Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-11 / 58. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 11. Riport Virten immáron huszonegyedik alkalommal rendezték meg azt a borversenyt, amelyen a hazai kis- és nagytermelők mellett megjelentek a Duna jobb partján élő termelők is A Duna bal partján is készülnek minőségi borok Szakmailag kifogástalanul kezelt szép, tiszta nedű tor, magyarországi borszakértő, a bíráló bizottság egyik elnöke ér­deklődésünkre elmondta, az ilyen borversenyeknek az ad különös je­lentőséget, hogy egy alulról jövő, hagyományt teremtő kezdeménye­zésről van szó. Az itt élő gazdák immáron több mint húsz éve a sa­ját örömükre, saját továbbképzé­sükre vállalják évenként a megmé­rettetést. A borok értékelését a nyilvánosság és a versenyzők előtt egy külső, pártatlan bíráló bizott­ság végzi, mely nem helyezéseket oszt, hanem kategóriák szerint minősíti a borokat. Az esemény fő jelentősége nem abban rejlik, hogy ki győz, hanem elsősorban abban, hogy összejön 150-200 borhoz ki­válóan értő ember, s megosztják egymással azokat a tapasztalato­kat, amelyeket az előző évben saját szőlősükben szereztek. Maga a borverseny egy társadalmi ese­mény, amelynek ünnepi jellegét csak emeli az a hagyomány, hogy a szőlőtájat elválasztó Duna mind­két partjáról érkeznek érdeklődők, s nem egymás ellenében vetélked­nek, hanem együtt gondolkodnak arról, miként javíthatnák termé­kük minőségét. Természetesen működik a verseny is, mint az ese­mény mozgató ereje, mégis az őszinteség, a tisztesség és az együttműködés az, ami dominál. ÚJRATELEPÍTHETŐ TERÜLETEK Jánky úgy vélekedett, hogy ha a szlovákiai tárgyalók ügyesen sáfár­kodtak az akkreditált szőlőterüle­tekkel, akkor az EU képviselői sem kisebb, sem nagyobb kvótát nem határoznak meg a szőlőterületek­re, csak azt, amely erre a tevékeny­ségre alkalmas. Az EU-ban mind szőlőből, mint pedig borból túlkí­nálat van, ezért a csatlakozó orszá­goknál valóban megpróbálják visszaszorítani a területeket, de egyetlen országot sem kényszerí­tettek arra, hogy a létező szőlőte­rületeinek nagysága alá menjen. Korlátozzák viszont a szőlőültetés­re kiszemelt új területeket, s ezt az egész Unió területére 14 000 hek­tárban szabták meg, amiből a leg­jelentősebb kvótát Portugália kap­ta. Szlovákiában szőlőművelésre alkalmas területek vannak, ezek­hez ragaszkodni kellene, kérdés az, hogy az összeírások során eze­ket a területeket nyilvántartásba vették-e. Ha igen, akkor e területek önerőből újratelepíthetnek, mivel az EU saját programjaiból csak lik- vidációra nyújt támogatást, telepí­tésre viszont nem. Az EU szőlőtele­pítési filozófiája érthető, még ha számunkra szokatlan is, mivel nem csupán a gazdasági érdekeket tart­ja szem előtt, hanem figyelembe veszi az ültetvény tájformáló szere­pét is. Egy szépen gondozott szőlő­hegy maga is kultúrtáj, ami nem hasonlítható például egy ősboró­káshoz, mely védett és érintetlen, a szőlőt a gazdája rendszeresen ke­zeli. A szőlőültetvény nagyon igé­nyes kultúra, sok kézierőt igényel, odaadást és anyagi ráfordítást is, ezáltal több, mint egyszerű áruter­melő közeg és tevékenység. A szőlőtermelésnek ezen a tájon is évszázados hagyománya van, amely alapvetően része az itt élő emberek kultúrájának. ELTŰNTEK A PARASZTSZÖLÖK Jánky Ferenc sajnálatosnak mondta azt, hogy az itt korábban termelt hagyományos pa­rasztszőlők eltűn-nek még akkor is, ha az új fajták meghonosodnak a tájban, mert az egyes, e letűnőfélben lévő fajtákat, mint (Dömötör Ede felvételei) például a mézest, az ezerjót, vagy a sárga zétényit korábban nem vé­letlenül épp ebben a régióban te­lepítették a gazdák. Ugyanakkor az is elmondható, hogy ha a világ­szerte sikeres fajtákat befogadja ez a vidék és minőséget termel, érdemes foglalkozni velük, mert gazdagítják a választékot, ám a fajta kiválasztása mindig döntő jelentőségű. Ezen a termőtájon az olasz rizling nagyon jól érzi ma­gát, de ugyanez elmondható a raj­nai rizlingről vagy a zöld vertelí- niről is. A Kárpát-medencének ezen a részén megterem ugyanis a telepített Souvignon és Chardone- au is, jó cukorfokú bort is ad, csak éppen elmarad az éllovas francia vagy olasz borok minőségétől. Magyarországon jelenleg több mint hatvan szőlőfajta telepítését engedélyezik, ami problémákat okoz, mert olyan szőlőtájakra is telepítenek egyes fajtákat, ame­lyek éppen annak a fajtának nem ideálisak, ami által romlik a bor minősége. A borversennyel kapcsolatban Jánky doktor elmondta, a ver­senyre nagyon jó minőségű boro­kat neveztek be, a vegyes fehérek között is - amik nem csúcs- minőségű borok - számos stabil ezüstérmes bort találtak, mint ké­sőbb kiderült, a fajtajellegű fehér- és vörösborok közül több aranyér­met is kiérdemelt. Az idei hosszúra nyúlt és szokatla­nul hideg tél vélhetően nem hasz­nált a szőlőültetvényeknek, hiszen a mátyusföldi szőlősgazdák már most is 30-50%-os fagykárokról beszélnek. Reménykedjünk abban, hogy a jövő évi, huszonkettedik virti borversenyen, ha megszoron­gatott is bennünket a tél, a 2002-es évjárathoz hasonló kiváló minő­ségű borokat kóstolhatunk. Szlovákia területén a rend­szerváltozás előtti időszak­ban mintegy huszonkétezer hektárnyi szőlőültetvényt jegyeztek, mely terület nap­jainkban ennek a felét sem éri el. Az Európa Unió elő­írásai szerint minden csatla­kozó ország akkora terüle­ten termelhet szőlőt, amek­korával a csatlakozás előtt rendelkezett. SOÓKY LÁSZLÓ Az elmúlt év őszén az egyes közsé­gekben végrehajtott összeírásokat most értékelik, s ha a végeredmény megközelíti is a számunkra ked­vező uniós kvótát, e terület je­lentős része csupán píron létezik, s amit a valóságban is megtalálha­tunk, mára már nagyrészt elörege­dett. A Duna mente szőlőültetvé­nyeit valamilyen ismeretlen okból a harmadik minőségi kategóriába sorolták be, pedig ezen a szőlőtá­jon bizonyítottan magas cukorfo­kú, szín- és ízvilágban kiváló minő­ségű borok teremnek, amelyeket Kistapolcsányban, Bazinban és számos más szlovák borüzemben saját fajtaként palackoznak. VIRT-ALMÁSFÜZITÖ BORTÚRA Virten immáron huszonegyedik al­kalommal rendezték meg azt a borversenyt, amelyen a hazai kis- és nagytermelők mellett évek óta megjelentek a Duna jobb partján élő termelők is Komáromtól egé­szen Süttőig. Kovács János a borverseny fő szervezője elmondta, a versenyki­írás szerint minden év februárjá­nak utolsó péntekén a felvidéki bormintákat átviszik a magyaror­szági Almásfüzitőre, majd más­nap az összes mintát, kiegészítve azokkal, amelyeket csak itt kíván­tak bejegyeztetni a versenybe, visszahozzák Virtre. Az almásfü- zitői borverseny, már felfejlődött arra á színvonalrp,' amely méltón viselheti a nemzetközi borverseny nevet, mert nem csupán' a Duna mente bortájairól, hanem Tokaj­ból és Burgenlandból érdeklődést mutatnak a szőlősgazdák a meg­mérettetés iránt. Almásfüzitőn megjelent Ausztria magyarországi nagykövete is. A kezdetekről Kovács János kifej­tette, eleinte egy-egy ilyen ver­senyre összegyűlt 30-40 bormin­ta, amelyek közül mai szemmel nézve több mint a fele hibás volt, ha összehasonlítjuk őket a mosta­niakkal, azok a borok a mai verse­nyen nemhogy érmet, de még ok­levelet sem kaphatnának. A mos­tani borminták között nem talál­ható egyetlen színhibás bor sem, mindegyik szakmailag kifogásta­lanul kezelt szép, tiszta nedű. Természetesen változtak a fajták is, az itt korábban honosak mel­lett megjelentek a divatos francia szőlők, mint a Souvignen blance, Cabernet Souvignon, Cábernet Fran, Chardoneau, de számos ter­melő jelentkezett a már termőre fordult Szürkebaráttal is, amely fajták belopták a hazai termelők szívébe magukat, mivel e szép küllemű, gazdag íz- és aromavi­lággal rendelkező borok magas szintű élvezetet nyújtanak a fo­gyasztónak. A felsoroltak közül is elterjedtségében kiemelkedik a Chardoneau, amely Franciaor­szágból kiindulva Közép-Európán keresztül ma már Kínában és Ja­pánban is megtalálható, mivel íz- és aromavilága miatt nagyon szé­les palettájú ételekkel fogyaszt­ható és kedvüket lelik benne a legínyencebbek is. TÍZEZER HEKTÁR AZ ENYÉSZETÉ Az előzőek mellett arra is ki kell térni - mondta Kovács János -, hogy a Mátyusföld e déli részének nagyüzemi szinten telepített szőlő­sei mostanra kiöregedtek, s csak itt, a Marcelháza, Virt, Dunarad- vány, Madar, Karva vonalon több mint 300 hektárnyi ültetvény lett az enyészeté. Ezeket a területeket újra kellett volna telepíteni, de te­kintettel arra, hogy a múlt század kilencvenes éveinek elején az EU- ban a borok nagyon magas export- támogatást kaptak, nagy mennyi­ségű folyóbort hoztak be hozzánk, főleg Spanyolországból és Olaszor­szágból olcsón, aminek az lett az eredménye, hogy a nagy szőlőterü­leteken gazdálkodó szövetkezetek­nek nem érte meg a szőlővel foglal­kozni, mivel mindössze 3-4 koro­nát kaptak egy kilogrammért. A kezelés nélkül maradt szőlők tönk­rementek, s a Szlovákiában jegy­zett 22 000 hektár lecsökkent mintegy 12 000 hektárra, de ha ezt tovább vetítjük egyedszámokra, akkor a valós szőlőterület ma Szlo­vákiában nem éri el a 8000 hektárt sem. Ezért érthetetlen - vélekedett a verseny főszervezője -, hogy a Mezőgazdasági Minisztérium ha­tározatban tiltja be a mustimpor­tot. Szigorított feltételek mellett, de mindenképpen engedélyezni kellene a behozatalt azért, hogy szélesedjék a hazai választék, hogy a gurmanok is megtalálják azokat a fajtákat, amelyek ma hiá­nyoznak a polcokról. A kérdés má­sik vetülete az, hogy a behozatal versenyhelyzetet teremtene a pia­con, ami vélhetően azt eredmé­nyezné, hogy a fogyasztók hozzá­férhetőbb áron juthatnának minőségi borokhoz, hiszen ha csak a magyarországi borárakkal ha­sonlítjuk össze a mieinket, a mi boraink itthon mintegy 40%-kal magasabb áron kaphatók, ugyan­akkor Magyarország valós szőlőte­rülete mintegy a tízszerese a szlo­vákiainak. A virti borversenyre több mint százötven bormintával jelentkez­tek a termelők, Jánky Ferenc dok­Jánky Ferenc, magyar borszakértő A kóstolás művészete VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT, MELEG IDŐ, 12-16 fok ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA Többnyire derült lesz » az égbolt, felhősödés csak a délutáni órákban várható. Csapadék eső formájában je­lentkezhet, de csak elvétve. Az ala­csonyabban fekvő területeken reg­geli köddel számoljunk. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet 12 és 16 fok között alakul. Gyenge, változó irányú szél, északon nyugati, 8-15 m/s közötti sebességgel. Éjszaka a levegő hőmérséklete 5 és 1 fok közé csökken. Holnap borult lesz az ég­bolt, hirtelen lehűlés várható. Esőre mindenhol számíthatunk. A legma­gasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul. Ma is a pozitív bio­meteorológiai ha­tások lesznek túl­súlyban, fizikai és szellemi telje­sítőképességünket nem befolyásolja különösebben az időjárás, a koncentrációkészségünk­re is jó hatással lesz. A mély és nyu­godt álom regeneráló hatással lehet elfáradt szervezetünkre. A szív- és érrendszeri betegségekkel küzdők kerüljék a stresszt és a megerőltető munkát. Az alacsony vémyomású- aknál, az időjárásra érzékenyeknél fejfájás, migrén, esedeg hányinger jelentkezhet. Holnap minden való­színűség szerint erősödni fognak a negatív biometeorológiai hatások. Komárom A Nap kel 06.16-kor- nyugszik 17.49-kor A Hold kel 09.55-kor - nyugszik 01.41-kor A Duna vízállása - Pozsony: 340, apad; Medve: 220, apad; Komárom: 275, apad; Párkány: 210, árad. Holnap E--Y-­z u T m ♦ Az órák ♦ Álmomban már láttalak ♦ Szellemhajó

Next

/
Thumbnails
Contents