Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-27 / 48. szám, csütörtök
TÉMA: AGRÁRTÁMOGATÁSOK ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 27. Az EU-tagság kilátásai - a versenyképes agrártermelők egyértelműen nyernek az uniós csatlakozáson Több előnye lesz, mint hátránya A szlovákiai agrártermelők sem rosszabbak az íreknél vagy az osztrákoknál (Illusztrációs felvétel) Pozsony. Mi várható a szlovákiai mezőgazdaságban az európai uniós csatlakozás előtt és után? - ezt a kérdést boncolgatja a mezőgazdasági minisztérium előadássorozata. Az első szemináriumot Liptó- szentmiklóson, tartották, majd Zsolna, Nyitra és Duna- szerdahely következett; március 4-ig pedig Rimaszombatban, Tőketerebesen és Eperjesen tartanak előadást. GÁGYOR ALÍZ A csadakozás közelsége és a téma súlyossága miatt a szaktárca szinte teljes vezérkara megjelent az előadásokon és válaszolt a termelők kérdéseire, reagált észrevételeire. „Az európai uniós csadakozás legfőbb hozadéka a jelenleginél nagyobb agrártámogatásokon túl a stabil és kiszámítható agrárpolitika, az agrártermékek értékesítésének biztonsága” - véli Simon Zsolt földművelésügyi miniszter, aki rámutatott: Szlovákia történetében valamennyi agrárpolitikai koncepció legföljebb két évig volt érvényben. Ezzel szemben az Európai Unióban 7 éves költségvetési periódusok vannak, 2004-es csadakozásunk esetén a közösségi agrárpolitika egészen 2006-ig nem változik. Nem elhanyagolható körülménynek tartja a miniszter az egységes piacon belüli vámkorlátok megszűnését, a fogyasztói piac jelentős bővülését vagy azt, hogy az EU eddigi preferenciaszerződéseinek köszönhetően számunkra is hozzáférhetőbbé válnak a harmadik országok piacai, és ránk is kiterjednek az uniós piacvédelmi intézkedések. (Mellesleg az, hogy a szlovákiai agrárgazdaság bekerül egy 450-500 millió főt számláló egységes belső piacra, az árbevételekben is megmutatkozik majd. A Világbank és a pozsonyi Agrárgazdasági Kutatóintézet az agrárium így keletkező éves pluszbevételét 4 milliárd koronára becsüli.) Az EU- csadakozás további előnyeként említhető, hogy az új közösségi agrárpolitika elfogadása, tehát 2006 után mi is beleszólhatunk az uniós agrárpolitika alakulásába, alakításába, az eddiginél lényegesen több pénz jut a vidékfejlesztésre és végre a fogyasztóvédelem is előtérbe kerül. A szaktárca illetékesei az európai uniós csatlakozásnak szentelt előadásaikon nem hallgatják el az esetleges kockázatokat sem, amelyek főleg az átmeneti években sújtják majd a hazai agrártermelőket. Ezek pedig az alacsonyabb közvetlen kifizetésekben, az EU és az újonnan csatlakozó országok agrártermelői közötti versenyhelyzet éleződésében, a bonyolultabb vagy helyesebben a számunkra egyelőre szokatlan adminisztrálásban, az élelmiszerárak emelkedésében nyilvánul meg a legmarkánsabban. Ugyanakkor a csadakozás időpontjáig is éles marad a verseny az uniós és a társult országok termelői között, hiszen amíg térségünk harmadik országnak minősül, addig az agyontámogatott uniós termékek hozzánk is szabadon szállíthatók. Nyilvánvaló továbbá, hogy azok az agrártermelők és feldolgozók, akik képtelenek lesznek lépést tartani a versennyel, lehúzhatják a redőnyt. (E tekintetben például sokat kell pótolniuk a húsfeldolgozóknak, akik vállalták, hogy 2003 végéig teljesítik az uniós közegészségügyi követelményeket. Értesüléseink szerint eddig mindössze egyetlen szlovákiai vágóhíd rendelkezik uniós körbélyegzővel, de hasonló gondokkal küszködnek a hazai malmok is.) További kockázati tényezőnek számítanak a strukturális alapok: ha a pénzforrások felhasználása nem lesz hatékony, akkor az a munkanélküliség emelkedését vonhatja maga után. De a legtöbb agrártermelő még mindig attól tart, hogy a kormány - ígéretei ellenére - az átmeneti években az agrártermelők terhére próbál majd könnyíteni fizetési kötelezettségein, azaz nem talál a közvetlen agrártámogatások pótlására annyi pénzt az állami költség- vetésben, hogy a szlovákiai agrártermelők legalább a visegrádi országbeli társaikkal összehasonlítva ne jáijanak rosszul. Köztudott, hogy az új tagországok gazdái közösségi forrásból 2004-ben a közvetlen kifizetések 25 százalékát, 2005-ben 30%- át, 2006-ban 35%-át kapják meg. Az összeg fokozatos emelkedés után 2013-ban éri el a 100 százalékot. Bár az EU-tárgyalások eredményeként a közvetlen kifizetések nemzeti költségvetésből minden évben maximum 30 százalékkal kiegészíthetők, a szlovákiai agrártermelők a kormány eddigi magatartásából ítélve attól tartanak, hogy Szlovákia e téren ismét kivétel lesz. A szaktárca illetékesei és a legjelesebb hazai agrárközgazdászok az EU-csatlakozásból eredő negatívumok és a pozitívumok mérlegelése után továbbra is kitartanak amellett, hogy a jelenlegi agrárvállalkozások 65-70 százalékának nem okoz majd gondot az EU-csatlakozás, sőt kamatoztathatják a tagfelvétel kínálta előnyöket. A strukturális alapok merítési lehetőségével kapcsolatban pedig azt hangoztatják: a szlovákiai agrártermelők sem rosszabbak az osztrákoknál vagy az íreknél. Persze, az sem igaz teljesen, hogy az EU és az új országok agráriumai közötti gazdasági szintkülönbség minden EU-tagországban maradéktalanul kiegyenlítődik - fogalmazott Blaas Géza, az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatója, aki ezt a termelők és a feldolgozók közötti szállítási távolsággal, a lakosság eltérő életszínvonalával és vásárlóerejével, az eltérő kereslettel stb. magyarázta. Majd rámutatott arra, hogy tartós különbség jön létre az EU tagországok- de az újonnan csatlakozók - között is a GOF-növények (gabonafélék, olaj- és fehérjenövények) történelmi referencia-termésátlaga révén is, amely a terület alapú közvetlen kifizetések kiszámításának alapjául szolgál. Amíg Szlovákiának mindössze 4,06 ton- na/hektáros történelmi referenciaátlagot sikerült kialkudnia, addig például Magyarország 4,73 ton- na/hektáros, Csehország 4,2 t/ha nemzeti referenciahozamot kapott, viszont Észtország csak 2,4 t/ha, Lengyelország pedig 3,0 t/ha-t. Öröm lehet az ürömben, hogy a spanyolok és a portugálok termésátlaga nem éri el 3 tonna/hektárt sem. (Ez a szorzó azoknak fontos, akik terület alapú támogatásban részesülnek majd.) Mindezek ellenére Blaas Géza is előnyösnek tartja az EU-csatlakozást és annak a szlovákiai agráriumra vetített hozadé- kát. A legfőbb pozitívumnak az agrárgazdaság stabilitását nevezte és azt, hogy végre eljön a kereskedelmi megállapodások és szerződések kora. Szerinte rend lesz az agrártámogatásokban is, azaz aki jogosult a támogatásra, az meg is kapja a támogatást, aki viszont nem teljesíti a támogatás feltételeit, az hiába ügyeskedik, nem kap pénzt. Ami az egyes agrártermékek árainak várható alakulását illeti, a VÚ- EPP elemzéseiből egyértelműen kitűnik, hogy a búza, a repce és a nagyvonalú uniós piaci rendtartásnak köszönhetően a cukorrépa ára, az állati eredetű termékek esetében a tehéntej, a birkahús és a vágómarha felvásárlási áfa megugrik jelentős biztonságot garantálva a termelőnek. Ugyanakkor az EU-ban agrártámogatásokat nem élvező burgonyának, a baromfinak és a sertéseknek csökkenik az ára vagy jobb esetben a jelenlegi szinten marad. Az utóbbi termékekre szakosodó termelők tehát csak akkor élik túl az EU-csatlakozást és maradhatnak az uniós piacon versenyképesek, ha terméshozam-emeléssel növelni tudják a termelés hatékonyságát - figyelmeztetett az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatója. (Az egyes agrártermékek árainak várható alakulásával kapcsolatban lásd a grafikonokat.) Az EU-csatlakozás főbb előnyei ♦ A csatlakozási tárgyalások eredményeként a hazai agrártermelők olyan támogatási körülmények között működhetnek a kibővült Európai Unió egységes piacán, amelyek biztosítják számukra a tisztességes verseny feltételeit. ♦ Az agrárgazdaság bekerül egy 450-500 millió főt számláló egységes belső piacra, amely jelentős vásárlóerővel, hatalmas kereslettel rendelkezik. ♦ A gazdák az első naptól kezdve a többi tagország termelőivel azonos feltételekkel jelennek meg a piacon és vesznek részt a piaci intézkedésekben (gabona, marhahús, tejpor, vaj és bor), és részesülnek az export- és a vidékfejlesztési támogatásokban. Ugyanazokra a termékekre és teljesen azonos mértékű exporttámogatásban fognak részesedni, mint a francia, dán vagy holland gazdák és exportőrök. ♦ A csatlakozás előnye, hogy bekerülünk egy olyan közösségbe, amely már hosszabb ideje stabil gazdasági hátteret (kiegyensúlyozott gazdasági növekedés, pénzügyi helyzet és tőkeerő) és ezáltal egyenletesen növekvő életszínvonalat biztosít a lakosságnak, ezen belül az agrárnépességnek is. ♦ Javulnak az agrártermékek harmadik országbeli elhelyezésének lehetőségei, mivel a csatlakozás idején a termékegységre jutó exporttámogatási kulcsok az EU-ban feltételezhetően még mindig nagyobbak lesznek, mint a jelenlegi hazai támogatások. ♦ Jelentősen megnő a termőföld értéke, (fm) A szlovákiai mezőgazdasági és vidékfejlesztési előcsatlakozási aiaphoz eddig 117 projektum érkezett A SAPARD-program megtanít pályázni ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. A SAPARD előcsatlakozási program ideális lehetőség arra, hogy a társult országok agrártermelői megtanulják, az Európai Unióban miként kell kérvényezni, adminisztrálni a támogatásokat, hozzájárulásokat. A program beindításakor Brüsszel nem titkolta, hogy egyik legfőbb célja a tényleges támogatáson túl az volt, hogy begyakoroltassa és ezáltal megkönnyítse a strukturális alapokból az agrárágazatba szánt támogatások igény- bevételét. A szlovákiai SAPARDprogram meglehetősen lassan rajtolt. Ennek okát Simon Zsolt agrárminiszter abban látja, hogy több SAPARD-célkitűzést a korábbi agrártámogatási rendszer keresztezett. A termelőknek pedig köny- nyebb volt a szakminisztérium által folyósított támogatásokat igényelni és megkapni, mint megpályázni a SAPARD-pénzeket. „A duplicitásoknak vége” - jelentette ki több fórumon is az idei agrártámogatási rendszerre utalva a földművelésügyi miniszter, aki cseppet sem tart attól, hogy a számunkra előirányozott keretet nem tudnánk kimeríteni. Jó hír, hogy a STAR- bizottság azt javasolja az Európai Bizottságnak: tegye lehetővé, hogy a társult országok termelői az 2000. évi pénzügyi keretet - az eredetileg tervezettel ellentétben - ne 2003 végéig, hanem 2004 végéig használhassák fel (ez Szlovákia esetében 18,6 millió eurót tesz ki), a 2001-es pénzügyi keretet (18,980 millió euró) 2005 végéig, a 2002-es keretet (19,52 millió eurót) pedig 2006 végéig meríthessék. A szlovákiai SAPARD-iroda legfrissebb kimutatása szerint a hivatalba eddig 117 projektum érkezett be, ebből tizenkettőt formai vagy tartalmi hibák miatt elutasítottak. A világhálón és hozzáférhető adatok szerint a SAPARD-iroda eddig 70 projektumot kedvezően bírált el és már sor is került a kifizetési támogatásról szóló szerződések aláírására. Az első pénzátutalásra múlt év novemberében került sor. A megítélt támogatás átlagos nagysága 5,7 millió korona volt. Sajnálatos, hogy az eddig jóváhagyott projektumok között dél-szlovákiai kérvényező csak elvétve található. (gyor) A legfőbb agrártermékek árának alakulása BURGONYA TEHÉNTEJ Szlovákia EU Egyes agrártermékek felvásárlási árainak alakulása az európai uniós csatlakozás előtt és után. A legjelentősebb áremelés a cukorrépánál és a tejnél várható, a legnagyobb áresés pedig a burgonyánál, valamint a baromfik- nál és a sertéseknél. (Forrás: VÚEPP) Szlovák termelési kvóták és prémiumjogok Szántóföldi növények: 1 003 453 hektár Referenciahozam: 4,06 tonna/hektár Lencse: 1 215 hektár Durumbúza: 4 717 hektár Szárított takarmány: 13 100 tonna Cukor: 207 432 tonna (189 760 tonna az A kvótán és 17 672 tonna a B kvótán belül) Izocukor: 42 547 tonna (37 522 tonna az A és 5 025 tonna a B kvótán belül) Burgonyakeményítő: 729 tonna Len: 262 tonna Dohány: 1 715 tonna Feldolgozott paradicsom: 29 500 tonna Feldolgozott őszibarack: 147 tonna Tejkvóta: 1 013 316 tonna (A feldolgozói kvóta 990 810 tonna + közvetlen értékesítésre 22 506 tonna). Ezen túlmenően 2006-tól az évi tartalék további 27 472 tonna, amelyet a kvótamennyiség 100 százalékos kihasználtsága esetén kapunk. Szlovákia teljes tejkvótája tehát 2006-től 1 040 788 tonnára nőhet. Birkák 305 756 darab Anyajuhok és jerkék: 274 238 darab Anyakecskék: 30 600 darab Jövedelempótló kifizetés: 323 000 euró Vágómarha: Jövedelempótló kifizetés: 4 500 535 euró Vágási prémium: 266 903 darabra (ebből 204 062 felnőtt állat és 62 841 borjú) Rendkívüli prémium: 78 348 darabra Anyatehén: 28 080 darab Forrás: FöldművelésügyfMinisztérium
