Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-01 / 26. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 1. Közélet 5 Beszélgetés Vladimír Filóval, a rozsnyói egyházmegye első koadjutorával „Időnként magyarul imádkozom” Szombaton iktatták be hiva­talába a rozsnyói egyházme­gye első koadjutorát, Vladi­mír Filót. Eduard Kojnok rozsnyói püspök betegségére és korára való tekintettel kér­te a Szentszéket, hogy nevez­zenek ki mellé segítőt. II. Já­nos Pál pápa koadjutori tiszt­ségbe helyezte Vladimír Filót, aki nemcsak segítheti a püs­pök munkáját, hanem helyet­tesítheti is őt. KOVÁCS ÁGNES Miért éppen Önre esett a szent­szék választása? Nem ismerem a szentatya döntésé­nek hátterét. Természetesen, felte­szik mások is a kérdést, hiszen lehe­tett volna valaki a rozsnyói püspök­ségből is. Lehet, hogy közrejátszik az objektivitásra való törekvése is. A feladatból következik, amelyet itt végeznem kell, hogy ha esetleg egy innen való pap lett volna a koadju- tor, akkor ez nem lett volna objektív választás. Amellett, hogy folytatja Kojnok püspök úr munkáját, kíván-e je­lentősebb változtatásokat vagy reformokat foganatosítani? Előre ezt nem tudom megmondani. Fokozatosan, ha megismerem a püs­pökséget, a papokat, a híveket, a plébániákat és problémáikat, foko­zatosan közelítek a reformokhoz. Mit tart legfontosabb feladatának és mit kíván először tenni? Koadjutor vagyok, ami azt jelenti, hogy Kojnok püspök úrnak segítek a püspökség vezetésében. Ide tartozik a papság és a plébániák kérdése, amelyeket együtt meglátogatunk, hogy személyesen megismerkedjem a papokkal és a helyzetükkel. Sze­retnék rendelkezésükre állni, szeret­ném megismerni a problémáikat, » Ha például afrikai misszióra mennek a papok, az ott beszélt nyelvet kell megta- . nulniuk. N hogy segíteni tudjak. Ez az elsőren­dű feladatom. Természetesen a hi­vatal működésében is segítek, szük­séges lenne további bővítésére. Ha jól tudom, Önre hárul majd a püspökség és Jozef Majsky közt kötött szerződések tisztázása. Át­tanulmányozta már az ügyet? Éppen most ismerkedem a szerző­désekkel, és ahogy megállapítot­tam, az egyik szerződést már koráb­ban tárgyalta a bíróság, és a püspök­RÖVIDEN Népszerűtlen a kormány Pozsony. A Dzurinda kormány első száz napját a lakosság inkább ne­gatívan értékeli, derült ki az MVK felméréséből. A megkérdezettek 54 százaléka részben, illetve nagyon sikertelennek látja eddigi ténykedé­sét, míg az elégedettek tábora csak 13 százalék. A válaszolók 3Í szá­zaléka szerint egyenlő arányban tett jót és rosszat a kabinet. Ugyan­ebben a felmérésben arra is kíváncsiak voltak, mely intézményekben bíznak a polgárok. Első helyen a hadsereg áll 64 százalékkal, őt az önkormányzatok 60, majd az egyház követi 55 százalékkal. (SITA) Egyenlő munkavállalási jog az EU-ban Pozsony. Azoknak a szlovák állampolgároknak, akik bármely EU tagországban munkavállalási engedéllyel rendelkeznek, illetve le­galizált az ottlétük, Szlovákia csatlakozásának pillanatától kezdve egyenlő munkavállalási jogaik lesznek, mint az adott ország állam­polgárainak. Bár az egyes EU országok néhány évig alkalmazzák még velünk szemben a szabad munkaerő-áramlást tiltó egyez­ményt, a már most kint dolgozókra ez nem fog vonatkozni. (TASR) Milliárdos nyereséggel záró bankok Pozsony. A tegnap közzétett gazdasági jelentésük szerint a két legna­gyobb hazai bank nyereséggel zárta a tavalyi évet. A Szlovák Takarék- pénztár 2002-ben 3,5 milliárd koronás nyereséget könyvelt el, ami 1,4 milliárddal több, mint 2001-ben, miközben a betétesek 174,3 milliárd koronát helyeztek el a bankban. Tavaly a VÚB 1,686 milliárdos nyere­séget ért el, miközben a betétek összege elérte a 144,9 milliárdot. (s, t) Átadták a Kristálymikrofon díjat Pozsony. Kihirdették a 2002-es év legjobb rádiós műsorvezetőinek névsorát. A hallgatók és az újságolvasók szavazatai alapján a kate­gória győztesek a Rock FM Rádió moderátorai, Ivana Hrubá és Peter Kocis lettek. A Pátria Rádió munkatársai közül Agócs Valéria és Polák László vehette át a Kristálymikrofont, (tics) Vladimír Palkó fegyelmet akar Pozsony. Hivatalba lépése óta 63 rendőrt bocsátott el Vladimír Palkó belügyminiszter. Minden esetben a szolgálati eskü komoly megszegé­séről volt szó, áll a belügyminisztérium sajtóosztályának közleményé­ben. Legutóbb egy 30 éves rendőrnek ittas vezetés közben okozott bal­esetért kellett elhagynia munkahelyét. (SITA) Frone a GDP 1%-át szeretné a felsőoktatásnak Fejlesztés helyett bérezés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Martin Frone oktatási mi­niszter a Szlovák Rektori Konferen­cia képviselőivel folytatott tárgyalása után kijelentette, az egyetemi taná­rok ez év január elsejétől folyósítan­dó, a bértábla alapján kiszámított bé­rére mintegy 1,2 milliárd koronát kí­vánnak fordítani. Mivel az idei költ­ségvetés összeállításakor azzal szá­moltak, hogy csak szeptember elsejé­től folyósítanák a magasabb bért az egyetemi tanároknak, mindössze 400 milliót irányoztak elő erre. Az oktatási tárca a fennmaradó 800 mü- liót az egyetemek fejlesztési prog­ramjai támogatására szánt 1,05 mil­liárdos keretből különíti el. Martin Frone ennek ellenére bízik abban, hogy marad pénz az említett progra­mok finanszírozására is. Juraj Sinay, a Szlovák Rektori Konferencia elnö­ke egyebek mellett arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a januártól jelentősen megemelkedett közüzemi költségek veszélybe sodorhatják a felsőoktatási intézmények folyamatos működését. Az egyetemeknek a számlák kifize­tésére hozzávetőlegesen 600 millió koronára volna szüksége. Az oktatá­si tárcavezető és a rektori konferen­cia megegyezett, hogy a közeljövő­ben a kormány bevonásával tárgyal­nak majd a felsőoktatásra szánt, éves költségvetési tétel emeléséről. Közösen megfogalmazott céljuk alapján szeretnék, ha a felsőoktatás­ra fordított állami támogatás össze­ge rövid időn belül elérné a bruttó hazai össztermék 1%-át. A környező országokban ez 1,1-1,2%. Frone kijelentette, hamarosan felál­lítanak egy bizottságot, mely a hatá­lyos, felsőoktatásról szóló törvény parlamenti módosítását lesz hivatott előkészíteni. A módosítás értelmé­ben tandíjkötelessé válna Szlovákiá­ban a felsőfokú képzés. A tandíj vél­hetőleg a hallgatók éves képzési költségének mintegy 10-20%-át (6- 12 ezer korona) tenné ki. (rv, s) Mindenkinek jogában áll a saját nyelvén dicsérni az Istent (A szerző felvétele) ség megnyerte a pert. Majsky egy szerződéstől visszalépett, és éppen a napokban a kassai bíróságon meg­nyertünk egy másik pert is vele szemben. Önnek mi a véleménye arról, hogy Majsky tulajdonképpen rá­szedte a püspökséget? Nem tudom, hogy történhetett meg, hogy a rozsnyói püspökség számára hátrányos szerződések köttettek. Ebben még nem látok tisztán. Azt lá­tom, hogy ezek a szerződések nem az egyház, hanem a vállalkozó szá­mára voltak előnyösek. Jártas a jogi ügyekben? A szerződések, amelyeket a püspök­ség köt, két szempontból kell, hogy érvénnyel bírjanak. Érvényeseknek kell lenniük a kanonikus jogrend és a polgári törvénykönyv szerint is. Mivel egyházi vagyonról van szó, ezért elsősorban a vagyon kezelése, eladása szempontjából a kanonikus jogot kell követni. Ami a polgári tör­vénykönyvet illeti, azzal most ismer­kedem. Tanulmányozom, de a szer­ződések specifikus kérdések. Ezért szakember segítségét fogom igény­be venni. Úgy hallottam, egyik oka koadju­tori kinevezésének, hogy jól be­szél magyarul. Még a papi szemináriumon Lazík püspök úr hangoztatta, hogy tanul­junk magyarul, mert kevés a magyar pap. Erre én vettem magyar nyelvű Szentírást, szótárt és egy imádságos könyvet. Elkezdtem olvasgatni, a szótárból pedig megtanultam az el­ső szavakat. Az első helyem 1962- ben Szencen volt. Ott már magyar hívek jártak hozzám. Erre fel kellett készülnöm. Szencen öt hónapig vol­tam, majd egy pár éves szünet után Gutára kerültem. Ott a plébános úr kipróbált, tudok-e magyarul olvas­ni. Utána Érsekújvárban is szolgál­tam, hittant tanítottam a gyerekek­nek magyarul. Aztán Nagytétény következett, ahol 14 évet töltöttem. Eleinte tartottam tőle, mert a gyere­kekkel beszélni más volt, mint misét tartam. Amikor 1990-ben püspök lettem, és Pozsonyba kerültem, a magyar nyelv használatának lehető­sége is beszűkült számomra, bár né­ha helyettesítettem magyar misét. Beszélek magyarul, de nem tökéle­tesen. Értek, olvasok, sőt időnként magyarul is imádkozom, hogy ezt a nyelvet minél jobban elsajátítsam. Természetesen igyekezni fogok, amennyire tőlem telik. Tud-e arról, hogy főként a járás­ban kétségbeejtően kevés a ma­gyarul is beszélő pap? lúd ezen a helyzeten változtatni? Hallottam, hogy vannak magyar plébániák, ahol nincs magyar pap. Vagy szlovák papjuk van, akik - azt beszélik hogy nem is akarnak megtanulni magyarul. Némelyek vi­szont igen, és a hívek megértik őket. Magyarországon az egri papi szemi­náriumban tanul két kispap, akik­nek hamarosan végezniük kell. Nem tudom, hogy Iglőn hányán tanul­nak, ennek még utána kell járni. De természetesen keresni fogom a mó­dot, hogy a magyar hívők is meg­kapják a saját pásztoraikat, hogy ők is elégedettek legyenek. Mi a véleménye arról, hogy egyes helyeken a csak szlovákul tudó pap gyóntat, míg a hívek nagy ré­sze nem tud szlovákul? Amikor Szencen szolgáltam, a gyón­tatás során, de máskor is előfordul­tak nyelvi akadályok. De erre én fel­készültem. Az imádságos könyvből megtanultam, mi az egyes bűnök neve magyarul. Tehát a hívek ma­gyarul gyóntak, én értettem őket, ugyanakkor elkészítettem egy taní­tást is a Szentírásból, s így fokozato­san igyekeztem eltávolítani a nyelvi korlátokat. Mások helyett nem nyi- latkozhatom, de a papok részéről mutatkoznia kellene a készségnek, hogy a hívek rendelkezésére állnak. Mert mindenkinek jogában áll a sa­ját nyelvén dicsérni az Istent. De meg kell érteni a másik oldalt is, ha egy szlovák pap, aki készséget mu­tat arra, hogy közeledni akar a hí­vekhez és megtanulja az alapvető dolgokat. Én ösztönözni fogom a papokat, mint ahogy ezt korábban is tettem, hogy ne kérjék az öreg né­niktől azt, hogy tanuljanak meg szlovákul azzal indokolva, hogy Szlovákiában csak szlovákul beszél­nek. Mert az egyház nemzetek felet­ti, államok feletti. Ha például afri­kai misszióra mennek a papok, az ott beszélt nyelvet kell megtanulni­uk. Szlovákiának is vannak olyan részei, ahol a magyar fiatalok ugyan tudnak szlovákul, de az Isten igéjét nekik is saját nyelvükön kell hirdetni. Hiszen az egészen más, ha \\ Olvasok és beszélek magyarul, per- . sze nem tökéletesen, v az ember anyanyelvén hallja. De a kölcsönös megértés a fontos, úgy a hívek, mint a pap részéről. Idáig sajnos sem a kutatók, sem a muzeológusok , történészek szá­mára nem volt hozzáférhető a püspökség könyvtárának anyaga. Kíván-e ezen a téren változtatni? Lehetséges lesz-e a jövőben a ku­tatás a könyvtárban? Nagyon tetszik nekem a könyvtár, nagyon gazdag. Magam is szeretnék megismerkedni ezzel a gazdagság­gal. Ez egyházi vagyon és ezért a Szentszék ügyel arra, hogy ezek az anyagok, amelyek a könyvtárban vannak, meg legyenek őrizve. Hogy ne semmisüljenek meg, hogy ez a gazdagság a következő generációk számára is hozzáférhető legyen. Én is azt vallom, hogy ez a könyvtár hozzáférhető legyen az egyházi elő­írások keretei között ne csak a kato­likusok számára, vagy a püspökség alkalmazottai számára, hanem má­sok előtt is megnyíljon. De ez újabb munkatársakat igényel. Amennyire én tudom, már végzik a katalogizá­lást. Mindenesetre ebben a kérdés­ben is várni kell. Egyrészt vannak a Szentszék által előírt normák, és ter­mészetesen figyelembe kell venni a biztonságot is, hogy ne károsodjon a könyvtár anyaga. Magyar javaslatok Jürgens új jelentésében Egyelőre nem került az ET elé a státustörvény ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bugár reméli, lesz elfogadható kompromisszum Szakértői egyeztetés a kedvezménytörvényről MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A cél az egynapos sebészet szélesebb körű bevezetése Zajac az első száz napról ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Strabourg/Pozsony. Tizennyolcból tizenhét magyar módosító javaslat bekerült a státustörvénnyel kapcso­latos Jürgens-jelentés szövegébe, de a várakozással ellentétben az Euró­pa Tanács jogi bizottsága Stras- bourgban csütörtökön nem szava­zott a dokumentumról. Duka Zólyo­mi Árpád, a szlovákiai küldöttség tagja lapunknak elmondta: a bizott­ságban heves vita alakult ki, és bár a magyar lobbi erős, a románok is lob­biznak, és mindent elkövetnek, hogy számukra kedvező döntés szülessen. „Március 3-án a bizottság párizsi ülé­sén dől el, hogy a jelentés az ET par­lamenti közgyűlése elé kerül-e. Bí­zunk benne, hogy a plénum április­ban mégsem foglalkozik - majd az anyaggal” - tette hozzá Duka Zólyo­mi. Tabajdi Csaba, a magyar delegá­ció vezetője szerint a Jügens-jelentés jelenlegi változata már méltányos és elfogadható bírálatot tartalmaz. „Már nem marasztalja el.Magyaror­szágot, de el kell ismernünk, hogy a törvény előkészítését, a szomszé­dokkal, a nemzetközi szervezetek­kel való egyeztetést alaposabban kellett volna elvégeznie az akkori kormánynak” - mondta Tabajdi, aki szerint a vita már csak a nemzetfel­fogásról és Erik Jürgens azon véle­ményéről folyik, hogy az anyaország csak kétoldalú alapon nyújthat tá­mogatást a határain kívül élő nemze­ti kisebbségeknek. A magyar küldöt­tek remélik, a kedvezménytörvény­ről csak a júniusi parlamenti ülés­szakon tárgyalnak. A strasbourgi ülésen felmerült a kisebbségvéde­lem kérdése is. „Az Európai Unió ál­tal készített alapvető emberi jogok európai chartája nem foglalkozik az európai kisebbségek jogaival és helyzetével. Jó lenne, ha a már léte­ző egyezmények - például a kisebb­ségvédelmi keretegyezmény és a re­gionális vagy kisebbségi nyelvek eu­rópai chartája - az uniós jog részévé válnának” - magyarázta az Új Szó­nak Duka Zólyomi, (nsz, mti, sza) Szatmárnémeti. Az RMDSZ kong­resszusának helyszínén Medgyessy Péter megbeszélésére a határon túli magyarok vezetőivel. A magyar kor­mányfő bejelentette: az elkövetkező hetekben szakértői egyeztetéseket tartanak a kedvezménytörvény ter­vezett módosításáról. Á szatmárné­meti prefektúra épületében tartott találkozón, amelyen ott volt Kovács László külügyminiszter, az MSZP el­nöke is, részt vett Markó Béla, az RMDSZ, Bugár Béla, az MKP és Ka­sza József, a Vajdasági Magyar Szö­vetség (VMSZ) elnöke. Medgyessy újságíróknak elmondta: megálla­podtak arról, hogy szakértők továb­bi egyeztetéseket tartanak a terve­zetről, amelyet várhatóan a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) február második felében összehívandó ülése elé terjesztenek. A kormányfő sze­rint ekkorra már olyan anyagot állí tanak össze, amely tartalmazza a határon túli magyar szervezetek képviselőinek véleményét is. Med­gyessy Péter tájékoztatott arról is, hogy a megbeszélésen szóba került, miként lehetne hatékonyabbá tenni azokat az alapítványokat, amelye­ken keresztül az erdélyi magyarság hozzájuthat a számára a magyar költségvetésben biztosított, az Or­szággyűlés által megszavazott tá­mogatásokhoz. Bugár Béla, az MKP elnöke tisztessé­ges, korrekt megbeszélésnek nevez­te a magyar kormányfővel folytatott eszmecserét, amelynek az volt a cél­ja, hogy egyeztessenek a kedvez­ménytörvény módosításáról, a meg­kötendő kompromisszumról. Meg­nyugtatónak nevezte, hogy február első felében szakértői tárgyalások lesznek, s a határon túli magyar pár­tok lehetőséget kapnak, hogy idő­ben kidolgozni a javaslataikat. Bugár reményét fejezte ki, hogy a ta­nácskozások eredményeként olyan kompromisszumra jutnak, amely el­fogadható lesz mind Európa, mind a szlovákiai magyarok számára. Pozsony. „Az első száz nap alatt ho­zott intézkedések az egészségügyi rendszer stabilizációját szolgálták, ezt követően kezdődhet a rendszer valódi reformja” - értékelte Rudolf Zajac a minisztérium eddigi munká­ját. A stabilizációs intézkedések kö­zé tartozik az egészségügyi ellátás­ról szóló törvény módosítása is, mely bevezeti az egészségügyi ellá­táshoz nem közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokért fizetendő díjakat. Zajac bízik benne, hogy a törvényt elfogadják a képviselők. „Jó a mi­nisztérium kapcsolata a parlament egészségügyi bizottságával, bízok benne, hogy a koalíciós képviselők mellett igennel szavaznak majd az ellenzék egészségügyi szakemberei is” - jelentette ki a miniszter. Igaz, eddigi lépéseinket főleg a külföldi szakemberek és a hazai közgazdá- azok üdvözölték, de e nélkül nem tudnánk elkezdem a reformot.” A következő lépés az egészségbiztosí­tásról szóló törvény módosítása, ez valódi versenyhelyzetet teremt majd a biztosítók között. A minisztérium jogászhiánnyal küszködik, mert csak a töredékét tudják fizetni an­nak,amit bármelyik jogász játszva megkeres a magánszektorban. A minisztérium tervei közt szerepel az egynapos sebészet szélesebb körű bevezetésének támogatása is. Ehhez már az első negyedévben meg akar­ják teremteni a feltételeket. Nálunk az egészségügyi ellátásnak ez a for­mája alig ismert, az összes sebészeti beavatkozásnak mindössze két szá­zalékát végzik így. Nyugat-Európá- ban ez az arány 40-70 százalék kö­zött mozog. A Szlovák Társulás az Egynapos Sebészetért (SAJCH) szervezetnek jelenleg 26 olyan egészségügyi intézmény a tagja, ahol 24 óra elteltével hazaengedik a kisebb sebészeti beavatkozásokon átesett betegeket. ,A nyugat-európai gyakorlat alapján elkészítettük annak a 149 nőgyó­gyászati, urológiai, szemészeti, bal­eseti és plasztikai sebészeti valamint ortopédiai beavatkozásnak a jegyzé­két, melyek elvégzését követően a beteg rövid pihenés után hazamehet. Ezek a leggyakrabban végzett be­avatkozások mintegy 50 százalékát teszik ki az összes műtétnek” - állítja Éva Vidová, a SAJCH elnöke, (lpj)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents