Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-04 / 28. szám, kedd
REITVÉNYSZIGET rr AZ ÚJ SZÓ MELLÉKLETE Kedd, 2003. február 4. 7. évfolyam, 5. szám Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején a különböző nemzeti érdekek összeegyeztethetetlensége miatt történelmének legnagyobb rombolását élte át Találja ki, hol járunk! A város főtere (Képarchívum) JÁTÉK ugoszlávia második legnagyobb városa. A Vajdaság Autonóm Tartomány gazdasági, politikai, adminisztratív, kulturális, tudományos és egészségügyi központja. Vajdaságban, Dél-Bácskában fekszik, a mai város területének egy része Szerémségre, a Fruska-hegy lankáira is kiteljed. A város területe 702,7 négyzetkilométer, sík területe 72-80 m tengerszint feletti magasságon fekszik, a Duna folyásának 1255. kilométerénél, a Duna-Tisza— Duna csatorna dunai torkolatánál. A város a Duna bal pariján a péter- váradi erőd hídfője körül keletkezett az osztrák-török háborúk idején, 1687. után, amikor az osztrákok a magyar vár romjain új erőd építésébe kezdtek. A város területén az első írásos feljegyzések 1237-ből a pé- terváradi apátság bácskai birtokai között sorolja fel azokat a falvakat, amelyek a mai város területén feküdtek (Ó-Péterváradját, Vásáros Vára- dot, Zajolt, Bivalyost, Csenejt, Baksa falvát, Eméndet, Mortályost és Szent-Mártont), melyekről 1526. után már nem találunk feljegyzést. A későbbi város a régi Vásáros Várad helyén, az 1690-es években felépült Péterváradi Sánc nevű település. A szabad királyi városi rang megszerzésekor, 1748-ban új nevet kap: Neoplanta. A’ török fennhatóság megszűnésével 1687-től, a várral szemben a hajóhidat védő sánc is épül, mely köré a katonaságot kiszolgáló és ellátó kereskedők, kézművesek és hivatalnokok települnek. Lakói legnagyobb számban a török elől menekülő osztrák katonai szolgálatban levő szerbek, valamint az ideköltöző németek, magyarok, zsidók, örmények és görögök voltak. A várost elkerülő állandó háborúk tették lehetővé, hogy ez a többvallású és többnemzetiségű település dinamikusan és városiasán fejlődjön. A szerb lakosság száma a dunai határ- őrvidék felszámolásával, a katonáskodással felhagyó szerbekkel megnövekedett, így lett a Magyar Királyság legnagyobb szerb lélekszámú települése. A város lakói 1748. február 1-jén 80 000 rajnai forintért megvették a szabad királyi városi rangot. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején a nemzeti érdekek összeegyeztethetedensége miatt a város történelmének legnagyobb rombolását élte át. A péterváradi erődöt elfoglalni szándékozó Jela- csity bán a városból lövette a dunai hajóhidat, ezzel veszélyeztette a forradalom mellett álló várbeli legénységet, amely 1849. június 12-én ágyú tűz alá vette a várost. A 2812 házból 808 maradt épségben, az egykor 20 300 lelket számláló városban még 1857-ben is csak 15 822 lakost írtak össze. A pusztítást a város lakossága egy császári kölcsönnel, javításokkal és újraépítésekkel ellensúlyozta. A XIX. század második fele itt is a gazdasági gyarapodás, a gyáralapítások, a kereskedelem fellendülésének a korszaka, melyhez legnagyobb mértékben egy Pestről induló vasútvonal kiépítése, a Dunát átívelő vasúti híd felépítése járult hozzá (1883). A vesztett háború miatt 1918. novemberében Bácskával, Bánáttal és Baranyával együtt az újonnan megalakult délszláv állam kötelékébe került. Szabad királyi városi rangját 1925-ben vesztette el, ezután községi és körzeti rangja volt. 1929-től a Dunai bánság központjává nevezték ki, amellyel újabb lendületet kap fejlődése, demográfiailag pedig az idetelepülő szlávok létszáma növekszik meg. A második világháborúban a várost nem érte nagyobb méretű rombolás, viszont az 1942- es „hideg napok”, a 3000 újvidéki zsidó, köztük számos magyar deportálása, majd 1944-ben az ártatlan 1500 magyar és eddig meghatározatlan számú német és szerb lakos kivégzése mély sebeket hagyott a város lakóinak lelkében. Azzal pedig, hogy a Vajdaság Autonóm Tartomány gazdasági, politikai, kulturális és oktatási központja lett, a vajdasági magyar értelmiség nagy arányú összpontosítása volt lehetséges. A Fruska Gora közelsége, a jódfür- dő, a homok borította dunai strandok és a péterváradi vár kedvezően hatottak az idegenforgalom fejlődésére. Műemlékei, jellegzetes épületei: Péterváradi vár, Városháza (1894), Adamovic palota (1911), Városi Jódos Fürdő (1907-1910), Katolikus plébánia (1808), 4 pravoszláv temploma, 4 katolikus temploma, Zsinagóga (1906), 1 református templom. Múlt heti óriásrejtvényünk helyes megfejtése: 1. Konzervatív az az ember, akinek két teljesen egészséges lába van, de sohasem tanították meg őt arra, hogyan kell vele előrehaladni. 2. Egy hozzáértő történész bármilyen eseményről, ami egyszer megtörtént, el tudja magyarázni, miért volt elkerülhetetlen. Múlt heti Találja ki, hol járunk! Című játékunk megfejtése: Nápoly. E heti nyerteseink: Halgas Ildikó, Kulcsod Molnár Andrea, Füge Kovács János, Kassa Komáromi Norbert, Nagysalló Képes András, Rimaszombat. Gratulálunk, a nyereményt postán küldjük el. MEGFEJTESERT AJANDEK A Rejtvénysziget e heti számá ban közölt kétoldalas nagy keresztrejtvény sikeres megfejtői között, akik a kiadó címére (Petit Press a.s., Námestie SNP 30, vasarnap mm 814 64 Bratislava 1) február 11 -ig beküldik a helyes válaszokat, ajándékokat sorsolunk ki. Öt szerencsés nyertesnek ajándékot küldünk. (ú)
