Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-28 / 49. szám, péntek

Kitekintő hirdetés ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 28. CKM s^fis Student, “TfeutA. cuut *7eac£cn. SewiceA /‘If* Vysoká 32,814 45 Bratislava http://www.ckm.sk , e-mail ckmsyts@ckm.sk 7? ♦ m* A EURO <26 ISIC IT IC Hosmuwü INimNAlíONAl WORK and TRAVEL - USA 2003 A regisztrálás folytatódik! Főiskolai hallgatók - a programra nemcsak a CKM 2000 Travel kiren­deltségein, hanem közvetlenül az isko­lában is bejegyeztethetik magukat. Elég, ha eljön a feltüntetett napon és idő­ben az egyik iskolába, és magával hoz 1000 koronát, hogy befizesse a jelentke­zési díjat. Ezen a napon rendszerint elbe­szélgetünk a jelentkezőkkel, s ennek alapján besoroljuk az Ön által kiválasz­tott - WAT USA Self arranged vagy WAT USA Assistance - programba. Azoknak, akik Önök közül még nem döntöttek, szívesen adunk átfogó tájé­koztatást arról, mit nyer a programon va­ló részvétellel. Látogatásunk alkalmával minden iskolán bemutatjuk a WORK and TRAVEL USA programot. A jelenkezés helye és időpontja: MARTIN - Studentsky domov JLF UK, átrium - kedd, 2003. III. 4. 16-tól 18 óráig, bemutatás és jelentkezés POPRAD - Popradské nábrezie 3, az EF UMB kihelyezett munkahelye, szá­mítógépes helyiség - csütörtök, 2003. III. 6. 11-től 16 óráig, bemutatás, jelent­kezés és beszélgetés PRESOV - Ul. 17. novembra, Epeijesi egyetem, 89. sz. helyiség - szerda, 2003. III. 5. 16-tól 18 óráig, bemutatás és je­lentkezés PÚCHOV - TU Ipari Technológák kara. 110. sz. helyiség - csütörtök, 2003. III. 6. 101-től 12 óráig, bemutatás és jelent­kezés TRNAVA - Cirill és Metód Egyetem, S- 01-es helyiség (földszint) - csütörtök. 2003. III. 6. és csütörtök, 2003. III. 13. 16-tól 18 óráig, bemutatás jelentkezés és beszélgetés ZVOLEN - TU Zvolen, PL3-as helyiség (földszint) - szerda, 2003. III. 5. csütör­tök, 2003. III. 6. bemutatás, jelentkezés és beszélgetés Figyelje - a www.ckm.sk című weboldalunkat, és tudni fogja a jelentke­zések pontos időpontját. Ha Pozsonyban, Nyitrán, Besztercebányán, Zsolnán vagy Kassán tanul, látogasson el a kirendeltsé­günkre, ahol munkatársaink tájékoztat­ják a WORK and TRAVEL USA prog­ramról, és szívesen regisztrálják Önt. SELFARRANGED PROGRAM A program díja: 16 500 Sk, benne: • a nyomtatványok kitöltésénél nyújtott tanácsadás díja, az anyagok ellenőrzése és elküldése a partnerszervezetnek. • A J-l vízumhoz szükséges nyomtatványok kézbesítése. • Az ügyfél értesítése arról, hogy a prog­ramban való részvételhez szükséges anyagokat átveheti, illetve elküldheti. • A partnerszervezet által biztosított tá­mogatás és segítség szükség esetén. • Részvétel a szlovákiai eligazításon. ASSISTANCE PROGRAM . A program díja: 18 750 Sk, benne: • a nyomtatványok kitöltésénél nyújtott tanácsadás díja, az anyagok ellenőrzése és elküldése a partnerszervezetnek. • A J-l vízumhoz szükséges nyomtatványok kézbesítése. • Az ügyfél értesítése arról, hogy a prog­ramban való részvételhez szükséges anyagokat átveheti, illetve elküldheti. • A partnerszervezet által biztosított tá­mogatás és segítség szükség esetén. • Eligazítás még a repülőút előtt. • A partnerszervezet eligazító tájékozta­tója Szlovákiában vagy az USA-ban. azoknak, akik először vesznek részt a programban. Ha a tájékoztató az USA- ban van, akkor a díjban a megérkezést követő éjszakai szállás is benne van. CKM 2000 Travel, Vysoká 32, 814 11 Bratislava. tel.: 02/59304360, e-mail: ckm2000-bts@ckm.sk CKM 2000 Travel, Stefánikova 15 (az udvarban), 949 01 Nitra, tel.: 037/657 8722, e-mail: ckm2000-nr@ckm.sk CKM 2000 Travel. Dolná 50,974 01 Banská Bystrica, tel.: 048/415 1166, e-mail: ckm2000-bb@ckm.sk CKM 2000 Travel, Hlavná 58,040 OlKoSice, tel.: 055/625 7767, e-mail: ckm2000-ksc@ckm.sk www.ckm.sk KISSIJE FIGYELEMMEL MUNDEN PSNTEKBi AKTUAUS TÁJÉKOZTATÓ Libeskind a gyakorlati építészet és a várostervezés ismert alakja, akinek munkásságát új kritikai szemlélet és multidiszciplináris megközelítés jellemzi A világ legmagasabb felhőkarcolója épül New York. A világ legmaga­sabb felhőkarcolója épülhet fel a 2001. szeptember li­án terroristák által lerom­bolt New York-i World Trade Center ikertornyainak he­lyén. A győztes terv a német származású, Amerikában élő Dániel Libeskind mun­kája. Az építkezés legkoráb­ban 2005-ben kezdődhet meg. ÖSSZEFOGLALÓ Háromtornyú építmény kerül a World Trade Center helyére - ér­tesült a BBC. A hírt először szer­dán este New Yorkban egy helyi tévéállomás jelentette be. Az épít­mény legmagasabb tornya 541 méteres lesz, melynek tetejére kertet építenek (a WTC legmaga­sabb tornya 411 méter magas volt). Az épületegyüttes a koráb­ban Berlinben, jelenleg pedig amerikában élő Daniel Libeskind tervei alapján készül majd. Az épület részletes terveit ez év vé­gén dolgozzák ki, így az építkezé­sek legkorábban 2005-ben kez­dődhetnek meg. A toronyház túl­szárnyalja majd a világ jelenlegi legmagasabb épületét, a Kuala Lumpur-i Petronas Towert is, amely 452 méter, és magasabb lesz a 497 méter magasra terve­zett, építés alatt álló sanghaji to­ronyháznál is. A berlini Zsidó Múzeum épületét is tervező Libeskind munkája a New Yorkban élő Rafael Vinoly és Frederic Schwartz tervét előzte meg. Vinoly és Schwartz két ha­talmas fémszerkezetet tervezett a WTC helyére. Libeskind tervét tá­mogatta George Pataki New York-i kormányzó és a város polgármes­tere, Michael Bloomberg is. A város vezetése tegnap reggelre hívott össze sajtóértekezletet, hogy bejelentse, melyiket valósít­ják meg a terrortámadásban le­rombolt épület újjáépítésére kiírt tervpályázatra a világ minden tá­járól érkezett összesen 407 pálya­munka közül. A pályázat győzte­sének nevét hivatalosan tegnap lapzártánk után, New York-i idő szerint délelőtt 11 órakor hirdet­ték ki. Több hírforrás szerint Libeskind tervét egyhangúlag vá­lasztotta ki a New York i építészek bizottsága. A végső versenyben állva maradt másik pályaművet a New Yorki-i THINK építészcsapat készítette. Ők Világkulturális Központot ja­vasoltak, amelynek 500 méter magasra emelkedő rácsos szerke­zetű kettős tornyait „a XX. század Eiffel-tornyainak” nevezték el, és amely szintén a világ legmaga­sabb épülete lett volna. Daniel Libeskind a gyakorlati épí­tészet és a várostervezés ismert alakja, akinek munkásságát új kri­tikai szemlélet és multidiszcipli­náris megközelítés jellemzi. 1946- ban született Lengyelországban, Berlinben él, 1965-től amerikai ál­lampolgár. Nem építészként in­dult, hanem zenét tanult Izrael­ben, majd virtuóz zeneművészként tartották számon New Yorkban. Aztán mégis az építészetre tette fel életét, New Yorkban és az Essexi Egyetemen tanult, a Német Építé­szek Szövetségének lett tagja. Legismertebb alkotásai a berlini Zsidó Múzeum, az osnabrücki vá­rosi múzeum, a manchesteri Hó­dító Háború Múzeum, dolgozik a londoni Victoria és Albert Múze­um bővítésén, és épített áruházat, bevásárlóközpontot, képcsarno­kot szerte a világban. Több egyetem tanára, díszdoktora, előadója Torontótól Karlsruhéig, szakmai egyesületek tagja, számos kitüntetés és díj birtokosa, 2001- ben például ő volt az első építész, aki elnyerte a rangos Hirosima Mű­vészeti Díjat. (MTI, o-o) Libeskind terve szerint geometrikus épületekkel veszik majd körül a terror- támadásban összeomlott ikertorony helyét. (Képarchívum) Hallatlanul termékeny alkotó, a Libeskind Studio Drezdában nagyáruházai, Svájcban a Migros legnagyobb bevásárlóközpontját tervezi Az építész berlini Zsidó Múzeuma sokkolta a szakmát DUNAI PÉTER Daniel Libeskind sokoldalú tehet­ség. Fiatalemberként Izraelben, majd New Yorkban zenét tanul, s olyan jó adottságai vannak a mu­zsikához, hogy ösztöndíjat kap, majd hivatásos zenész lesz. 1970- ben cseréli fel a zenét az építészet­tel, de a melódiák, ritmusok épí­tészéletében is kísérik, nagy ha­tást gyakorolnak munkáira, stílu­sára. A nagybetűs Létezés miszté­riuma izgatja, megbabonázza. Ér­zékenység, lélek nélkül nincs épí­tészet, vallja. Igyekszik összegez­ni, szintetizálni, épületeibe bezár- ni-önteni a létezést meghatározó dolgokat-formákat, a matemati­ka, a geometria törvényszerűsé­geitől a zene, az irodalom, a filo­zófia, a képzőművészetek világá­ig. Amilyen sokoldalú hatások érik, olyan sokrétű tevékenysége is. Tervez múzeumokat, nagy kul­turális központokat, koncertter­meket, bevásárlóközpontokat, vá­rosrészeket, tájakat, kiállításokat, színpadi díszleteket. Berlinben a kilencvenes években bekapcsoló­dik az új, szövetségi külügymi­nisztérium hatalmas épülete ala­kításába, Nagy-Berlin, a Lichter- felde-Süd kertvárosi egység kifor­málásába.- Aki múzeumokat, hangverseny- termeket, képtárakat tervez, nem röstell holmi pórias bevásárlóköz­ponttal foglalkozni? - kérdezték Libeskindet a berni Migros- központ tervezése kapcsán. - Nem - válaszolt az építész - a be­vásárlás is emberek közötti fontos tevékenység. - Nem teszek'kü­lönbséget „magas” építőművészet és „pórias” mesterembermunka, bevásárlóközpontok között - vála­szolja a berni Migros-központ ter­vezője, aki koncerttermet, hatal­mas üvegfalú, szabálytalan oldalú rombuszuszodát, tagolt, lépcsőze­tes kertrészeket, no meg a hagyo­mányos bevásárlóközpontot kap­csolja össze egységes egésszé. A berlini Libeskind Tervezőirodát egy személyben irányítja, a terve­zőgárda valamennyi alkotása a ne­ve alatt, jóváhagyásával fut. A né­met építészszövetség, a DBA tagja. Hallatlanul termékeny alkotó, a Libeskind Studio Drezdában nagyáruházát, Svájcban a Migros legnagyobb bevásárlóközpontját tervezi. Megvalósult művei között említhető a berlini Zsidó Múzeu­mon kívül az osnabrücki városi múzeum, az 1998-ban nyíló Felix Nussbaum Ház, a manchesteri The Imperial War Museum - North (a birodalmi hadtörténeti múzeum - észak). A Libeskind-csapat soron lévő feladatai közül néhány: a lon­doni Victoria and Albert Museum spirális kiegészítő épülete, a bré­mai filharmonikusok koncertter­me, a San Franciscó-f Zsidó Múze­um, a tel-avivi Bar lián Egyetem, a Weil alkotóműhely, galéria Mal­lorcán. Daniel Libeskind építész egyik legjellegzetesebb - és sokat vita­tott - műve a berlini Zsidó Múze­um. Libeskind 1989-ben nyeri meg a pályázatot, nagy harcokat vív a berlini városvezetéssel, amely szeretne spórolni a terve­ken, a megvalósításon. A múzeum 2001 szeptemberében nyílik meg, az épület cikcakkos vonalvezeté­sével nagy vitákat, sokkoló hatást kiváltva. A Zsidó Múzeum nem holokauszt-témapark, hanem a reménység jelképe, mondja Libeskind a Die Zeitnek. Az üres terek a háború, a holokauszt utáni zsidó kultúra hiányát fejezik ki drámai erővel. A múzeum helye, a kelet-berlini panelházak, az újjáé­pülő belváros villáinak szomszéd­sága, az egykori Kelet-, valamint Nyugat-Berlint elválasztó halál­sávhoz való viszonylagos közelsé­ge jelzi a sokarcú német főváros sokféle épületei közé való illesz­kedés szándékát. A légi felvétele­ken villámformájú, egyes szemlé­lők szerint széttört Dávid-csillag- ra emlékeztető épület zenei-iro­dalmi befolyást is tükröz. Arnold Schönberg befejezetlen operája, a Mózes és Áron, Paul Celan költe­ményei hatottak rám, mondja Libeskind. A gyökereit érző-ápoló építész egyik legfontosabb alkotá­sának tartja a nácik által üldözött és meggyilkolt osnabrücki zsidó festőművész, Felix Nussbaum em­lékének szentelt házat, amely a rasszizmus és a másság iránti tü­relmetlenség veszélyeire emlékez­tetve zegzugos, labirintusszerű ki­állítótermeivel névadója tragikus sorsát fejezi ki. Daniel Libeskind legutolsó nagy­szabású műve a lerombolt New York-i Világkereskedelmi Központ helyén létesítendő emlékhelyé­pítmény terve. Libeskind a hat pá­lyázó egyike volt. A Ground Zero, az ikertornyok helyén álló rémisz­tő üresség, a hely jelképes ereje, az iszlamista terroristák perverz helykiválasztása („a Világkereske­delmi Központ tornyaiban sok zsi­dót lehet megölni”) nagy hatást gyakorolhatott a holokausztot génjeiben érző művészre. Libes­kind terve egyszerre teremt el­gondolkodtató mélységet, teret, emlékhelyet és magasba törő vo­nalaival a jövő iránti bizalmat.- Valamennyien a holokauszt, Hi­rosima utáni világban létezünk, túlélők, a halál átalakítói vagyunk - írja honlapján. Dániel Libeskind, a béke első évében, 1946-ban Len­gyelországban, zsidó családban megszülető építész egész életpá­lyájára kihat szülei-nagyszülei ge­nerációjának tragédiája. Szülei ottvesznek a holokauszt borzal­maiban. 1957-ben elhagyja Len­gyelországot, Izraelbe, majd az USA-ba megy, 1965-ben amerikai állampolgár lesz, öt év múlva New Yorkban elkezdi építésztanulmá­Szereti az irodalmat, a festészetet, kikapcsoló­dásként zenét hallgat. nyait. - Sötét időket élünk, jellem­zi Libeskind filozófiáját egyik jó ismerője, Marc Schoonderbeek, de van remény, hogy beköszönt a kreatív alkotókészség korszaka. Daniel Libeskind korunk egyik legjelentősebb építész-alkotómű­vésze, aki nagy hatást gyakorol a fiatalabb építésznemzedékekre. 2001-ben elsőként tüntetik ki a Hirosima-díjjal, amelyet olyan képzőművészek kapnak, akik elő­mozdítják a nemzetközi megér­tést, a békét. 1999-ben a berlini Zsidó Múzeumért elnyeri a Deutsche Architekturpreist, a leg­jelentősebb német építészeti elis­merést, egy évre rá Goethe-emlék- éremmel honorálják a kultúrához való hozzájárulását. A világ leg­alább tucatnyi kiváló egyetemé­nek díszdoktora, vendégprofesz- szora, katedrája van a pennsyl­vaniai egyetemen, a torontói egyetem Frank O. Gehry profesz- szora, Karlsruhéban a Képzőmű­vészeti Főiskola tanára, az Euró­pai Művészeti Akadémia és a Kon- rád György vezette berlini Művé­szetek Akadémiája tagja. 1990- ben, az ország újraegyesítése ide­jén tér vissza tartósan Németor­szágba, Berlinbe. Feleségével, Ninával, három gyermekével a ré- gi-új német fővárosban lakást tart fenn. Itt működik a belvárosban, a Windscheidstrassén a Libeskind Studio, de a művész ugyanúgy otthon érzi magát New Yorkban, San Franciscóban, vagy a világ számos más pontján. Szereti az irodalmat, festészetet, filozófiát, kikapcsolódásként zenét hallgat. Libeskind gondolatai „Tinédzser voltam, amikor elő­ször érkeztem New Yorkba, be­vándorlóként, s a többi millió em­berhez hasonlóan a Szabadság­szobrot és Manhattan panorámá­ját láttam meg először. Felejthe­tetlen volt számomra a látvány és az élmény. Erről szól a terveze­tem. Amikor először nekifogtam, a New York-i lakosokat megosztotta a kérdés, vajon üresen kell-e hagyni a World Trade Center helyét, vagy pedig teljesen beépíteni. Néhány napig gondolkoztam ezen az óriási különbségen. Mementót kell állítani a rettenetes halállal elpusztult embereknek, ugyanak­kor a jövőbe vetett hitet is ki kell fejezni. Ez két olyan dolognak tű­nik, amelyet nem lehet összekapcsolni. Mégis azon tépelődtem, ho­gyan tudnék erre a problémára valamilyen megoldást találni úgy, hogy a két szempontot egy szokatlan egységbe helyezném. Tehát le­mentem a helyszínre, néztem a körülötte járkáló embereket, meg­próbáltam érezni a hely szellemét és meghallgatni az emberek hangját. És íme, amit hallottam, éreztem és láttam. A hatalmas cementfalak szinte drámai erővel magasodnak ott, túl­élve a támadást, és ez mérnöki csodának számít, hiszen úgy tervez­ték őket, hogy a folyó medrébe építve visszaverjék a Hudson ostro­mát. Ezek az alapok túlélték a szinte elképzelhetetlen megrázkódta­tást, és olyan szilárdak maradtak, mint az Alkotmány maga, amely a demokráciát és az élet értékét bizonyítja.” (Forrás: Daniel Libeskind honlapja) Nem holokauszt-témapark, hanem a reménység jelképe UFS96

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents