Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-05 / 29. szám, szerda
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 5. KOMMENTAR Nem vagyunk sínen SIDÓ H. ZOLTÁN Az 1989-es fordulat utáni Szlovákia eddigi legnagyobb sztrájkja - legalábbis átmenetileg - befejeződött. A vasutasok ugyan nem érték el mindazt, amit követeltek, mégsem szenvedtek megsemmisítő vereséget. Tiltakozásuk megmutatta, hogy a munkabeszüntetésektől eddig nem tartó döntéshozók csak úgy, különösebb előkészületek, hatástanulmányok nélkül nem erőltethetnek súlyos döntéseket. Valószínűleg nem tudatosították, hogy a társadalomnak is van fájdalomküszöbe, melyen nem lehet büntetlenül könnyedén átszökellni. Egyszerre ugyanis sok az idei ársokk, a szociális juttatások lefaragása, a ki tudja, hányadik megszorító intézkedés. Ezért nem véleden, hogy a rögtönzött felmérésekből az derült ki, minden kényelmetlenség ellenére az utazóközönség többsége támogatta a vasutasok munkabeszüntetését. Az állami közlekedési vállalat problémája természetesen bonyolult; elmondható, hogy abszolút igaza nincs sem a közlekedési minisztériumnak, sem a Szlovák Vasutak és a Szlovák Vasúttársaság csúcsvezetésének, sem a vasutasoknak. A szaktárca ott hibázott, amikor azt hitte, az ellenérveket félresöpörve alig másfél hónap alatt dönteni lehet a cég teljesítményének 12, hálózatának 20 százalékos megkurtításáról. A kormány pedig bólintott e tervre, ami azért különös, mert a takaréklángra állított szárnyvonalak többsége éppen a gazdaságilag hanyatló térségekben található. Bár a 25 szárnyvonal működtetése ráfizetéses, ennél sokkal több pénzbe kerül majd az ellehetetlenülő régiók szociális segélyezése. A két vasúttársaság a hatékonyságra hivatkozva állíttatott le 200 járatot és az említett 25 szárnyvonalat, miközben a cég pazarlása szinte legendás. Az osztódással szaporodó csúcs- vezetés nemrégiben még új, hivalkodó székházat akart építeni, a vállalat „baráti körének” pedig luxuslakásokat osztogatott. A vasúti alkalmazottaknak pedig meg kell érteniük, hogy a vállalat karcsúsítása, értsd létszámleépítése elengedheteden. A tanulságos történet remélhetőleg kompromisszummal érvéget, amelynek ideális forgatókönyve a következő: a szárnyvonalaknak néhány hónapos haladékot adnak, amíg a megyék és önkormányzatok átveszik őket, a leállított 200 járatból pedig jó párat újra üzembe helyeznek. JEGYZET Hát, leérem szépen... JUHÁSZ LÁSZLÓ Először is: ez itt nem az igazi érettségi bizonyítványom - ez csak afféle lenyomat, amelyet ideiglenesen fel kellett mutatnom. Hogy nem valódi az okirat, az nem jelent semmit. A többiek tényleg igazit adtak le, de az enyémet kiszúrták a nagy- mihályi fejesek. Mert hát valamit mellékelnem kellett a kérvényemhez, hogy továbbra is tűzoltó maradhassak. Igen. Azt tetszik kérdezni, miért akartam meghosszabbíttatni a szerződésemet? Csak azért, mert szeretem ezt a munkát. És igazán nem is értek máshoz. Már harminc éve csinálom. Tavaly meg jön ez a rendelet, hogy csak érettségizettek lehetnek tűzoltók. Nem, én sem értem, miért. Elvégeztem a nyolc általánost, tudom, hogyan működik a puttonyfecskendő és a tűzcsapkulcs. Hamar megtanultam, mire kell ügyelni a mászóöv és a szelepkötél használatakor, mikor kell porral oltani, mikor habbal oltani. Elbánok a kihúzós létrával és a bontóbaltával. Kérdem én, mi az istennek nekem a mássalhangzó-hasonulás meg a litoszféra? Nem vagyok egyedül, aki csalni kényszerült - legalább egy tucat kollégáról hallottam, hogy úgy segített magán, ahogy én: ahogy tudott. Ugye, meg tetszik érteni enge- met? Három családom van, enni kell adni nekik. A nagyfiam is tűzoltó akar lenni, de ő is szakmunkásképzőbejár. Most mit csináljak? írassam át gimnáziumba? Vagy mondjam azt neki, hogy ne legyen tűzoltó? Legyen inkább katona? A nagyapja is tűzoltóparancsnok volt, isten nyugosztalja. Most bűnvádi eljárást vagy mi a fenét indítottak ellenem. A kerületen meg azt tanácsolták, egyelőre a tűzoltószertár közelébe se menjek. Azt mondják, a kaput kiemelték... most átalakítják... nincs kapu... nem lehet bemenni... majd egy-két év múlva. Ha leteszem az érettségit, igazán. LEVÉLBONTÁS Földet ne adjunk el! A sajtóban olvashatjuk, hogy a besztercebányai Primachov Rt. közvetítésével egy dán vállalkozó a Csallóközben garantáltan vonzó, érdekes áron, főként Bős térségében nagyobb mennyiségű mezőgazdasági földet vásárol fel. Első pillantásra dóban csábítónak tűnhet a kedvező árajánlat, de kinek és mihez viszonyítva jók az értékesítési lehetőségek. A kevésbé tájékozott földtulajdonosok alig másfél évvel az EU-csatlakozás előtt könnyen átverhetők. Hektáronként 60-70 ezer koronát kaphatnak a legjobb bonitású földjükért. Hacsak a pénzügyminisztérium 1991/465. sz. rendeletéből indulunk ki, hektáronként legalább 100-120 ezer korona illetné meg a föld- tulajdonosokat. Nem beszélve arról, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal a föld értéke a tízszeresére is növekedhet, mert az uniós tagállamokban a bonitási besorolás függvényében koronára átszámítva több milliót is elkérnek egy-egy hektár termőföldért. Pillanatnyilag tehát meggondolandó, megbocsáthatatlan bűn a vagyonelherdálás, senki ne adjon el a felkínált összegért egyetlen hektár földet sem. Kivételt képezhetnek azok, akik Nagyszombat térségében a francia PSA Peugeot-Citroén autógyárnak adják el a földjüket, mivel a franciák négyzet- méterenként 130, azaz hektáronként 1 millió 300 ezer koronát kínálnak, s ez nagyjából megközelíti az uniós normákat. A csallóközi földvásárlási hullámnak távlati következményei lehetnek, ha a dán vállalkozónak sikerülne 65-70 ezres sertéstelepet létesíteni, ez komoly kihívást jelentene a Dunaszer- dahelyi járás tenyésztőinek, mert a szükséglet 25-30 százalékát is fedezhetné. A földeladásokhoz hiányzik a valódi, igazságos felvilágosító munka, a megszólított földtulajdonosok egy része könnyen bedőlhet a csábításnak, a felkínált lehetőségnek. Az eladásokat visszaszoríthatná az is, ha az érintett területeken a nagyüzemi gazdaságok felemelnék a föld bérleti díját és újabb szerződéseket kötnének a föld- tulajdonosokkal. Krascsenics Géza Nyárasd- Nem tudom, hova süllyed az ország. Béla vállalkozóként tíz éve még whiskyzett, két éve kénytelen volt beérni körtepálinkával, most meg már csak heti egy liter kannás lőrére telik neki! (Lehoczki István rajza) VISSZHANG Válasz Katona Lászlónak Minden tiszteletem azoké, akik megjárták a Don-kanyart, á ‘háborús frontok poklait. Viszont nem tudom, mi késztette Katoná Lászlót arra, hogy megkérdőjelezze a riportomban leírtak hitelességét, és hiányos felsorolásról beszéljen (Levélbontás, február 4.). Nem egy hadtörténeti tanulmány igényével készült a riport, viszont azt váltig és bizton állíthatom, hogy Ilinka az urivi áttörés helyszínétől, a korabeli haditérképek tanulsága szerint még légvonalban is több mint 30 kilométerre fekszik. Riportomban én csupán a doni áttörés első vonalában levő helységeket és azokat a törzsparancsnoki helyeket soroltam fel, amelyek Lajtos Árpád az egykori 2. Magyar Hadsereg vezérkari őrnagyának monográfiájában szerepelnek. A Katona László által említett Jekatyerinovka ezeken nem szerepel, mert az első vonaltól meglehetősen távol esik. A szakmai hitelességem megőrzése miatt tartom fontosnak közölni ezeket a tényeket Katona László úrral és a tisztelt olvasókkal. Tisztelettel: Szászi Zoltán Az amerikai Columbia tragédiája: a NASA a múlt esztendőben elbocsátotta a veszélyre figyelmeztető tanácsadókat Megtorpan az űr siklóprogram? A NASA tavaly elbocsátotta biztonsági tanácsadó testületének öt tagját, valamint két konzultánst, miután arra figyelmeztették a vezetést, hogy az űrsiklóflotta repülési biztonságát veszélyeztetheti, ha nem bővítik az űrhajózási hivatal költségvetését. TÓTH LÁSZLÓ, SZÉLES RÓBERT Az Űrrepülés-biztonsági Tanácsadó Bizottság egy másik tagja, Bernard M. Kauderer nyugalmazott admirális maga mondott le az elbocsátások miatt. A bizottságot 1967-ben hozták létre azzal a feladattal, hogy tanulmányozza a NASA programjait a biztonság szempontjából, s évente tegyen jelentést megállapításairól. A testületben az űripar és a tudományos élet képviselői foglalnak helyet. Az elbocsátottak közül néhányan most a The New York Times szerint rövidlátással vádolják a NASA vezetőségét, amely megpróbálta elfojtani a kritikus hangokat. A NASA szerint csupán megváltoztatták a bizottság alapszabályát, hogy felkészültebb és fiatalabb szakértők is bekerülhessenek a testületbe. A kongresszus illetékes tagjai, akik részt vettek az Űrrepülés-biztonsági Tanácsadó Bi- ftság tavaly áprilisi meghallgatásán, most megvizsgálják, hogy a költségvetési megszorítások csorbíthatták-e a biztonságot. A testület márciusi jelentése szerint igen, és alapvető változtatásokat sürgettek. „Még sosem aggódtam ennyire az űrsiklók biztonságáért” - mondta Richard Blomberg, a bizottság elnöke az áprilisi meghallgatáson. Az elmúlt években számos kormányzati és független jelentés kérdőjelezte meg az elöregedő űrsiklók alkalmasságát a biztonságos repülésre, figyelmeztetett a szűkös pénzügyi források, valamint az egymással vetélkedő programok és a munkaerő-elbocsátás kedvezőtlen következményeire. Legutóbb - a múlt héten - a legfőbb állami számvevőszék figyelmeztetett arra, hogy a NASA szakképzett munkaerő hiányával küszködik. Egyes törvényhozók szerint az űrsiklóprogram rovására túl sok pénzt fordítottak a Nemzetközi Űrállomás (ISS) kiépítésére. A kormány a NASA költségvetésének jelentős emelését javasolja a 2004-es pénzügyi évre. Illetékesek szerint ezt a növelést még a Columbia katasztrófája előtt határozták el. Az amerikai Columbia űrsikló szombati tragédiája miatt módosítani kell a Nemzetközi Űrállomásra vonatkozó orosz kutatási terveket is. Ezt Nyikolaj Moisze- jev, az orosz űrkutatási hivatal, a Roszaviakozmosz vezérigazgató- helyettese közölte. Orosz illetékesek attól tartanak, hogy az amerikai űrprogramokban várható megtorpanás súlyos következményekkel járhat az orosz tervekre is. Bár a NASA nem zárja ki, hogy már júniusban újabb űrsiklót indítanak Houstonból, orosz megfigyelők kevésbé optimisták e tekintetben, és emlékeztetnek arra, hogy a Challenger tragédiáját két és fél éves szünet követte az amerikai űrprogramokban. A Columbia katasztrófája veszélyezteti az anyagi nehézségekkel küzdő Roszaviakozmosz számára fontos bevételeket jelentő űrturizmust is. Moiszejev szerint azonban radikális változásokkal nem kell számolA Columbia katasztrófája veszélyezteti az űrturizmust is. ni a kazahsztáni Bajkonur orosz űrközpontban. Mint elmondta, a Roszaviakozmosz és a NASA már a közeljövőben egyeztetni fog a teendőkről, az ISS jövője ugyanis nagyrészt az orosz-amerikai együttműködésen múlik. „A Nemzetközi Űrállomás nagyszabású vállalkozás, amelyben 19 állam vesz részt, ezért az Egyesült Államoknak és Oroszországnak is mindent meg kell tennie a projekt fejlesztéséért” - hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes. Az ISS-re a február elseje előtti tervek szerint legközelebb márciusban indult volna expedíció, az amerikai Atlantis űrsikló fedélzetén. Orosz űrkutatási szakértők nem zárják ki, hogy áprilisban egy orosz űrhajó bajkonuri fellövésével ez megoldható lenne, az Eho Moszk- vi rádió beszámolója szerint azonban a NASA és a Roszaviakozmosz is aggódik amiatt, hogy a jelenlegi legénység visszatérése után bizonytalan ideig személyzet nélkül maradhat az ISS. A Roszaviakozmosz szakértői valószínűsítik, hogy az orosz Progressz teherűrhajóknak az amerikai programok újraindításáig több élelmiszert és üzemanyagot kell szállítaniuk az ISS-re, a tudományos felszerelések rovására. Bajkonurban vasárnap sikeresen felbocsátották a Progressz-M-47-es teherűrhajót, amely üzemanyagot, élelmiszert, berendezéseket és dokumentációt szállított az ISS-re. Az ISS ellátásának nagyobb részét eddig az amerikai űrsiklók biztosították, amelyek 29,5 tonnányi hasznos terhet képesek szállítani, a Progresszek 2,5 tonnás kapacitásával szemben. A Roszaviakozmosz és az Enyergija orosz űrhajózási vállalat illetékesei a texasi katasztrófa után nem zárták ki, hogy amerikai finanszírozás esetén Oroszország több űrhajót építene, de ezek a projektek legkorábban a jövő évben indulhatnának el. ALAPÍTVÁNYOK FIGYELMÉBE Már kettős könyvvitel Az alapítványok szerepe pénztelen napjainkban egyre inkább növekszik. Az alapítvány olyan vagyoni társulás, mely közhasznú célok támogatására szolgál. Ilyen célok közé tartozik: lelki és kulturális értékek fejlesztése, védelme; emberi jogok és egyéb humánus célok, elvek védelme és gyakorlása; a környezetünk alakítása, védelme; természeti értékek megóvása; egészségvédelem; a gyermekek és fiatalok jogainak védelme; a tudomány, művelődés és testnevelés támogatása; egyénileg megállapított humanitárius segélyek nyújtása olyan személyeknek, akiknek például természeti katasztrófa miatt segítségre van szükségük, stb. Az alapítvány olyan jogi személy, amelyet a belügyminisztérium az alapítványok jegyzéktárába jegyzett be. Á jogalanyiság a 34/2002. sz., az alapítványokról szóló törvényben van lefektetve; a jogszabály 2002. március elsejétől érvényes. Az alapítványok fő tevékenysége közé tartozik pénz- és más eszközök nyújtása harmadik személynek, továbbá az alapítvány vagyoni gazdálkodásának bonyolítása, az egyes alapok vezetése. Az alapítványi jegyzéktár olyan nyilvános lista, melynek része az irattár is; ez az alapítványi okmányokat, az alapok kialakításáról szóló szerződéseket, esetleg az alapítvány vezetésének fontosabb határozatait, az évi tevékenyégről és gazdálkodásról szóló jelentést, kimutatásokat tartalmazza. Az alapítvány alaptőkéje, vagyona be van jegyezve az említett jegyzéktárba. Az alapítványok könyvvitele 2003. január 1-től az új, 431/2002. sz. törvény szerint vezetendő. A jogszabály értelmében kötelező érvénnyel kettős könyvvitelt kell alkalmazniuk. A kettős könyvvitelre való áttérés esetén jegyzőkönyvet készítünk a pénzügyminisztérium 65/422/1994., valamint a 21552/99-92. sz. rendelet értelmében. Ennek elkészítését - ugyanúgy, mint az év végi zárszámadást is - minden esetben a vagyon leltározásával kell kezdenünk. Az egyszerű könyvvitel segédnyilvántartásának leltározással pontosított év végi adatait a kettős könyvvitel kezdő állományaként kezeljük. Az alapítványok könyvvitelük során a pénzügyminisztérium 22502/2002- 92 sz. rendelkezését veszik alapul. Ez határozza meg a könyvviteli eljárást és a számlarendet azon könyvviteli egységek számára, amelyek nem vállalkozás és nyereségképzés céljából alakultak. Az 1. § pontosan felsorolja azokat a szervezeteket, melyek ezek közé tartoznak (politikai pártok; politikai mozgalmak; polgári társulások; jogi személyek társulásai; egyházak és vallási egyesületek, általános közhasznú szolgáltatásokat nyújtó, nem nyereségképző szervezetek; alapítványok; nem beruházási alapok és a többi jogi személy, melyek kettős könyvvitelt vezetnek és fő tevékenységi körük nem vállalkozás). Természetesen a legjobb, ha könyvvitelünket szakemberekre bízzuk. Még nekik is folyamatosan képezniük kell magukat, hogy az elvárásoknak teljes mértékben megfeleljenek. Az alapítványok év végi zárszámadását a könyvviteli törvény szerint könyvvizsgáló véleményezi, akinek a tevékenységét szintén törvények, sőt nemzetközi könyvvizsgálati és könyvviteli előírások szabályozzák. Itt is érvényes, hogy könyvviteli, könyv- vizsgálói előírásaink, törvényeink egyre inkább a nemzetközi normákhoz igazodnak. Szlovákia e területen is felzárkózott a világhoz, és teljes jogú tagja lett a nemzetközi könyvviteli és könyv- vizsgálói szervezeteknek. Az elkövetkező időben figyeljünk jobban oda, hogy az egyre szaporodó módosításokat, előírásokat, rendelkezéseket, törvényeket maradéktalanul meg tudjuk tartani alapítványaink tevékenysége során. Beke Sándor okleveles könyvvizsgáló
