Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-01 / 50. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 1. Családi kör Az Egyesült Államok Kongresszusa felülvizsgálja a védőoltások biztonságosságát Az autizmusjárvány FIGYELEMFELKELTŐ amerikai Kongresszus képviselőjének, Dán Burtonnek két unokája is súlyos reakciót mutatott a védőoltásokra. Újszülött unokája majdnem bele is halt a hepatitis B elleni védőoltásba. Másik unokája a szeme láttára vált autistává nem sokkal a szövetségi kormány által javallott és az állam által elrendelt védőoltások beadását követően. Anélkül, hogy teljes körű felvilágosítást adtak volna ar- ról, hogy az oltások mit is tartalmaztak, beszédes, vidám, kedves és egészséges unokáját, Christiant, nagy mennyiségű higanynak tették ki a védőoltásokkal. Pár nap elteltével már az autizmus jeleit mutatta. 2002. június 18-án a Dan Burton kongresszusi képviselő személyében vezetett Kormányreformok Bizottsága (Committee on Government Reform) megvizsgálta a védőoltások biztonságosságának kérdéseit és a vakcinákkal kapcsolatos autizmus kérdését. Részletek Dan Burton kongresz- szusi képviselő nyitóbeszédéből: Azért vagyunk ma itt, hogy az autizmusjárványról beszéljünk. Jó okkal használom a ,járvány szót. (...) Amikor először kezdtünk el a témával foglalkozni, már több ezer családtól hallottunk róla. Sokan elmondták, hogy a védőoltások beadásáig gyermekeik teljesen normálisak voltak, azonban az oltások beadását követő néhány napon vagy héten belül autistává váltak. Az ezeknél a későn kialakuló autís- ta eseteknél előforduló drámai hasonlóságokról is hallottunk. Sok gyermek szervezetében szokatlanul magas a nehézfémek szintje. Immunrendszer-elégtelenségektől is szenvednek. Kezeletlen gombás fertőzéseik vannak. A búzát vagy tejtermékeket tartalmazó ételek fogyasztása gyors viselkedésválto- zást okozhat. Sok vegyi anyag esetén, ide értve még a parfümöket is, szintén hasonlóan negatív hatás figyelhető meg. Sokuk krónikus hasmenésben szenved. Az Országos Egészségügyi Intézetnek (National Institutes of Health - NIH), illetve a Betegségellenőrzési Központoknak (Centers for Disease Control - CDC) támogatniuk kell a kutatásokat, hogy mindezekre a kérdésekre választ kapjunk. Az autizmus az én családomra is hatással van, de ezt már sokan tudják. Unokám, Christian teljesen normális és egészséges volt egészen kétéves koráig. Járt, beszélt, szemkontaktust létesített, és szeretett minden olyan dolgot, amit a kétévesek szeretnek. Majd hirtelen, röviddel azután, hogy megkapta az előírt védőoltást, megváltozott. Többé már nem beszélt. Nem nézett senkinek a szemébe. Egyre csak sírt. Fejét a falba verte. Elkezdett kezeit csapkodva körbe rohangálni, illetve krónikus hasmenéstől és súlyos bélproblémáktól szenvedett. Most már tudjuk, hogy a védőoltásokra történő rossz reakció miatt szenvedett. Azzal is tisztában vagyunk, hogy több higanyt kaphatott a védőoltásokban, mint amit a szövetségi szabványok biztonságosnak vélnek, sokkal többet. Ez a higanymérgezés hozzájárult a káros reakcióihoz. Eddig az NIH és a CDC figyelmen kívül hagyta a lehetséges kapcsolatot. A Gyógyszerészeti Intézet (Institute of Medicine - IOM) kijelentette, hogy a hozzáférhető kutatási adatok elégtelenek annak bizonyítására, vagy cáfolására, hogy van kapcsolat az autizmus és az MMR [morbilli+mumpsz+rubeola] oltás vagy a tiomerzál között. Utóbbi az a [higany tartalmú] tartósítószer, amit a legtöbb gyermekoltás tartalmaz. Azonban azt állítják, hogy a kapcsolat biológiailag elfogadható. Az IOM több kutatást szeretne ezen a területen. Az egyik ok, amiért ma itt vagyunk, hogy meggyőződjünk arról, hogy a kutatásokat elvégzik, és inkább most végezzék el, mint 10 év múlva, amikorra még több gyermek válik autistává. Szülőként - függetlenül attól, hogy a fiunk vagy lányunk születésétől kezdve autista genetikai okok miatt, vagy valami környezeti hatás eredményeként lett autistává, mint például az oltások, vagy valami egyéb okból - nagyon nehéz problémával nézünk szembe. A gyermekünk életét kell összerakosgatnunk darabonként. Szereltessünk- e fel különleges zárakat az ajtókra és az ablakokra, valamint riasztó- rendszert, attól tartva, hogy a gyermekünk elkóborol otthonról? Rakjunk-e zárat a konyhaszekrényre, hogy távol tartsuk azoktól az élelmiszerektől, amelyekre beindul a gyerek? Milyen gyógyszerekre vagy táplálékkiegészítőkre lesz szüksége gyermekünknek? Hogyan találunk meg szolgáltatásokat? Meg kell-e tanulnia gyermekünknek a jelbeszédet? Szüksége van-e viselkedésterápiára? Hol talál képzett beszédterapeutát? Hogyan fizetünk majd mindezért? Hogyan vergődünk majd keresztül az iskolák útvesztőjén? Mikór lesz időnk a többi gyermekünkre? Mi lesz majd, ha a gyermek felnő? Részlet Lee Grossmannak, az Amerikai Autisták Szövetsége (Autism Society of America) elnökének beszédéből: Az Egyesült Államokban az autizmus kezelésének éves költsége körülbelül 20 és 60 milliárd dollár között van. Az autisták száma évente 10-17 százalékkal növekszik. Ezek alapján 10 éven belül az autizmussal kapcsolatos éves költségek 50-100 milliárd dollárra rúghatnak. Hatvan éve foglalkozik ezzel a problémával a Szövetségi Kormány, jelenleg 75 millió dollárt költ kutatásra, amikor a probléma valójában körülbelül egy 20 milliárd dolláros probléma. Hatvanévnyi ilyesféle hozzáállás után nem sikerült megtalálnunk az autizmus okait vagy igazolt gyógymódját vagy kezelését. Valami lényegesen jobbat kell tennünk, hogy ezzel a nemzeti vészhelyzettel felvehessük a harcot, és lényegesen többet kell költenünk, hogy megtaláljuk az okokat és a hatékony gyógymódokat. Dr. James J. Bradstreet, az IARC (International Autism Research Center) igazgatója: Az elmúlt években kutatóközpontunk (IARC) több mint 1000 gyermeket kezelt autisztikus rendellenességek miatt, és végzett kutatásokat velük kapcsolatban. Döntő többségük autoimmun és toxikológiai rendellenességekben szenvedett, melyek megzavarták a normális immun-, emésztőszervi és neurológiai funkciókat. A védőoltások egyes összetevői, legalább elméletileg, okozhatják ezeket a változásokat. A higany, az alumínium, a vakcinákban levő legyengített kanyaróvírus, a pertussis- (szamárköhögés) -toxin, a hemophilus influensae (HIB) és a hepatitis B az első számú veszélyeztető tényezők. Nemrég egy Chicagóban tartott autizmuskonferencián, még a saját előadásom és dr. Wakefield előadása előtt megkérdeztem az 500 szülőt a hallgatóságból, van-e olyan gyanújuk, hogy gyermekük állapota, regressziója egy védőoltás után kezdődött. Ebben a kétségtelenül nem tudományos felmérésben kb. a szülők 90%-a felemelte a kezét, jelezve, hogy szerintük védőoltás okozta gyermekük tüneteit. Amikor megkérdeztem, hányán jelentették az esetet a VAERS rendszer alapján (Vaccine Adverse Effects Reporting System - a védőoltásmellékhatások bejelentésének rendszere), 15-nél kevesebben válaszoltak igennel. Ezután megkérdeztem, a gyerekorvosuk felajánlotta-e nekik, hogy bejelenti az esetet, erre már csak nevettek. Azóta kb. 5000 szülővel végeztem el ezt az egyszerű felmérést a világ minden részén tartott konferenciákon, és mindenütt hasonló eredményre jutottam. Igen, a média reagálása az oltásügyre ellentmondásokat szül. De a fenti módszer, egyszerűsége ellenére, valamit mégis elmond nekünk arról a vitáról, amelyet a védőoltásokkal kapcsolatban folytatunk: 1. Az autista gyerekek szülei azt gyanítják, hogy gyereküket a védőoltások károsították, 2. A szülők nem jelentik be ezt a VAERS-kérdőíven, 3. A gyerekorvosok szintúgy nem jelentik be a dolgot a VÁERS- rendszeren belül, 4. A megfelelő szervek szóvivőinek erőfeszítései ellenére, hogy meggyőzzék a szülőket a védőoltások biztonságosságáról - a szülők meggyőződése nem változik. AZ AUTIZMUS KIALAKULÁSÁNAK HIPOTÉZISÉRŐL X Az oltások eredményeként a mérgező anyagok fokozott beáramlása a májba túlterheli a máj méregtelenítő funkcióját, és fokozza a mérgek által okozott enkefalopátiás problémákat is. A két probléma végeredménye hasonló, bár a mechanizmusuk más és más. X A vese károsodása és a toxinok- kal (mérgekkel) való túlterhelés hatására a méregtelenítő rendszer kén összetevője csökken. Ezt dokumentálja a Sulfáció hiány az alacsony szinten funkcionáló autista gyerekekben c. tanulmány. X A neurotranszmitterek (ingerületátvivők) normális működése sérül. X Mindezek a károsodások rohamokat eredményezhetnek (epilepszia). X A fehérjék és a peptidek emésztése tökéletlen, ezért élelmiszerantigének és allergiák keletkeznek, és külső ópiátok hatásának van kitéve a szervezet. X Az élelmiszerallergiák (okozójuk a lyukas bél) tovább fokozzák a gyulladásos folyamatokat a gyomor-bél rendszerében. X A túlszaporodó anaerob baktériumok mérgező anyagokat termelnek, ezek tovább károsítják a központi idegrendszer működését. X A tápanyagok tökéletlen emésztése a következmény, és sérül a gyerek képessége a felgyógyulásra. X Ezek a folyamatok nagyrészt egymással párhuzamosan zajlanak, ezért lineáris megfigyelésük és vizsgálatuk nem tükrözheti a teljes képet. Minden egyes, fenti pontokba szedett folyamatot dokumentáltak a vakcina következtében fellépő enkefalopátiában (agybetegség), és, mint korábban kifejtettem, autista gyerekeknél is. (Az autizmus olyan pszichiátriai fogalom, amely nem sok figyelmet fordít a dolog biológiájára.) Az USA-ban sokkal több a védőoltás, mint nálunk, és a világon ott adják őket a legkisebb életkorban. Előfordul, hogy egy nap 7-8 oltást kap meg egy baba. Ezért a mellékhatások is ott a leggyakoribbak, az autizmus-esetszám emelkedése is, és a szülők tudatossága is ez ügyben. Nálunk a tendencia hasonló, évről évre több a kötelező védőoltás. És az bármely józan embert elgondolkoztathat, miért adnak be egyszerre 4 (négy) kórokozót egyetlen napon egy csecsemőnek? Pl. Di-Per-Te és polio, ebből 3 nagyon súlyos, életveszélyes betegség, a szamárköhögés talán kevésbé, de a toxinja, közvetlenül a véráramba juttatva a mi saját gyerekorvosunk szerint is komoly veszélyforrás. Plusz meg van spékelve az oltás - hogy még finomabb legyen - higannyal is, amely mérgező anyag, és pl. a gyerekjátékok festékanyagából már régebben kitiltották. CSALÁDI KORBEN AZ ORVOSSAL Fogpótlás Melyiket jeligére: „Több fogam hiányzik. Végre ráadtam a fejem, hogy meg- ■ csináltatom őket. A fogorvos azt mondja, hogy lehetne hidat készíteni, vagy protézist, hogy gondoljam meg. Melyik a jobb?" A hiányzó fogakat általában pótolni kell. Azért mondom, hogy általában, • mert nem mindig van erre szükség. Az Ön példája is azt mutatja, hogy valamilyen okból ezt eddig nem tartotta fontosnak. Hogy végül is pótoljuk-e a hiányzó fogakat, az több körülménytől függ. Nem mindegy, hogy fiatal vagy idős az illető, mennyi foga hiányzik, őrlővagy metszőfogak-e, mi a foglalkozása stb. A fogak pótlásának három fő indoka van: az esztétikum helyre- állítása, a rágóképesség fokozása és a beszédképesség javítása. Tehát például ha csak valamelyik nagyőrlő hiányzik, semmi sem indokolja különösebben a fog pótlását. Persze, hogy más a helyzet, ha több szomszédos fog hiányzik, vagy ha a látható területen van a foghiány. Ez nagyon zavaró lehet. A fogpótlásoknak hátrányai is vannak: könnyebben megtapad az ételmaradék és a lepedék, sokkalta több figyelmet kell szentelni a szájhigiéniának, lágyrészkárosodás következhet be különösen a levehető pótlások esetében, károsodhatnak a pillérfogak stb. Hogy melyik módját válasszuk a fogpótlásnak, az megint csak több körülménytől függ. A legfőbb kérdés az, hogy elég teher- bíróak-e azok a fogak, amelyek a hiányt határolják. Ezekre ugyanis plusz teher hárul. Sok más körülmény lehet döntő még. Optimális esetben jobb, ha a fogorvos fix hidat készít, mert ezzel jobban lehet rágni, köny- nyebb megszokni, és az esztétikai hatása is kitűnő lehet. Hátrány az, hogy sokkal drágább, mint a levehető pótlás. Ha már ilyen mellett döntünk, akkor is jobb ún. levehető hidat, illetve ún. fémvázas protézist készíteni, ha a körülmények engedik. Ebben az esetben nagy előny, hogy alig vagy egyáltalán nem kell megcsiszolni, lereszelni a fogakat. A következő megoldás az akrylát levehető fogsor. Az Ön esetében részleges fogsorról lenne szó. A saját fogai megmaradnának, ezekhez rögzítené a fogorvos a műfogakat megfelelő módon. Több rögzítési lehetőség közül kell kiválasztani a legjobbat. Egyetlen előnye ennek a megoldásnak az, hogy sokkal olcsóbb, mint az előbbiek. Milyen tömést? Amalgám jeligére: „Szeretném tudni, hogy melyik fogtömő anyag a jobb, az ■ amalgám-e vagy a fehér tömés. A múltkor ez volt a téma baráti körömben, s megoszlottak a vélemények.” ( Mindenki tudja, hogy a szuvas fogat kezelni kell, minél előbb, annál jobb. Ha nem • károsodott még a fogbél, akkor a kezelés a szuvas részek eltávolításából és a megfelelően előkészített üreg megtöméséből áll. Az esetek zömében kétféle tömést készíthetünk: vagy fémtömést, vagy fogszínű „fehér” tömést. Hogy mikor melyiket, ez sok mindentől függ. A következő szempontokat kell figyelembe venni: férfi vagy nő-e az illető, fiatal vagy idősebb, mennyire hiányos a fogazata, mennyire figyel oda a szájhigiéniára, mennyire kopottak a fogai, elülső vagy hátsó fogról van-e szó stb. Ezentúl még az is fontos, mi a hivatása, s Dr. Gyurász István fogorvos ő melyik megoldás felé hajlik. A kompromisszumra mindig nyitottnak kell lenni mindkét oldalról. Az amalgámot 150 éve használjuk a fogászati gyakorlatban. Még ma is a legkedveltebb tömőanyag. Nagy a szüárdsága, kopás- állósága. Az őrlőfogak megtömésére kiválóan alkalmas. Sötétszürke színe itt nem annyira zavaró. Nagyobb, az íny alá hatoló fogromlás esetén sokkal jobb, mint a fehér tömőanyag. Ha azonban az esztétikai szempont a meghatározó (színészek, pedagógusok, ifjú hölgyek esetében például), akkor sikeresen helyettesíthető fogszínű kompozit tömőanyaggal. A fogszínű tömések elsősorban kompozittömések. Ezek műgyanta és töltelékanyagok keverékei. Pasztaszerű anyagok, amelyek vagy fényre kötnek, vagy maguktól, vegyi reakció következtében keményednek meg. Majdnem tökéletes színhatást tudunk velük elérni. Mivel kopásállóságuk még nem ideális, főleg az elülső fogak - tömésére használjuk őket. Ilyen tömőanyaggal tömjük a metszőfogakat, a szemfogakat és a kisőr- lőket. A Lelki Egészség Ligája Előadás és filmvetítés TÁJÉKOZTATÓ árciusban is folytatódnak az egyre közkedveltebb lakossági vitaestek, amelyeken neves pszichológusok és elmeszakértők a lelki egészségről, a lelki megbetegedések hátteréről, a kezelés lehetőségeiről számolnak be az érdeklődőknek. A Lelki Egészség Ligája ligetfalui székházában (Sevcenkova 21, a REMA 1000 üzlet mögött) 2003. március 6-án 18 órakor Ki ne szeretne soványabb lenni? címmel a táplálkozási zavarokról, valamint az anorexia és a bulimia lelki okairól tart tájékoztatót dr. I. Janos- ková pszichiáter és P. Krasulová pszichológus. Egy héttel később, március 13-án 18 órakor ugyanott, a terapeuta és egy lelki beteg fiú barátságáról, az orvos-beteg viszony alakulásáról, a két ember egymásra gyakorolt hatásáról szóló Á jó Will Hunting c. amerikai filmet vetítik, a kérdésekre dr. I. Valkovic és dr. Zuzana Mardiaková pszichológusok válaszolnak. (erf) ZA PülEVrtt liGA^ zwAvif
