Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-17 / 39. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 17. Digitália Az al-Kaida is „terrorizálhatja" az internetet, és kormányhivatalok, a hadsereg és nukleáris létesítmények komputerrendszerei is célponttá válhatnak Ismét a terror hálójában A szeptember 11-i terrorcselekmény után a legfontosabb kommunikációs eszköz az internet volt (Képarchívum) NETVILÁG Perzsa-öböl térségé­be!) még csak gyüle­keznek az Irak elle­ni hadműveletekre készülő erők, a szá­mítógépes világhá­lón viszont már megkezdődött a háború. Tavaly ősz óta különösen aktívak az iszlámpárti internet­kalózok, és szakértők szerint ko­moly károkat is okozhatnak akci­óikkal. Melhacker azzal fenyegetőzik, hogy egy számítógépes mega­vírust indít útjára, ha az Egyesült Államok megtámadja Irakot. A szakmai berkekben jól ismert ma­lajziai internetkalóz, aki az al- Káida terrorhálózat és Bagdad szimpatizánsának vallja magát, tavaly ősszel a Computerworld magazinnak - természetesen szá­mítógépes üzenetváltásokkal - adott interjújában közölte, hogy egy különleges „kibernetikus kór­okozót” dolgozott ki. Állítása sze­rint a Scezda névre keresztelt, kártékony program három olyan vírus tulajdonságait ötvözi, ame­lyek már külön-külön is sok fejtö­rést okoztak a világháló zavarta­lan működésére felügyelő szak­embereknek. Az iraki háborús tervek voltakép­pen csak új frontot nyitottak a pa­lesztin intifáda 2000. szeptembe­ri kezdete óta zajló informatikai hadjáratban. Melhacker is csupán egyike azoknak, akik készek arra, hogy az interneten fejezzék ki az arab ügy iránti rokonszenvüket. Egy másik számítógépkalóz, aki­nek a csoportja már kikezdte a Lucent Technologies és az AT&T amerikai társaságok rendszerét is, úgy nyilatkozott, hogy egy újabb Öböl-háború esetén a nyu­gati cégeknek „öngyilkos táma­dások” sorozatával kell számolni­uk a világhálón. A hackerek te­hát, noha amúgy nagyon ügyel­nek inkognitójuk megőrzésére, hajlandók az óvintézkedéseket is félredobva bevetni magukat, hogy a lehető legtöbb kárt okoz­zák. Azt, hogy a fenyegetéseknek ko­moly alapjuk van, számok bizo-» nyitják. Egy, digitális kockázatok kezelésével foglalkozó, londoni székhelyű társaság, az mi2g ki­mutatása szerint január első há­rom hetében összesen 16168 tá­madást követtek el a világon kü­lönböző internetes oldalak ellen, és becslések szerint a hónap vé­gére - minden eddigi rekordot megdöntve - a húszezret is meg­haladta az ilyen akciók száma, miközben tavaly egész évben 45 ezret regisztráltak. A növekedés évek óta tart. 1998-ban 269 internetes behatolást észleltek, egy évvel később már csaknem 4200-at, 2001-ben, az amerikai merényletek és a terrorizmus el­leni harc meghirdetésének évé­ben pedig az előző évinek a négy­szeresére, több mint 31 ezerre nőtt a hackertámadások száma. A legtöbb Brazíliából, Egyiptom­ból, Marokkóból, Olaszország­ból, Nagy-Britanniából, Indoné­ziából, Törökországból, Líbiából és az Egyesült Államokból ered, a leggyakoribb célpontok pedig amerikai, brit, izraeli, orosz és in­diai számítógépes hálózatok. A számítógépkalózok tevékenysé­gét nyomon követő zone-H adat­bázis statisztikája szerint az internetes orvtámadások mintegy 11 százaléka politikai indíttatású. Mint a Reuters hírügynökség be­számolójából kiderül, tavaly az amerikai terrortámadások évfor­dulója, a közel-keleti és az indiai­pakisztáni viszály egy-egy esemé­nye, a Fülöp-szigeteken vagy az indonéziai Balin elkövetett rob­bantások érezhetően aktivizálták a világháló terroristáit is. Főként radikális iszlámpárti internetes terrorcsoportok állnak a növekedés mögött. Az mi2g azt közölte, hogy tavaly októberben az előző havi tízszeresére emel­kedett az iraki háborús tervek és a palesztin területeken végrehaj­tott izraeli hadműveletek elleni internetes tiltakozások száma. Szakemberek ugyanakkor arra fi­gyelmeztetnek, hogy a hackerek sokkal többre is képesek. Állító­lag módszeresen adatokat gyűjte­nek lehetséges gazdasági cél­pontokról, pénzügyi szervezetek­ről, gyárakról, közlekedési és szolgáltató cégekről. Sokan egy nagy internetes terrorakció fő­próbájának tartják azt a táma­dást, amely miatt tavaly október­ben egy órára megbénult hét a számítógépes világháló 13 kulcs- fontosságú címszerveréből, kettő pedig csak megszakításokkal volt képes működni. Akad, aki azt fel­tételezi, hogy hasonló kísérlet volt annak az SQL Slammer nevű vírusnak az útnak indítása is, amely két hete, a Microsoft Win­dows 2000 SQL Server adatbázis- szoftverének egy gyenge pontját megcélozva, komoly zavarokat keltett az internetes forgalom­ban. Az elektronikus kórokozó mintegy negyedmillió komputert bolondított meg, egyebek között a Bank of America pénzkiadó au­tomatáit, a Continental légitársa­ság online helyfoglaló rendsze­rét, Seattle közelében pedig a rendőrségi és a tűzoltósági ügye­let komputerhálózatát is. A Business Software Alliance szá­mítógépes szervezet tavaly nyá­ron több mint 600, hálózatbiz­tonságért felelős informatikust kérdezett meg, és csaknem két­harmaduk úgy nyilatkozott, hogy egy éven belül legalább egy ko­moly internetes támadásra szá­míthatnak az amerikai nagyválla­latok, amelyek - a szakemberek 45 százaléka szerint - nincsenek felkészülve az ilyen hadművele­tek visszaverésére. Az ohiói egye­tem három tudósa egy szimuláci­ós programot futtatott le, és arra a következtetésre jutott, hogy akár a hálózat „felfeslését” is okozhatja az internet csomópont­jai elleni támadás. A kutatók sze­rint a számítógépes világháló üz­leti jelentőségének növekedésé­vel nőtt a sebezhetősége is, hi­szen a kulcsfontosságú vonalak egyre kevesebb kézben összpon­tosulnak. Január közepén az amerikai Szö­vetségi Nyomozó Irodának (FBI) a nemzeti infrastruktúra védelmé­ért felelős központja is arra figyel­meztetett, hogy az internetes tá­madások megszaporodhatnak és egyre veszélyesebbekké válhat­nak. Szakértők szerint Bagdad és a hackerek együttműködésének valószínűségét eddig alulértékel­ték, az al-Kaida is „terrorizálhat­ja” az internetet, és kormányhiva­talok, a hadsereg és nukleáris léte­sítmények, valamint víztisztítók komputerrendszerei is a célpont­ok közé kerülhetnek. A tavaly ősz­szel létrehozott belbiztonsági mi­nisztérium szóvivője, Gordon Johnroe viszont kijelentette: ag­gasztó ugyan az Irakkal szimpati­záló számítógépkalózok aktivitá­sa, de az nem bizonyítható, hogy technológiai támogatást kapnak az iraki államtól, (hvg) Szalacsi-féle Windows üzenet Brüsszel enyhén ítélné meg a letöltögetőket Kár a gőzért! JOG gy zenei iparági szö­vetség szerint a készü­lő európai uniós sza­bályozás túlságosan enyhén ítélné meg az internetes fájlcserélők Több jogvédő szervezet szigorúbban lépne fel a letöltöge- tők ellen. Egy nemrég közzétett uniós direktíva új megközelítésben kezelné a szerzői jogok megsérté­séhez kapcsolódó eseteket. A javas­lat alapvetően két kategóriát hozna létre: a nagy károkat okozó, esedeg üzletszerűen elkövetett jogsértés súlyosabb megítélés alá esne, ezzel szemben szerényebb büntetés jár­na a kisebb volumenű esetekért, ilyen például az internetes fájlcse­rélő hálózatok magáncélú haszná­lata is. A dokumentum elismeri, hogy bár egy otthoni felhasználó is jelentős károkat okozhat a jogtulaj­donosoknak alkalmankénti letölté­seivel, a vállalatoknak nem érdeke energiát és pénzt költeni az olya­nok elleni fellépésre, akik „az interneten megosztanak néhány fájlt ismerőseikkel”. „Áz Európai Bizottság új javaslata a zenei fájlok - valamint filmek - ille­gális terjedésének jelenlegi mértéke mellett teljességgel használhatat­lan, s nem tartalmaz rendelkezése­ket, melyek a problémákra gyors megoldást jelentenének” - tudatta közleményben álláspontját a Nem­zetközi Hanglemezipari Szövetség (IFPI). Az szervezet szerint az internetes jogsértések visszaszorítá­sához szigorú szankciók szüksége­sek. Az IFPI - és több más szervezet, - Brüsszelhez fordul a javaslat újra­értékelése érdekében.(o) használóit. Olcsóbb biztonsági rendszer, avagy az okos egér nem enged idegeneket a géphez ID Mouse: El a kezekkel! EGÉRTESZT em kell többé bepö­työgni a felhaszná­lóneveket és a jel­szavakat - legalább­is ha egy ID Mouse van a számítógép­hez csatlakoztatva. Merthogy ez az egér már nem az az egér. Ő már ol­vasni is tud - méghozzá ujjlenyo­matot - biometrikusan. No, de ne szaladjunk eny­nyire előre a történetben. Az úgy kezdődött, hogy egyik ismerősöm megkérdezte, kipróbálnám-e? Én - mint mindig - igent mondtam, így már semmi sem mentett meg az installációs, akarom mondani telepítő lemeztől. A kis program beír ezt-azt a Windowsba, és már kezdődhet is a jövő (bár a tesztelt egér formája nem egészen ezt su­gallja - de már vannak dizájnos utódok is). Először is el kell dönteni, hogy ki a gazdi, ki léphet még a gépre, mert az összes többi persona non grata. Hiába tudja a jelszót, az egér ez­után már csak akkor engedelmes- k e ­Ez így van rendjén. A mintavétel­nél az egér háromszor kéri az adott ujj mintáját, majd kiválasztja ezek közül a legmegfelelőbbet, és azt tárolja. A tévedési arány a tesz­telés során nagyon alacsony volt, csak akkor jelezte, hogy nem én vagyok az igazi, amikor ferdén tet­tem a chipre az ujjamat. Maga az ujjlenyomat-olvasás - mint már említettem - biomet­rikus alapon történik. A technikai háttérről 65 ezer félvezető szen­zorelem gondoskodik, melyek egy 1,7 négyzetcentimétemyi chipen helyezkednek el. Nemcsak a gépet lehet ilyen mód­szerrel levédem, hanem különbö­ző dokumentumokat is (Word, Ex­cel stb.), így már biztos, hogy a fél­tett iratokhoz csak a gazdi férhet hoz­zá. Sőt, az inter­netes oldalakkal is kompatibilis, így nyugodtan el lehet feledni a felhasználó- név és a jelszavak irogatását. Ezt csak egyszer kell betáplál­ni, legközelebb már a felhasz­nálónév és a jelszó helyett az ujjle­nyomatot kéri. Igen ám, de mi van akkor, ha vélet­lenül megvágjuk az ujjúnkat, vagy valami hasonló baleset történik? Semmi, mert az összes ujjról lehet mintát venni - a pech csak akkor van, ha mind a 10 ujját elveszti va­laki... Az egeret a Custom Services Slovakia - ID Mouse kizárólagos forgalmazója-kölcsönözte, (szí) dik, ha olyan kéz nyúl hozzá, amelyről egyszer már mintát vett. iJ' Ez nagyon jó megol­dás, hiszen így csak akkor piszkálhatják a gépet, ha ott a gazdi - és ha ő ezt engedi. HÍREK Törölték egy sokkoló weboldal címét Németországban példa nélküli módon tiltották le az erősza­kos, sokkoló és gyomorforgató fotókat és videókat tartalmazó Ogrish.com weboldalt: az ügy­ben eljáró ügyész nem a weboldal tartalmát töröltette, hanem a domain regisztráció­ját. A közvádló a németországi Joker.com regisztrátor segítsé­géveljárt el. Egy internetes cég információi szerint a domain egy amerikai állam­polgár tulajdona, akire az USA alkotmánya vonatkozik, tehát nincs jogi alapja a letiltásnak. A Register.com szerint az Ogrish.com a holland Dany Klinker tulajdona. A Joker. - com mindenesetre könnyen elveszítheti ügyfelei bizalmát, ha kiderül, hogy nem volt jo­gos a domain törlése. Mivel az Ogrish.com egy ideig semmi­képpen sem lesz elérhető, a tulajdonosnak más megoldást kellett keresnie, ezért web­oldalát egy virginiai szolgálta­tónál, Ogrish.prohosters.com néven indította újra. Ted Hickman, a Pro Hosters vezér- igazgatója és Klinker nem is­meretlenek: Hickman vállalata tavaly arról lett híres, hogy az oldalain elérhető volt Dániel Pearl, a Wall Street Journal ri­porterének meggyilkolásáról készített videofelvétel. (PC) Feltörték a Billa oldalát Az osztrák Billa élelmiszerüz­let-hálózat honlapján a re­gisztrált látogatókat szerdán az a meglepetés érte, hogy az üzletek akciói helyett egy bi­zonyos „Anna (20) - privat und unzensiert” pornóoldalá­nak reklámja jelent meg. A Creativelab biztonsági cég szerint crackerek törhették fel az oldalt, és pornóhirdetést hagytak maguk után. A weboldal Windows 2000 alatt fut, és alkalmazza az Active Server Pages technoló­giát. (ds) Ostoba biztonsági megoldások Egy magánjogi szervezet sza­vazást írt ki, mely során a leg­rosszabbnak ítélt informati­kai biztonsági és intézkedése­ket lehet citromdíjra jelölni. A díjat a Privacy International jogvédő szervezet hirdette meg. A kétes értékű első he­lyekre olyan vállalatok, illet­ve állami intézmények kerül­nek majd, melyek abszolút helytelennek tűnő, vagy egy­szerűen csak felesleges intéz­kedéseket hoznak az elektro­nikus adatok és az ehhez kap­csolódó jogok védelme érde­kében. A leginkább a szemé­lyiségjogok aktív megsértőit jutalmazó Nagy Testvér díjról ismert Pl vezetője, Simon Davies az új figyelemfelkeltő akciót azért tartja szükséges­nek, mert vélekedése szerint ma a számítógépes biztonság helyzete „nevetséges”. A vé­dekezés jegyében hozott in­tézkedések és alkalmazott módszerek nemcsak, hogy alacsony hatásfokúak, hanem sokszor a személyiségjogokat is durván megsértik - teszi hozzá a jogvédő. A szavazás határideje március 15., a jelö­léseket a stupidsecurity@pri- vacy.org címre lehet eljuttat­ni. (o) SiWS-SZÓTÁR Háromféle nő van: a szép, az intelligens és a túlnyomó többség.

Next

/
Thumbnails
Contents