Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-27 / 48. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 27. Közélet 5 Beszélgetés Kántor Zoltánnal, a kedvezménytörvényről összeállított, napokban megjelent könyv szerzőjével Megkerülhetetlen kisebbségek A napokban jelent meg a budapesti Teleki László Alapítvány gondozásában Kántor Zoltán szociológus könyve, melynek címe: A státustörvény. A 700 oldalas kötet tartalmazza a törvényt, a végrehajtó rendeleteket, a parlamenti vita részleteit, dokumentumokat, elemzéseket, a törvénnyel kapcsolatos publicisztikai írásokat. A szerzőt kérdeztük. MOLNÁR NORBERT Mitől ennyire érdekes a kedvezménytörvény, miért fogott bele a munkába? Kutatási területem a romániai magyar kisebbség, a romániai magyar elit; elméleti szinten pedig a nacionalizmus-elméletek, a nemzetpolitika és a kisebbségelméletek érdekelnek. A legizgalmasabb, hogy elméleti keretet találjak a kisebbségi kérdés értelmezéséhez, ezért minden olyan folyamatot elemezni próbálok, amely ilyen szempontból számottevő. Nemzetpolitikai szempontból az utóbbi időben a státustörvény volt a legfontosabb kérdés. Próbáltam értelmezni a történteket, s láttam, hogy nagyon mély a két nemzetkoncepcióról folyó vita: az úgynevezett kulturálisról és a politikairól. Bár én inkább úgy használnám, hogy a kulturális nemzet eszméjén alapuló politika a politikai nemzet eszméjén alapuló politika ellen. Gondoltam, jó lenne egy kötetbe gyűjteni a vitát, elsősorban kutatók és diákok számára. A politikát nem érdeklik az elméleti kérdések, inkább jogilag, technikailag teszi fel a kérdéseket. Kialakult egy hatalmas vita a magyarországi politikai pártok között, Magyarország és a szomszédos országok között, a határon túli magyar pártok is másként látták a kérdést, ezért úgy gondol» A legizgalmasabb, hogy elméleti keretet találjak a kisebbségi kérdés értelmezéséhez. tam, mindez egy kötetbe gyűjtve átfogó képet adhat a különböző nemzetpolitikai koncepciókról. Ilyen szempontból a státustörvény csak eszköz? Igen. Ön úgy beszél a státustörvényről, mintha Magyarország számára mérföldkő lenne. A státustörvény ugyanúgy mérföldkőnek tekinthető, mint az 1989-es változás vagy az alapszerződések, hiszen újítás volt, ugyanis a magyar Kántor Zoltán: „Úgy látom, hogy a szlovákiai magyarság számára is fontos a szimbolikus jelentőség.” (Somogyi Tibor felvétele) politika aktívan lépett föl. A Fidesz- kormány biztosan tudta, konfliktusok lesznek belőle, lehet, nem mérték föl kellőképpen, mekkorák. Ám ha előzetesen egyeztetnek a szomszédos államokkal, nem születik meg a státustörvény. A magyar politika egyszerűen előállt egy koncepcióval és végigvitte. A jelenlegi kormány viszont abban hibázott, hogy nem módosította időben a törvényt. Közvetlenül a kormány- váltás után - a Jürgens-jelentés előtt, vagy mindjárt a Jürgens- jelentés első verziója után - nem hozta összhangba a törvényt és a végrehajtási utasításokat. így nem adott volna támadási felületet. Mennyiben tartotta szem előtt a magyar állam a határon túli kisebbségek igényeit, pontosabban, mit lehet ebből a törvényből megvalósítani és mit nem? Lebontanám a kérdést. Először is, van a törvénynek egy szimbolikus vetülete, amely nagyon fontos. Gyakran járok Romániába és Jugoszláviába, ott vált számomra világossá, mennyire fontos ez még akkor is, ha több rétegnek gyakorlatilag semmilyen haszna sincs a törvényből. A választások után mindkét országban szinte katasztrófaként érzékelték a Fidesz vereségét. Nem azért, mert (Meszesek, hanem mert összekapcsolták a Fideszt a státustörvénnyel, fontos volt számukra, hogy a magyar állam valamit tesz értük. A mobilis, értelmiségi rétegnek igenis ad valamit a jogr szabály: a pedagógusok és a diákok előnyöket élveznek, fontos azoknak is, akik évente látogatóba jönnek Magyarországra, olcsóbban utazhatnak, ingyen járhatnak múzeumokba, bár nem biztos, hogy ez utóbbira ki vannak éhezve az emberek. Rétege_ válogatja. A törvény végrehajthatósága, gyakorlati jelentősége azonban Szlovákia esetében egyenlő a nullával. Mi értelme van, ha nem lehet végrehajtani? Úgy látom, hogy a szlovákiai magyarság számára is fontos a szimbolikus jelentőség, ám az is tény, hogy a szlovákiai magyarságnak talán kevésbé fontos a törvény, mint például a szerbiai számára, lévén, hogy ott a jövedelem jóval alacsonyabb, mint a magyar. Ha utólag okoskodunk, néhány hibát elkövetett az akkori magyar politikai elit. Ezt két dologban látom: nagyon sok kedvezményt nem a törvényben kellett volna megfogalmazni, hanem alacsonyabb szinten, rendeletekben. Másrészt, gyakorlati szempontból talán jobb lett volna különböző kedvezményeket nyújtani a különböző szomszédos országokban élő magyaroknak. Természetesen arra kevesen számítottak, legkevésbé a jelenlegi ma-, gyár kormány, hogy ősszel Dzurinda éppen itt, Budapesten fogja azt mondani, szó sem lehet a törvényről, és lenullázza a kedvezményeket. Most úgy látom, az utóbbi hetek fejleménye reményt ad a státustörvény számára, körvonalazódik egyfajta megegyezés Magyarország és az Európai Unió szervezetei közt, Günter Verheugen bővítési biztos, Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségi főbiztosa talán már enyhített álláspontján, valószínűleg a Jürgens-jelentés is enyhébb lesz. Ha megszületik az új törvény, amelyet talán elővéleményez a velencei bizottság vagy a kisebbségi főbiztos, olyan helyzet elé állítja a szomszédos országokat, elsősorban Szlovákiát, hogy már kénytelen lesz elfogadni. Meddig lesz érvényes a státustörvény? Ha a magyar politika bölcs, különválasztja a kulturális kedvezményeket, vagyis a szimbolikus vetületét a konkrét, más jellegű kedvezményektől. Mivel az EU alapokmánya nem engedi meg az állampolgárság szerinti megkülönböztetést, az érvényesség megváltozik az uniós taggá váló szomszéd országokban élő magyarokra. Ám Ukrajna nem számíthat EU-tagságra, a közeljövőben Szerbia sem, így az ott élő magyarok számára meg kell maradni a kedvezményeknek. Ön azt állítja, hogy a kisebbségi jogok fogalma rövidesen megváltozik az unióban. Az Európai Unió álláspontja a kisebbségekre vonatkozóan valószínűleg változni fog. Ebből a szempontból kulcsfontosságú a velencei bizottság javaslata, amelyben a határon túli kisebbséggel való törődés elvét elismeri, persze ajánl finomításokat, de az elv európai intézmény által kimondatott. Az európai politikusok kezdetben furcsán reagáltak a törvényre, mert védeni szerették volna az EU kisebbségvédel\\ Folytatni szeretném ' a dokumentumok, tanulmányok, publicisztikák és a kronoló- . . gia közlését. \\ mi rendszerét, amely komplex módon nem is létezik, de most már központi kérdéssé vált. Ez pozitívan hathat a kisebbségekre is, mert megkerülhetetlenek lettek. Hogy tényleg lesz-e változás a jogrendszerben, nem tudom, de a kisebbségeknek hivatkozási alap lehet a velencei bizottság jelentése. A státustörvény című könyv a 2002-es áprilisi magyarországi választásokig követi nyomon a kedvezménytörvény sorsát. Lesz folytatása, hiszen az igazi párharc csak most folyik körülötte? Folytatni szeretném a dokumentumok, tanulmányok, publicisztikák és a kronológia közlését, gyűjtöm az anyagokat. Azt hiszem, Magyarország EU-csadakozásáig ezeknek a dolgoknak meg kell oldódniuk. Valószínűleg akkor zárnám a kötetet. Csaknem háromszáz szlovákiai érdeklődő juthat jól fizető álláshoz Brüsszelben Tizenhétszeres túljelentkezés ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Brüsszel/Pozsony. Csaknem négyezer fővel bővíti apparátusát az Európai Unió a tíz újonnan csatlakozó ország belépése okán. A következő hét évben Szlovákiából 279 jelentkezőnek nyílik módja, hogy Brüsz- szelben, Luxembourgban vagy Strasbourgban dolgozzon az EU valamelyik hivatalában, havi 85-650 ezer koronás fizetésért. A pályázat feltétele volt a magas szintű angol- nyelv-tudás, de előnynek számít valamelyik tagjelölt állam nyelvének ismerete. A szerződések minden esetben meghatározott időre szólnak. Az Európai Bizottságnak az eddiginél 3-4 ezer szakértővel többre lesz szüksége, ezek közül jó néhány poszt jut a szlovákiai pályázóknak is. Január 10-én járt- le a pályázati határidő, ameddig a volt keleti blokk országaiból európai bizottsági posztokra jelentkezhettek az érdeklődők. Eddig az időpontig 21 ezernél is több érvényes pályázat érkezett Brüsszelbe, Szlovákiából 5700-an jutottak át az első rostán. Akik az EU-nak tetsző szakmai életrajzot küldtek be, azokkal előbb e-mailen veszik fel a kapcsolatot, majd személyes meghallgatásra hívja őket valamelyik uniós hivatal. Áz euro- pa.eu.int/epso/ internetes oldalon a napokban közzétették a továbbjutók listáját, itt további részletek is olvashatók az álláslehetőségekről. A Financial Times értesülései szerint a brüsszeli hivatalokban a legalacsonyabb havi fizetés 88 ezer koronának felel meg, de a legmagasabb posztokon akár 647 ezer szlovák koronának megfelelő összeg is szerepelhet a fizetési szalagon. Á brüsszeli káderpolitikát felügyelő Guy van Biesen a BBC-nek nyilatkozva ennél jóval alacsonyabb maximális bérről beszélt, szerinte „mindössze” 168 ezer koronát hozhai a kelet-európai jelentkezők konyhájára a legjobban fizető uniós állás. Értesüléseink szerint a jelenleg Brüsszelben működő szlovákiai EU- misszió létszámát is jelentősen növelik a következő hónapokban, hiszen az eddiginél sokkal több szakértőre és adminisztratív munkaerőre lesz szükség az ország csatlakozásáig és természetesen azután is. Ha valakit érdekel az Európai Unióval kapcsolatos munkakör, Szlovákiában is elhelyezkedhet a kormány- hivatal vagy valamelyik minisztérium kötelékében. Szeles István, a köztisztviselői hivatal alelnöke lapunknak elmondta, szeptemberig 800, jövőre pedig további 700 új munkakör betöltésére keresnek alkalmas jelölteket. A legjobbakat a legalkalmasabbak közül címet viselő pályázatra körülbelül hétszázan jelentkeztek, közülük eddig 15-öt választottak ki. Szeles István az Új Szónak megerősítette, az EU bővítése folytán létrejövő hazai államigazgatási posztokon a brüsszeli kereseti ’ehetőségek töredékéért, havi 10-20 ezer koronás fizetésért dolgozhatnak a sikeres pályázók, (jéel) Kampányköltségek Ki sokat, ki keveset Pozsony. Egyedül az Új Polgári Szövetség (ANO) lépte túl - mintegy 940 ezer koronával - a választási kampányra megszabott kiadások pártonkénti 12 millió koronás felső határt, áll a parlament által tegnap tudomásul vett jelentésben. Az ANO ezért az összeg dupláját fizette be a pénzügyminisztérium számlájára. Büntetést fizetett az SDKÚ is, jelentését ugyanis nem a megszabott határidőn belül küldte el, ez 200 ezer koronájába került a pártnak. Rajta kívül további hét párt teljesítette késve törvényszabta kötelességét, mivel azonban parlamenten kívüli erőkről van szó, a pénzügyminisztérium elengedte büntetésüket. A választásokon szereplő 26 párt összesen 86 millió koronát fordított a kampányra, a parlamentbe jutottak közül a legkeve sebbet a KSS költötte, alig több mint 400 ezer koronát, a kommunistákat a KDH követi 5,8 millió és az MKP 6,4 millió koronával, (lpj) hHmHÍí röviden flHHHHI Van még mit tenni a csatlakozásig Pozsony. A kormány számára a legfőbb külpolitikai cél jelenleg a sikeres EU- és NATO-csaÜakozás. Az Európai Bizottság tavalyi országértékeléséből kiindulva Szlovákiának az EU-csatlakozásig 106 feladatot kell teljesítenie, jelentette be tegnap a parlamentben Eduard Kukán. A külügyminiszter elmondta, ha nem fogadjuk el időben az összes szükséges törvénymódosítást, normát, az EU az ország csadakozása után több területre is kiterjesztheti az átmeneti időszakot. (TASR) Jövőre már nincs járási hivatal Pozsony. A kabinet tegnapi ülésén jóváhagyta, hogy 2004. január 1-től megszűnnek a járási hivatalok. Viktor Niznansky közigazgatási kormánymegbízott szerint ezután a kerületi hivatalok sem maradnak meg eddigi formájukban, mert feladataik nagy része megszűnik. (SITA) Újra előkerült Michal Kovác ügye Pozsony. A Legfelsőbb Bíróság tegnapi döntése alapján a Pozsonyi Kerületi Bíróságnak kell újratárgyalnia Michal Kovác lejáratásának ügyét. A vád szerint az exállamfő ellen 1995-ben lejárató kampányt kellett volna indítani, melyet a HZDS rendelt meg és a titkosszolgálat irányított volna. Ivan Lexa mellett a szolgálat több volt munkatársa ellen is vádemelési javaslatot tett a rendőrség. A bíróságok korábban egymás között tologatták az ügyet. (TASR) Második olvasatban a lehallgatási törvény Pozsony. Előzetes bírói engedély nélkül nem lehet majd lehallgatni senkit sem. Az ANO törvénymódosító beadványát a parlament tegnap a második olvasatba utalta. Ján Drgonec, a javaslat beterjesztője szerint az eddigi szabályozás átláthatatlan, sőt megkerülhető. Az új javaslat szerint szigorúbb lenne az adatkezelés, a belügy- és a védelmi miniszter, valamint a titkosszolgálat főnöke pontos listát vezetne a kérvényezett lehallgatásokról, a titkosszolgálatokat felügyelő bizottság folyamatosan ellenőrizné, megtartják-e a törvényt. (SITA) Koalíciós Tanács: lehallgatások, magyar egyetem Válaszokat várt az MKP ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Maffiamódszer a Badz- gon-féle lehallgatási ügy, ezért no comment - mondta Mikulás Dzurinda miniszterelnök nemcsak az újságíróknak, hanem politikai partnereinek is a Koalíciós Tanács kedd esti ülésén. A Magyar Koalíció Pártja ennél bővebb magyarázatot várt a kormányfőtől, ám a feltett kérdésekre nem kapott választ. A magyar párt nem helyesli, ahogyan Dzurinda a botrányt kommentálja, mert súlyos ügyről van szó, melyre magyarázatot adhatna, mondta tegnap Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője. Az Új Polgári Szövetség is elégedetlen a miniszterelnök magatartásával. Dzurinda többszöri firtatásra a no commenten kívül végül Jaroslav Spisiak bűnügyi főigazgató szavait idézte: „Ha nyilvánosságra kerülnek olyan, törvényes lehallgatással szerzett információk, melyek segítségével súlyos korrupciós ügyeket lehet tisztázni és leleplezni, akkor az ilyen értesülések közzététele az egész nyomozást tönkreteszi. Ez vüágos. És valakinek érdekében áll, hogy ne folytassunk ilyen tevékenységet.” Vladimír Palkó belügyminiszter kétoldalas írásos javaslatot tett a lehallgatással összefüggő gondok megoldására, az MKP és az ANO szerint azonban ez nem orvosolja a jelenlegi kaotikus állapotot. „Palkó csak a belügyben javasol bizonyos változtatásokat, ezért az MKP továbbra is ragaszkodik saját elképzeléséhez, amelyet kedden ismertettünk partnereinkkel. Főleg az SDKÚ és a KDH vezetői reagáltak furcsán. Hiányzik a politikai akarat, mindenesetre hamarosan írásban is előterjesztjük elképzelésünket” - mondta Bárdos, aki nem zárta ki, hogy a kormánypártok támogatása nélkül is kidolgozzák törvénytervezetüket. A magyar párt központi hivatalt hozna létre, és kizárólag csak az végezhetné a lehallgatásokat. A hivatalban az StB egykori alkalmazottai nem dolgozhatnának. Pavol Rusko ANO- elnök ezt nem tartja rossz ötletnek. Köteles László, a titkosszolgálatot ellenőrző bizottság tagja elmondta: az MKP első olvasatban támogatja az ANO lehallgatásokkal kapcsolatos, már a parlamentben levő törvény- tervezetét, majd négy kiegészítő indítvánnyal szeretné szigorítani a javaslatot. Bárdos lapunknak elárulta: a Koalíciós Tanács megegyezett a nyelvi charta alkalmazásával ösz- szefüggő kilenc jogszabály - köztük a kisebbségi nyelvhasználati, a községek megnevezéséről, az oktatási, a fogyasztóvédelmi, a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvény - módosításában. Ezeket Csáky Pál miniszterelnök-helyettes hamarosan a kormány elé terjeszti. A nyelvi charta egyébként a külügyminisztérium hatáskörébe tartozik, és Bárdos bízik benne: a koalíciós megállapodás után nem ismétlődik meg, ami a magyar egyetemmel kapcsolatban történt. Dzurinda ugyanis azzal magyarázta az intézménnyel összefüggő dokumentumok megtárgyalásának halogatását, hogy előterjesztésük nem Csáky, hanem az oktatásügyi miniszter hatáskörébe tartozik. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, az MKP alelnöke tegnap elárulta: tíz napon belül továbbítja az általa előkészített, hetek óta előterjesztésre váró dokumentumok között „vesztegelő” anyagot az oktatási miniszternek, aki majd ismerteti a koalícióval. Dzurinda megjegyzésére, hogy az egyetem nem tartozik a hatáskörébe, Csáky ezt válaszolta: „A kisebbségi ügyekért felelek, és ezt az ösz- szes kormánytagnak szem előtt kell tartania.” (sz-a) A gyógyszergyártók az egészségügyi törvényről Veszélyes kísérletezés ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Veszélyes kísérletnek tartja az egészségügyi ellátásról szóló törvény tervezett módosítását a Szlovákiai Gyógyszergyártók Szövetsége. „A beteg által fizetendő, kötött gyógyszerár-kiegészítés bevezetése kiszámíthatatlan következményekkel járhat, még egy országban sem próbálták ki - mondta Edita Baránková, a szervezet titkára. - A törvénymódosítás élőké szítetlen, nem készültek tanulmányok, melyek kimutatták volna a javaslat ezen részének a lakosságra és a gyártókra gyakorolt hatását.” A gyártók kifogásolják azt is, hogy alig egy hónappal a törvény tervezett életbe lépése előtt még nem készültek el a végrehajtási rendelkezések, nem tudják milyen módon folynak majd a gyógyszerártárgyalások. Rudolf Zajac egészségügyi miniszter kitart eddigi elképzelése mellett, szerinte a jelenlegi rendszer évente 2 milliárd korona veszteséget termel. Lapunk mformációi szerint az egészség- ügyi ellátásról szóló törvény mótio sításáról csak jövő kedden kezd tárgyalni a parlament. (1. p. j.)
