Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-24 / 45. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 24. Digitália Egyre veszélyesebb vírusok jönnek Közeleg az internetvég? NETVILÁG ä 2002-es év közepé­nek eseménytelen M ^ időszaka nem tartott sokáig, a második fél- mmmmm évben a vírusjárvá­nyok gyakorisága meghaladta a 2001-es esztendő legsúlyosabb periódusaiban ta­pasztaltat - írja az orosz Vedo- mosztyi. Az orosz víruskutató társaság, a Kaspersky Labs elemzései szerint a vírusok által okozott kár Oroszor­szágban 2002-ben meghaladta a 14,5 milliárd dollárt, ami tízszáza­lékos növekedést jelent 2001-hez képest. Tavaly 12 nagyobb és 34 kisebb járványt jegyeztek fel. A Message Labs elemzései szerint az elektronikus úton továbbított víru­sos levelek száma megduplázó­dott, s jelenleg minden kétszáza- dik levél fertőzött. E-AAAILEK ÚTJÁN TERJEDNEK Míg 2002 első felében nem regiszt­ráltak túl sok fertőzést, a második félévben minden hónapban két- három komolyabb vírus tűnt fel - mondta Borisz Sarov, a Dialog Nauka víruselemző cég igazgatója. A Kaspersky Labs összesítő adatai szerint a fertőzések 77,18 százalé­kát azok az e-mailben terjedő víru­sok tették ki, amelyek a postafiók­ban található címekre önműködő­en továbbítják magukat, 6,49 szá­zalékát a klasszikus értelemben vett károkozók, 16,33 százalékát pedig azok a programok, amelyek - bekerülvén a merevlemezre - fel­törik a biztonsági kódokat, hozzá­férhetőséget biztosítva ezzel a szá­mítógépes kalózoknak. EGYRE GYORSABBAK Múlt év decemberében növekvő tendenciát mutattak ki, a fertőzé­sek 31,3 százalékkal nőttek. A szakemberek jóslatai szerint idén sem fog csökkenni ez a szám, sőt minden bizonnyal meg fogja ha­ladni az eddig mért adatokat. A Kaspersky Labs igazgatója, Mak- szim Potasev elmondta, a progra­mozók ma már olyan algoritmuso­kat hoznak létre, amelyekkel a ví­rusok minden eddiginél nagyobb sebességgel terjednek. Ez azt a ve­szélyt hordozza magában, hogy a jelenlegi vírusölők túl későn rea­gálnak a problémára, s nem tudják megállítani a fertőzés terjedését. APOKALIPTIKUS VÍZIÓK Jevgenyij Kaszperszkij a Kaspersky Labs létrehozója ennél is apokalip- tikusabb képet festett. Szerinte az internet mai állapotában életciklu­sának befejező részéhez érkezett. Mindezt arra alapozza, hogy a tá­madások egyre inkább a világháló egészének megbénítására irányul­nak, s a technológia fejlődését te­kintve egyre nagyobb valószínűsé­gét látja a számítógépes kalózok felülkerekedésének. (ng) A felmérések szerint naponta 400-600 ezer filmet töltenek le a netről illegálisan Hollywood is retteg NETVILÁG ack Valenti, az Ame­rikai Mozgókép Szö­vetség elnöke a BBC- nek nyilatkozva ret­tegését fejezte ki a számítógépes letöl­tések miatt. A 2002-es mozije­gyekből származó bevételek ugyan nem mutatták, hogy csök­kenne a moziba járó filmrajongók száma, a videoforgalmazás profit­ja azonban alaposan visszaesett, és 10 hollywoodi filmből már csak legfeljebb 2 állja meg a helyét a „másodlagos forgalmazásban”. Az Amerikai Mozgókép Szövetség Hollywood hét legnagyobb film­stúdióját - köztük a 20th Century Foxot, a Universalt és a Walt Disneyt - tömöríti, és képviseli kö­zös érdekeit. Elnöke, Jack Valenti a BBC-nek adott interjújában el­mondta: legégetőbb problémájuk a számítógépes letöltésekből fa­kad, mely a digitális technika fej­lődésének következtében ma már egyre gyorsabb, és könnyebben megoldható. A felmérések szerint naponta 400-600 ezer filmet töltenek le a netről illegálisan, és bár a 2002-es adatok szerint ez a mozik látoga­tottságát nem csökkentette, az egyéb forgalmazási területeket alaposan legyengíti. Ezáltal a szö­vetség tagjai (vagyis a filmstúdi­ók) hatalmas bevételtől esnek el. Az Egyesült Államokban több mint 46 millióan használják mindenna­pi életükben az internetet - otthon és munkahelyükön - közülük azonban főként a fiatalok jelente­nek veszélyt a filmstúdiókra. „A legtöbb filmletöltés az egyeteme­ken zajlik, melyek modern számí­tógépekkel és hálózattal vannak felszerelve, és ezáltal gyorsan dol­goznak. A hallgatók hozták létre azokat az ismertebb oldalakat is - mint például a Kazaa, a Gnutella, a Morpheus és a Limewire -, melyek révén bárki hozzáférhet az alkotá­sokhoz” - meséli Jack Valenti. „Bár a szórakoztatóipar minden ága küzd ezzel a problémával, mi, fil­mesek elhatároztuk, hogy a többi­ektől eltérő úton próbálunk javítani a helyzeten, és védjük meg érdeke­inket. Míg a zeneipar úgy döntött, hogy inkább együttműködik a ka- lózkodókkal, és kimondottan tanít­ja a fiatalokat a számítógépes letöl­tés fortélyaira, mi inkább azon munkálkodunk, hogy technikai akadályt gördítsünk a tevékenység elé. Meglehetősen jó kapcsolataink vannak az informatikai világban, és már készül az együttműködésünk arról, hogyan tegyük lehetetlenné a filmekhez való hozzáférést. Ebben a kérdésben még a pénz sem számít, meg kell találnunk a megoldást.” Valenti elmondta, már most foly­nak kutatások arról, hogyan vet­het gátat a technika a kalóz letöl­téseknek. „Bízom benne, hogy a közeljövőben eredmény is szüle­tik, és meg tudjuk óvni filmjein­ket. Ugyanakkor attól nem zárkó­zunk ei, hogy a már lefutott fil­mek felkerüljenek a netre. Ne­künk is fontos vásárlóink elége­dettsége, és megfelelő összegért bárki letöltheti majd az ismert és híres alkotásokat. Higgyék el, munkánk értékét hagynánk el­veszni azzal, ha nem kérnénk meg az árát.” (o) Ötmillió bankkártyaszámot loptak el Csak az adatok tűntek el BIZTONSÁG Direkt módon keres a netezők többsége Világszerte a netezők több, mint 64%-a direkt módon éri el kívánt internetes oldalát, s mindössze 35.6% használ va­lamilyen keresőt a kívánt in­formáció eléréséhez. Míg 2001 februárjában a netezők alig több, mint 48 százaléka érte el közvetlenül a kívánt tartalmat a világhá­lón (az URL-cím konkrét be­gépelésével, illetőleg a „ked­vencek” menüpontban tárolt linkkel), egy év múlva ez az arány 53 százalék fölé, majd idén már 64.4 százalékra emelkedett. Ugyanakkor a webes linkeket, vagy keresőprogramokat igénybe vevők száma a netezők körében folyamato­san csökken: 2001-ben még a netezők világszerte többségé­ben ezt a módszert használ­ták, azonban az elmúlt évben és idén drasztikus csökkenés figyelhető meg. 2003-ra az összes internetezőnek mind­össze 35.6 százaléka használ­ta a keresőket a kívánt tarta­lom eléréséhez. (MHO) gy hacker több mint ötmillió amerikai Visa- és MasterCard- kártyatulajdonos ada­tait szerezte meg, je­lentette be a két bankkártyacég. Az ismeretlen beha­tolónak az interneten keresztül sike­rült áthatolnia egy olyan vállalatnak a védelmi rendszerén, amely a bankkártyákon keresztül igénybe vett pénzügyi tranzakciók végrehaj­tását végzi. A Visa és a MasterCard közlése szerint a megszerzett adato­kat - amelyek között például hitel­kártyaszámok is megtalálhatók - nem használták fel visszaélésekhez. A hacker a Visa cég 3,4 millió kár­tyájának, valamint a MasterCard több mint 2 millió bankkártyájának adatait tudta megkaparintani. Mindkét társaság rögtön a betörés felfedezése után értesítette a bank­kártyákat kibocsátó pénzintézete­ket, és egy olyan eljárás kidolgozá­sán munkálkodnak, amellyel elejét vehetik az ehhez hasonló betörések­nek. Emellett az FBI bevonásával a társaságok a betörés elkövetőjét próbálják azonosítani, (o) VISA Kár energiát és pénzt költeni az olyanok elleni fellépésre, akik az interneten megosztanak néhány fájlt ismerőseikkel Brüsszel enyhén ítélné meg a letöltögető két JOG gy zenei iparági szö­vetség szerint a ké­szülő európai uniós szabályozás túlságo­san enyhén ítélné meg az internetes fájlcserélők használóit. Több jog­védő szervezet szigorúbban lép­ne fel a letöltögetők ellen. Egy múlt hetén közzétett uniós direktíva új megközelítésben ke­zelné a szerzői jogok megsértésé­hez kapcsolód eseteket. A javas­lat alapvetően két kategóriát hoz­na létre: a nagy károkat okozó, esetleg üzletszerűen elkövetett jogsértés súlyosabb megítélés alá esne, ezzel szemben szerényebb büntetés járna a kisebb volume­nű esetekért, ilyen például az internetes fájlcserélő hálózatok magáncélú használata is. A doku­mentum elismeri, hogy bár egy otthoni felhasználó is jelentős ká­rokat okozhat a jogtulajdonosok­nak alkalmankénti letöltéseivel, a vállalatoknak nem érdeke ener­giát és pénzt költeni az olyanok elleni fellépésre, akik „az interneten megosztanak néhány fájlt ismerőseikkel”. Az új szabá­lyozás egyik fő célja egyébként, hogy az uniós tagországok eltérő rendelkezéseit harmonizálja. „Az Európai Bizottság új javasla­ta a zenei fájlok - valamint fil­mek - illegális terjedésének je­lenlegi mértéke mellett teljesség­gel használhatatlan, s nem tartal­maz rendelkezéseket, melyek a problémákra gyors megoldást je­lentenének” - tudatta közle­ményben álláspontját a Nemzet­közi Hanglemezipari Szövetség (IFPI). Az iparági szervezet szerint az internetes jogsértések visszaszo­rításához szigorú szankciók szük­ségesek, ezek hiánya pedig az uniós direktívákban ’’helytelen politikai hozzáállásra utal”. A Magyar Hanglemezkiadók Szö­vetségét (MAHASZ) is tagjai kö­zött tudó IFPI - és több más szer­vezet, így a nemzetközi mozgófil­mes szövetség és a BSA is - Brüsz- szelhez fordul a javaslat újraérté­kelése érdekében.(o) HÍREK Virtuális tüntetés Hogy megakadályozzák az iraki városok bombázását, amerikai művészek elektroni­kus levelekkel kívánják bom­bázni országuk kormányát. Hollywoodi színészek arra szólították fel honfitársaikat, hogy „virtuális menet! indul­jon Washingtonba. Ma e- mailek, faxok és telefonhívás­ok segítségével blokkolnák a kormányzat munkáját. „Üze­netünk egyértelmű lesz: ne le­gyen iraki invázió” - jelentette ki a „Win without War” (győzz háború nélkül) projekt tájé­koztatóján Martin Sheen szí­nész, aki a nagysikerű West Wing sorozatban Amerika el­nökét játszotta. A tiltakozók között van Janeane Garofalo és Mike Farrell is. (afp) Támadás a spammelők ellen A Microsoft keresetet nyújtott be azok ellen, akik a Hotmail szervereiről e-mail elmeket va­dásztak le, majd kéreüen rek­lámokkal (spam) bombázták a gyanútlan előfizetőket. A Mic­rosoft által nem megnevezett gyanúsítottak a feltételezések szerint úgynevezett „dictionary attack” támadás segítségével próbálták felderí­teni az aktív Hotmail címeket. A hagyományos „dictionary attack” során egy számítógé­pes program a szótárban meg­található szavak alapján pró­bál kitalálni a jelszót. Ebben az ügyben azonban az aktív fel­használóneveket próbálták megtalálni. A Microsoft szerint a jogi kezdeményezés csak egy kis része a spamek ellen folyta­tott kampányuknak. A vállalat képviselője elmondta: egyet­len lépéssel nem oldható meg a helyezet. A szűrők, az okta­tás és a törvény egyedül nem megoldás, az összetett fellépés a leghatékonyabb, (cnet) Eladták az AltaVistát Az internetes keresőszolgálta­tást üzemeltető amerikai Overture Services bejelentette, 140 millió dollárnyi készpénz­ért és részvényért megvásárol­ja az AltaVista keresőt és por­tált, melyet az intemetboom csúcsán több mint kétmilliárd dollárért vásárolt meg jelenle­gi tulajdonosa, a CMGI. (mh) Walkie-talkie mobiltelefonokban Az Ericsson, a Nokia és a Sie­mens együttműködik annak érdekében, hogy létrehozzák a PIT (push to talk, beszédvál­tó) elnevezésű nyűt szab­ványt, ami megkönnyíti a GPRS-re épülő walkie-talkie funkció kialakítását a mobilte­lefonokban. A cégek mindezt a 3GSM Világkongresszuson jelentették be. Az internet- protokollon alapuló technoló­gia lehetővé tenné a felhasz­nálók számára, hogy a CB-rá- diókon megszokotthoz hason­ló módon, készülékük egy gombjának megnyomása köz­ben beszédben üzenjenek egy vagy több partnerüknek. Az adást vevők automatikusan hallják az adó hangját anélkül, hogy fogadniuk kellene a hí­vást. A technológia első teszte­léseire várakozások szerint 2003 második felében kerül­het majd sor. (MTI) SMS-AJÁNLÓ Mit szerettek a nők a férfiak­ban, mielőtt a pénzt feltalál­ták?

Next

/
Thumbnails
Contents