Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-22 / 44. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 22. Közélet Beszélgetés Nagy Géza szőlőskei borásszal a szlovák tokaj-hegyaljai bor és borvidék esélyeiről A Tokaji minden cseppje kincs Tokaj-Hegyalja szlovákiai részével jó ideje foglalkozik mind a szakma, mind a sajtó. A laikus nem érti, mi a vita lényege, hiszen az egykor egységes földrajzi terület nem változott azáltal, hogy államhatárral kettészelték. Hosszú vita és egyezkedés után úgy néz ki, hogy három tokaji község visszanyeri régi fényét. Nagy Géza szőlőskei bortermelővel beszélgettünk. HOGYA GYÖRGY Miként fogadták a tokaj-hegy­aljai borvidék szlovákiai borá­szai a hírt, hogy termékeiket vélhetőleg nemsokára Tokaji néven árusíthatják és exportál­hatják az Európai Unió országa­iba is? Sok találkozó és még több vita előzte meg a mostani szlovák- ma­gyar megállapodást. Tőketere- besen is több egyeztetés volt, és ezeken a magyar illetékesek elis­merték, hogy több jogszabály - így a szántóügyi minisztérium 1908-as bortörvénye is - a Tokaj-Hegyal- jához tartozó községek között em­lítette Kistoronyét, Szőlőskét és Szlovákújhelyt. Véleménye szerint Magyaror­szág miért nem volt hajlandó ilyen sokáig elfogadni ezt? A II. világháború után a csehszlo­vák kormány - bizonyos geológiai kísérletekre hivatkozva - további öt községgel összesen mintegy 908 hektárra bővítette a tokaji borvi­dék területét. A vita lényege tehát az, hogy a bővített területeken elő- állítható-e valódi tokaji bor, amely minden tekintetben megfelel az » Magyarországon hamar rájöttek, hogy bortermő vidéken érdemes az idegen- . . forgalomba fektetni. \\ előírásoknak. Ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy Kistornyán sokáig működött egy szőlészettel és borászattal foglalkozó kísérleti telep, amely talaj- és bormintákat vett az eredeti három községben, s ezeket összehasonlította a további öt községből származó mintákkal. A vizsgálatok megerősítették, hogy Talaj- és bormintákat vettek a három eredeti tokaji községben, s a vizsgá­latok megerősítették, hogy a többi öt község is a tokaj-hegyaljai borvidék szerves részét képezi (A szerző felvétele) a bővített terület is a tokaj-hegy­aljai borvidék szerves részét képe­zi. Véleményem szerint, ha belé­pünk az Európai Unióba, akkor ez a kérdés megszűnik és nem lesz magyar vagy szlovák Tokaj-Hegy­alja, hanem csak egy tokaji borvi­dék. Addig a kormány, illetve a mi­nisztérium szakbizottsága tárgyal a kérdésről. Megnő az itteni bor utáni keres­let, ha egyenrangúvá válik a ma­gyarországival? Általában ötven, százévenként akad egy gyengébb periódus, ami­kor a szőlőkultúra és a borászat egy kissé hanyatlik. Most épp egy ilyen gödörben vagyunk, a szőlők nagyon rossz állapotban vannak, kopasz hegyeket és üres pincéket látni mindenfelé. Én csak azt tu­dom tanácsolni a gazdáknak, hogy szálljanak magukba, mert a tokaji terület minden egyes parcellája aranyat ér. A tokaji bor pedig folyé­kony arany. Ha már szóba hozta, mennyibe kerül egy tízáras parcella a tér­ségben? Ilyen kis parcellán nem lehet ko­molyan foglalkozni szőlőtermesz­téssel, de helyzetétől és állapotától függően akár 30-40 ezer koronát is elkérnek egy üyen telekért. A le­romlott szőlőjű telek is legalább 15 ezer koronát ér. A magángazdáktól való felvásár­lás során ki felügyeli, hogy való­ban a meghatározott szőlőfajták vannak-e a puttonyban? A felvásárlás során valóban felme­rül a kérdés, nincs-e megzavarva a szőlő fajtisztasága, hiszen köztu­dott, hogy a magángazdák azt tele­pítenek, amit kézhez kapnak, ám a nagytermelők már klónszelektált fajtákkal foglalkoznak, ezeknél csak a furmint, a hárslevelű és a sárgamuskotály az elismert. A sző­lőtelepítést a Központi Mezőgaz­dasági Ellenőrzési és Növényvédel­mi Intézet nagymihályi részlege el­lenőrzi. Az igazi tokaji borban milyen arányban keveredik a három faj­ta? Mi külön szedjük mindhárom faj­tát, a termést nem keverjük. A sző­lőtőkék 60-65 százalékát a fur­mint, 30-35 százalékát a hársleve­lű teszi ki, a maradék 5 százalék pedig muskotály. A szőlőtőke meg­terhelésének elkerülése érdekében korlátozni kell a hektárhozamot, egy tőkén mindössze három-négy kiló szőlő termesztése engedélye­zett, különben kisebb lenne a ter­més természetes cukortartalma. Célszerű rövidcsapos metszést al­kalmazni, a zöldválogatást pedig egy évben kétszer kell elvégezni. Mennyire elégedettek a szlováki­ai bortörvénnyel? Sokat járok Magyarországra, össze tudom hasonlítani a két ország bortörvényét, a szlovákiai vélemé­nyem szerint sokkal szigorúbb. Hova szállítanak bort? Amikor üzemünk 1992-ben meg­alakult, bizony nehéz volt elfogad­tatni az emberekkel a szlovákiai to­kaji bort. Négy-öt évig is eltartott, míg elértük az évi 1000-1200 má­zsa (saját és felvásárolt) termést, és a szőlőből készült bor az ország minden zugába eljutott. Mi nem szállítunk, de Pozsonytól Ágcser- nyőig mindenki megtalál minket. A jó, minőségi bort nem kell sokáig kínálni, ezt tulajdonképpen a fo­gyasztók is elvégzik egymás közt. Az idegenforgalom fellendülése szempontjából sokat segíthet a tokaji bormárka elismerése. Ho­gyan készülnek a megnövekvő érdeklődésre? Magyarországon hamar rájöttek, hogy bortermő vidéken érdemes az idegenforgalomba, de magába a XX A tokaji terület min- ' den egyes parcellá­ja aranyat ér, a tokaji bor pedig maga . . a folyékony arany. XX szőlőtermesztésbe is befektetni. Nekünk még elég sok a tenniva­lónk e téren, de nem szégyen el­menni és tanulni akár az olaszok­tól vagy a magyaroktól, hiszen va­lahol már a szőlő préselését is szá­mítógépesítették. Én a saját bol­tom mellett szeretnék egy emlék­szobát berendezni, amelyben be­mutatnánk Litavszki István helyi növénynemesítő, valamint Mat­hias János és Szepsi Lackó Máté életét és munkásságát. Az emlék­szoba mellett pedig egy autóbusz- nyi látogató befogadására alkal­mas kerthelyiséget rendezünk be. Lesz elég szakképzett borász a vidéken? Sajnos, hiányzik a szakmai képzés. Csak állandó tanulással, odaadás­sal lehet színvonalas munkát vé­gezni, elismertetni a szlovákiai to­kaji bort és felvirágoztatni a borvi­déket. Milan Urbáni HZDS-es képviselő azt állítja, képes kölcsönt szerezni az egészségügyi ágazatnak, állami garancia nélkül Könnyed dobálózás 20 milliárd koronával ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Húszmilliárd koronát ajánlott fel a Markíza Televízió Ros­ta című műsorában Müan Urbáni HZDS-es honatya Rudolf Zajac egészségügyi miniszternek az egészségügy talpra állítására. Az el­lenzéki politikus még a választási kampányban bizonygatta, hogy ké­pes 20 évre szóló 20 milliárdos köl­csönt szerezni úgy, hogy még állami garanciát sem kell hozzá nyújtani. A választások előtt nem akarta elárul­ni, honnan teremtené elő az össze­get, a tévékamerák előtt viszont el­árulta: kidolgozta a törlesztés mód­szerét, és ismer olyan bankárokat, akik hajlandók az egészségügyre ál­dozni. Arra a felvetésre, ellenzéki politikusként miért nem ajánlotta fel ezt a lehetőséget a szaktárcának, Urbáni azt válaszolta: „Mert a mi­niszter úr nem kérte.” A műsor vé­gén azonban Zajac a HZDS árnyék- miniszterének szegezte a kérdést: „Odaadja nekünk azt a húszmüliár- dot?” Mire Urbáni azt válaszolta: „Odaadom.” Lapunk tegnap meg­próbált utánajárni, szándékában áll-e a nyilvános egyezséget a két politikusnak betartani, mert a ka­merák előtt állították: komolyan gondolják a dolgot és lesz folytatás. Érdeklődésünkre, hogy a miniszté­rium felvette-e már hivatalosan a kapcsolatot a HZDS képviselőjével vagy egy általa javasolt bankárral, Tomás Szalay szóvivő azt válaszol­ta: „Az említett vitaműsor könnye­debb hangvételű volt, a műsor vé­gén elhangzott kérdést a miniszter úr viccnek szánta. Azt Milan Urbáni képviselő úr is elismerte, hogy a kölcsön megszerzésének feltétele az, hogy az egészségügyben el kell tömni azokat a csatornákat, melye­ken át jelenleg eltűnik a befolyó pénz jelentős része, valamint szigo­rodjon a pénzügyi ellenőrzési rend­szer.” Szalay szerint a minisztérium által megtervezett egészségügyi re­form megvalósulása után nem lesz nehéz kölcsönt szerezni a felhalmo­zódott adósság fedezésére, akkor már nem lesz szükségük Urbáni se­gítségére sem. „Konkrét lépéseket nem tettünk, mert a felajánlott köl­csön még nem aktuális” - tette hoz­zá Szalay. Zajac egyébként a tévé­műsorban többször hangoztatta, hogy sem érzelmileg, sem fizikai­lag nincs a miniszteri székhez lán­colva, és ha nem sikerül megvalósí­tania az egészségügyi reformot, tá­vozik funkciójából. Ézt már a kine­vezése utáni napokban is beharan­gozta, sőt akkor azt mondta: ha a kormányalakítás utáni hat hóna­pon belül nem kezdődik el a re­form, lemond. A hat hónap hama­rosan lejár, (sza, lpj) A cseh pénzintézetnek és a szlovák Union Biztosítónak csak a neve közös, a hazai ügyfeleknek nincs okuk aggodalomra Az Union Bank csődje a biztosítót nem érinti ÖSSZEFOGLALÓNK Prága. Nálunk elsősorban a Ducky-váltókkal kapcsolatban el- híresült cseh Union Banka tegnap beszüntette kifizetéseit, és bezárta fiókjait. A pénzügyi problémákkal küszködő bankot az olasz Inves- mart pénzügyi csoport kívánta ki­húzni a pácból, ehhez azonban ál­lami segítséget kért. Ezt a cseh pénzügy elutasította, az Union- nak így nem volt más lehetősége, mint lehúzni a redőnyt. A pénzin­tézet 250 ezer ügyfelének 20 mil­liárd koronája van a bank számlá­in. Ha csődöt jelentenek, akkor a betétjeik 90 százalékához juthat­nak hozzá, legfeljebb azonban csak 790 ezer koronáig. Az Union több éves pert folytat a Szlovák Gázmüvekkel (SPP), ez ugyanis öt váltóért, mintegy 350 millió cseh koronával tartozik a banknak. Tartozását az SPP azonban soha nem ismerte el, és képviselőik sze­rint a bank jelenlegi problémái sem érintik a váltókkal kapcsola­tos további lépéseiket. A szlovák Union Biztosítót a cseh bank problémái nem érintik, hiszen a két intézménynek csak a neve kö­zös. Marián Abaffy, az Union Bizto­sító marketingigazgatója szerint biztosítójuk mögött az Eureko pénz­ügyi csoport áll, amely erős pozíciót vívott ki magának az európai bizto­sítási piacon. Az Union Biztosító a tavalyi évet 16,3 millió koronás nye­reséggel zárta. (TASR, ú) RÖVIDEN Poor is elhagyja a HZDS-t Nagyszombat. Kilépett a HZDS-ből a párt egyik leghíresebb vállalko­zója, Vladimír Poór. A Meäar kormány alatt az ő vezetésével privati­zálták a Nafta Gbely-t úgy, hogy az államnak óriási vesztesége kelet­kezett, s valószínűleg az ő irányításával tüntettek el egy nap alatt 300 millió koronát a cég számlájáról. Poór korábban a HZDS nagyszom­bati kerületi elnöke volt, s nem kíván átállni Tkácékhoz. (TASR) Miniszteri nem az MKP-ANO javaslatra Pozsony. Vladimír Palkó nem ért egyet az MKP és ANO javaslatával, mely szerint külön állami hivatalt hoznának létre a lehallgatások fel- ügyelésére. A belügyminiszter szerint az MKP nem gondolta végig, mi­lyen bonyolult a lehallgatási rendszer, s nem tartja szerencsésnek, hogy a javaslat a botrány kivizsgálásának vége előtt jelent meg. (SITA) Elbocsátják Kaník sofőrjét Pozsony. Közlekedési balesetet okozott Eudovít Kaník sofőrje Sel­mecbánya közelében. A szociális miniszter BMW-je a jeges úton csúszott meg, s kidöntött egy oszlopot. Személyi sérülés nem tör­tént, a kár meghaladja a 200 ezer koronát. A sofőrt elbocsátják, hi­szen ő okozta a balesetet, holott a miniszteri sofőrök épp a múlt hé­ten vettek részt egy tréningen, melyen a hasonló esetek elkerülését gyakorolták. (TASR) Kész a védekezési terv Pozsony. A Közegészségügyi Hivatal már elkészítette azt a jelen­tést, mely pontos képet ad arról, mekkora mennyiségű veszélyes be­tegségek elleni vakcinakészlettel rendelkezünk, illetve biológiai tá­madás esetén milyen védelmi lépéseket kell tenni. A kormány feb­ruár 5-i döntése alapján nagyobb mennyiségű fekete himlő és lépfe- ne elleni oltást kellene felhalmozni az esetleges iraki háború miatt. Az anyag nyilvánosságra hozásáról hamarosan dönteni fog Vladi­mír Palkó belügyminiszter. (TASR) Eljárás a volt privatizációs miniszter ellen Pozsony. Közhivatallal való visszaélés miatt indul eljárás a Meciar- kormány volt privatizációs minisztere, Peter B. ellen. Minisztersége alatt, 1994 és 1997 között, több részletben pénzt utaltak át a priva­tizációs tárca számlájáról a Nemzeti Vagyonalapnak, amivel az jo­gosulatlanul 4,3 milliárd koronához jutott. Peter B. nyolc átutalásra adott engedélyt. Tavaly közhivatallal való visszaélés ügyében már eljárás indult Lubomír D. és Emil V. ellen is. Az előbbi 1992 és 1993 között vezette a privatizációs tárcát, utóbbi osztályvezető volt. Ők 1993 nyarán utaltak át 7 milliárd koronát az alap számlájára, szin­tén jogellenesen. (TASR) Kiss Elemér lemondott Budapest. Távozik a magyar kormányból Kiss Elemér, a Miniszterel­nöki Hivatalt vezető miniszter, a döntést Medgyessy Péter kormány­főjelentette be. Elmondta: az igazságügy-miniszter etikai kódexet dolgoz ki, amely azokat az elvárásokat fogalmazza meg, amelyek teljesítése elvárható minden kormánypárti politikustól. Kiss Elemér­nek azért kellett távoznia, mert az az ügyvédi iroda jutott több álla­mi megrendeléshez, amelynek társtulajdonosa. Az elvégzett vizsgá­latokért a cég nem veszi fel a pénzt. (MTI) Veszélyes teára bukkantak a polcokon Dunaszerdahely. Az emberi egészségre veszélyes mikroorganizmust találtak az állami egészségügyi intézet munkatársai a lengyel gyárt­mányú „Kúzlo byliniek” és „Caj pri nachladnutf nevű teában, ezért arra kérik a lakosságot, ne fogyasszanak ezekből. A 30 grammos do­bozokon 2002 szeptemberi csomagolási dátum szerepel. (TASR) „Lehetőséget" kínálnak a sokgyerekes roma családoknak Slota 20 ezer koronát adna a sterilizáltatásért TASR-HÍR Pozsony. Húszezer koronát adná­nak azoknak a roma férfiaknak, akik önkéntesen streliziáltalják ma­gukat, áll a Valódi Szlovák Nemzeti Párt (PSNS) készülő törvényjavas­latában. Ján Slota elmondta, a lehe­tőséget azoknak a roma családok­nak ajánlanák fel, ahol már sok a gyerek, de az anyagiak szűkében vannak. Több romától hallotta, hogy csak azért szülnek gyereket, hogy több pénzhez jussanak. A ja­vaslat szerint „egy vágásért” húsz­ezer koronát kapnának a roma férfi­ak, s mindenki jól járna. A PSNS szerint a romák családon belüli sze­xuális kapcsolataival és a nemi be­tegségek terjesztésével is többet kel­lene foglalkoznia az ügyészségnek. A szlovákiai romák szaporulatát ah­hoz hasonlította, ahogy az albánok Koszovóban „felfalták” a szerbeket. Tovább húzódik az idei pályázatok kiírása Máig nincs bej egyezve az Illyés kuratóriuma ÚJ SZÓ-HÍR Budapest/Pozsony. Még nem zá­rult le az Illyés Közalapítvány ku­ratóriumának mandátuma körül kialakult jogvita, ezért az idei pá­lyázatok kiírása tovább húzódik. Ézt Varga Sándortól, a közalapít­vány szlovákiai alkuratóriumi tit­kárától tudtuk meg, aki elmondta: „Az Illyés Közalapítvány kuratóri­umának bejegyzése még mindig nem történt meg, ugyanis felleb­bezés miatt a Legfelsőbb Bíróság döntését várják. Erre, nem hivata­los értesüléseink szerint, előrelát­hatólag gyorsított eljárással febru­ár végén vagy március elején ke­rül sor. A testület csak azután kezdheti meg működését. Egyen­lőre több információval a szlová­kiai alkuratóriumi iroda sem tud szolgálni.” A jogvita annak okán alakult ki, hogy a korábbi kuratórium kisgaz­dapárti tagja, Kávássy Sándor nem akarta elismerni, hogy a kurátorok megbízatása a kormányváltást kö­vetően lejárt, ezért megfellebbezte a testület bejegyzését, (tébé)

Next

/
Thumbnails
Contents