Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-13 / 36. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 13. Közélet 5 Csáky Pál miniszterelnök-helyettes szerint nem mondhatunk nemet Európa meghívására Zsigereinkben van a helyes út Az őszi választások után az európai integráció is a Ma­gyar Koalíció Pártja minisz­terelnök-helyettesének port­foliójába került, most ő fel­ügyeli a május közepén ese­dékes népszavazás előkészü­leteit is, melyben Szlovákia európai uniós tagságáról dönthetünk. Csáky Pállal a kampányról beszélgettünk. JUHÁSZ LÁSZLÓ Mielőtt rátérnénk a hogyan-ra, beszéljünk egy kicsit a miből-ről. Csehországban és Magyarorszá­gon ötször annyi pénzt áldoznak a kampányra, mint Szlovákiá­ban. Ők túlköltekeznek, és ne­künk kevesebb is elég? Sokan kérdezik, hogy ez az 50 mil­lió korona elég-e egy hatékony kampány megvalósítására. Én nem értem ezt a kérdést. Azt hiszem, nem a pénz mennyisége, hanem a politikai lépések helyessége és a pénz felhasználásának hatékony­sága biztosíthatja a népszavazás si­kerét. Azzal, hogy a szlovák parla­ment egyezségre jutott a referen­dummal kapcsolatban, több száz­millió koronát spóroltunk meg a kampány költségeiből. November­ben megbíztam az illetékes főosz­tályt, hogy dolgozzák ki, hogyan kellene ezt a kampányt lefolytatni. Ennek első változata decemberre elkészült, ezt több fórumon megvi­tattuk, újságírók is hozzászóltak. A kormány kimondta, hogy ha szük­ség lesz rá, emelni tudjuk a kam­pányra fordítandó összeget. De mi elsősorban nem a pénz és az üzlet szempontjából közelítjük meg ezt a kérdést. Számos ügynökség je­lentkezett, akik azt mondták: adja­tok iksz tízmilliót, és levesszük a vállatokról ezt a gondot, megcsi­náljuk a kampányt a kormány he­lyett. Biztos, hogy sokan az üzletet látják ebben. Nem akarom meg­ítélni a szomszédos országok kor­SS Történelmi lehető­ség előtt állunk, Eu­rópa meghívott ben­nünket, erre a meghí­vásra pedig igent > > kell mondani. mányait. Bizonyára ismerik a tár­sadalomban uralkodó helyzetet, és ennek megfelelő összeget szánnak a kampányra. Ad abszurdum el tu­dom képzelni, hogy egy olyan or­szágban, ahol az emberek jobban értik a csatlakozás szükségességét, ennél kevesebb pénzből is jobb népszavazási eredményt tudnak elérni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Szlovákiában még nem volt érvényes referendum. Ezt az intéz­ményt eléggé lejáratták az elmúlt években. Sőt, ennek kapcsán már zsarolási kísértelek is vannak. Más alternatíva nincs. Részt kell venni a népszavazáson, és igent kell mondani Szlovákia uniós tagságára (Somogyi Tibor felvétele) Ez mit jelent? Eddig csak névtelen leveleket kap­tunk, de legutóbb már bizonyos ér­dekcsoportok is jelentkeztek. Azt akarták, hogy valamilyen ügyet in­tézzen el nekik a kormány, mert különben ellenkampányt fognak folytatni, arra fogják buzdítani az embereket, hogy ne vegyenek részt a népszavazáson. Ezt a módszert én gusztustalannak tartom, és ter­mészetesen visszautasítom. Gazdasági, politikai vagy önkor­mányzati körökről van szó? Nem biztos, hogy nekem kellene reklámot csinálni nekik, de több ol­dalról érzek olyan nyomást, hogy bi­zonyos kérdések megoldását szeret­nék a népszavazással kapcsolatos ál­láspontjuk kialakításához kötni. Ezt nem tartom szerencsésnek. Nem egyik-másik érdekcsoport, szerkesz­tőség, csoportosulás érdekeinek ki­elégítése a cél, hanem teljesen más. Erről álmodtak apáink több évtize­den át, Európába akartunk menni, és most végre itt vagyunk. Az ajtó nyitva, a polgárok mondhatják ki a döntő szót. Történelmi lehetőség előtt állunk, Európa meghívott ben­nünket, erre a meghívásra pedig igent kell mondani. Ön szerint minek tulajdonítható, hogy a szlovákiai magyarok sok­kal nagyobb arányban támogat­ják az uniós csatlakozást, mint a többségi nemzethez tartozók? A szlovákiai magyarok számára fontos, hogy Szlovákia és Magyar- ország egy irányba mozogjon. Az itteni magyarok érzik, hogy az eu­rópai uniós felvételünk után eltű­nik a határ Szlovákia és Magyaror­szág között is. A szlovákiai magya­rok a zsigereikben érzik, hogy ez a helyes út. Mikor kezdődik a kampány? Tu­dom, hogy elméletileg már elin­dult, de mikor vesszük észre a mindennapokban is? Szakértők figyelmeztettek, hogy nem szabad túlexponálni a kam­pányt, mert az embereknek egy idő után elegük lesz a témából. Az in­tenzív kampány tehát körülbelül egy hónappal a népszavazás előtt kezdődik, április második felében. Egy szakértői tanácsadó testület is segíti a kampányt. Ebben a tu­dományos akadémiától kezdve a civil szervezetek munkatársain át az egyházakig sok mindenki helyet kapott. Elképzelhető, hogy - horribile dictu - a templo­mokban is elhangzik: vegyetek részt a népszavazáson? Ez olyan téma, amelyről az egyház véleményt alkothat, és ajánlást ad­hat azoknak, akik odafigyelnek az egyházi vezetők szavára. Nem hi­szem, hogy ezt az egyházi szertar­tások keretén belül kellene meg­tenni, de nem tartom kizártnak, hogy például egy pásztorlevél az istentisztelet végén közölne egy ál­lásfoglalást, amely a hívők egy ré­szének viselkedését befolyásolhat­ja. De ez az egyház belügye. Az unió is segít a kampányban? Korlátozott formában igen. Taná­csokat szép számmal kaptunk, egyéb támogatást szűkösen mér­nek. Az EU pozsonyi kirendeltségé­vel napi kapcsolatban állunk, az alapkérdésekben egyeztetünk. Az Európai Parlament felajánlotta, hogy számos európai politikus lá­togatását hasznosíthatjuk a kam­pányban. Fölajánlották, hogy új­ságíróink ellátogathatnak Brüsz- szelbe, hogy az európai képvise­lőkkel beszélhessenek, az EU-s vi­szonyokról ott jussanak informáci­ókhoz. Az EU egyik-másik tagor­szágába is ellátogathatnak az új­ságírók, hogy saját bőrükön ta­pasztalhassák, miben segített ezeknek az országoknak a tagság. Ez azt jelenti, hogy az Új Szóban riportot közölhetünk például Portugáliáról, és interjút készít­hetünk Romano Prodival, az Eu­rópai Bizottság elnökével? Igen, mi ehhez támogatást tudunk nyújtani, de természetesen tiszte­letben tartjuk a szerkesztőségek függetlenségét, hiszen minden lap azt közöl, amit jónak lát. Ez azon­ban nem a kormánynak nyújtott szolgáltatás, hanem a társadalom tájékoztatása. A statisztikai hivatal szerint az embereket az uniós csatlakozás kapcsán főleg az érdekli, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár Szlovákia EU-tagsága. Mennyire A csatlakozással kapcsolatban nem hátrányokról van szó, hanem kockázatok- . ról, kihívásokról. V ad teret a kampány a csatlakozás hátrányainak ismertetésére? Az érme mindkét oldaláról beszélni kell. Az előnyök jelentős túlsúlyban vannak. Nem hátrányokról van szó elsősorban, hanem kockázatokról. Az EU nagyon fejlett társadalom, hosszú évtizedek alatt érte el jelen­legi szintjét. Ha egy elmaradott tár­sadalom csatlakozik egy fejlettebb­hez, eleinte több nehézséggel küsz­ködik. A németek, hollandok, fran­ciák évtizedeken át alakították ki azt a társadalmat, amelyben élnek. Nekünk ezt kell gyorsított eljárás­ban, néhány hónap alatt megtanul­nunk. Az EU előnye, hogy ugyan­olyan államszövetség polgárai le­szünk, ugyanolyan jogokkal és kö­telezettségekkel, mint Párizs, Lon­don vagy Berlin polgárai. Ugyanak­kor velük kerülünk versenyhelyzet­be. Ez nem hátrány, hanem kocká­zat, kihívás. Más alternatíva pedig nincs. Részt kell venni a népszava­záson, és igent kell mondani Szlo­vákia uniós tagságára. Szigorítanák és ellenőrizhetőbbé tennék a rendszert Javaslatok lehallgatásra ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. írásos bírói engedély nél­kül nem lehet majd használni a le­hallgató berendezéseket - javasolja törvénytervezetében az ANO. Ugyanakkor e javaslatban nincs semmi új: hivatalosan most sem le­het engedély nélkül senkit lehallgat­ni. „Jelenleg bármely bíró adhat ilyen engedélyt, illetve a lehallgatást kérő rendőrségnek vagy a titkosszol­gálatnak az illetékes bíróhoz kell fordulnia. Nemcsak a lehallgatás­hoz, hanem a házkutatáshoz, megfi­gyeléshez is bírói beleegyezés szük­séges, és bíró az engedély megadása után is köteles figyelemmel kísérni a műveleteket” - magyarázta lapunk­nak Gál Gábor jogász. Az MKP parla­menti képviselője szerint ugyanak­kor lehetne szűkíteni a kört úgy, hogy csak egy fiiggeden testület ad­hasson engedélyt. „Szigorú feltéte­lek mellett tárolhatnák az adatokat arról, hogy mikor és kinek a lehall­gatását engedélyezték, és az adatbá­zist kompatíbilissá kellene tenni a le­hallgató berendezésekével, melyből megállapítható, mire használták a rendszert. így visszamenőleg ellen­őrizhetővé válna a lehallgatás” - tet­te hozzá Gál. Az ANO felveti ilyen adattár létrehozását, és javasolja: a lehallgatást legfeljebb egy hónapra engedélyezzék, ami szükség esetén meghosszabbítható. A kérelmező­nek a bírói döntéstől számított 24 órán belül írásban kellene értesíte­nie az illetékes minisztert. A tervezet értelmében a parlamenti bizottság ellenőrizné a feltételek betartását, és észrevételeiről évente kétszer be­számolna. A bizottsági tagoknak jo­gukban állna információkat kérni az illetékes tárcavezetőktől és a SIS fő­nökétől, a kért információkat öt na­pon belül meg kellene kapniuk. A tervezettel még e hónapban foglal­kozik a parlament, (sza) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A helyi és megyei önkor­mányzatok működésének finanszí­rozása várhatóan csak 2005. január 1-jétől változik, azaz a pénzügyi de­centralizációra még két évet kell vár­ni. Idén a közigazgatási reform mi­előbbi befejezése érdekében mint­egy 30-40 törvényt kell elfogadnia, módosítania a parlamentnek, a me­netrendet jövő héten teqeszti a kor­mány elé Viktor Niznansky közigaz­gatási reformért felelős kormánybiz­tos. A módosítások a következő alapvető területeket érintik: az álla­mi közigazgatást - a járási és kerüle­ti hivatalok megszüntetését illetve átalakítását -, pénzügyi decentrali­zációt, a közigazgatási eljárás vala­mint a közigazgatási bíróságok át­alakítását, és a közigazgatási ellen­őrzés rendszer átalakítását. Az ön- kormányzatok gazdálkodásának és pénzfelhasználásának ellenőrzése is szigorodik, mivel a reformnak kö­szönhetően egyre nagyobb vagyon­hoz jutnak és nagyobb költségvetés­sel dolgoznak majd. A pénzügyi de­centralizáció csak az adóreform megvalósulása után kezdődhet, leg­hamarabb a 2005-ös költségvetés­ben érezteti hatását.,Mivel az adó­reform 2004. január elsején indul, az önkormányzatok finanszírozásá­nak reformját csak egy évvel később, 2005-ben tudjuk indítani - mondta lapunknak a kormánybiztos. A járási és kerületi hivatalok már 2004. ja­nuár elsejétől megszűnhetnek, illet­ve átalakulhatnak.” Az átvitt hatás­körök idei finanszírozásának gond­jai Niznansky szerint két hónapon belül megoldódhatnak. „Elképzel­hető, hogy jövőre a decentralizációs támogatás egy részét részadók for­májában kaphatják az önkormány­zatok, aminek köszönhetően egy­szerűbbé válik a pénz felhasználá­sa”-véli a kormánybiztos, (lpj) RÖVIDEN Idehaza ismerkednek a „tereppel" Turócszentmárton. Az Irakba készülő szlovák vegyvédelmi alaku­lat tagjai speciális kiképzésen vesznek részt, hogy felkészüljenek minden eshetőségre. A katonák valódi ve'gyszerekkel dolgoznak, hogy a lehető legvalósághűbb legyen a kiképzés, speciális térképek­kel és navigációs eszközökkel ismerkednek. Tanulmányozzák Irak földrajzi, biológiai és kulturális jellegét, ebben az ENSZ nyitrai ki­képzőközpontjába érkezett szakértők segítik őket. Mivel az ottani klíma is teljesen más, hiszen alacsony a páratartalom, nagy a meleg és a por, speciális étrendre és folyadékfogyasztásra kell felkészülni­ük a katonáknak. (TASR) Csempészbandát lepleztek le Pozsony. Nemzetközi cigarettacsempész-hálózatot göngyölített fel a rendőrség. „Annyira új módszerrel dolgoztak, hogy a vizsgálat le­zárásáig nem mondhatok semmit” - jelentette ki Jaroslav Spisiak. A bűnügyi főigazgató megerősítette: egy közrendőr is tagja volt a bűnszövetkezetnek. Összesen 297 rendőr vett részt a tegnapelőtti akcióban, 154 személyt kihallgattak, 40 házkutatást végeztek el, dohánytermékeken kívül drogokat és fegyvereket is találtak. Spisiak elmondta, az eddigi vizsgálatok alapján tízmillió koronás az állami költségvetés kára a be nem fizetett vám miatt, (szge) Dzurinda vállalkozókat csalogatott Brüsszel. Mikulás Dzurinda tegnap belga befektetőkkel folytatott tárgyalásokat. A Belga Vállalkozók Szövetsége (FEB) által szerve­zett előadáson a kormányfő a szlovákiai befektetések előnyeit ecse­telte, követendő példaként említette a francia Peugeot gyárat. A bel­gák arra voltak kíváncsiak, hogy kíván megküzdeni a kormány a korrupcióval, a bíróságok lassúságával, illetve mennyire ismerik a szlovák bürokraták az EU jogszabályait. Luca Vansteenkista, a FEB elnöke jelezte, a belga vállalkozók számára fontos piacot jelentenek a leendő EU-tagállamok, Szlovákiában már most mintegy száz bel­ga cég van jelen. (TASR) Knazko kilépett az SDKÚ-ból Pozsony. Milan Knazko, a Joj televízió igazgatója tegnap kilépett az SDKÚ-ból. Az előző kormány kulturális minisztere még január 28-i kinevezésekor ígérte meg, hogy független, pártatlan televízió lesz a Joj, de akkor elismerte, hogy még tagja az SDKÚ-nak. Tegnap ép­pen emiatt mondott le tagságáról. (TASR) Tkácék már Zsolnára se mennek el Pozsony. A Vojtech Tkác vezette csoport tagjai valószínűleg nem mennek el a HZDS szombati zsolnai Országos Tanácsára. Egy, a cso­porthoz közelálló személy szerint nem is igen volna keresnivalójuk ott, hiszen azáltal, hogy kiléptek a frakcióból, az OT tagságuk is au­tomatikusan megszűnt. Kivételt jelenthetne Rudolf Ziak és Gustáv Krajci, akik eddig párttisztséget töltöttek be, de tegnapig ők sem kaptak írásos meghívót a találkozóra. (TASR) Ötpercenként követtek el bűncselekményt Pozsony. A tavalyi évben naponta 294 bűncselekményt követtek el az országban, ami azt jelenti, hogy ötpercenként rossz útra tévedt egy-egy állampolgár. A rendőrség 55 212 ügyet göngyölített fel, ami 51,4 százalékos felderítettséget jelent. (TASR) Új kamera egy régi helikopteren Pozsony. Korszerű felderítő rendszert kapott a belügyminisztérium uniós pénzből. Az éjjel-nappal „látó” kamerát egy régebbi orosz heli­kopterre szerelték fel. A rendszer előnye, hogy viszonylag könnyű ke­zelni, így nagy segítséget jelenthet például az illegális bevándorlás el­leni harcban. A belügyminisztérium a napokban kapott két járművet szintén a szervezett bűnözés elleni harchoz Németországtól, (szge) Belevág abba, amiről Harabin hallani se akart Máj chrák tíz napj a ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGALÓ Pozsony. Juraj Majchrák egy napja vezeti ideiglenesen a Legfelsőbb Bí­róságot, de máris bejelentette: elődjével, Stefan Harabinnal ellen­tétben bevezeti az ügyek elektroni­kus elosztását, a bírósági menedzs­mentet és átértékeli a bírók munka- beosztását. Harabin mandátuma kedden járt le, és bár a Bírói Tanács újraválasztotta elnöknek, Sergej Kohut panasza miatt az alkotmány- bíróság felfüggesztette a döntés végrehajthatóságát, és azt taná­csolta Rudolf Schusternak: a Ko- hut-ügy tisztázásáig ne nevezze ki Harabint. Az államfő megfogadta a taláros testület tanácsát, és meg­várja a bírósági döntést. Harabin- nak egyébként nem volt felhőtlen a viszonya a helyettesével, Majchrák- kal. Ennek ellenére Majchrák nem tervez bosszút, csak a Legfelsőbb Bíróságon akar végre rendet terem­teni, mondta tegnap. Egyelőre feb­ruár 19-ig van ideje a rendcsinálás­ra, várhatóan akkor születik meg ugyanis az alkotmánybíróság dön­tése Kohut panaszáról, (sita, sza) Tanítás után és hétvégén is lehetne internetezni Számítógépet a diáknak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az oktatási tárca idén 322 millió koronát kíván fordítani az is­kolák számítógépes ellátottságát ja­vító Infovek-programra. Jelenleg 845 iskolában van számítógéppel felszerelt szaktanterem és biztosított az internet-hozzáférés, év végére újabb 350 iskolát szeretnének fel­szerelni és csatlakoztatni a vüághá- lóra. Az Infovek részét képezi a taná­rok felkészítése is, ennek érdekében a tárca tanfolyamokat szervez, kö­zölte Martin Frone oktatásügyi mi­niszter, majd hozzáfűzte, a Szlovák Távközlési Vállalattal együttműköd­ve további 800 iskolát csatlakoztat­nának még ebben az évben az internetre. Ennek keretében kizáró­lag olyan oktatási intézmények szá­mára biztosítanák az internet- hozzáférést, melyek már rendelkez­nek számítógéppel és a működteté­sét ellátó szakemberrel. Az oktatási tárca a Nyűt iskola elnevezésű pro­jektum részeként idén körülbelül 400 iskolát szerel fel számítógépek­kel. A projektumba bekapcsolódó is­kolák számítógépes szaktantermé­nek a tanítás után és hétvégén is fo­gadnia kell a diákokat, (érvé) Anyagilag csak 2005 után lesznek önállóak a megyék Még két év reform

Next

/
Thumbnails
Contents