Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-27 / 48. szám, csütörtök

TÉMA: AGRÁRTÁMOGATÁSOK ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 27. Az EU-tagság kilátásai - a versenyképes agrártermelők egyértelműen nyernek az uniós csatlakozáson Több előnye lesz, mint hátránya A szlovákiai agrártermelők sem rosszabbak az íreknél vagy az osztrákoknál (Illusztrációs felvétel) Pozsony. Mi várható a szlová­kiai mezőgazdaságban az eu­rópai uniós csatlakozás előtt és után? - ezt a kérdést bon­colgatja a mezőgazdasági mi­nisztérium előadássorozata. Az első szemináriumot Liptó- szentmiklóson, tartották, majd Zsolna, Nyitra és Duna- szerdahely következett; már­cius 4-ig pedig Rimaszombat­ban, Tőketerebesen és Eper­jesen tartanak előadást. GÁGYOR ALÍZ A csadakozás közelsége és a téma súlyossága miatt a szaktárca szinte teljes vezérkara megjelent az előadásokon és válaszolt a termelők kérdéseire, reagált észrevételeire. „Az európai uniós csadakozás leg­főbb hozadéka a jelenleginél na­gyobb agrártámogatásokon túl a stabil és kiszámítható agrárpolitika, az agrártermékek értékesítésének biztonsága” - véli Simon Zsolt föld­művelésügyi miniszter, aki rámuta­tott: Szlovákia történetében vala­mennyi agrárpolitikai koncepció legföljebb két évig volt érvényben. Ezzel szemben az Európai Unióban 7 éves költségvetési periódusok van­nak, 2004-es csadakozásunk esetén a közösségi agrárpolitika egészen 2006-ig nem változik. Nem elhanya­golható körülménynek tartja a mi­niszter az egységes piacon belüli vámkorlátok megszűnését, a fo­gyasztói piac jelentős bővülését vagy azt, hogy az EU eddigi prefe­renciaszerződéseinek köszönhetően számunkra is hozzáférhetőbbé vál­nak a harmadik országok piacai, és ránk is kiterjednek az uniós piacvé­delmi intézkedések. (Mellesleg az, hogy a szlovákiai agrárgazdaság be­kerül egy 450-500 millió főt számlá­ló egységes belső piacra, az árbevé­telekben is megmutatkozik majd. A Világbank és a pozsonyi Agrárgaz­dasági Kutatóintézet az agrárium így keletkező éves pluszbevételét 4 milliárd koronára becsüli.) Az EU- csadakozás további előnyeként em­líthető, hogy az új közösségi agrár­politika elfogadása, tehát 2006 után mi is beleszólhatunk az uniós agrár­politika alakulásába, alakításába, az eddiginél lényegesen több pénz jut a vidékfejlesztésre és végre a fogyasz­tóvédelem is előtérbe kerül. A szaktárca illetékesei az európai uniós csatlakozásnak szentelt előadásaikon nem hallgatják el az esetleges kockázatokat sem, ame­lyek főleg az átmeneti években sújt­ják majd a hazai agrártermelőket. Ezek pedig az alacsonyabb közvet­len kifizetésekben, az EU és az újon­nan csatlakozó országok agrárter­melői közötti versenyhelyzet éleződésében, a bonyolultabb vagy helyesebben a számunkra egyelőre szokatlan adminisztrálásban, az élelmiszerárak emelkedésében nyil­vánul meg a legmarkánsabban. Ugyanakkor a csadakozás időpont­jáig is éles marad a verseny az uniós és a társult országok termelői kö­zött, hiszen amíg térségünk harma­dik országnak minősül, addig az agyontámogatott uniós termékek hozzánk is szabadon szállíthatók. Nyilvánvaló továbbá, hogy azok az agrártermelők és feldolgozók, akik képtelenek lesznek lépést tartani a versennyel, lehúzhatják a redőnyt. (E tekintetben például sokat kell pó­tolniuk a húsfeldolgozóknak, akik vállalták, hogy 2003 végéig teljesítik az uniós közegészségügyi követel­ményeket. Értesüléseink szerint ed­dig mindössze egyetlen szlovákiai vágóhíd rendelkezik uniós körbé­lyegzővel, de hasonló gondokkal küszködnek a hazai malmok is.) To­vábbi kockázati tényezőnek számí­tanak a strukturális alapok: ha a pénzforrások felhasználása nem lesz hatékony, akkor az a munkanél­küliség emelkedését vonhatja maga után. De a legtöbb agrártermelő még mindig attól tart, hogy a kor­mány - ígéretei ellenére - az átme­neti években az agrártermelők ter­hére próbál majd könnyíteni fizetési kötelezettségein, azaz nem talál a közvetlen agrártámogatások pótlá­sára annyi pénzt az állami költség- vetésben, hogy a szlovákiai agrárter­melők legalább a visegrádi ország­beli társaikkal összehasonlítva ne jáijanak rosszul. Köztudott, hogy az új tagországok gazdái közösségi for­rásból 2004-ben a közvetlen kifize­tések 25 százalékát, 2005-ben 30%- át, 2006-ban 35%-át kapják meg. Az összeg fokozatos emelkedés után 2013-ban éri el a 100 százalékot. Bár az EU-tárgyalások eredményeként a közvetlen kifizetések nemzeti költ­ségvetésből minden évben maxi­mum 30 százalékkal kiegészíthetők, a szlovákiai agrártermelők a kor­mány eddigi magatartásából ítélve attól tartanak, hogy Szlovákia e té­ren ismét kivétel lesz. A szaktárca illetékesei és a legjele­sebb hazai agrárközgazdászok az EU-csatlakozásból eredő negatívu­mok és a pozitívumok mérlegelése után továbbra is kitartanak amellett, hogy a jelenlegi agrárvállalkozások 65-70 százalékának nem okoz majd gondot az EU-csatlakozás, sőt ka­matoztathatják a tagfelvétel kínálta előnyöket. A strukturális alapok me­rítési lehetőségével kapcsolatban pedig azt hangoztatják: a szlovákiai agrártermelők sem rosszabbak az osztrákoknál vagy az íreknél. Persze, az sem igaz teljesen, hogy az EU és az új országok agráriumai kö­zötti gazdasági szintkülönbség min­den EU-tagországban maradéktala­nul kiegyenlítődik - fogalmazott Blaas Géza, az Agrárgazdasági Ku­tatóintézet igazgatója, aki ezt a ter­melők és a feldolgozók közötti szál­lítási távolsággal, a lakosság eltérő életszínvonalával és vásárlóerejé­vel, az eltérő kereslettel stb. magya­rázta. Majd rámutatott arra, hogy tartós különbség jön létre az EU ta­gországok- de az újonnan csatlako­zók - között is a GOF-növények (ga­bonafélék, olaj- és fehérjenövé­nyek) történelmi referencia-termé­sátlaga révén is, amely a terület ala­pú közvetlen kifizetések kiszámítá­sának alapjául szolgál. Amíg Szlo­vákiának mindössze 4,06 ton- na/hektáros történelmi referencia­átlagot sikerült kialkudnia, addig például Magyarország 4,73 ton- na/hektáros, Csehország 4,2 t/ha nemzeti referenciahozamot kapott, viszont Észtország csak 2,4 t/ha, Lengyelország pedig 3,0 t/ha-t. Öröm lehet az ürömben, hogy a spanyolok és a portugálok termé­sátlaga nem éri el 3 tonna/hektárt sem. (Ez a szorzó azoknak fontos, akik terület alapú támogatásban ré­szesülnek majd.) Mindezek ellen­ére Blaas Géza is előnyösnek tartja az EU-csatlakozást és annak a szlo­vákiai agráriumra vetített hozadé- kát. A legfőbb pozitívumnak az ag­rárgazdaság stabilitását nevezte és azt, hogy végre eljön a kereskedel­mi megállapodások és szerződések kora. Szerinte rend lesz az agrártá­mogatásokban is, azaz aki jogosult a támogatásra, az meg is kapja a tá­mogatást, aki viszont nem teljesíti a támogatás feltételeit, az hiába ügyeskedik, nem kap pénzt. Ami az egyes agrártermékek árai­nak várható alakulását illeti, a VÚ- EPP elemzéseiből egyértelműen ki­tűnik, hogy a búza, a repce és a nagyvonalú uniós piaci rendtartás­nak köszönhetően a cukorrépa ára, az állati eredetű termékek esetében a tehéntej, a birkahús és a vágó­marha felvásárlási áfa megugrik je­lentős biztonságot garantálva a ter­melőnek. Ugyanakkor az EU-ban agrártámogatásokat nem élvező burgonyának, a baromfinak és a sertéseknek csökkenik az ára vagy jobb esetben a jelenlegi szinten ma­rad. Az utóbbi termékekre szakoso­dó termelők tehát csak akkor élik túl az EU-csatlakozást és maradhat­nak az uniós piacon versenyképe­sek, ha terméshozam-emeléssel nö­velni tudják a termelés hatékonysá­gát - figyelmeztetett az Agrárgaz­dasági Kutatóintézet igazgatója. (Az egyes agrártermékek árainak várható alakulásával kapcsolatban lásd a grafikonokat.) Az EU-csatlakozás főbb előnyei ♦ A csatlakozási tárgyalások eredményeként a hazai agrártermelők olyan támogatási körülmények között működhetnek a kibővült Eu­rópai Unió egységes piacán, amelyek biztosítják számukra a tisztes­séges verseny feltételeit. ♦ Az agrárgazdaság bekerül egy 450-500 millió főt számláló egysé­ges belső piacra, amely jelentős vásárlóerővel, hatalmas kereslettel rendelkezik. ♦ A gazdák az első naptól kezdve a többi tagország termelőivel azo­nos feltételekkel jelennek meg a piacon és vesznek részt a piaci in­tézkedésekben (gabona, marhahús, tejpor, vaj és bor), és részesül­nek az export- és a vidékfejlesztési támogatásokban. Ugyanazokra a termékekre és teljesen azonos mértékű exporttámogatásban fognak részesedni, mint a francia, dán vagy holland gazdák és exportőrök. ♦ A csatlakozás előnye, hogy bekerülünk egy olyan közösségbe, amely már hosszabb ideje stabil gazdasági hátteret (kiegyensúlyo­zott gazdasági növekedés, pénzügyi helyzet és tőkeerő) és ezáltal egyenletesen növekvő életszínvonalat biztosít a lakosságnak, ezen belül az agrárnépességnek is. ♦ Javulnak az agrártermékek harmadik országbeli elhelyezésének lehetőségei, mivel a csatlakozás idején a termékegységre jutó ex­porttámogatási kulcsok az EU-ban feltételezhetően még mindig na­gyobbak lesznek, mint a jelenlegi hazai támogatások. ♦ Jelentősen megnő a termőföld értéke, (fm) A szlovákiai mezőgazdasági és vidékfejlesztési előcsatlakozási aiaphoz eddig 117 projektum érkezett A SAPARD-program megtanít pályázni ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. A SAPARD előcsatlakozá­si program ideális lehetőség arra, hogy a társult országok agrárter­melői megtanulják, az Európai Uni­óban miként kell kérvényezni, ad­minisztrálni a támogatásokat, hoz­zájárulásokat. A program beindítá­sakor Brüsszel nem titkolta, hogy egyik legfőbb célja a tényleges tá­mogatáson túl az volt, hogy begya­koroltassa és ezáltal megkönnyítse a strukturális alapokból az agrár­ágazatba szánt támogatások igény- bevételét. A szlovákiai SAPARD­program meglehetősen lassan raj­tolt. Ennek okát Simon Zsolt agrár­miniszter abban látja, hogy több SAPARD-célkitűzést a korábbi ag­rártámogatási rendszer kereszte­zett. A termelőknek pedig köny- nyebb volt a szakminisztérium ál­tal folyósított támogatásokat igé­nyelni és megkapni, mint megpá­lyázni a SAPARD-pénzeket. „A duplicitásoknak vége” - jelentette ki több fórumon is az idei agrártá­mogatási rendszerre utalva a föld­művelésügyi miniszter, aki cseppet sem tart attól, hogy a számunkra előirányozott keretet nem tudnánk kimeríteni. Jó hír, hogy a STAR- bizottság azt javasolja az Európai Bizottságnak: tegye lehetővé, hogy a társult országok termelői az 2000. évi pénzügyi keretet - az eredetileg tervezettel ellentétben - ne 2003 végéig, hanem 2004 végé­ig használhassák fel (ez Szlovákia esetében 18,6 millió eurót tesz ki), a 2001-es pénzügyi keretet (18,980 millió euró) 2005 végéig, a 2002-es keretet (19,52 millió eurót) pedig 2006 végéig merít­hessék. A szlovákiai SAPARD-iroda legfris­sebb kimutatása szerint a hivatal­ba eddig 117 projektum érkezett be, ebből tizenkettőt formai vagy tartalmi hibák miatt elutasítottak. A világhálón és hozzáférhető ada­tok szerint a SAPARD-iroda eddig 70 projektumot kedvezően bírált el és már sor is került a kifizetési tá­mogatásról szóló szerződések alá­írására. Az első pénzátutalásra múlt év novemberében került sor. A megítélt támogatás átlagos nagysága 5,7 millió korona volt. Sajnálatos, hogy az eddig jóváha­gyott projektumok között dél-szlo­vákiai kérvényező csak elvétve ta­lálható. (gyor) A legfőbb agrártermékek árának alakulása BURGONYA TEHÉNTEJ Szlovákia EU Egyes agrártermékek felvásárlási árainak alakulása az európai uniós csat­lakozás előtt és után. A legjelentősebb áremelés a cukorrépánál és a tejnél várható, a legnagyobb áresés pedig a burgonyánál, valamint a baromfik- nál és a sertéseknél. (Forrás: VÚEPP) Szlovák termelési kvóták és prémiumjogok Szántóföldi növények: 1 003 453 hektár Referenciahozam: 4,06 tonna/hektár Lencse: 1 215 hektár Durumbúza: 4 717 hektár Szárított takarmány: 13 100 tonna Cukor: 207 432 tonna (189 760 tonna az A kvótán és 17 672 tonna a B kvótán belül) Izocukor: 42 547 tonna (37 522 tonna az A és 5 025 tonna a B kvótán belül) Burgonyakeményítő: 729 tonna Len: 262 tonna Dohány: 1 715 tonna Feldolgozott paradicsom: 29 500 tonna Feldolgozott őszibarack: 147 tonna Tejkvóta: 1 013 316 tonna (A feldolgozói kvóta 990 810 tonna + közvetlen értékesítésre 22 506 tonna). Ezen túlmenően 2006-tól az évi tartalék további 27 472 tonna, amelyet a kvótamennyiség 100 százalékos kihasználtsága esetén kapunk. Szlovákia teljes tejkvótája tehát 2006-től 1 040 788 tonnára nőhet. Birkák 305 756 darab Anyajuhok és jerkék: 274 238 darab Anyakecskék: 30 600 darab Jövedelempótló kifizetés: 323 000 euró Vágómarha: Jövedelempótló kifizetés: 4 500 535 euró Vágási prémium: 266 903 darabra (ebből 204 062 felnőtt állat és 62 841 borjú) Rendkívüli prémium: 78 348 darabra Anyatehén: 28 080 darab Forrás: FöldművelésügyfMinisztérium

Next

/
Thumbnails
Contents