Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-20 / 42. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 20. Építünk Idén a költségvetésük egyik alappillérének a fiatal lakásépítők programját tekintik, így az elkövetkező hónapokban erre fordítják a legnagyobb összeget, 1,74 milliárd koronát Szinte teljesen leállhat a bérlakásépítés MOLNÁR IVÁN azai lakástámogatásunk egyik leghatékonyabb pillére továbbra is az Állami Lakásfejlesztési Alap. Idei programjairól és a jövőbeni terveikről Kása Zoltánnal, az alap igazgatójával beszélgettünk. Mintegy két héttel ezelőtt az építésügyi tárcával együtt pontosították az alap költségvetését. Milyen újdonságokra számíthatunk, és mennyi pénz áll idén az alap rendelkezésére? Az alap már tavaly decemberben elkészítette a költségvetését, mi azonban szerettük volna elérni, hogy több pénz menjen bérlakásépítésre. Ezt azonban nem sikerült elérni, így az alap költségvetése marad az eredeti, úgy ahogy azt az állami költségvetésben meghatározták. Idén az állami költségvetésből 2,55 müliárd korona, saját forrásokból pedig mintegy egymilliárd korona áll rendelkezésünkre. Az alapnak azonban még a tavalyi évből fennmaradt egy kétéves futamidejű, 1,118 milliárd koronás kölcsöne, amiből idén mintegy 600 millió koronát kell visszafizetni. Ezt leszámítva idén a lakás-' építés támogatására mintegy 3 milliárd korona áll rendelkezésünkre. Hogyan osztják el ezt a pénzösz- szeget? Szétíijuk az egyes programokra, amit a minisztérium február hetedi- kénjóvá is hagyott. Idén a költségvetésünk fő pillérének a fiatal lakásépítők programját tekintjük. Erre fordítjuk a legnagyobb összeget, 1,74 milliárd koronát. Megerősítettük azonban az új lakások finanszírozásának és a lakások hőszigetelésének a programját is. Mi a helyzet a tavalyi év legsikeresebb programjával, a bérlakásépítési programmal? Ezt idén teljesen redukáltuk, ami azt jelenti, hogy csak mintegy 150 millió koronát hagytunk rá jóvá. A minisztérium ugyanis nem kapott akkora összeget, hogy támogatni tudja a bérlakások programját, remélem azonban, hogy jövőre a tárca költségvetése nagyobb összeget tud majd folyósítani erre a célra. A 150 millió korona elenyésző összegnek számít az előző évek támogatásához képest. Kijelenthetjük, hogy a bérlakás-építési program megbukott? Ezt nem állítanám. A kormány és a parlament megegyezett abban, hogy a közkiadásokat lefaragja, az építésügyi minisztérium ezért csak 1,1 milliárd koronát kapott a kiadásaira. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bérlakás-építési programot el kellene felejtenünk. Legsikeresebb programjuk a fiatal lakásépítőket támogatja, milyen feltételeket kínálnak idén számukra? Megváltoztak a kamatfeltételek, a jegybanknál ugyanis megváltozott a repokamat. Január másodikén ez 6,5 százalék volt. Eszerint a legmagasabb kamat nálunk 6,5 százalék, míg a legalacsonyabb 2,6 százalékos. Ez utóbbi érvényes a fiatalok programjára is. Vagyis a 35 évnél fiatalabbak legfeljebb 700 ezer koronához juthatnak 30 éves törlesztési időszakkal. A többi feltételen a törvény nem változtatott. A jövedelem nem lehet a létminimum 3,5-szere- sénél több. A kérvényezőnek a lakás árának 20 százalékát saját forrásból kell állnia. A minimális jövedelemnek biztosítania kell, hogy a létminimum legalább 1,3-szorosa megmaradjon, ha leszámítjuk a hitelférítés- hez szükséges összeget. Mindent megteszünk azért, hogy a feltételek a következő években is kedvezőek legyenek. Az ALA-hitelért két kezessel, ingatlannal vagy a hitel bebiztosításával lehetett kezeskedni. Ez utóbbi lehetőséget az alap azonban már nem fogadja el. Miért? Nézetkülönbségek merültek fel a biztosítók és az alap között a biztosítással kapcsolatban. Tovább egyszerűen nem vállalhattuk a kölcsönnek a biztosítását ezekkel a feltételekkel: január elsejétől ugyanis előfordulhat, hogy érvényüket vesztik ezek a szerződések, amit nem vállalhattunk fel. Ennek ellenére mindkét biztosítóval - az R+V Biztosítóval és az UBP-vel is - tárgyaltunk. Miért nem veszik igénybe a nagyobb biztosítók szolgáltatásait? Annakidején tárgyaltunk a nagyobb biztosítókkal is, ezek azonban nem vállalták ezt a feladatot. Egy nagy biztosítón belül ugyanis nem olyan könnyű gyorsan bevezetni egy programot, míg a kisebbek rugalmasabban tudnak reagálni. Milyen esély van arra, hogy újra kezeskedhetünk majd hitelbiztosítással? Az ügyfél és a biztosító viszonyától függetlenül, egy külön szerződéssel szeretnénk biztosítani azt, hogy az állam pénze ne vesszen el. Ha ezt sikerül elérni, akkor a hitelbiztosítás folytatódni fog, ha nem, akkor csak ingatlannal vagy kezessel fog lehetni garanciát vállalni. Az elmúlt hetekben az Amslico is érdeklődött a lehetőség iránt, amiben jelentős ígéretet látok. Hány kérvény érkezett be idén az alaphoz? Már tavaly számítottunk arra, hogy idén sok kérvény érkezik az alaphoz, az elmúlt évben mintegy 1100 kérvényt adtunk vissza. Előrejelzéseink be is igazolódtak, hiszen február 10-ig 783 kérvény érkezett 654 miihó korona értékben. Melyik programban érkezett be a legtöbb kérvény? Úgy ahogy számítottunk rá, a legtöbb kérvény a fiatalok programjára érkezett, összesen 636 kérvény, 432 millió korona értékben. A laikások hőszigetelésének programjára 45 kérvény érkezett 126 millió korona értékben. Ez utóbbira szintén számítottunk, hiszen az energiaárak januári emelése, növeli a lakások jó hő- szigetelésének igényét. Összehasonlításképpen tavaly ilyenkor erre a programra háromszor kevesebb kérvény érkezett az alaphoz. Meddig tarthat ki az idén rendelkezésre álló pénz? Mi a kérvényeket csak addig tudjuk fogadni, amíg van pénzünk. Úgy gondolom, ha január és február erős lesz, március közepére már lelassul a kérvények beadása, vagyis szerintem szeptemberig ki kellene, hogy tartson a pénzünk. Nem valószínű azonban, hogy az összes idén beérkezett kérvényt ki tudjuk elégíteni. Vagyis mindenkinek azt ajánlhatjuk, hogy ha ÁLA-hitelhez szeretne jutni, akkor minél hamarabb adja be a kérvényét? A 3 milliárd korona azért elég nagy összeg, így nagyobb kiesésekre nem kell számítanunk. Az állam egyre csökkenti a lakástakarékpénztárak ügyfeleinek nyújtott prémium mértékét és a jelzáloghitelek kamattámogatását is. Emiatt nem nő majd az ÁLA-hitelért folyamodók száma? Úgy gondolom, hogy bizonyos mértékig igen, de az alap elsősorban az új lakások finanszírozásának az alappillére. A lakás-takarékpénztárak és a jelzáloghitelek nem elsősorban az új lakások finanszírozását támogatják. Ezeknek például tavaly mintegy a 70- 75 százaléka az alap által nyújtott kölcsönből lett felépítve. A lakástakarékpénztárak és jelzálogbankok kölcsöneit elsősorban a felújításokra fordították. (Képarchívum) Milyen változtatásokat terveznek a jövő évre? Erről még korai beszélni, azonban már most elárulhatom, hogy dolgozunk bizonyos változtatásokon. Elsősorban azokkal a programokkal szeretnénk tovább foglalkozni, amelyek a lakásfejlesztést támogatják. Sok olyan programunk van, amely ezt a célt nem követi. Ezen kívül azonban szeretnénk egy garanciális alapot is felállítani, amely garantálná a kérvényezőknek a bankok által nyújtott kölcsönöket. Az alapnak óriási vagyona van, majdnem 20 milliárd korona. Ez az összeg csak az, amit mi nyújtottunk, ebben még nincs benne a kamatokból származó pénz. Mikor ölthet konkrét formát a garancialap terve? Ezen a minisztériumban dolgoznak, és úgy gondolom, hogy a nyár után erről már komolyabban tudunk gondolkodni. A panelházi lakások árai. jövőre legfeljebb ha tíz százalékkal lesznek magasabbak, ennél nagyobb mértékben az idegenforgalmi központokban épült házak árai nőhetnek Irodánkban nem árulunk zsákbamacskát INTERJÚ Az ingatlanközvetítő irodák a régi rendszerben nem igazán követték az ingaüanpiac alakulását. A szocializmus alatt a lakásokat az „állam bácsi” adta és vette, a házakat, telkeket pedig „feketén”, mindenféle adózást megkerülve igyekeztek értékesíteni tulajdonosaik. Aztán jött a változás, a szabadság, a lakásmaffia, az ingatlanhiénák... De azért volt kivétel is. Például az 1998-ban létrejött, érsekújvári székhelyű Mareal ingatlanközvetítő iroda, melynek vezetőjével, Misáková Máriával beszélgettünk. Milyen volt a kezdet? Hogyan fogadták az emberek az önök által nyújtott szolgáltatásokat? Nem volt könnyű. Ahogy akkor, sajnos még most is akadnak emberek, akik nem tudatosítják, hogy saját maguknak kell gondoskodniuk a saját tulajdonukról. A régi rendszer szokásai sokszor még nagyon is élnek. Főleg vidéken érezhető a múlt iránti nosztalgia, mikor az állam bácsi kézen fogta a polgárt és elmondta, mit, miért és hogyan tegyen. A valóság azonban teljesen más. Vidéken, faluhelyen sok az üresen maradt szülői ház, a fiatalok városba költöznek, nem tudnak, vagy nem akarnak a falusi portával mit kezdeni. Legszívesebben eladnák, de ha nem akad rá gyorsan vevő, tanácstalanná válnak. Nem fordulnak rögtön ingatlanügynökhöz, mert sajnos, sok a rossz tapasztalat. Vannak ugyanis olyanok, akik kihasználják az ügyfelek tudatlanságát, és ügynöki tevékenységet folytatnak, megfelelő szakmai felkészültség és becsületesség híján. Miről ismerhető fel az ilyen „álügynök”? A legtöbben nem rendelkeznek irodával, csak mobiltelefonszámot adnak meg, és legszívesebben szerződés nélkül vállalnak el ingatlanközvetítést, nem az ügyfél jelenlétében tárgyalnak az árról, és még sorolhatnám. Én leginkább az utcai valutaárusokhoz hasonlítanám őket. Milyen a jó, megbízható ingatlan- közvetítő? Aki az ügyfél érdekeit tartja elsősorban szem előtt. Persze fontos, hogy irodája legyen, lehetőleg földi telefonvonallal és betartott nyitvatartási idővel, hogy az ügyfél számára mindig elérhető legyen. Az ügyfelet nem szabad félrevezetni, a fizetési, juttatási feltételeket az üzleti kapcsolat elején kell tisztázni, és erről szerződést írni. Nagyon fontos az ügyfél részletes tájékoztatása az ingatlan értékesítésével kapcsolatos tényekről még akkor is - sőt akkor leginkább - amikor ezek hátrányosan érintenék őt. Ezt minden esetben megtesszük, bár előfordul, hogy ezután meggondolja a dolgot, és bizonytalan időre elhalasztja az eladást. Később már nem biztos, hogy újra hozzánk fordul, de ezt a kockázatot vállalnunk kell. Az előre megegyezett províziót pedig minden esetben csak az üzlet megkötése után szabad kérni, vagyis akkor, mikor az ingatlan már tulajdonost cserélt, lehetőleg mindkét fél megelégedésére. Az itt felsoroltak csak részei - igaz, fontos részei - az ingatlanközvetítés folyamatának. Visszatérő ügyfeleink elégedettsége és az újak bizalma igazolja, helyes úton járunk. Venni vagy eladni szeretnének többen? Minket leginkább akkor keresnek, ha el szeretnék adni az ingatlanukat, ebből következik, hogy mi a szerződéseket általában az eladóval kötjük. Persze, ahogy minden ember más, a szerződések is személyekre köttetnek. A vásárló felkutatásáért, az üzlet lebonyolításáért és az ezzel járó papírmunkákért - egészen addig, míg az új tulajdonos át nem veszi a tulajdonlapot - kérjük a jutalmat. Ez általában az ingatlanért kapott pénzösszeg bizonyos része, 3-6 százaléka körül mozog. Ezt előre szerződésbe foglaljuk, így az ügyfelet nem éri váratlanul a dolog. Igyekszünk mindenben ügyfeleinkkel úgy szerződni, mintha csak ő lenne az egyetlen ügyfelünk, vagyis maximális odafigyeléssel. Mi van akkor, ha nem sikerül az ingatlant eladni? A szerződésben benne van az is, hogy mennyi ideig kívánja az ügyfél, hogy árusítsuk az ingatlanát. Ha a megadott időpontig nem sikerül vevőt találnunk, az addig felmerült, az árusításhoz szorosan kapcsolódó költségeken közösen osztozunk, 75- 25 százalékos arányban. Mi álljuk a kiadások nagyobb részét. Ez a vállalkozással járó rizikó (telefondíj, esetleges útiköltség, az apróhirdetések utáni kiadás, stb.). Milyen a helyzet az ingatlanpiacon? A mi szemszögünkből nézve nem túl rózsás. Folyamatosan figyeljük az idevágó új törvényeket, de befolyásolja a piacot még a nemzetközi helyzet is. Jelenleg minden ingatlan-tulajdonos az Európai uniós csatlakozás áldásos árfelhajtó hatására vár. Igyekeznek tartani az ingatlanokat, várva, hogy a jövő év májusa után felszöknek az árak. Jómagam viszont úgy gondolom, a panelházi lakások árai jövőre legfeljebb ha 10 százalékkal lesznek magasabbak csakúgy, mint a falusi telkeké, házaké. Ennél nagyobb mértékben az idegenforgalmi központokban és azok közvetlen közelében épült házak, illetve telkek árai nőhetnek majd. Mindez persze feltételezés, mindenesetre a mozgás az ingatlanpiacon lefékeződött, ám erősödik a vállalkozásokra alkalmas területek és épületek iránti kereslet, főleg a városokban. Természetesen Pozsony, Nyitra és a nagyvárosok vezetnek, ám a pezsgést itt, Érsekújvárott is érezzük, pedig ez a város sem idegenforgalmi, sem ipari központnak nem nevezhető, (kis) A mellékletet szerkeszti a reklámosztály. Reklámmenedzser: Kevicky Péter, tel.: 0905/526 165, felelős szerkesztő: Molnár Iván, Levélcím: Építünk, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava, tel.: 02/592 33 424 Elsősorban az új lakások építését támogatják Misáková Mária már ötödik éve vezeti a Mareal ingatlanközvetítő irodát. (Kis Péter felvétele)
