Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-04 / 28. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 4. Közélet 5 A menekülttáboroknak otthont adó települések 1200-1600 koronás éves támogatásra számíthatnak 1-1 ágy után Egyszerűsödik a kitoloncolás Január elsején életbe lépett az új menekültügyi törvény, mely az európai jogszabályoknak megfelelően határozza meg a menekültstátusért folyamodók jogait, lehetőségeit. A változásokról, a menekülttáborok körüli problémákról Bemard Priecelt, a menekültügyi hivatal igazgatóját kérdeztük. LAJOS P. JÁNOS Miért volt szükség új törvény elfogadására? Az új szabályozás az EU-csatla- kozási tárgyalások eredményeképpen született meg. Szlovákiának - a többi csaüakozásra váró államhoz hasonlóan - változtatnia kellett az eddigi szabályozáson, ezen a területen is közelítenie kellett az európai normákhoz. A tárgyalások során kifogásolták, hogy az eddigi törvény nem volt összhangban az emberi és szabadságjogokkal és a menekültekről szóló genfi konvencióval. Korlátozta a hozzánk érkező külföldiek jogát, nem folyamodhattak bármikor menekültstátusért Szlovákia területén. Felrótták Szlovákiának azt is, hogy a menekültjogi státus elutasítása esetén benyújtott fellebbezésük ügyében nem független bíróság, hanem az államapparátus egy magasabb szintű szerve, a miniszter döntött. A törvény ezen is változtat: az a menekült, aki elégedetlen az első fokú döntéssel, már bírósághoz fellebbezhet. Tehát az új szabályozás a menedékjogért folyamodóknak kedvez? Inkább azt mondanám, hogy áttekinthetőbbé, egyértelműbbé vált a törvény. A kérvényezők szempontjából már az is előny, hogy az elbírálási folyamatban a szubjektív döntés lehetősége minimálisra csökkent. Az első ránézésre azt is mondhatnánk, hogy az előzőnél liberálisabb törvény született, mivel teljes mértékben figyelembe veszi az emberi és szabadságjogokat. Viszont az állampolgárok szempontjából elmondható, hogy a menekültügyi hivatal nem jótékonysági szervezet; azért létesítették, hogy biztosítsa az állampolgárok védelmét és egyben megvalósítsa a nemzetközi szerződésekben Szlovákia által vállalt kötelezettségeket. Ez azt jelenti, hogy olyan elemeket is tartalmaz, melyek meggátolják a visszaélést a törvénnyel. Ebben is követjük az európai gyakorlatot, » Követjük az európai gyakorlatot, hiszen például Anglia is most szigorította a mene- , kültügyi törvényeit. N> hiszen például Anglia is most szigorította a menekültügyi törvényeit. Nálunk is egyszerűbbé válik a menekültek kitoloncolása biztonságos országokba. Ez azt jelenti, hogy azokat például, akik Magyarországról érkeztek hozzánk, minden további nélkül vissza lehet küldeni Magyarországra, bárhonnan szár- maznakis? A közeljövőben két új menekülttábor is nyílik a keleti országrészben (Somogyi Tibor felvétele) Igen. Ehhez természetesen bizonyítani kell, hogy onnan érkeztek, de ez már a rendőri szervek feladata, nekik kell elegendő bizonyítékot szerezniük, hogy ez igazolható legyen. És ha az illetőt a nyugati országhatár közelében fogták el? Mindegy hol fogták el, ha az illető például csak románul beszél, akkor nehezen állíthatja, hogy máshonnan jött. Mivel Románia biztonságos országnak számít, az illetőt visszatoloncolhatjuk, menedékjogi kérelmét automatikusan elutasítjuk. Ez a múltban nem volt ilyen egyszerű, jóval hosszabb folyamat után lehetett csak kiutasítani az országból. De más esetben is szigorúbb a törvény: visszautasíthatjuk a kérelmet akkor is, ha nyilvánvalóan megalapozatlan. Ezt a pontot alkalmazhatjuk például abban az esetben is, ha a kérvényező hamis adatokat tüntet fel vagy hamis igazolványokat használ. A kérdéskör másik része a menekülttáborok, melyekből egyre több van. Meglepő, hogy szinte valamennyi Szlovákia nyugati részén, pedig a legtöbb menekült Ukrajnából érkezik. Miért? Ez tévhit, a legtöbb menekült ugyanis nem a keleti határon át érkezik hozzánk, hanem Magyarországról, és a Párkány-Pozsony közti határszakaszon lépi át az országhatárt. Ezért vannak az eddigi menekülttáborok a nyugati országrészben. Azonban EU-taggá válásunkat követően a keleti országhatár lesz a „legforgalmasabb”, ezért a közeljövőben két menekülttábort is nyitunk a keleti országrészben. Egyiket szinte közvetlenül a szlovák-ukrán határon, a másikat Közép- és Kelet-Szlovákia határán. Ezeknek a táboroknak a létesítésekor gyakori kifogás, hogy a hivatal nem egyeztet a leendő tábor környékének lakóival. Ön ezt hogy látja? Amikor aktuálissá válik, mindig értesítjük a helybelieket szándékunkról. Sajnos a nagypolitika, Szlovákia nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinek megvalósítása gyakran nincs ínyére a helybelieknek. Mindegy, hogy a menekülteket vagy például a környezetvédelmet nézzük. De a megvalósítást másként is meg lehetne oldani, jobban odafigyelve a helybeliek érzékenységére. Esetleg kárpótolni is lehetne őket. A hivatal igazgatójaként nekem is érdekem, hogy a táborok létesítése minél könnyebben, problémák nélkül menjen, mivel a felmerülő gondokat nekem kell megoldanom. Az egyik legnagyobb probléma, a lakosság még nem szokta meg, hogy Szlovákiában menekültek, idegenek is élnek, nem tudjuk ezt a tényt elfogadni. Pedig a számuk csak nőni fog, főleg ha az EU tagjaivá válunk. Olyan rendszert kell létrehozni, mely képes a törvényeknek megfelelően gondoskodni a hozzánk érkezett menekültekről. Én nem állítom, hogy menekülttábor létrehozása egyáltalán nem terheli az adott régiót. Viszont mindig arra törekszünk, hogy ez a hátrány valamiféleképpen előnyére is szolgáljon. Mindig figyelünk arra, hogy az újonnan létesült tábor alkalmazottai helybeliek vagy a környékbeliek közül kerüljenek ki. Igyekszünk a beszállítást is megoldani helybeli vállalkozókkal, természetesen a közbeszerzési törvénynek megfelelően. Az új menekültügyi törvény arra is lehetőséget ad, hogy az érintett települések pénzügyi támogatást kapjanak. Ez főleg a kisebb települések esetében lesz jelentős segítség. Szeretnénk elérni, hogy a támogatás a helyi adónak megfelelő mértékű legyen, mintegy 1200-1500 koronát kapnának a községek évente minden ágy után. A pénz nem minden, sokszor a biztonságukat féltik az emberek. Mindent megteszünk azért is, hogy korlátozzuk a menekültek mozgását. Tudni kell azonban, hogy a menekülttábor nem börtön. Ha börtön jellegű létesítményekben helyeznénk el őket, Szlovákia a helyi és nemzetközi emberjogi szervezetek és a külföld céltáblájává válna. A menekültek mozgását csak a rendőri szervek és a bíróságok korlátozhatják, azok is csak indokolt esetben. Természetesen szükség van a tábor őrzésére, továbbra is tervezzük például a kerítés megerősítését a nagyszarvai menekült- tábor körül. Ez azonban nem old meg minden problémát. De legalább a gyűjtőtáborokban be lehetne tartatni a karantént. Ezekben miért nincs szigorúbb fegyelem? A karantén sajnos nem a legmegfelelőbb fogalom ebben az esetben, habár a rendelkezések ezt használják. Valahogy meg kellett nevezni az első harminc napot, amit a menekült a táborban tölt, de ez nem jelent egészségügyi értelemben vett karantént. Ha az lenne, valóban szigorú intézkedéseket kellene életbe léptetni, a tábort tényleg nem hagyhatná el senki. De a táborokban nem jellemző a fertőző betegségek előfordulása. Az utóbbi hét-nyolc évben egyetlen alkalmazottunk sem fertőződött meg, nemhogy a környékbeli lakosok. \\ A legtöbb menekült ■nem Ukrajna felől, hanem Magyarország irányából érkezik . . hozzánk. \N Viszont a múlt év végén többször is dolguk akadt a rendőröknek a bősi menekülttábor lakóival. A helybeliek szerint szinte elözön- lötték a falut. Egy esetről van tudomásom, amikor valóban be kellett avatkozniuk a rendőröknek, és egy rendőrt is megtámadták. A gyanúsítottakat őrizetbe vették, az ügy kivizsgálása nem a mi hatáskörünk. Azt sajnos el kell ismernem, hogy a bősi menekülttábor - de abban az időben a többi is - túl volt telítve. Sajnos másképp nem tudtuk megoldani a hirtelen érkezett rengeteg menekült elhelyezését. A helyzet azóta javult, és várhatóan tovább javul majd, ha megnyílik a már említett két új menekülttábor, melyek ösz- szesen mintegy 700 ember befogadására lesznek alkalmasak. Mi várható az EU-ba lépésünk után? Nem vagyok jós, de abból, hogy az EU határává válunk, logikusan következik, hogy megnő a menekültek száma. A helyzet megoldását segítheti a szoros együttműködés az érintett országokkal. Szeretnénk elérni például, hogy Magyarországgal legalább olyan jó legyen az együttműködés, mint Csehországgal. Mióta a tűzoltóság a járási hivatal helyett a belügyminisztériumhoz tartozik, szükséges a középiskolai végzettség Érettségi bizonyítványt hamisítottak a tűzoltók JUHÁSZ KATALIN Nagymihály. A közelmúltban nyolc tűzoltóról bizonyosodott be, hogy hamisított érettségi bizonyítványt mellékeltek a munkaviszony meghosszabbításához szükséges kérvényhez - értesült az Új Szó. A tűzoltóság kerületi, igazgatója megerősítette információnkat, s hozzátette, hogy a nagymihályi tűzoltókat a múlt héten azonnali hatállyal, végkielégítés nélkül elbocsátották. A tűzoltóság tavaly április óta nem az illetékes járási hivatal, hanem közvedenül a belügyminisztérium alá tartozik, és a testületnél dolgozók számára immár kötelező az érettségi. „A nagymihályi kollégáknak megakadt a szemük az egyik bizonyítványon, mivel úgy tudták, az illetőnek nincs középiskolai végzettsége. Ám amikor új kérvényeket kellett leadni, mégis mellékelt egy fénymásolatot az érettségi bizonyítványáról. Eszerint a nagymihályi gépészeti szakközép- iskolában tette le az érettségi vizsgát” - mondta Ján Barilla, a testület kerületi igazgatója. A dokumentum valódiságát azonnal ellenőrizték az említett iskolában, és kiderült, hogy hamisítványról van szó. Ezután - merő kíváncsiságból - a többi Nagymihályban érettségizett tűzoltó okmányait is átnézték. Kiderült, hogy az említett másolat alapján hét további hamisítvány készült. Az okirat-hamisító tűzoltók ellen már megindult a bűnvádi eljárás, helyükre pedig új embereket keresnek. Ján Barilla különösen sajnálatosnak tartja az esetet, mivel tudomása szerint tapasztalt, jó tűzoltókat kellett elbocsátani. A törvény azonban szigorú, ráadásul az érintetteknek bőven lett volna idejük letenni az érettségi vizsgát. A kerületi igazgatóságon megtudtuk, hogy a közeljövőben valamennyijárásban ellenőrzik a tűzoltók iratait. Déli gyorsforgalmi utat akar az ANO is Pozsony. Az ANO egyértelműen a déli gyorsforgalmi út kiépítését támogatja a északi autópályával szemben. Imrich Hamaréák, a párt egyik képviselője szerint a Pozsony-Nyitra-Besztercebánya-Kassa útvonal sokkal kevesebb pénzbe kerülne, mint az északi, hiszen itt csak egy alagútra lenne szükség Szoroskőnél. Az északi útvonalat a betonlobbi nyomja a legerősebben, hiszen itt 22 alagút kellene, itt szerezhetnék tehát a több pénzt, állítja a képviselő. (TASR) Olcsóbb áram a nagyfogyasztóknak Kassa. A Kelet-szlovákiai Áramszolgáltató (VSE) rövidesen négy nagyfogyasztója számára csökkenti a villamos energia árát. Mint emlékezetes, a nagyfogyasztónak minősülő vállalatok már szabadon választhatnak áramszolgáltatót, s a verseny eredményeként a Közép-szlovákiai Áramszolgáltató (SSE) után a VSE is lejjebb viszi az árakat. (TASR) 15 fillért gyengült a korona Pozsony. A korona tegnap az euróhoz viszonyítva 15 fillérrel (41,860 korona/euró) alacsonyabb szinten zárt, mint pénteken. Szakértők szerint a gyengülés a vasutassztrájk következménye, mivel a pénzpiac tart a péntek óta tartó munkabeszüntetés gazdasági kihatásaitól. (TASR) 66 százalék a NATO-tagság ellen Pozsony. NATO-csatlakozásunk csökkenése megmutatkozik a kormány hivatalos honlapján is, ahol az elektronikusan szavazók 66 százaléka utasítja el a belépést, és csak 34 százalék támogatja. A honlapon tegnapig 10 723-an szavaztak ebben a kérdésben. EU- csatlakozásunkról 12 434-en nyilvánítottak véleményt és merőben más az arány; 80 százaléknyian szeretnének belépni az Európai Unióba. A legfrissebb ankétba, amely az EU-népszavazáson való részvételt térképezi fel, még csak 236-an kapcsolódtak be, 81 százalékuk elmenne szavazni. (SITA) Továbbra is a HZDS vezet Pozsony. Ha a múlt héten tartották volna a parlamenti választásokat, az első helyen a HZDS végezne 19,2 százalékkal, derült ki a Focus közvélemény-kutató legújabb felméréséből. A második helyet a Smer szerezné meg 18,2, a harmadikat az SDKÚ 12,4 százalékkal. Az MKP-ra a megkérdezettek 11,8 százaléka szavazna. A parlamentbe bejutna a KSS 7,9, az ANO és a KDH 7,8-7,8 százalékkal. A megkérdezettek 15,8 százaléka nem menne el szavazni, 16,2 százalék még nem tudja, kire szavazna, (ú) A lakosság Ficót tartja a legmegbízhatóbbnak Politikusok ázsiója SITA-HÍR Pozsony. Továbbra is Robert Fico vezeti a politikusok megbízhatósági listáját 26,7 százalékkal, pártja azonban továbbra is csak 17-18 Megbízhatósági lista: Robert Fico 26,7 Vladimir Meciar 19,5 Eduard Kukán 15,5 Mikulás Dzurinda 14,4 Bugár Béla 12,7 Pavol Rusko 9,3 Rudolf Schuster 8,3 Pavol Hrusovsky 7,0 Ján Figel* 6,3 Ivan Miklós 5,8 Ján Slota 5,7 Csáky Pál 4,1 Sergej Kozlík 3,7 Vojtech Tkác 3,5 százalék körül mozog. Mikulás Dzurinda kormányfőben a lakosság majdnem fele, azaz 46,9 százalék nem bízik, derült ki az MVK közvélemény-kutató intézet utolsó felméréséből. Megbízhatatlansági lista: Mikuláí Dzurinda 46,9 Vladimír Meciar 40,8 Ivan Mikloi 18,8 Rudolf Schuster 16,3 Pavol Rusko 13,7 Rudolf Zajac 12,3 Róbert Fico 11,0 Bugár Béla 10,8 Cudovít Kaník 10,2 Ján Slota 7,3 Ján Carnogursk* 7,2 J Anna Maliková 6,0 | Csáky Pál 4,0 o Duray Miklós 1.2 Í Az iraki háború ellen szervezett tüntetést a kormányhivatal épülete előtt tegnap Szlovákia Kommunista Pártja (KSS). Vezetői a tüntetőkkel együtt fogadtak el egy nyilatkozatot, melyben arra szólítják fel a kormányt, értékelje át álláspontját a háborúval kapcsolatban. (TASR-felvétel)
