Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-28 / 49. szám, péntek

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 28. SZÍNHÁZ KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Zorba 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: János vitéz 14 MOZI POZSONY PALACE - AU PARK: Two Weeks Notice (am.) 15.50,18, 20.10 Szívtip­rók - Heartbreakers (am.) 18.40, 21.30 Nemzetbiztonság Bt. (am.) 14.45,16.45,18.45,20.45 A kör (am.) 15.10,17.30,19.50 Az elveszett csókok nyara (grúz) 17.50 Dekameron (ol.) 15.30, 20 Atomcsapda (am.) 14.30, 17.20, 20 Kapj el, ha tudsz (am.) 15.45, 18.30, 19.30, 21.15 Halj meg máskor! (am.-ang.) 21.45 Csajok a csúcson (ném.) 15.15,17.15,19.15, 21.15 Még egy kis pánik (am.) 16.05,18.15, 20.25 Kislány (cseh) 14.55,19.05 Hollywood Ending (am.) 16.55,21.05 KASSA TATRA: Jobb gazdagon és egészségesen (szí.) 16 8 nő (fr.) 18, 20 CAPITOL: Nemzetbiztonság Bt. (am.) 16, 18, 20 ÚSMEV: Atom­csapda (am.) 15.45,18.10, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Harry Potter és a titkok kamrája (am.) 16.30, 19.30 KOMÁROM - TATRA: Waterloo cseh módra (cseh) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Én, a kém (amerikai) 17, 19.30 GALÁNTA - VMK: A Gyűrűk Ura - A két torony (új-zélandi-amerikai) 15.30, 19 VÁGSELLYE - VMK: Még egy kis pánik (amerikai) 17.30, 20 PÁR­KÁNY - DANUBIA: Megszólít az éjszaka (fr.) 19 LÉVA - JUNIOR: Én, a kém (am.) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A kör (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Bazi nagy görög lagzi (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 A dzsungel könyve 2 (am.) 14,16,18 Én, a kém (am.) 20.15 Fullasztó öle­lés (am.) 20 Kapj el, ha tudsz (am.) 14.15,17,19.45 Nemzetbiztonság Bt. (am.) 14.15,16.15,18.15,20.15 Taxi 3 (fr.) 14,16,18,20 A tökös, a török, az őr meg a nő (fr.-ang.) 18, 20 28 nappal később (holl.-ang.- am.) 13.30,15.45,18,20 8 mérföld (am.) 13.30,15.45,18,20.15 HÉTVÉGÉN - HOLT Ml? Ifjúsági bál Bajtán Az Ister-Gránum Ifjúsági Klub rendezésében ifjúsági bál lesz holnap este a baj- tai kultúrházban. A zenét a lendületes Sandwich együt­tes szolgáltatja. A programot többek között bálkirálynő- választás, tombola és a sző- gyéni Bumeráng színjátszók színesítik, (ú) Bajta, kultúrház, szombat, 19.00 Előadás a piramisok építésének titkairól Sörös István felfedező tart elő­adást ma este Sátoraljaújhelyen, a Városháza dísztermében arról, hogy egészen másként építették az ókorban a piramisokat, mint ahogyan azt az iskolában tanul­tuk. Felfedezésének alátámasz­tására bizonyítékokat is felvo­nultat a Zempléni Kaszinó ven­dége. (am) Sátoraljaújhely, Városháza, péntek, 18.00 Tavaszi játszóház a Pántlikával Holnap délután a Naconxy- pan polgári társulás tavaszi ját­szóházba várja a gyerekeket és szüleiket a dunaszerdahelyi sza­badidőközpontba. A játszóház­ban a Pántlika zenekar muzsiká­ja mellett a tavaszhoz kapcsoló­dó szokásokkal, dalokkal, tán­cokkal és a népi mesterségek fortélyaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők, (bzs) Dunaszerdahely, szabadidőközpont, szombat, 14.00 Dőrejárás Tejfalun és Kismagyaron A Somolja melletti Tejfalun hol- nés-táncos felvonulás a Felső­nap délelőtt, Kismagyaron pedig Csallóköz egyik legfontosabb délután kezdődik a hagyományos megőrzött népszokása, (bzs) dőrejárás. A lakodalmas menetet Tejfalu, szombat, 9.00, utánzó, karneváli hangulatú ze- Illésháza, szombat, 13.30 Huszár kisasszony Idén is új bemutatóval jelent­kezik a Csemadok Ipolynyéki Alapszervezetének színjátszó csoportja. Mics Károly rendezésé­ben holnap este mutatja be Cser­háti Lajos Huszár kisasszony című három felvonásos zenés vígjátékát, (bégyé) Ipolynyék, szombat, művelődési ház, 18.00 Jótékonysági bál a bussai templomért Minden érdeklődőt szeretet­tel várnak holnap Bussán az im­már harmadik alkalommal sorra kerülő jótékonysági bába, melynek bevételét a helyi katoli­kus templom tornyának felújítására fordítják. A rendez­vény fővédnöke Hamerlik Ri- chárd, az MKP parlamenti képvi­selője. (dzsár) Bússá, művelődési ház, szombat, 19.00 Farsangi falubál - először A Triász Varietas együttes ze- valóról a Domino zenekar gon­nés-szórakoztató műsorával doskodik. (bgy) kezdődik Ipolyvarbóban holnap Ipolyvarbő, szombat, az első farsangi falubál. A talpalá- művelődési ház, 19.00 A Magyar Intézet Kulisszák mögött című sorozatának újabb vendége Avar István Kossuth-díjas színművész A nemzet színésze és a kódszám „Megszállottság nélkül nem színész a színész" (Fotó: Magyar Intézet) Régóta tapasztaljuk, a legna­gyobb művészek, akár Holly­wood vagy a vezető európai filmstúdiók óriásai, világhí­rű balett-társulatok tánco­sai, csűcssportolók, olimpiai bajnokok is a legőszintéb­ben, a legmélyebbről valla­nak kollégámnak, Szabó G. Lászlónak. Annak viszont én magam is csupán most, szer­dán, a Magyar Intézetben voltam tanúja, hogy mennyi­re vérbeli, „személyiségnyi- togató” újságíró. TALLÓSI BÉLA Figyeltem: tudása, udvarias, kíván­csiskodó „pimaszsága” előtt pilla­natok alatt megnyílik olyan művész is, akivel először ül asztalhoz, hogy a közönség előtt kifaggassa őt. Eh­hez bizonyára az is hozzájárul, hogy felkészültségével szerdai ven­dégét, Avar Istvánt is elkápráztatta, s levette a lábáról. így mi, akik ott ültünk a Magyar Intézetben, olyan „kulisszatitkokat” tudhattunk meg Avar Istvánról és a nagy elődökről, színészkollégákról, amilyeneket ta­lán csak azok a színinövendékek haOanak-tudnak, akiket Avar István tanár úr színészmesterségre, pon­tosabban szép magyar beszédre ok­tat. Mert nekik anekdotázik Samu­kéról meg Manyikéról, vagyis Pécsi Sándorról és Kiss Manyiról. Azért, hogy megismerjék, megértsék, mi­lyen szellemiségből gyökerezik a magyar színjátszás. Mivel, ahogy Avar István mondja, a mai színinö- vendékek az elődök nevét is alig is­merik. Latinovitsról azt ugyan tud­ják, hogy ő volt a színészkirály, de hogy mivel érdemelte ki ezt az elis­merést, arról a mai színészpalán­táknak halvány fogalmuk sincs, mert a filmjeit nem látták. A főisko­lán gyakran hallhatják Avar István tanár úrtól azt a cinkosságot is, amely őt, valamint Kiss Manyit és Zenthe Ferencet kötötte össze a próbákon. A próbaszünetben min­dig leugrottak a Madách Kamará­hoz közeli kiskocsmába egy, de szi­gorúan csak egyetlen deci borocs­kára. S amikor túlságosan elhúzó­dott a próba, s a sok beszédtől ki­száradt a torkuk, a két férfi valame­lyike dobbantott egyet a sarkával, s Manyika fogadta a jelet, visszakop- pantott, s odaszólt a rendezőnek: tartson szünetet, mert eljött az idő, neki szükségre kell mennie. Ezzel példázza Avar tanár úr, hogy ben­nük, az idős nemzedékben még megvolt a játékosság, amely ma hi­ányzik, mivelhogy „ennek a pályá­nak elvették a sava-borsát, kiölték belőle a játékot. Pedig a szakma el­nevezése, a színjátszás, is azt mondja, hogy játék, és ezt nagyon komolyan kell gondolni és nagyon komolyan kell csinálni. Hogy ez a mesterség munka közben is meg­maradjon játéknak, ne görcsnek, ne fáradságnak, ne szenvedésnek. Ne fajuljon oda, hogy a színész elli- lul az átéléstől.” Ezt próbálja átadni tanárként a főiskolán, mert ahogy vallja, tehetséget nem lehet taníta­ni, nem lehet átadni. Még azt is megkérdőjelezi, hogy fejleszteni le­het-e. Ahogy megállapítja, az vagy van, vagy nincs. Szerinte csak a mesterségbeli fogások taníthatók, és bizonyos mértékben a szakmai alázat adható át. Az a komolyság és megszállottság, amely benne is ott van, és ott volt egész életében, hi­szen ahogy mondja: „megszállott­ság nélkül nem színész a színész”. Diákjainak is azt sugallja, akiben nincs ez a foggal-körömmel ragasz­kodás, menjen el, hagyja ott a főis­kolát, fordítson hátat ennek a pályá­nak. Ehhez a mesterséghez ugyanis Avar István szerint a megszállott­sággal együtt akaraterő és elszánt­ság is kell. Ó ezeket a tulajdonságo­kat - ahogy meséli - „a világ köze­péről”, szülőhelyéről, Egercsehiből hozta magával. A kemény gyerek­korból, hiszen tizenkét évesen be­tont talicskázott, tizenöt évesen pe­dig bányász édesapja munkahelyén aknacsatlóskodott: le-fel szállította a bányászokat. Előfordult, hogy há­rom műszakban egyhuzamban, műszakváltáskor olajjal meglocsolt kukoricakenyérrel erősítve magát. Kellett a pénz a tandíjra, és kitar­tott, mert már születésekor is azt akarta, hogy odafigyeljenek rá, ezért - ahogy felfedte tréfásan - „súlyos egyéniségként”, 4 kiló 96- tal született. Gyerekkorában még nem úgy gondolta, hogy színész­ként figyeli majd őt egy egész nem­zet, hiszen abban az időben pap akart lenni. De aztán a pap, akinél ministrált, megáldotta a fegyvere­ket, s ettől megingott elhatározásá­ban, mivelhogy nem értette, ho­gyan adhatja áldását egy pap olyas­mire, amivel ölni lehet. „Itt kezdőd­tek a töprengéseim. A háború bor­zalmai sok mindenről meggyőztek, s végül is ezért nem lettem pap.” Bár ha úgy vesszük, mégiscsak az lett, de Tháliáé. S Thália papjaként megtalálták őt a „mindenkockás” főszerepek, vagyis az olyanok, ame­lyekkel „bementem a darab elején a színpadra, s kijöttem a végén”. Ta­lán ezért is lehetett egész életében elégedett színész, hiszen mindig rengeteget dolgozott. Annyit, hogy egyszer édesanyjának viccelődve meg is jegyezte: „A koporsómnál majd büszke leszel rám, mert a munkába haltam bele”. Ám eljött a „válás” pillanata is, minden valószí­nűség szerint nem úgy, ahogy re­mélte. ’94-ben, amikor nyugdíjba ment, s távozott az anyaszínházá­tól, megfogadta, soha többé nem teszi be a lábát a Madáchba. Azért határozott így, mert: „Hetvenéves koromra megértem, hogy nem akartak beengedni a saját színhá­zamba” - mesélte. Történt ugyan­is, hogy a művészbejáró portáján feltartóztatta egy biztonsági őr, s megkérdezte tőle, mi a kódszáma és hova megy. „Kódszám lettem a saját színházamban”, ahol - mi­ként mondta - mindenestés szí­nész volt. De hát, színházi berkek­ben is változnak az idők! „Köztünk, nagy öregek között is lazul a kap­csolat. Kevesebbet dolgozunk, ke­vesebbet találkozunk. Nincs az emberek között kapcsolat. Nincs, mert nem igényeljük. Benne van a levegőben, hogy nem ragaszko­dunk már annyira egymáshoz. Ez_ szomorú, de így van. Ha összejö­vünk, csak panaszkodni tudunk, vagy a politikáról beszélgetünk.” A Magyar Intézetben Szabó G. László sok mindenről kérdezte még Avar Istvánt: a Ruttkai Évával el­csókolt csókról, az anyanyelv tiszte­letéről, a színpadi szép beszédről, a megannyi szerepről, csak politiká­ról nem. Talán ezért is volt olyan ol­dott a hangulat. Ma: az adácsi Veritas Színpad vendégjátéka Buzitán Bál a Savoyban ELŐZETESÜNK Buzita. Ábrahám Pál Bál a Savoy­ban című zenés darabját mutatja be ma 18 órától a helyi művelődési ház­ban az adácsi Veritas Színpad. A magyarországi amatőr társulat rendszeresen vendégszerepei ha­zánkban, munkájukat a szlovák kul­turális minisztérium kisebbségi fő­LAPAJÁNLÓ Aki lemarad, alulmarad - figyelmez­tet Berényi József külügyi államtit­kár vezércikkében. Noha Brüsszel közvetlenül nem irányít, nagy téve­dés lenne azt hinni, hogy az EU-s tagság nem befolyásolja majd Szlo­vákia oktatásügyét. Amit az EU-tól elvárunk, csak altkor érhetjük el, ha mi is megteremtjük az elvárások fel­tételeit. Csáky Pál kormányalelnök alma matereiről mesél, rámutatva, hogy életünk végéig tanulnunk kell, ankétunkban arra keressük a vá­laszt, számít-e a számítógép az isko­lában. Hajtman Béla egy Renoir- festményt mutat be, Simon Szabolcs egyetemi oktató pedig a regio- nalizmus és az iskola kölcsönhatásá­ról fejti ki gondolatait. Bodnár Gyula főszerkesztő nyűt levélben fordul az oktatási intézmények vezetőihez, kérve őket, minél több pedagógus­hoz juttassák el a Katedrát, Csicsay Alajos tollából a magyarországi Pén­zes István oktatáskutatóval készített interjút olvashatjuk el Kik maradnak meg Babüonban? címmel. Iskoláink életéből rovatunkban most egy dunaszerdahelyi rendezvényről, va­osztálya is elismerte, 2000-ben a ha­tár menti kulturális kapcsolatok ápolásáért kaptak kitüntetést. Adács tavaly 6. alkalommal adott otthont a Falusi Színjátszók Országos Találko­zójának és Konferenciájának, ahol a társulat rendezője, Szekeres János szakmai teljesítményéért és színész- pedagógiai munkájáért különdíjat kapott, (juk) lamint az internet iskolai szükséges­ségéről szólunk, felhívva a figyel­met, hogy az informatika a 21. szá­zad olaja lesz. Jakab István nyelv­művelő írásából azt tudhatjuk meg, mikor kell vessző az és meg a vagy elé, tantárgyi rovatainkból viszont a számítógép-hálózatokról, az osztás és oszthatóság tanításáról, az ered­ményes tanulás titkairól tudhatunk meg többet, (na) MŰSORAJÁNLÓ Szombat: 7 órakor kezdődik ötórás zenés, publicisztikai magazinunk, a Hétről hétre, amelyben visszatérünk a hét politikai eseményeihez, a koa­líciós tanácsban történtekhez és a Kovács-Kukán találkozóhoz. Mód­szertani nap lesz hétfőn a Duna ut­cai magyar iskolában, beszélgetés hangzik el Bugyi Ferenc igazgatóhe­lyettessel, aki a gimnáziumi felvéte­likről is tájékoztat. A Székesfehérvá­ri Kodolányi János Főiskola kihelye­zett tagozatokat hoz létre Miskolcon és Nagymaroson, főleg szlovákiai magyar diákoknak - erről a főigaz­gató nyilatkozik. A műsor utolsó órájában riportot hallhatnak a Ma­gyar Asszonyok Ligájának gútai jóté­konysági báljáról, és megszólal a rá­dió hangverseny-termében tartott orgonakoncert résztvevője, a buda­pesti Virágh András. 13 órakor je­lentkezik Téka, amelyben a Kalli- gram Kiadó új könyveiről Ozsvald Zsuzsát kérdezzük, íróink, költőink műveinek népszerűsítéséről pedig Gál Tamás színinövendék és M. Nagy László fotóriporter nyilatko­zik. Fél kettőtől: Aki tudja, úja meg! 15 órától a rádió hangarchívumából azt az 1995-ben készült műsort vá­lasztottuk, amelyben adásunk egy­kori rendezőjével beszélgettünk 60. születésnapján. A magyar adás idei jubileuma, fennállásának 75. évfor­dulója kapcsán ezzel a riporttal em­lékezünk Klimits Lajosra. A 16 órai hírek után a Köszöntőt hallgathat­ják, majd fél hattól a Napzártában összefoglaljuk a nap eseményeit. Vasárnap 7 órakor hírekkel és sport­összefoglalóval indul közvetítésünk. 8 órakor kezdődik Lacza Tihamér Kaleidoszkóp című műsora, amely­ben G. Kovács László történész fel­idézi az emigrációba kényszerült Kossuth Lajos alakját, Ozogány Ernő technikatörténeti szakíró most meg­jelent könyvéről beszél, Zirig Árpád költő pedig az egykori csallóközi vízi világra emlékezik. A műsorban be­mutatunk egy muzsikus romacsalá­dot is. 9 órakor református félórával jelentkezik a Világosság, amelyben Tóth Árpád pozbai lelkipásztor szól a hallgatókhoz. 9.30-kor Tallózó. A 10 órai hírek után a Randevú jelent­kezik Bartal Tímea szerkesztésében. A gyermekrészben megismerked­hetnek a farnadi néptánccsoporttal, majd a fényképekről és fényképezés­ről beszélgetünk. Az ifjúsági részben vendégünk lesz Makai Zoltán, aki 2002-ben átúszta a La Manche-csa­tornát, a pozsonyi Színművészeti Főiskola elsőéves hallgatói, valamint Németh Kristóf színművész. A 14 órai hírek után Anyanyelvűnk, Ma­yer Judit olvassa fel írását. Vajon szeptember elsején megnyílik-e Ér­sekújvárod: az önálló magyar tan­nyelvű gimnázium? Ezt a témát jár­ja körül a Nevelők fóruma 15 órától. Két kiváló népdalénekest, a nyitra- gesztei Brath Margitot és a nyitra- csehi Kluka Margitot szólaltatjuk meg a Hazai tájakon fél négykor kezdődő adásában. Vasárnapi köz­vetítésünk a Köszöntő és a Napzárta után, 18 órakor ér véget. (B. E.) A Katedra folyóirat februári számáról Aki lemarad, alulmarad A Pátria rádió kétnapos kínálatából válogathatnak Hétvégi programok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents