Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-24 / 45. szám, hétfő
E] Külföld ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 24. Bagdad további ENSZ-határozatot sértett meg, rakétái németeket is fenyegetnek - már holnap megszülethet a török-amerikai megállapodás Szaddám háromheti ultimátumot kaphat A Perzsa-öbölben tartózkodó Abraham Lincoln anyahajó fedélzetén az F/A 18-as vadászgépeket AMRAAM típusú, levegő-levegő rakétákkal szerelik fel (ÖTK/AP-felvétel) Románia, a balkáni példakép Bukarest. Az iraki válság megoldásában vállalt szerepéért dicsérte Bukarestet Bruce Jackson, az Amerikai NATO-bi- zottság nevű szervezet elnöke, aki közölte: az USA hamarosan ratifikálja Románia NATO-csat- lakozását. Jackson a szombati román lapokban megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Románia „kulcsszerepet hivatott játszani a regionális és az európai biztonsági problémákban, határain túl is”. Hozzátette: Románia vezetője és mentora lehet az olyan balkáni országoknak, mint Albánia, Horvátország, Macedónia, Szerbia és Montenegró, hogy ezek is Romániához hasonló eredményeket éljenek el az európai integrációban. (MTI) Svoboda válasza Rumsfeldnak Prága. Az ENSZ BT újabb döntése nélkül Csehország nem vesz részt az Irak elleni támadásban, és nem lenne tagja az USA vezette katonai koalíciónak sem. Ezt Cyril Svoboda külügyminiszter mondta a közszolgálati televíziónak, Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter csütörtöki szavaira reagálva. Rumsfeld kijelentette, hogy az amerikai hadsereg már készen áll az Irak elleni támadásra. Úgy vélte azonban, a támadás egy nemzetközi koalíció ügye lesz, s ennek kapcsán említette a Kuvaitban állomásozó cseh vegyvédelmi egységet is. „Rumsfeld úrnak nem tilos megemlítenie a cseh katonákat, de a cseh katonák a cseh parancsnokságnak, a cseh kormánynak, a cseh parlamentnek vannak alárendelve” - szögezte le Svoboda. (MTI) Svoboda hangsúlyozta: Csehország továbbra is a válság békés megoldását részesíti előnyben (Képarchívum) Lojalista tűzszünet London. Egy évre felfüggesztette fegyveres tevékenységét a legnagyobb és legszélsőségesebb észak-írországi protestáns félkatonai szervezet, amelynek sorait az utóbb hónapokban halálos áldozatokkal járó bel- villongások züálták szét. Az évek óta egyszemélyi vezető nélkül működő britpárti Ulsteri Védelmi Szövetség (UDA) a tűzszünetet átszervezésére akarja felhasználni. (MTI) Elrabolt amerikaiak Bogotá/Washington. A kolumbiai szélsőbaloldali FARC elismerte, hogy fogva tartja azt a három amerikai kábítószer-ellenes ügynököt, akik rajta voltak a tíz napja Kolumbiában lezuhant Cessna típusú repülőgépen. A FARC azt követeli, hogy a kolumbiai hadsereg állítsa le a felkutatásukra indított kutatóakciót. Eközben Bush amerikai elnök utasítást adott arra, hogy vezényeljenek további 150 amerikai katonát Kolumbiába, erősítésként a kolumbiai hadseregnek a foglyul ejtett amerikaiak felkutatásához. (MTI) Ankara/Berlin/Rijád/Bagdad/ Washington. Már e hét elején megszülethet a török-amerikai megállapodás arról, hogy az USA ötvenezer katonát vezényelhet Törökországba. Bagdad rakétákat telepített a kuvaiti-iraki határon, amelyek a Kuvaitban állomásozó német katonákra is veszélyt jelenthetnek. MTI-ÖSSZEFOGiALÓ A bagdadi rakétatelepítés miatti aggodalmat megerősítette a német védelmi minisztérium is. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung szerint az ENSZ és a német kormány másfél hete rendelkezik ilyen értesülésekkel. Bagdad állítólag új, Ababil-100 típusú rakétákat telepített nem messze az iraki-kuvaiti határtól, közvetlenül fenyegetve a Kuvaitban tartózkodó szövetséges csapatokat, köztük egy német egységet is. A csapatokat a terrorizmus elleni harc címén vezényelték Kuvaitba, a németek Róka (Fuchs) típusú páncélozott járműveket, egyfajta mozgó laboratóriumokat szolgálnak ki, amelyek nukleáris, vegyi és biológiai hadviselés esetén használhatók. A német hírszerzés értékelése szerint Irak ezzel a lépésével korábbi ENSZ-határozatot sértett meg, mégpedig a 949-es számút. Ez tiltja, hogy Irak más haderőt fenyegető rakétákat telepítsen a kuvaiti határ közelében. OLDÓDÓ AMERIKAI-TÖRÖK FESZÜLTSÉG Már e hét elején megszülethet a megállapodás arról, hogy az USA ötvenezer katonát vezényelhet Törökországba Irak északról történő szárazföldi megszállásának előkészítéseként. Yasar Yakis török külügyminiszter jelezte, hogy politikai, gazdasági és katonai kérdések vonatkozásában már nagyon közel van a megállapodás, és Moszkva. Vlagyimir Szlipcsenko nyugalmazott orosz tábornok, katonai szakértő szerint az esetleges Irak elleni háborúban az USA fizikailag is megsemmisíti az iraki hadsereget, ami legalább félmillió halottat jelent. A jövő háborúinak legismertebb orosz elemzőjével a Rosszijszkaja Gazetában jelent meg interjú. A lap szerint Szlipcsenko jóslatai szinte száz százalékig beigazolódtak az 1991-es öbölháború, a Jugoszlávia elleni 1999-es NATO- fellépés, és az afganisztáni terroristaellenes művelet idején. Szlipcsenko becslése értelmében a háború költsége elérheti a 80-100 milliárd dollárt, és a hadműveleteket követő megszállás újabb 100 milliárd dollárjukba kerül az amerikai adófizetőknek. A tábornok úgy érvel, hogy ez lesz Amerika első KOKES JÁNOS Prága. Szlovákia után Csehországot is elérte a lehallgatási hullám. Három cseh ellenzéki jobboldali politikus is azon gyanújának adott hangot a hét végén, hogy lehallgatták őket. Mindhárman a Polgári Demokratikus Párt (ODS) ismert parlamenti képviselői. Vlastimü Tlusty frakcióvezető, Jan Kiás, a biztonsági ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottság tagja és Zdenka Horníková képviselő asszony egybehangzóan azt állították: rövid sms-jelzést kaptak mobiltelefonjukra, hogy hallgassák meg üzenetrögzítőjüket. Miután ezt megtették, mindnyájan visszahallhatták valanagy a valószínűsége annak, hogy ez megszületik a holnapi parlamenti szavazásig. A Kirkuk és Mo- szul északi-iraki városok és a környező olajmezők ellenőrzéséről szóló végső török-amerikai megegyezés még hátravan. Törökország tart attól, hogy a két városból a Bagdad által korábban elűzött kurdok otthonukkal együtt visszakövetelik az olajmezőket is. Törökország biztosítékot szeretne arra is, hogy az amerikai erők fegyverei nem kerülnek az északiraki kurdok kezébe. Nincs egyetértés arról sem, hogy a majdani iraki adminisztrációban milyen szerepet játsszon a török határhoz közel élő észak-iraki türkmén népcsoport. Recep Tayyip Erdo- gan, a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) vezetője azt állította, hogy az USA akár 24 milliárd dollárral is kárpótolná Törökországot az esetleges háború miatti gazdasági veszteségekért. olyan háborúja az elmúlt 10 évben, amelyben totális győzelmet kell aratnia: meg kell szereznie az ellenséges ország területét és meg kell változtatnia politikai rendszerét. A hadműveletek legfeljebb másfél hónapot vesznek igénybe, a megszállást követő ellenállás viszont súlyos veszteségeket okozna az amerikai hadseregnek, amit az USA csak a 600 ezres iraki hadsereg fizikai megsemmisítésével védhet ki. Szlipcsenko szerint a háború elsődleges célja Washington számára a legmodernebb haditechnika kipróbálása, ami évi 50-60 milliárd dolláros állami megrendelést eredményezhet az amerikai hadiipar számára. Az elemző arra következtet, hogy az iraki hadsereg semmüyen ellenállást nem tud kifejteni, hagyományos háborúkra kiépített légvédelmét például a háború első 10 percében megsemmisítik. Amerika melyik korábbi beszélgetésük néhány mondatát. Stanislav Gross belügyminiszter azonnal vizsgálatot rendelt el az ügyben. A hatóságok állítják: sem a rendőrség, sem a titkosszolgálatok keze nincs az ügyben. Végleges álláspont azonban még nincs, s a héten a parlament illetékes bizottsága is napirendre tűzi a dolgot. Biztonsági szakértők szerint ha az illető politikusok hivatalaiban vannak lehallgató készülékek, akkor azokat a hatóságok meg fogják találni. Általános azonban a vélemény, hogy azt kideríteni, ki is az, aki az esetleges lehallgatások mögött áll, már szinte lehetetlen lesz. Ugyanis egyelőre az sem vilá- gos, hogy milyen célból hallgatta Törökországnak saját becslése szerint eddig több mint 40 milliárd dollár vesztesége származott az Irak elleni 1991-es öbölháborúból és az ENSZ által azóta Irakra kirótt büntetőintézkedésekből. 200 EZER AMERIKAI KATONA AZ ÖBÖLBEN Szaúd-Arábia magasabb készültségi fokba helyezte az iraki határ mentén és az ország olajban gazdag keleti tartományában állomásozó csapatait. A sivatagi királyság vezérkari főnöke hozzátette: az AWACS-hoz tartozó felderítő repülőgépek járőröznek Szaúd-Arábia Irakkal közös határa felett; a királyság légi támaszpontjai minden eshetőségre felkészültek a vészhelyzetre kidolgozott tervek keretében. Szaúd- Arábia egy Irak elleni amerikai-brit katonai támadás eshetőségére hagyta jóvá a tervelegutóbbi háborúihoz hasonlóan szárazföldi ütközetek nem lesznek, az amerikaiak a hadművelet első szakaszában legmodernebb fegyvereiket vetik be, köztük a kazettás bombákat, amelyek felrobbanáskor sok darabra válnak szét, s ezek önállóan kutatják fel acélpontokat, illetve az elektronikai rendszereket több kilométeres körzetben megbénító mikrohullámú rakétákat. Ezek célpontjai elsősorban a katonai irányító posztok és a bagdadi politikai vezetés bunkeréi lesznek. Az említett csapások után az amerikai pilótáknak fel kell kutatniuk és le kell bombázniuk a megmaradt célpontokat, majd a háborút a B-52-es és B-2-es nehézbombázók támadása záija le. A szakértő szerint az amerikai hadsereg egyetlen puskalövés nélkül, egy égő sivatagba fog bevonulni, az irakiak ugyanis minden bizonnyal felgyújtják olajkútjaikat. volna le valaki az ellenzéki politikusokat. Az érintettek konkrétan senkit sem vádoltak, csupán tényként említették meg, hogy mi történt. Jan Vidim (ODS), a képviselőház védelmi bizottságának elnöke kijelentette: felszólítja Grösst, hogy a hatóságok minden polgári demokrata képviselő és szenátor irodáját ellenőrizzék le. Egyelőre a prágai média sem tudja mire vélni a dolgot. Egyes vélemények szerint nem kizárt, hogy az ODS így próbál pontokat szerezni a pénteki államfőválasztás előtt, amelynek egyik jelöltje tiszteletbeli elnökük, Václav Klaus. Mások szerint viszont olyan botrányról van szó, amit nem szabad könnyelműen venni. két. A Perzsa-öbölbe telepített amerikai haderők létszáma már eléri a 200 ezer főt, ebből 98 ezren Kuvaitban vannak. Egy Pentagon-illetékes szerint a stratégiai tervezők 200-250 ezerre teszik a Szaddám Húszéin iraki elnök hatalmának megdöntéséhez szükséges erők létszámát. KÉSZÜLŐ IRAKI ÖNKÉNTESEK Több ezer iraki önkéntest küldtek a hét végén kiképző táborokba, hogy felkészüljenek egy esetleges amerikai agresszióra - írta tegnap a bagdadi sajtó. Az al-Kudsz (Jeruzsálem) nevet viselő, önkéntesekből álló hadsereg katonái könnyű és közepes fegyverek használatára kapnak intenzív kiképzést. Az önkéntes férfiak és nők az ország hat kormányzóságában hivatalos ünnepségeken tettek fogadalmat, hogy ha kell, életüket is feláldozzák Irakért és Palesztina felszabaMTI-HÍR Belgrád. Állítólagos merényletkísérletet élt túl Zoran Djindjics szerb miniszterelnök. Belgrádi rendőrségi források tegnapi közlése szerint egy teherautó hajtott bele abba a gépkocsikonvojba, amely a szerb kormányfőt kísérte a belgrádi nemzetközi repülőtérre. A miniszterelnököt szállító autó sofőrje az utolsó pillanatban, egy hirtelen manőverrel tudta csak elkerülni az összeütközést. Az eset még pénteken történt, egy magas rangú rendőrségi tisztviselő azonban csak tegnap számolt be róla az AP hírügynökségnek, miközben neve elhallGáza/Jeruzsálem. Estére nyolcra emelkedett azoknak a palesztinoknak a száma, akik a tegnapi izraeli hadműveletek során vesztették életüket, s egy izraeli katona is meghalt. Az Izraeli Munkapárt hivatalosan befejezettnek nyilvánította az Ariel Sáron miniszterelnök vezette jobboldali Likud párttal folytatott koalíciós tárgyalásokat, ami azt jelenti, hogy a nemzeti egységkormány megteremtését célzó erőfeszítések nem jártak sikerrel. Előzőleg arról érkezett hír, hogy koalíciós megállapodás-tervezetet kötött Sáron Likud pártja a Nemzeti Vallásos Párttal (NVP), amely a leghangosabb szószólója annak, hogy izraeli települések jöjjenek létre az Izrael által dításáért. Az al-Kudszot 2000-ben, az Izrael elleni palesztin lázadás kitörésekor alapította Szaddám Húszéin. POWELL GYŐZKÖDTE A BT-TAGOKAT A brit kormányfő azt javasolta az amerikai elnöknek, hogy London és Washington közös ultimátumban három hetet adjon Iraknak tömegpusztító fegyverei leszerelésére. A felhívás ellenkező esetre egyértelműen háborút helyezne kilátásba. A The Sunday Times értesülése szerint Tony Blair javaslata azon a szombati négyoldalú telefonbeszélgetésen hangzott el, amelyben rajta kívül George Bush amerikai elnök, valamint Jósé Maria Aznar spanyol és Silvio Berlusconi olasz kormányfő vett részt. Colin Powell amerikai külügyminiszter, aki Japán után tegnap a kínai vezetőket győzködte az amerikai álláspont helyességéről, arra számít, hogy a BT röviddel a fegyverzetellenőrök március 7-én esedékes jelentése után döntésre jut egy Irak lefegyverzésére vonatkozó új határozatról. Ez azt jelenti, hogy hiába terjesztenék be már ma az új javaslatot, legalább egy hétbe telik, amíg a BT-ben eldől, hogy az szavazásra bocsátható-e vagy sem. SÍEL A BRIT VÉDELMI MINISZTER Komoly támadások érték tegnap még a hadsereg egyes tisztjei részéről is a brit védelmi minisztert, amiért az utóbbi ötven év legnagyobb brit katonai mozgósításának közepén állítólag síeléssel egybekötött luxustelelésre utazott családjával. Geoff Hoon nem cáfolt hírek szerint a svájci Chamonix síparadicsomában időzik. Maga a miniszter tegnap a BBC-nek azzal védekezett, hogy karácsony óta, a szombatokat és a vasárnapokat is beleértve, ez az első olyan pár nap, amelyet nem irodájában tölt. gatását kérte. Ugyanakkor utalt arra: az első vizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy merényletkísérletre került sor. A teherautó sofőrje, akit Dejan Milenkovics néven azonosítottak, megpróbált elmenekülni a helyszínről, de hamarosan őrizetbe vették. Rendőrségi források szerint korábban már több bűncselekményt követett el, s több alkalommal rendőrségi vizsgálat alatt állt. Belgrádi lapértesülés szerint Milenkovics közeli kapcsolatban állt egy olyan személlyel, aki a Horvátországban, Boszniában és Koszovóban a kilencvenes években végrehajtott etnikai tisztogatások egyik fő felelőse volt. 1967-ben megszállt területeken. A Likud-NVP megállapodásba belevették, hogy „a népesség természetes növekedésének megfelelően bővítik az - palesztin területeken található - izraeli településeket” - közölte a parlamentben hat képviselővel bíró NVP vezetője, Efrájim Eitam. A jövőbeni kormány programja a megállapodás szerint nem tesz majd említést sem palesztin állam létrehozásáról, sem a Közel-Keleten közvetítő nemzetközi kvartett (az USA, Oroszország, az EU és az ENSZ) béketervéről, sem George Bush amerikai elnök saját béketervéről. A katonai rádió számolt be arról, hogy az NVP a megállapodás szerint csatolni fog a kormányprogramhoz egy kísérőlevelet, amelyben leszögezi, hogy minden eszközzel akadályozni fogja palesztin állam létrehozását. Egy orosz szakértő szerint az amerikaiak egy égő sivatagba vonulhatnának be Képtelen ellenállni az iraki hadsereg MTI-JELENTÉS Állítólag az ODS így próbál pontokat szerezni a pénteki államfőválasztás előtt Lehallgatási botrány Csehországban Lapértesülés szerint háborús bűnösök állhatnak a hátérben Merényletkísérlet Zoran Djindjics ellen? Folytatódtak az összecsapások és a házrombolások Nem lesz egységkormány MTI-HÍREK
