Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-03 / 27. szám, hétfő
Női szemmel ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 3. TÁRSADALMI SZEREPEK Mit jelent a nem? BOLEMANT LILLA Magyarul egy szóval fejezhető csak ki a nem az angollal ellentétben, ahol a gender a nő és a férfi szociális és kulturális szempontból meghatározott szerepét jelenti a sex-szel ellentétben, amely biológiai jellemző. A nemi szerep politikájának alapja a gender, vagyis a szociális és kulturális szerep. A nőpolitika kifejezés, amelyet gyakran használnak, a nőmozgalmakból vezethető'le, másféle stratégiát követ a nő és férfi egyenjogúságát elérendő, középpontjában a nő áll. A nemi szerep politikája hangsúlyozza, hogy elsősorban mindkét nemet érinti - a nőt és a férfit is - és a köztük lévő kapcsolatot. Nem csak a férfinek, a nőnek is van neme, a férfi tehát nem jelent valamilyen univerzális emberi értéket. Másik jellemzője pedig, hogy a nemek közti kapcsolatról szól, amely változó. A biológiai nemi különbségek nem elfogadhatóak a nemek társadalmi szerepe közti különbség megindoklásaként. A szociális és kulturális nemi szerepek történelmi fejlődésen mentek keresztül, tehát politikailag for- málhatóak. Ezek az alapvető feltételek csak a nemi szerep politikájának irányát határozzák meg, nem adnak konkrét politikai célokat. A nemi szerepek szempontja érvényesítésének esetében is ugyanez a helyzet: megvalósításának feltétele a felismerés, hogy a nemi szerepek kérdései fontosak, és ugyanazok a dolgok a férfiakat és a nőket különböző módon érintik. Ha a fent leírtakra felhozunk néhány konkrét példát, köny- nyen megbizonyosodhatunk róla, mennyire természetesnek veszünk olyan mindennapi dolgokat, amelyek a nőt másodrendű emberré degradálják, hogy az uralkodó társadalomszemlélet szerint a férfi szerepe a meghatározó. A nőnek nincs saját neve. Apja vagy félje vezetéknevét viseli, gyermekei pedig apjuk nevét. A gyermekek törvényes képviselőjeként magától értetődően minden hivatalos helyen és nyomtatványon az apát tüntetik fel. Ha egy házaspárnak címezik a levelet, a férj nevét írják a borítékra. Ugyanezt tüntetik fel elsőként bármely ingó vagy ingatlan vagyon megvásárlásakor. A nő társadalomban elfoglalt helye a férj helyétől, pozíciójától függ. A nő szerepét a házasságban magyarul nagyon jól kifejezi a feleség szó. Bármilyen mértékben növekszik is az önerejéből sikeressé váló nők és az egyedülálló, gazdaságilag önálló, sőt gyermekeit egyedül nevelő nők száma, az álatalánosan elfogadott vélemény róluk nem változott. Valami nincs rendben velük, ha nem tudtak férjet fogni, vagy nem tudták őt megtartani mindenáron, ha nem képesek gyereket szülni, nem is igazi nők. Értéktelenek vagy legalábbis csökkent értékűek. Nem is szólva arról, hogy ha egy férfi havonta váltogatja barátnőit, társai (és sajnos sok nő) körében is elismerésnek örvend, társadalmi értéke növekszik. Ha egy nő teszi ugyanezt, vajon milyen szóval jellemzik őt? Az eddig leírtak alapján ne vonjuk le azt a következtetést, hogy visszájára kell fordítanunk a dolgokat, hogy csak az a nő sikeres és értékes, aki karriert csinál. Aki anyaként, feleségként érzi teljesnek az életét, ugyanolyan értékes ember lehet, mint az, aki különböző meggyőződések és életfelfogása miatt nem él társas kapcsolatban vagy nem vállal gyereket. A lényeg tehát a választás lehetősége. Ne a biológiai nemi szerep szerint soroljuk egymást különböző kategóriákba, s tegyük félre a sok évszázada működő társadalmi előítéleteket, melyek a nő gazdasági és hatalmi elnyomása okán jöttek létre. A világ közben fokozatosan átrendeződött körülöttünk. Vegyük észre a változásokat, és tegyük helyére a dolgokat, hogy harmóniában élhessünk együtt. Az átfogóbb társadalmi változások (is) a mindennapi élet apró részleteiben kezdődnek V Esélyegyenlőségi helyzetjelentés Az oktatásügyi miniszter a minap tárgyalt a szlovákai dekanátusokkal Pozsonyban. A híradós tudósításban láthattuk, amint a kamera végigfut a tárgyalótermen. Vajon hány embernek, férfinak vagy nőhek tűnt fel, hogy a több mint harminc küldöttből talán csak egy nőt láttunk az asztalnál ülni? VANYA MAGDOLNA A női nem ennyire csekély képviselete ezen az összejövetelen felháborító, ha belegondolunk, hogy a Szlovákiában jelenleg főiskolán vagy egyetemen tanulók vagy negyven százaléka nő. Hasonló példaként említhetnénk az abortusztörvény napokban az Alkotmánybíróság által történő megvitatását is, melyet a Kereszténydemokrata Mozgalom indítványozott. A tizenhárom alkotmánybíró közt egyetlen nő van. Vajon milyen elvek alapján fog a férfi többségű testület dönteni egy olyan dologról, melyet testileg és lelkileg sosem tud átélni? Sikerül majd megtartani az ediggi, liberálisabb beállítottságú törvényt, vagy pedig ismét veszélybe kerül a nők szabad döntési joga főleg férfiak által irányított, törékeny demokráciánkban? A Szlovákiai Nők Szövetsége elemzést készített arról, mennyire javult vagy romlott a nők társadalmi helyzete Szlovákiában a választások után eddig eltelt időszakban. Az alábbi rövid összefoglaló rámutat arra, hogy bár a jelenlegi kormány jóváhagyott néhány konkrét törvénymódosítást, a hosszútávú rendelkezések, melyek tartósan biztosítanák a nemek közti jog- és esély- egyenlőséget, gyakran nem is kerültek napirendre, ha pedig igen, akkor nem szavazták meg azokat. Az egyik legjelentősebb, esélyegyenlőséggel összefüggő pozitív változásként a Szövetség a házasságon belüli erőszakkal kapcsolatos törvénymódosításokat nevezi meg Lehetne másképp is!? című kiadványában. A régi törvénytől eltérően ezentúl nemcsak közeli rokon, hanem távolabbi rokon vagy azonos háztartásban élő személy is indíttathat eljárást egy erőszakos házastárs ellen. Ezenkívül szigorították az ilyenfajta erőszakra kiszabott büntetést is. Végül, s ami talán a legjelentősebb eltérés az előző törvénytől, eltörölték az áldozat kötelezően és ismételten kikért beleegyezését a támadó ellen indított eljáráshoz. Döntés született arról is, hogy a bűnügyek országos statisztikájába vezessék be a házasságon belüli erőszak kategóriáját is. Ezenkívül a szociális segélyről szóló törvénymódosítás lehetővé teszi olyan speciális intézmények létesítését, melyekben a házasságon belüli erőszak áldozatainak, túlnyomó- részt (95 százalék) nőknek, nyújthatnak segítséget az erre felkészült szakemberek. A kilencvenes évek elején az összes posztkommunista állam közül Szlovákiában jelent meg a legtöbb olyan álláshirdetés, melyben nemre való utalás történt abban az értelemben, hogy fiatal férfiakat kerestek felelősségteljes pozíciókba. Az ilyenfajta diszkrimináció megakadályozása érdekében született az a törvény, mely tiltja az olyan állás- hirdetések megjelentetését, melyekben utalás történik többek közt a keresett személyek fajára, nyelvére vagy nemére. Vannak viszont negatív változások is, mint például az a tény, hogy a kormány nem hagyott jóvá semmilyen összeget a Nők és férfiak esély- egyenlőségét elősegítő programra, és megszüntette a női kérdéssel foglalkozó koordinációs bizottságot. Összefoglalva: bár születtek pozitív változások, bizonyos értelemben veszélyben forog a nemek (főként a nők) esélyegyenlősége. Ne feledjük, hogy a pozitív törvény- módosítások is csak akkor segítik elő a nemek esélyegyenlőségét, ha tudatosan és rendszeresen betart- tatják őket a gyakorlatban. Ezenkívül, bár a házasságon belüli erőszak büntetőjogi beiktatása, s ezáltal az idegenek közti vagy nyilvános helyen történő erőszaktól való jogi megkülönböztetése nélkülözhetetlen egy mindenki, nők és férfiak számára demokratikus polgári társadalom létrehozásához, fontos megjegyezni, hogy néhány speciális törvénymódosítás nem képes biztosítani a nemek minden szintű és teljes mértékű esélyegyenlőségét. Az átfogóbb társadalmi változások (is) a mindennapi élet apró részleteiben kezdődnek. Tévhitek a fogalmak és értelmezéseik körül Nőpolitika és női szerep A nemek társadalmi szerepének érvényesítése Gender mainstreaming A nemek társadalmi szerepének érvényesítése nem újkeletű célkitűzés, bár az utóbbi években az Európai Unió politikájával került be a köztudatba. Gyökerei a nemzetközi nőmozgalmakhoz vezetnek vissza, mégpedig ahhoz az igyekezethez, amellyel a mozgalom képviselői az egyes országok kormányaival próbálták elfogadtatni követeléseiket. Az első három női világkonferencián megfogalmazódtak azok a követelések, amelyek a nők helyzetének javításához vezethettek volna, s amelyeket az egyes államok kormányai betartani ígértek. A negyedik világkonferencián viszont kiderült, hogy a kormányígéretek semmilyen eredményhez nem vezettek, s a nők helyzete szinte semmit sem javult. Ezen a pekingi konferencián fogalmazták meg a női szervezetek képviselői a gender mainstreaming - a nemi szerepek szempontja érvényesítésének stratégiáját. A női világpolitika kontextusában ez azt jelenti, hogy a kormányok politikájuk minden területén és minden egyes esetben felmérik, milyen hatással van a nők helyzetére. A nőknek már 1993-ban sikerült az európai Unió strukturális alapjainak megreformálásával elfogadtatni a nők és férfiak esélyegyenlőségét, mint célfeladatot. Ez azt jelentette, hogy Európában először sikerült az esélyegyenlőség fogalmát az általános támogatások szintjén elfogadtatni. Az EU negyedik akcióprogramja, melyet 1995-ben fogadtak el, már tartalmazza a gender mainstreaming alapelvének leírását. Tehát barbara sriegler aspekty • sfratégie Európskej • • únie VSPEKT|~ amit sikerült belefoglalni a strukturális alapok programjába, most bekerült az európai politika egészébe. A nemi szerep szempontja érvényesítésének alapja, hogy a döntéshozatal minden szintjén jelen legyen. A nők és a férfiak esélyegyenlőségét csak akkor érhetjük el, ha a tervezéstől a megvalósítás ellenőrzéséig nyomon követjük. Ha egy ma már általánosan elfogadott elvvel próbáljuk összehasonlítani, világosabbá válik a cél. A gazdasági krirérium, tehát a gazdaságosság szempontját ma már minden döntési folyamat részének tekintjük. Ugyanilyen módon alkalmazandó a nemi szerep érvényesítésének elve is. Ez az elv valóban új elem a döntés- hozatal folyamatában, s egyúttal radikális változtatást jelent annak minden szintjén, eredmény viszont csak így érhető el., (bl) Ha a nemi szerepek aspektusa a társadalmi viszonyok minden elemzésének alapjává válik, és ha a nőpolitkát kiegészíteni és támogatni fogja a nemi szerepek politikája, a régi sztereotípiák megszűnnek, és helyükbe új értelmezések lépnek. Az alábbiakban néhány tipikus példáját soroljuk fel az előítéleteknek, amelyekkel gyakran bírálják a nőpolitikát, s közöljük egyúttal ezek cáfolatát is. A nőpolitika iránti előítélet: A nők túlérzékenyek, ha bírálják az uralkodó értékeket és normákat. A nemi szerepek szempontja A létező értékeket és normákat át kell értékelnünk és megváltoztatni nemi szerepek szerinti specifikus szempontokra. A nőpolitika iránti előítélet: A nőknek specifikusak a problémái. A nemi szerepek szempontja Azon feltételek következtében, amelyeket a társadalom kialakított, a nők problémahelyzetekben találják magukat. Ezekért a feltételekért nem a nők a felelősek. A nőpolitika iránti előítélet: A nőknek nemük miatt specifikusak az érdekeik. A nemi szerepek szempontja A nők specifikus érdekei életfeltételeik következményei (pl. a kisgyermekekkel való együttélés), melyeket a társadalmi nemi szerep alapján nekik ítélnek. A férfiak ugyanilyen érdekeket képviselnének, ha a nők helyzetében lennének. A nőpolitika iránti előítélet: A nőknek hiányosságaik vannak, melyeket ki kell küszöbölniük. A nemi szerepek szempontja A nőknek vannak erős oldalaik, amelyek a férfiaknak (még) nincsenek. Ezeket az erős olalakat el kell ismerni és feltételeket kialakítani érvényesítésükre. A hiányosságok nem a nemükből, hanem a társadalmilag definiált nemi szerepükből erednek, ami a nőkre és a férfiakra egyaránt érvényes. A nőpolitika iránti előítélet: A nők a döntési mechanizmusok folyamatában a segítséget kérők szerepében vannak, így segítséget próbálnak kérni koncepcióikhoz. A nemi szerepek szempontja A döntési folyamatokban kötelezően érvényesíteni kell a nemi szerepek szempontját. A nők részt vesznek a döntéshozásban, mint szakértők, a nők élethelyzeteinek szakértői. Különösen fontosak a nők személyes kezdeményezései, mert hozzájárulhatnak a döntések jobb minőségéhez. A nőpolitika iránti előítélet: A nőpolitika periférikus problémákat érint, amelyek megoldási lehetősége a nagypolitika helyzetétől függ. A nemi szerepek szempontja A nemi demokrácia és a nők és férfiak esélyegyenlősége központi politikai cél. A nőpolitika iránti előítélet: A nők felelősek a női problémák megoldásáért A nemi szerepek szempontja A nők és a férfiak étveszik a felelősséget a nemek közti viszonyok megváltoztatásáért, (bl) Tizenéves korban a lányok önbizalma csökkenni kezd Hagyományos történet FELDOLGOZÁS Külföldi (és részben) hazai felmérések alapján egy rövid történetben foglalható össze a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező nők hagyományokkal terhelt sorsa. A gyerekek körülbelül tízéves korukig nemtől függetlenül egyformán szabadnak érzik magukat iskolai éveik alatt. Egyformán értékelik őket szüleik és tanáraik, mégpedig elért eredményeik alapján. Ezután azonban furcsa helyzet áll elő. A fiúk önértékelése továbbra is a tanulásban, esetleg sportban elért eredményekre összpontosul, a lányoké viszont összezavarodik. Ahogy fokozatosan testileg nővé érnek, észreveszik, hogy társaik és tanáraik elsősorban külsejük szerint értékelik őket. Erre különbözőképpen reagálnak, dé minden esetben vesztenek önbizalmukból. Ha a lányt támogatják is szülei a továbbtanulásban, valahogy tudomására juttatják, hogy célja révbe érni, férjhez menni és családot alapitnai. Azt a véleményt osztják tanáraik is, tehát míg a fiúj esetében természetesnek veszik, hogy befejezi iskoláit, hiszen élete hivatására készül, a nők esetében ez a cél másodrendűvé degradálódik. Most lássuk a főiskolát, egyetemet végzett nő esetét, aki munkát keres. Valamelyik potenciális munkaadójától rövid időn belül megtudja, hogy nem perspektivikus munkaerő, mert valószínűleg hamarosan anya lesz. Munkahelyén férfi kollégáitól is újabb véleménnyel gazdagodik: elárulják neki, hogy női mivolta miatt nem lehet jó szakember, ráadásul fiatal is. Ha férjhez megy és gyereket szül, éppen induló karrierjét több évre megszakítja, s a visszatérés rengeteg nehézségbe ütközik. Ha nem tartozik azok közé, akik szívesen dolgoznak háztartásbeliként, egy idő után elégedetlen, sőt depressziós lesz. Viszont nem biztos, hogy be meri magának vallani, hogy a családról való A családól való gondoskodás nem életcél számára. gondoskodás nem életcél számára, mert újra ütközik a hagyományos elvárásokkal. Ha férje nem azon kivételek közé tartozik, aki hajlandó támogatni felesége szakmai fejlődését azzal, hogy kiveszi a részét a család ellátásával járó munkából, három lehetősége van: feladja a karrierét, megpróbálja családját és munkáját egyformán ellátni vagy megvárja, míg felnőnek a gyerekek, és végre teljes erőbedobással munkájának élhet. Ennek az általánosan jellemző történetnek van sok variációja, a tanulságuk viszont összefoglalható abban, hogy a nők ugyan egyre inkább érzékelik kedvezőtlen helyzetüket a férfiakkal szemben, mégis részben elfogadják a hagyományos szerepeket mert ezt tartják „normálisnak”. Ha néha egy irányba néznénk, talán jobban megértenénk egymást (Képarchívum)
