Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-26 / 47. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 26. Külföld Nem akarja megsemmisíteni az ENSZ-ellenőrök által kifogásolt rakétákat az iraki elnök - az Öbölbe tart az ötödik amerikai anyahajó Szaddám tévépárbajra hívta Busht Washington/Bagdad/Kuvait- város. Ha Szaddám a BT újabb határozata nyomán sem sze­reli le tömegpusztító fegyvere­it, csak azzal kerülheti el a há­borút, ha száműzetésbe vonul - mondta az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadó­ja. Maga az iraki elnök közöl­te: az asz-Szamúd-2 rakétákat nem szerelik le, később ezt a bejelentést egyik tanácsadója megpróbálta szépíteni. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Condoleezza Rice amerikai nem­zetbiztonsági tanácsadója mind­azonáltal csak kevéssé tarja való­színűnek azt a végkifejletet, amely Szaddám Húszéin emigrálásával zárulna. Eközben Szaddám azt kö­zölte a CBS amerikai tévétársaság­gal, hogy nem áll szándékában megsemmisíteni az asz-Szamúd-2 rakétákat, miként azt az ENSZ kö­vetelte tőle, s amit Hans Blix főel­lenőr szerint március 1-ig meg kell kezdeni. Dan Rather, a CBS News újságírója, aki interjút készített az iraki elnökkel, elmondta: Szaddám tagadta, hogy a rakéták birtoklásá­val Irak megsértené a vonatkozó ENSZ-határozatokat. Az iraki elnök elmondta azt is, hogy nem áll szán­dékában sem megsemmisíteni a ra­kétákat, sem kötelezettséget vállal­ni azok megsemmisítésére. Szad­dám Húszéin ugyanakkor élő nem­zetközi televíziós vitára hívta ki Ge­orge Bush amerikai elnököt az iraki válsággal kapcsolatban. Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivője a Reuters szerint elutasította a televí­ziós vitára vonatkozó ajánlatot, mondván hogy az „nem komoly nyilatkozat”. Figyelemre méltónak tartotta viszont az interjú azon ré­szét, amelyben Szaddám Húszéin elutasította az asz-Szamúd-2 raké­ták megsemmisítését. Ez egy újabb és aggasztó bizonyíték arra, hogy olyan fegyverek birtokában van, amelyekről nem adott számot, vagy nem semmisítette meg őket” - fej­tegette a szóvivő. Ezután nyilatkoz­ta azt Amer al-Szaadi tábornok, az iraki elnök tanácsadója, hogy Bag­dad mérlegeli az ENSZ ellenőrei ál­tal kifogásolt al-Szamúd rakéták megsemmisítését. Később úgy fo­galmazott, hogy az ominózus raké­Nem kell a rokoni segítség Szuleimánija. Az Irakban élő türkmén kisebbség képviselői nem tartják szükségesnek, hogy Törökország katonai erővel lépjen fel a védelmükben. Ifran Kirkukli, az iraki Türkmén Néppárt vezetője sze­rint Törökország beavatkozása csak tovább bonyolítaná a világpoliti­kai helyzetet. Kirkukli azokra a törökországi elképzelésekre reagált, amelyek szerint az Irak elleni amerikai támadás esetén Ankara is te­lepítene csapatokat Észak-Irakba, hogy megvédelmezze az ott élő, török nyelvű türkmén kisebbséget, és megakadályozza egy független kurd állam megalapítását. A türkmének képviselője kiegyensúlyo­zottnak minősítette népcsoportjának a kurdokhoz főződő viszonyát, és visszautasította azokat a törökországi vádakat, amelyek szerint megsértenék az észak-iraki türkmének jogait. (MTI) A vasúti sínekhez láncolták magukat tegnap olasz békeaktivisták Cascina mellett, hogy megakadályozzák több szerelvény bejutását a közeli amerikai katonai bázisra. A tiltakozó akciónak rohamrendőrök vetettek véget. (TAS R/AP-fel vétel) ták megsemmisítése „még megfon­tolás tárgyát képezi”. Kuvait belügyminisztere tegnap az­zal vádolta Szaddám Húszéin iraki államfőt, hogy terrorista akciókat támogat Kuvaitban, ahol egy sor merényletet követtek el amerikaiak ellen. Mohamed Háled al-Aszad asz- Szabah, amikor az erőszakcselek­ményekkel vádolt kuvaiti muzul­mán radikálisokról kérdezték, kije­lentette: „Az iraki'rezsimről van szó. Szaddám most több terrorizmust, terrorakciót sürget Kuvaitban.” Újabb, immár az ötödik repülőgép­hordozó csadakozik az amerikai ha­ditengerészet Irak közelében felfej­lődött közel száz flottaegységéhez. A Pentagon szerint a Kitty Hawk Ja­pán térségéből már az Ománi-öböl- be érkezett, s a napokban áthalad a Hormuzi-szoroson. A Kitty Hawk re­pülőgépeinek bombázási hatósuga­ra attól kezdve már eléri Irakot, épp­úgy, mint a térségben lévő két másik repülőgép-hordozó, az Abraham Lincoln és a Constellation repülői­nek hatósugara. A Földközi-tenger keleti medencéjében tartózkodik két további repülőgép-hordozó, a Theo­dore Roosevelt és a Harry Truman, amelyek ebből a térségből szintén csapást tudnak mérni Irakra. A Per­zsa-öbölben kétéltű partraszálh'tó hajók várakoznak tengerészgyalo­gosokkal, helikopterekkel, könnyű és nehéz harckocsikkal megrakod­va. Összesen 210 ezer katonát szállí­tottak az amerikaiak az Irakot körül­vevő térségekbe. Közülük 98 ezren Kuvaitban állomásoznak, 41 ezren a Perzsa-öbölben lévő hajókon, 23 ez­ren pedig a Földközi-tengeren felfej­lődött hadihajókon váqák az irald válság végkifejletét. Ciprusi egység Washington szerint Iraknak viselnie kell a következményeket, amiért tartósan szembeszegül az ENSZ akaratával Két határozattervezet a Biztonsági Tanács asztalán Csaknem lehetetlen Athén/Ankara/Nicosia. Kosztasz Szimitisz görög kormányfő szerint Ciprus valószínűleg anélkül lép be az EU-ba, hogy véget érne a sziget- ország. Kofi Annan ENSZ-főtitkár előzőleg úgy nyilatkozott, hogy a vi­lágszervezet esetleg egy héttel kitol­hatja a február 28-i határidőt, ameddig a ciprusi törököknek és gö­rögöknek alkut kellene kötniük az ország egyesítéséről. Ugyanakkor hozzátette: az egyhetes hosszabbí­tás a maximum, amit az ENSZ haj­landó elfogadni. Viszont a görög kormány nyilatkozata szerint arra is alig létezik esély, hogy március végé­ig létrejöjjön ilyen egyezmény. Rauf Denktas, a török ciprióták vezetője a sajtónak nyilatkozva világosan kife­jezte elégedetlenségét az ENSZ-ter- vezet felülvizsgált változatával. Úgy ítélte meg, hogy a tervezett változta­tások „ajándékot kínálnak a görö­göknek és csak apró semmiségeket nekünk”. London közölte: esetleg hajlandó lemondani a Ciprus déli ré­szén lévő két támaszpontjának je­lentős részéről, ha ezzel segítheti a görög és török ciprióták februári megegyezését. (MTI) Szerbia-Montenegró Közös parlament Belgrád. A szerbiai és a monteneg­rói köztársasági parlament megvá­lasztotta Szerbia-Montenegró közös törvényhozásának képviselőit. Az ál­lamközösség 126 fős törvényhozásá­ba Szerbia 91, Montenegró 35 képvi­selőt delegált. Mind a szerbiai, mind a montenegrói parlament nagy többséggel szavazta meg saját képvi­selőinek listáját. A közös képviselő­ket a két köztársasági, illetve a jugo­szláv parlament két házából delegál­ták, a montenegrói törvényhozás az októberi parlamenti választáson használt teljes pártlistáról választha­tott közös képviselőket. (MTI) MTI-DOKUMENTUMOK New York. Két határozattervezet került hétfőn a Biztonsági Tanács asztalára. Az USA, Nagy-Britannia és Spanyolország által benyújtott tervezet szerint Irak megszegi a BT 1441-es határozatát. Ezzel szemben a német-francia-orosz javaslat sze­rint még van lehetőség a békés meg­oldásra. Az alábbiakban a két doku­mentumot ismertetjük. Az amerikai-brit-spanyol tervezet emlékeztet a BT-ben e tárgyban az 1990. és 2002. évben hozott összes határozatra, megállapítja: a BT 1441-es határozata, miközben ki­mondta, hogy Irak nem teljesítette maradéktalanul kötelezettségeit, egy végső lehetőséget adott számá­ra, hogy végrehajtsa a megfelelő ha­tározatokból rá háruló leszerelési kötelezettségeket.- Emlékeztetve rá, hogy 1441-es ha­tározatában a Tanács kimondta, mi­KOKES JÁNOS Prága. Néhány nappal a cseh el­nökválasztás előtt botrány robbant ki a kormánykoalíció közös állam­főjelöltjével kapcsolatban. Kide­rült, hogy Jan Sokol édesapja a II. világháború idején az akkori cseh- morva hatóságoktól állami kitünte­tést kapott a németekkel való együttműködésért, illetve a biro- dalmi eszme terjesztéséért Csehor­szágban. „Apám a háború alatt megkapta a Szent-venceli Sas ér­demrendet” - nyilatkozta a Právó- nak és a Hospodárské Novinynek Sokol. Ez utóbbi lap szerint Sokol maga hozta nyilvánosságra a tényt, miután a kommunisták jelezték, hogy ismerik családja múltját. Mi- loslav Ransdorf, a KSCM alelnöke vasárnap a Prima kereskedelmi te­levízióban ugyanis kijelentette: meg kell vizsgálni, hogy Sokol né­metbarát kijelentései nincsenek-e szerint Irak részéről kötelezettségei újabb súlyos megsértését jelentené, ha a határozat alapján elkészítendő nyilatkozatából fontos elemek kima­radnának vagy abba hamis állítások kerülnének be;- Megállapítva, hogy az 1441-es ha­tározatban a Tanács rámutatott: több ízben figyelmeztette Irakot ar­ra, hogy kötelezettségeinek folya­matos megszegése súlyos következ­ményekkel jár;- Megállapítva, hogy Irak az 1441- es határozat teljesítése során olyan nyilatkozatot terjesztett elő, amely hamis állításokat tartalmaz és fon­tos tényeket eltitkol, továbbá nem volt hajlandó közreműködni a ha­tározat maradéktalan végrehajtá­sában;- Felismerve, hogy Irak a nemzetkö­zi békét és biztonságot fenyegeti az­zal, hogy nem engedelmeskedik a Tanács határozatainak, valamint a tömegpusztító fegyverek és a nagy összefüggésben családi hátterével. Bár ez a vasárnapi kijelentés nem keltett feltűnést, Sokol hétfőn ön­szántából tájékoztatott két prágai szerkesztőséget, hogy a hír az ő sa­ját megfogalmazásában, s ne más­tól kapjon nyilvánosságot. Sokol apja a II. világháború idején a prá­gai iparművészeti iskola rektora volt, s németbarát állásfoglalásai­val elérte, hogy az iskolát a náci ha­tóságok nem zárták be. „Több száz fiatal így tanulni tudott ahelyett, hogy a frontra vitték volna őket” - minősítette apja munkáját Sokol, aki a hetvenes években aláírta a Charta ‘77 emberi jogi felhívást és jelenleg a Károly Egyetem profesz- szora, dékánja. Mint mondta, apja háború alatti tevékenységét a kom­munista hatóságok is vizsgálták, de állítólag nem találtak semmi kivet­nivalót, büntetendőt. Sokol 1995- ben aláírta a cseh-német megbéké­lést sürgető értelmiségi felhívást is, hatótávolságú rakéták elterjesztésé­re vonatkozó tilalomnak,- Azzal a szándékkal, hogy biztosít­sa határozatai maradéktalan végre­hajtását és helyreállítsa a térségben a nemzetközi békét és biztonságot;- Határozatában (a BT) kimondja, hogy Irak nem élt az 1441-es határo­zat által biztosított utolsó lehetőség­gel, valamint azt, hogy továbbra is napirenden tartja a kérdést. A másik, a francia-német-orosz me­morandum megerősíti e három or­szágnak azt az álláspontját, hogy a katonai megoldás csak végső eszköz lehet az iraki kérdésben. A dokumen­tum leszögezi, hogy egyelőre nincse­nek együtt az erő alkalmazásának feltételei. „Iraknak meg kell válnia tö­megpusztító fegyvereitől, és teljes mértékben, aktívan együtt kell mű­ködnie az ellenőrökkel” - olvasható a dokumentumban, amely egyebek között megállapítja: Irak tömegpusz­tító fegyvereinek ellenőrizhető lesze­s korábban nyíltan bírálta a szudé- tanémetek kitelepítését a II. világ­háború utáni Csehszlovákiából. „A családi háttér elemzése rasszista elv, amelyet Hitler a nürnbergi tör­vényekben alkalmazott a zsidók el­len. Később a káderezők is használ­ták, de remélem, hogy ez a kor már mögöttünk van” - jelentette ki Sokol, aki a szociáldemokratákból, kereszténydemokratákból és libe­rálisokból álló hármas kormányko­alíció államfőjelöltje. Bár hivatalo­san mindhárom párt támogatja, a sajtó szerint több szociáldemokrata honatya pénteken mégsem fogja megszavazni. A pénteki államfővá­lasztás ezért igen érdekes lesz, az azonban nem biztos, hogy eredmé­nyes is. Az első hivatalos jelölt Václav Klaus exkormányfő a Polgá­ri Demokratikus Párt (ODS) tiszte­letbeli elnöke volt. Sokolt csak teg­nap jelölték hivatalosan, miután még találkozott a képviselőcsopor­relése a nemzetközi közösség közös célja. Ennek eléréséhez meg kell őriz­ni a BT egységét, és erősíteni kell az Irakra gyakorolt nyomást. A békés rendezés érdekében elegendő időt és eszközt kell adni az ellenőröknek, de az ellenőrzések nem tarthatnak a végtelenségig. A dokumentum szá­mos konkrét javaslatot tesz, három csoportba osztva ezeket:- Világos cselekvési tervet kell készí­teni a további ellenőrzésekhez, fon­tosság szerint rangsorolva a végre­hajtandó feladatokat.- Időrendet kell felállítani az ellen­őrzésekre és az adatok kiértékelésé­re; az ellenőrök vezetői háromhe­tente tegyenek jelentést a munka haladásáról.- Fokozni kell az ellenőrzéseket az ellenőrök létszámának növelésével, a légi megfigyelés erősítésével, a be­gyűjtött információk feldolgozásá­nak gyorsításával és a közúti ellen­őrzések szigorításával. tokkal. Hozzáférhető információk szerint a pénteki, immár harmadik elnökválasztáson Klauson és Soko- lon kívül nem lesz több jelölt. Mi­roslav Grebenícek, a kommunista párt elnöke a Sokol-üggyel össze­függésben ugyan kijelentette, hogy „a fiúk semmiképpen sem lehetnek felelősek apáik tetteiért”, de pártja képviselői és szenátorai számára ennek ellenére Sokol személye el­fogadhatatlan. Néhány kommunis­ta honatya azt is jelezte, hogy eset­leg Klaust fogja támogatni az el­nökválasztáson. A jelenlegi hatósá­gok ugyanakkor már évek óta vizs­gálják a kommunista pártelnök ap­jának, Alois Grebeníceknek a múlt­ját. Azzal vádolják, hogy az ötvenes években a kommunista titkosrend­őrség tagjaként kínozta a letartóz­tatottakat. Id. Grebenícek a váda­kat tagadja, s azt állítja egyedül azért üldözik, mert fia az egyre erő­sebb kommunista párt vezetője. Jan Sokol apja németbarát kitüntetést kapott a háború alatt - a kommunisták inkább Klausra szavaznak Botrány az újabb cseh elnökválasztás előtt Merényletek Caracasban Caracas. Robbanás történt Caracasban, Spanyolország venezuelai nagykövetségének és Kolumbia konzulátusának épülete mellett tegnapra vir­radóra. A robbantások csak anyagi kárt okoztak, robban­tásokért egy eddig ismeretlen szervezet vállalta a felelőssé­get. Egy városi tisztségviselő elmondta, hogy a spanyol nagykövetségen talált nyo­mok egyikén egy eddig isme­retien szervezet neve találha­tó, ilyen formán: Bolívári Fel- szabadítási Erő - Simon Bolivar Koordináció. (MTI) Célpontok a diplomaták Wellington. Új-Zéland rend­őrsége nyomozást indított fe­nyegető hangú, illetve mérget tartalmazó levelek ügyében, amelyeknek címzettjei diplo­máciai missziók és egy napi­lap szerkesztősége voltak. Az azonos szövegű, fenyegető üzenetek, amelyet a feladók az amerikai nagykövetségnek, Nagy-Britannia és Ausztrália főbiztosának, valamint az aucklandi New Zealand Herald szerkesztőségének cí­meztek, fennakadtak a posta szűrőjén. Mind a négy levél por alakú anyagot is tartalma­zott. Vegyelemzés kiderítette, hogy az egyik borítékban kis mennyiségű cián volt. A leve­lek írója azzal fenyegetőzik, ha eszkalálódik a helyzet Irak­ban, az terrorista akciókat eredményezhet. (MTI) Riadókészültség rakéta miatt Szöul. Észak-koreai rakéta csapódott hétfőn a Japán ten­ger nemzetközi vizeibe; a ra­kéta észlelésekor riadóké­szültséget rendeltek el a dél­koreai hadsereg több egységé­nél. Később kiderült, Phenjan „szokásos, menetrend szerin- i ti” rakétakísérletet hajtott vegre. Az esetnek az ad külö­nös súlyt, hogy akkor történt, amikor számos magas rangú külföldi politikus - többek kö­zött Colin Powell amerikai külügyminiszter - érkezett Szöulba, az új dél-koreai el­nök beiktatási ünnepségére. Ro Mo Hjun, Dél-Korea új, 56 éves államfője tegnap le is tet­te a hivatali esküt. (MTI) Ro Mo Hjun ünnepélyen kije­lentette: legfontosabb felada­tának a Koreai-félsziget békéjé­nek megőrzését tekinti (Reuters) Robbanás két kínai egyetemen Peking. Összesen kilencen sé­rültek meg a Peking két egye­temén tegnap a déli órákban bekövetkezett robbanások­ban. A pekingi egyetemen a konyhában történt a robba­nás. Itt hárman sérültek meg könnyebben. A közelben lévő Csinghua egyetemen az okta­tók éttermében következett be a detonáció. Hat tanárt kellett nem súlyos lábsérülésekkel kórházba szállítani. Az Új Kí­na jelentése szerint a robba­nás után erős puskaporszag terjengett az étteremben. A rendőrök házilag készült po­kolgépekre gyanakodnak, (k)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents