Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-13 / 36. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 13. Riport A zsérei gyerekek a legtöbbször a süveges cukorra emlékeztető dombok tövéig merészkedő őzeken, a helyi mészégető lebegő csilléin felejtik tekintetüket Zoboralja téli álmát alussza a hótakaró alatt Lényeges, hogy milyen tá­jakra réved tanítás alatt egy nebuló tekintete. Egy dió­szegi gyereké a hószeplős szántóföldeket pásztázza, míg egy vághosszúfalusi ta­nuló pillantása a piros fede­les háztetőkön át a Vág hul­lámaira téved, az érsekújvá­ri lurkó a hórihorgas daru mozgását figyeli. SZÁZ ILDIKÓ A zoboralji Zsérén élő gyerekektől megtudtam, a legtöbbször a süveges cukorra emlékeztető dombok tövéig merészkedő őzeken, a helyi mészé­gető lebegő csilléin felejtik tekinte­tüket. Egyszer talán ez a kép készte­ti őket maradásra. Arra, hogy nagy­apáikhoz, apáikhoz hasonlóan itt neveljék fel a gyermekeiket. „Orvosnál jártam Nyitrán, de elkés­tem a csadakozást” - kászálódik be stopposom, és az autó megtelik gaz­dagon ráncolt fekete szoknyájával. A zsérei asszony ízes zoboralji táj­szólással kalauzol végig a kis falun, és ha nem volna mellettem, a faluvé­gi iskola helyett egyenesen a mészé­getőben kötnék ki. A helyi magyar és szlovák kisiskolában a két magyar osztály igazgatónője Balkó Szidónia és Bencz Júlia pedagógus összetereli a négy évfolyam 18 gyermekét. Köz­tük a két elsőst, Zsebi Tibikét és Dal- los Reginkát. Mindketten gyöngy­betűkkel íiják le nevüket a jegyzet­tömbbe, és egymást túllicitálva so­rolják, mi mindent tanultak már szeptembertől. ISKOLA A LÉTHATÁRON „Sajnos az idei beiratkozások csak két gyermeket ígérnek az első osz­tályba. A szlovák tagozaton most is tizenöt elsős tanul. Hozzánk a kö­vetkező évben nem érkezik utánpót­lás. Egy évre. rá viszont három gyer­meket is jeleztek az óvodából - fo­gad az igazgatónő. - Annyira fáj né­hány dolog, hogy azt már kimonda­ni sem lehet!” - fakad ki, amikor az iskola mindennapjai felől ér­deklődöm. Ha továbbra is ilyen ke­vés gyermek születik, talán jobb len­ne egy közös magyar iskolát működ­tetni a környék községeivel. „Akislá­nyom hetedikes. A zsérei gyerekek ötödik osztálytól a gímesi alapisko­lát látogatják. A szülők hetven szá­zaléka vegyes házasságban él, vagy legalább az egyik szülő szlovák alap­iskolába járt” - keresi, magyarázza a magyar gyerekek megfogyatkozásá­hoz vezető okokat. A polgármester, Zsebi József sze­rint nem csak a községükben szüle­tik kevesebb gyerek. „Zsérén koráb­ban évente 10-15 gyermek jött a vi­lágra, tavaly csak öt, a szomszédos Kolonban és Gímesen is hasonló fo­gyatkozást tapasztaltak. A legutób­bi népszámláláskor a lakosoknak már csak a 63,6 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek, holott tíz évvel ezelőtt a 75,3 száza­lékuk” - jegyzi meg. Szerinte félő, hogy a következő népszámláláskor még szomorúbbak lesznek az ered­mények. Zsérén egyre kevesebb a munkalehetőség, a szövetkezet ke­vés embert foglalkoztat. A ti­zennyolcadik században a tizenhat mészégetőjéről híres községben ma is százharmincán élnek a régi szak­mából, közülük százan helybeliek. Aranyosmaróton megszűntek a ko­rábban működő üzemek, Nyitrán többnyire meghatározott időre kapnak munkát a vidékiek. A kö­zségben húszszázalékos a munka- nélküliség, vagyis körülbelül 160-180 embernek nincs állása. „Amikor négy évvel ezelőtt meg­kezdtem első választási időszako­mat, első utam az iskolába vezetett. Akkor még szó sem volt a hatáskö­rök átvételéről. Tavaly átvettük a harmincéves iskolát, de már most tudom, sose lesz annyi pénzünk, amennyit az iskola karbantartása igényelne. Beázik a tető, gondjaink vannak a fűtéssel, az ablakok rosszul szigetelnek. Mi mégis örömmel fogadtuk az átvétellel ránk ruházott gondokat” - mondja a zsérei polgármester. ÁTFOGÓ KÉP ZOBORAUÁRÓL Az iskola tanulói mit sem sejtenek az intézmény jövője körül folyó viták­ról. Örültek, hogy idén Csáky Pál miniszterelnök-helyettestől vehet­ték át a félévi bizonyítványt, aki a szlovákiai magyar értelmiségi elitről beszélt. „Mindannyian magyar isko­lába jártunk és magyar iskolákban szerzett tudásra támaszkodva értük el, amit elértünk. Konkrét bizonyíté­ka ez annak, hogy a magyar iskola igenis tud Szlováidában olyan kép­zést nyújtani, amely képessé teszi a gyerekeket arra, hogy nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket. Nagyon nyugtalanít a kis­iskolák helyzete az oktatásügyi re­form és a közigazgatási reform fo­lyamatában. A helyi önkormányzat és az iskola vezetésével, régióbeli képviselőkkel egy elemzést készí­tünk az elkövetkező 6-7 évről. Ar­ról, milyen helyzetbe juthatnak ezek az iskolák. Egész Zoboraljáról szeretnénk átfogó képet alkotni, március elején megpróbálnánk koncepciót kialakítani. Magam is egy kis községből származom, egy teremben öt évfolyam tanulói ta­nultak. Nem akarok a pedagógu­sokkal szakmai vitába keveredni, de én szeretettel gondolok az isko­lámra, az összevont osztályoknak is megvan a maguk ereje” - jegyezte meg Csáky Pál, aki szerint, ha egy kis faluból elmegy az iskola, nem biztos, hogy a szülő a gyermekét utaztatni fogja a harmadik-negye­dik faluba, ahol magyar iskola van. Az utazást egyébként is megnehezíti a szárnyvonalak megszüntetése, mi­vel a megyei önkormányzatok sem gondoskodnak megfelelő pótlásuk­ról. A ma már nyugdíjas Bencz Bál­int és öccse, Gábor született zsérei. „Öregapáink és dédöregepáink itt nyugszanak a temetőben. Néhány ember odafönt olyan döntéseket hoz, mintha élve akarnának itt ben­nünket eltemetni. Vasútállomásunk a Lipótvár-Aranyosmarót közti sza­kaszon fekszik, de kivonták a forga­lomból. Harminc embert szállított a helyi mészégetőbe! Mi lesz velük? A környező községekből, a kerületi székhelyen át kell jönniük Zsérére, de autóbusz nem jár. Vonattal há­rom kilométer volt az út, ha Nyitrán keresztül utaznak a munkások, har­minc kilométert, oda-vissza napi hatvan kilométert kell megtenniük autóval” - magyarázza Bálint. Test­vére hozzáfűzi: „ha megszűnik a va­sút, a mészégetőből sem tudják el­szállítani az árut. A teherautók pe­dig tönkreteszik az utakat a faluban, meg a levegőt”. VIHARVERT NEMZETTUDAT Behavazott lejtőkön ereszkedem a kerületi székhely felé. A fekete szalagként tekeredő hegyi ösvé­nyek valamelyikén jött el mátyus- földi nagyapám egykor a zoboralji Alsóbodokra, hogy feleségül kérje nagyanyámat. Ez az a hely, ahova Csámpai Ottó, nyitracsehi szüle­tésű szociológus vissza-visszatér, hogy a Zoboralja és Nyitra vidéke magyar falvai identitástudatának kérdéseire keresse a választ. „Zo­boralja magyar lakosságának nemzettudata nem tér el a más ré­giókban élő magyarokétól. Ter­mészetesen a vidék sajátosságai sokban befolyásolták az itt élő emberek gondolat- és érzésvilá­gát. A szlovák etnikummal való kapcsolat nagyobb intenzitása, a beolvasztási törekvések burkol­tabb és rafináltabb eszközeinek használata a politikai hatalom, a tudomány és az oktatás részéről a magyar történelmi múlt esemé­nyeinek szembeállítása a mitolo- gizált Nyitra-központú szlovák ál­lamisággal, ugyanakkor a régeb­ben és ma is létező magyar politi­kai, társadalmi és kulturális szer­vezetek kisebb figyelme, mind maradandó nyomot hagyott az itt élő magyarság nemzeti-etnikai azonosságtudatának egyes eleme­in, illetve összetevőin”. írja a szo­ciológus „Viharvert Nemzettudat” című elemzésében, csaknem egy évtizeddel ezelőtt. Azóta nem sok minden változott. Nem a szárnyvonal megszüntetésének következménye, hogy a reggeli csúcsidőben egyszerre két autóbusz jár, ez február másodika előtt is így működött Nem pótolták a pótolhatatlan Csángót Negyed és Vágsellye közt A Csángó utasok nélkül árválkodik a vakvágányon (Szőcs Hajnalka felvétele) GAÁL LÁSZLÓ Tíz-tizenöt ember várakozott hét­főn hajnalban Pereden a bezárt va­sútállomáshoz legközelebb lévő buszmegállóban. Köztük olyanok is, akik a múlt hónapban még vonattal utaztak Vágsellyére. A Negyed és Vágsellye között közlekedő vonattal, a Csángóval talán már soha többé nem utaznak. Megszüntették. A vasúttársaság adatai szerint a Csángóval hétfőnként utazott a leg­több ember, mégpedig a Negyedről reggel ötkor induló második járat­tal. (Az első 3.38-kor indult, amikor autóbuszok még egyáltalán nem jár- tak-járnak). A kimutatás szerint hétfőnként átlagban 102 ember uta­zott, ebből a legtöbben Negyeden és Pereden szálltak fel a vonatra. A Csángó megszüntetése után az Au­tóbusz-közlekedési Vállalat (SAD) semmilyen vonatpótló autóbusz in­dítását nem tervezte, sőt a meglévő járatokat sem erősítette meg, ezért félő volt, hogy a buszok nem bírják a csángósok miatt megnőtt utasok számát. Peredről 5.26-kor - a legki- használtabb csángójárat menetide­jével körülbelül egy időben - indul Vágsellyére a Negyed felől érkező autóbusz. Tíz perccel a busz indulá­sa előtt nyolc ember várakozott a va­sútállomáshoz legközelebb lévő buszmegállóban. Egy fiatalasszony, Balázsné azelőtt a Csángóval uta­zott. Igaz, nem a pozsonyi vonathoz ment Vágsellyére mint a legtöbben, csak a járási székhelyre, a kórház­ban dolgozik. Jóllehet, busszal is be tud jutni, de kényelmesebb volt a Csángó, a vasútállomás is közelebb volt. Elég volt fél ötkor kelnie, most négykor kell. Szarka Máriát jobban érinti a Csángó megszüntetése: ő a pozsonyi vonatra járt be naponta. „Pozsonyban dolgozom, minden nap utazom. A Csángóval Sellyén el­értük a korábbi vonatot, ezzel a busszal csak a későbbit, így sokszor nem érek időre munkába. A busz ráadásul hat koronával drágább.” Voltak többen a buszmegállóban, akik azelőtt is ezzel a busszal jártak, ők most is csak Vágsellyére utaztak. Akadtak, akik ugyan nem utaztak a Csángóval mégis helytelenítik meg­szüntetését, hiszen több ismerősük­nek okoz problémát. Elmondták, amióta megszüntették a Csángót, több az ember a buszon, főleg hétvé­gén, bár olyanról nem tudnak, hogy valaki lemaradt volna a járatról. Va­jon tudnak-e arról, hogy az önkor­mányzatok valamit tesznek a Csán­gó visszaállításáért. „Gondoltam is, hogy bemegyek a községházára, de hát egyedül mire mennék? - teszi fel a költői kérdést Szarkáné. - Azt is hallottam, hogy a negyedi polgár- mester tenni akar valamit, de a mi­enk, a zsigárdi és a farkasdi nem akar hozzá csatlakozni. Nem tudom igaz-e, de a faluban ezt beszélik.” Őt óra 23-kor befut a vágsellyei busz, majd közvetlenül mögötte egy másik, így az utasok még válogat­hatnak is, hogy melyikre szálljanak. Még ülőhely is marad, ám Sellyéig még van vagy négy megálló, ahol további utasok szállnak fel. Mire Vágsellyére érnek, meg is telnek. Amikor a két busz áthalad a vasúti átjárón, a Pozsony felé tartó 5.39-es gyorsvonat már elhagyta az állo­mást, az utasok várhatnak húsz per­cet a következőre. Amíg vonattal utaztak, nem kellett várakozni Vág- sellyén. A Csángó 5.35-kor futott be az állomásra, az utasok kényelme­sen átszálltak a pozsonyi gyorsra, és időben beértek a munkahelyükre. Borsányi Gyula, Pered polgármeste­re határozottan cáfolja azt az állí­tást, hogy egyedül a negyedi polgár- mester akar tenni valamit: „Jóma­gam is szorgalmaztam, hogy te­gyünk valamit, pénteken éppen itt, Pereden ültünk össze az öt érintett falu polgármesterével, és mind­annyian egyetértettünk abban, hogy tenni kell valamit a Csángóért. A megyei önkormányzathoz is kö­zös javaslatot nyújtottunk be, nem tudom honnan veszik, hogy nem tá­mogatom a Csángó visszaállítását.” Az SAD vágsellyei diszpécserirodá­jában megtudtuk, a Vágellye-Ne- gyed vonalon a megszüntettet vo­natközlekedés helyett továbbra sem terveznek külön autóbuszokat indí­tani. Az, hogy reggel egyszerre két autóbusz jár, nem a szárnyvonal le­állításának következménye, ez azelőtt is így működött. „Folyama­tosan figyeljük az autóbuszok ki­használtságát, és eddig nem ta­pasztaltuk, hogy nem bírnák ren­desen bonyolítani a forgalmat. A vonat megszüntetése óta is csak annyi változás történt, hogy a reg­geli két autóbusz jobban ki van használva, eddig semmilyen prob­léma nem adódott.” Persze akik a hajnali Csángóval jártak, azoknak nem segítenek a meglévő autó- buszjáratok. Nekik marad az a le­hetőség, hogy saját autóval men­nek be Vágsellyére, és a vasútállo­más melletti parkolóban hagyják gépkocsijukat. Ám a 25 kilométerre lévő Negyedről naponta beautózni, nem biztos, hogy mindenki számá­ra vállalható anyagi teher. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: TÖBBNYIRE DERÜLT ÉGBOLT, -3-2 FOK A Nap kel 07.05-kor - nyugszik 17.08-kor A Hold kel 12.53-kor - nyugszik 04.56-kor A Duna vízállása - Pozsony: 315, apad; Medve: 170, változatlan; Komá­rom: 240, apad; Párkány: 170, apad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA Az egész ország te­rületén derült lesz az égbolt, havazás, eső nagyobb mér­tékben sehol sem várható. Ködkép­ződésre a reggeli órákban az ala­csonyabban fekvő területeken szá­mítsunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet -3 és 2 fok között ala­kul, helyenként -5 fokos hideg vár­ható. Gyenge, változó irányú szél. Éjszaka a hőmérő higanyszáia -9 és - 15 fok közé süllyed, de a hidegebb völgyekben -19 fok is lehet. Holnap is marad a derűs idő, az alacsonyab­ban fekvő területeken néhol bebo­rulhat. A legmagasabb nappali hő­mérséklet -2 és -6 fok között alakul. Az időjárás ma is többnyire pozitív hatást gyakorol szervezetünkre, ez leginkább a szellemi és a fizi­kai teljesítőképességünkön vala­mint a koncentrációkészségen lát­szik meg. A hideg viszont gondot okoz a légúti-, szív- és érrendszeri betegségekkel küzdőknek. A labi­lis idegrendszerűek és az ala­csony vérnyomásúak ma is fejfá­jásra számíthatnak, lüktető fájda­lomra. Minden beteg fokozottan tartsa be az orvosok ajánlásait, így elkerülhetők lesznek a na­gyobb gondok. Holnap marad a maihoz hasonló hatás. Holnap ÍZ VILÁG JU UI SZÓ MELLOUm ♦ Tök nélküli főzelékek s mind, mi spenót ♦ A szavak szaga ♦ Szószos, mártásos, csehes mindenféle

Next

/
Thumbnails
Contents