nem tudják, mit is számíthatnak le az adóalapból. Minden adózó 38 760 koronával csökkentheti az adóalapját, minden egyes gyerek után pedig 16 800 koronát, a saját bevételi forrással nem rendelkező házastárs után pedig 12 ezer koronát számíthat le. Az alkalmazottak, a vállalkozóktól eltérően, néhány leszámítható tételt kivéve, nem csökkenthetik egyéb tételekkel az adóalapjukat. Adót csak akkor fizetünk, ha az meghaladja a 100 koronát. Az adóhivatal is csak akkor téríti meg a túlfizetést, ha az adó meghaladja ezt az összeget. Ahhoz azonban, hogy visszakapjuk a túlfizetést, ezt írásban kell kérvényeznünk az adóhivataltól. Hogy megtegyük bevallásunkat, először is ki kell választanunk a nekünk megfelelő adóívet. Ezt meg- vehetjük, de ingyen is hozzájuthatunk az adóhivataloknál. A magán- személyeknek 5 fajta adóív áll rendelkezésükre, egy pedig a társaságok számára készült. Az A típusú íven azok tehetik meg bevallásukat, akiknek csak a munkáltatótól származik bevételük. A legtöbben a Bl-es adóívet használják. Ezen teszik meg bevallásukat a vállalkozók és mindazok, akiknek a munkáltatójuktól kapottakon kívül egyéb bevételeik is voltak. A B2-es ív azoknak a vállalkozóknak készült, akiknek a részleges adóalapja meghaladja a 25 százalékot. A túllépett összeget visszakérhetik, ezt azonban 3 éven belül be kell fektetniük. A B3-as a mezőgazda- sági termelők adóbevallását szolgálja, a C íven pedig az átalányadózók vallják be jövedelmeiket. Az adóív kitöltésénél segítségünkre lehetnek a mellékelt utasítások. Ezek azonban nem egyszer nem adnak egyértelmű magyarázatot, és semmiképp sem pótolják a törvény ismeretét. Ebben lehetnek segítségünkre az adótanácsadók. Szolgáltatásaikat a feladat bonyolultságától függően 2 ezer és 200 ezer korona közötti összegért nyújtják. Segítségüket a vállalkozókon kívül elsősorban azok veszik igénybe, akik az év közben bonyolultabb pénzügyi tranzakciót bonyolítottak le. Ha adótanácsadót kérünk fel az adóív kitöltéséhez, akkor elég, ha az ívet június 30-ig adjuk le. Ehhez azonban az adózónak, írásbeli felhatalmazást kell adnia az adótanácsadónak az adóbevallás elkészítésére, és ezt március 31-ig be kell nyújtania az adóhivatalnak. Bevallásunkat a lakhelyünkön illetékes adóhivatalnál adhatjuk be. Akinek az állandó lakhelye nem Szlovákiában van, az ezt a pozsonyi I. számú Adóhivatalban teheti meg. Adónkat szlovák koronában fizetjük meg átutalással, kisebb összegeket azonban az adóhivatalban készpénzben is kifizethetünk. Az adózók többsége a bevallást március végére hagyja, így nem csoda, ha a hónap végére hatalmas sorok alakulnak ki a hivataloknál. Ezt is azonban probléma nélkül ki lehet kerülni. Elég, ha az adóívet ajánlott levélben küldjük el, az adót pedig postai utalványon fizetjük meg. Idén elég, ha az utalványon a feladás napjaként rajta van a március 30. dátum. Ha lekéssük ezt a határidőt, akkor büntetésre számíthatunk. Akkor sem érezhetjük magunkat biztonságban, ha az adóhivatal idén nem jön rá a csalásunkra. A tavalyi évért befizetett adónkat 2008 végéig ellenőrizheti, és ha ez nincs befizetve, akkor bármikor büntethet. Ez egyes esetekben akár az egymillió koronát is elérheti. Megéri tehát kellő figyelmet szentelni az adóív kitöltésének. Az sem baj azonban, ha már a bevallás után jövünk rá, hogy hibát követtünk el a számításnál. Ezt egy újabb, javított változat beadásáról orvosolhatjuk. Ha még március 30. előtt jövünk rá a hibára, akkor javított adóbevallást tehetünk. Ez esetben a korábban beadott ívet nem veszik figyelembe. Ha március 30. után jövünk rá, hogy hibát követtünk el, akkor kötelesek vagyunk utólagos adóívet benyújtani. Ez esetben azonban már büntetést fizetünk, még ha nem is akkorát, mintha az adóhivatal saját maga jönne rá a hibára. A személyi jövedelemadó sávjai Sk-tól Sk-ig Adó90 000 10% 90 000 180 000 9000 Sk + 20% a 90 ezret meghaladó összegből 180 000 396 000 27 000 Sk + 28% a 180 ezret meghaladó összegből 396 000 564 000 87 480 Sk + 35% a 396 ezret meghaladó összegből 564 000 és több 146 280 Sk + 38% az 564 ezret meghaladó összegből Idén 16 800 koronát írhatunk le minden egyes gyermekünk, 12 ezer koronát pedig a házastárs után Mi mindent számíthatunk le az adóalapból ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az adóalapból - amely a bevételek és a kiadások közötti különbségnek felel meg - több tételt is leszámíthatunk. Ennek köszönhetően a valós adó végösszege lényegesen alacsonyabb lesz. Néhányat teljes egészében le lehet írni, néhányat azonban csak arra az időszakra, amikor teljesítették az ehhez szükséges feltételeket. ADÓZATLAN TÉTELEK 38 38 760 Sk-t'évente minden adózó leszámíthat az adóalapjából. Ez érvényes azokra a frissen végzett közép- és főiskolásokra is, akik csak augusztusban léptek be munkahelyükre. Ha nem is dolgozták le az egész évet, a 38 760 koronát teljes egészében leszámíthatják az adóalapból. Nem érvényes azonban azokra, akik a nyugdíjak legkülönfélébb formáiban részesülnek, és a nyugdíjuk éves összege meghaladja a 38 760 koronát. 16 800 Sk-t számíthatunk le minden egyes, 26 éven aluli, tanulmányait végző gyermekünk után. Erre azonban már nem érvényesek az előző leírható tételnél felsoroltak. A 16 800 koronának már csak az arányos összegét írhatjuk le. Ha gyermekünk például augusztusban született, akkor csak az év utolsó öt hónapjának megfelelő összeget, vagyis 4750 koronát írhatunk le. A következő évben azonban már a teljes összeg leírható. 33 600 Sk-t lehet leírni azok után a gyerekek után, akiknek súlyos egészségkárosodásuk van. 12 000 Sk-t lehet leírni a velünk közös háztartásban élő házastársra, féijre és feleségre egyaránt. A házastárs éves bevétele azonban nem haladhatja meg a 38 760 koronát. Ez elsősorban azokra a háztartásokra érvényes, ahol a feleség szülési szabadságon van, vagy munkanélküli. 8400 Sk-t számíthat le adóalapjából az az adózó, aki részleges rokkantsági nyugdíjban részesül. 16 800 Sk-t számíthat le az, aki teljes rokkantási nyugdíjban részesül. 48 000 Sk-t számíthat le az a részleges vagy teljes rokkantsági nyugdíjban részesülő, akinek megvan a súlyos egészségkárosodásról szóló igazolványa. AJÁNDÉKOK Leszámíthatjuk az adóalapból annak az ajándéknak az értékét, amelyet a községeknek vagy egyéb jogi személyeknek ajándékoztunk, és amivel a tudomány, oktatás, kultúra és sport fejlődését segítettük elő, vagy karitatív célt szolgáltak. Ehhez természetesen az ajándékozott igazolására is szükség van. Az ajándék értékének meg kell haladnia az 500 koronát, a leírás azonban nem haladhatja meg a nem csökkentett adóalap 10 százalékát. Ajándéknak tekintik a véradást is, minden egyes véradásért 2000 koronát írhatunk le. (ú) József, a hentes példája ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Idén valószínűleg sokkal többen lesznek kénytelenek adóbevallást tenni, hiszen az idei évtől ez a kötelesség azokra is vonatkozik, akik év közben munkahelyet változtattak. Nekik az A típusú adóíven kell megtenniük bevallásukat. Tekintettel arra, hogy újdonságról van szó, az A típusú adóív kitöltését egy példán is bemutatjuk. József hentesként dolgozik. Az év első két hónapjában még más céggel állt munkaviszonyban, aztán azonban a nagyobb fizetés reményében, átment egy másik húsfeldolgozóhoz. Az első munkáltatójánál két hónap alatt 28 024 koronát keresett. A járulékfizetésen 3596 koronát, adóelőlegként pedig 2065 koronát vett el tőle az állam. A másik foglalkoztatójánál tíz hónap alatt 153 460 koronát keresett. Itt a járulékokon 19 031 koronát, adóelőlegként pedig 12 036 koronát vettek el tőle. Józsefnek munkanélküli a felesége, és van egy iskoláskorú gyerekük. Hogyan kell kitöltenie Józsefnek az A típusú adóívet? Mindkét foglalkozásából származó bevételeit össze kell vonnia. 2002-ben eszerint 181 484 koronát keresett (28 024 + 153 460). Ezt az adóív második oldalának 22. sorában tüntetjük fel. A kötelező járulékok összege 22 627 korona (3596 + 19 031). Ezt a 23. sorba írjuk. Ezt leszámítva kapjuk meg az adóalapot, ami 158 857 korona, és amit a 25. sorban tüntetünk fel. József az adóalapjából leszámíthatja a 38 760 koronás adózatlan tételt (27. sor), gyerekére pedig 16 800 koronát számolhat le (28. sor). Mivel a felesége munkanélküli, és az éves bevétele nem haladta meg a 38 760 koronát, rá 12 ezer koronát számolhat le (29. sor). Adóalapjából tehát összesen 67 560 koronát vonhat le, amit a 33. sorban tüntet fel. Az így csökkentett adóalap 91 297 korona lesz (158 857 mínusz 67 560). Ezt a 34. sorba írja be, míg egy sorral lejjebb ezt az összeget százasokra lefelé kerekítve adjuk meg. A 35. sorba tehát József 91 200 koronát tüntethet fel. Adóalapja a 90 ezer és 180 ezer koronás sávba esik. Eszerint az éves adója - 9 ezer korona + 20 százalék az 1200 koronából - 9240 korona lesz. Ez a 36. sorban van feltüntetve. Mivel az adóelőlegek József esetében 14 101 koronát tettek ki, az adótöbblete 4861 korona. Ennek a visszafizetésére azonban az adóhivatalt írásban kell felkérnie, (mi) Kiszámításánál a tavalyi év bevételeit vesszük alapul Átalányadónk végnapjai ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha a parlament elfogadja a pénzügyminisztérium adóreform-tervezetét, akkor az idei év lesz az utolsó, amelyben még az átalányadózás mellett dönthetnek a vállalkozók. Az adózási szakértők szerint azonban még mindig van értelme áttérni az adózásnak erre a fajtájára, hiszen korántsem biztos, hogy végül megszüntetik az adózásnak ezt a módját. Ha egy vállalkozó idén dönt az átalányadózás mellett, akkor március 31-ig be kell adnia a tavalyi évre szóló adóbevallást, és ki is kell azt fizetnie. Ugyancsak március 31-ig azonban be kell vallania és ki kell fizetnie az átalányadót is. Ezt ugyanis előre, vagyis az idei évre fizetjük. Kiszámításánál a tavalyi év bevételeit veszik alapul. Kezdő vállalkozóknál a várható bevételeket veszik alapul, nekik a vállalkozói engedély megszerzését követő 30 napon belül kell kifizetniük az adót. Ahhoz azonban, hogy az átalányadózás mellett döntsünk, több feltételt is teljesítenünk kell. A törvény pontosan meghatározza, hogy milyen foglalkozásokat űzők dönthetnek mellette, elsősorban kisvállalkozókról, mezőgazdasági termelőkről és szellemi szabadfoglal- kozásúakról van szó. Fontos kritérium azonban, hogy az éves bevételeik nem haladhatják meg a 2 millió koronát. Nem lehetnek hozzáadot- térték-adó és jövedéki adó fizetők sem. (mi) Átalányadósávok Kulcs Bevételig 2% 500 ezer Sk 2,25% 1 millió Sk 2,5% 1,5 millió Sk 2,75% 2 millió Sk Nem mindenki adóköteles Ha úgy kezdünk vállalkozni, hogy előtte állástalanként több mint fél évig nyilvántartásában voltunk, a vállalkozás első két évében nem fizetünk adót. Hasonló kedvezményeket élvezhetnek azok a frissen végzett közép- és főiskolások is, akik az iskola elvégzését követő fél évben kezdenek el vállalkozni, (mi) Honoráriumunkért havi 4 ezerig 10 százalékos adó Mi után kell adóznunk ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Hogyan befolyásolják a lakás- és gépkocsieladások vagy a részvények birtoklása az adóbevallásunkat? Ha lakást vagy házat, amit eladtunk, nem használtuk vállalkozásra, akkor ez után nem kell adóznunk. Ehhez azonban teljesítenünk kell két feltételt. A lakásnak legalább két éve a tulajdonunkban kell lennie, és ezen felül ott kell lennie az állandó lakhelyünknek is. Ha ez utóbbi követelményt nem teljesítjük, akkor csak úgy mentenek fel bennünket az adófizetés alól, ha a lakás az eladást megelőzően legalább 5 évig a birtokunkban volt. Azok után az alkalomszerű bevételek után, amelyek az adózási időszakban nem haladták meg együttesen a 10 ezer koronát, nem adózunk. Nem számítják azonban ide az ingatlanok bérbeadását. Ha alka lomszerű bevételeink meghaladják a 10 ezer koronát, akkor a fent említettek érvényüket vesztik. Nem csak a 10 ezer korona feletti összegért fizetünk adót, hanem az egészért is. Ha például ilyen jellegű bevételünk 11 ezer korona, akkor 11 ezer után adózunk. Bankbetétek esetében a pénzintézet már kifizette a 15 százalékos adót, így mi már a tiszta bevételhez jutunk hozzá. Ugyanígy nem kell törnünk a fejünket a lakástakarékpénztárakban befektetett pénzünkkel, vagy a jelzáloglevelek után járó kamatokból származó bevételekkel sem. Részvények esetében azt veszik figyelembe, hogy mennyi idő telt el a megszerzésük és az eladásuk között. Ha ez meghaladja a három évet, akkor az eladásból származó bevétel után nem adózunk. Ha ez az időszak rövi- debb, ám az eladásból származó egy évre számított nyereség nem haladja meg az 50 ezer koronát, akkor sem fizetünk adót. Lottózás esetén játékonként 300 ezer koronás bevételig nem adózunk. E felett 20 százalékos adót vetnek ki a nyereményre. Reklám- versenyeken vagy sportjátékokon nyert pénzünket vagy egyéb nyereményünket 5 ezer koronáig nem adóztatják meg. A tömegkommuni kációs eszközök által fizetett honoráriumunkat havi 4 ezer koronáig speciális 10 százalékos adóval sújtják. E fölött az összeg fölött a honoráriumot beszámítjuk az adóalapunkba, (mi)
