Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-11 / 34. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 11. Még el sem készült a nagy vihart kavart francia-német terv, a két ország szakértői állítólag csak az egyeztetéseknél tartanak Rendkívüli csúcsot tart az Európai Unió Vegyvédelmi gyakorlatot tartottak tegnap az izraeli iskolákban. Tegnap reggel, terrorista merénylettől tartva, Jeru­zsálemben a legmagasabb fokú riadókészültségbe helyezték az izraeli biztonsági erőket. A városba vezető összes úton torlaszokat emeltek, hogy az érkező gépkocsikat pokolgépek után kutatva átvizsgálhassák. (TASR/AP-felvétel) Vujanovics reménykedik Belgrád. Noha a megismételt montenegrói elnökválasztás is fiaskót szenvedett, a kormány- oldal jelöltje, Filip Vujanovics parlamenti elnök abban re­ménykedik, hogy a részvételi arány mégis elérheti az érvé­nyességhez szükséges ötven százalékot. A szavazást fel­ügyelő két civü szervezet, a CESID és a CEMI adatai szerint a részvételi arány 47,1 százalé­kos volt, ezért az egész válasz­tási eljárást meg kell ismételni. Vujanovics a leadott szavaza­tok 81,7 százalékát szerezte meg. A szavazópolgárok mint­egy 1,43 százaléka nem vá­laszthatott, mert a rossz időjá­rási viszonyok miatt zárva ma­radt 75 szavazóhelyiség. Vuja­novics pártja is csak 47,46 szá­zalékos részvételt mért, de teg­nap még nem lehetett biztosan tudni, hogy a részvételi arány valóban nem érte-e el az ötven százalékot. (MTI) Ellenzéki győzelem Monaco. Négy évtized után először született ellenzéki győzelem Monacóban, ahol a vasárnap tartottak parlamenti választást. A Szövetség Mona- cóért (UPM) ellenzéki lista megszerezte a huszonnégy képviselői hely több mint fe­lét, és ezzel legyőzte az ural­kodóhoz közelálló Nemzeti és Demokratikus Szövetséget (UND). A részvételi arány a voksoláson 80 százalékos volt. (MTI) Összecsapások Csecsenföldön Moszkva. Orosz források szerint három rendőr vesztet­te életét egy robbanásban Csecsenföld fővárosában, Groznijban, és három szaka- dár lázadó halt meg az orosz haderőkkel való összecsapá­sokban. A orosz sürgős hely­zetek minisztériumának teg­napi közleménye szerint a rendőrök vasárnap lettek ter­rorcselekmény áldozatai. Azt azonban nem közölték, hogy a csecsen vagy az orosz belügyi állományhoz tartoz­tak-e. (MTI) Uniós rendezési kísérlet Tokió/Athén. A tokiói látoga­táson tartózkodó Javier Sola­na, az EU kül- és biztonságpo­litikai főképviselője tegnap el­mondta, hogy uniós delegáció élén Észak-Koreába szeretne utazni a kommunista ország nukleáris programjával kap­csolatban kialakult válság megoldását célzó tárgyalások­ra. Tokiói sajtóértekezletén Solana azt mondta, reméli, si­kerülne meggyőznie arról az észak-koreai vezetőket, hogy többre mennek, ha gazdasági segítséget és segélyeket kap­nak a nemzetközi közös­ségtől, mint ha erőltetik atom­fegyverprogramjuk végrehaj­tását. (MTI) Solana azt is közölte: a dön­téssel Brüsszel megvárja a Nemzetközi Atomenergia-ügy­nökség holnapi bécsi ülését (Képarchívum) Athén/Brüsszel/Washing- ton/Berlin/London/Párizs. A NATO-ban tegnap kialakult krízishelyzet mellett az iraki válság megoldását célzó francia-német terv volt teg­nap a világpolitika központi témája. Annak ellenére, hogy a franciák is, meg a németek is cáfolták tegnap, hogy lé­tezne ilyen konkrét terv. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unió soros elnökségét adó Görögország elhatározta, hogy megrendezi az EU állam- és kor­mányfőinek Irakkal foglalkozó csúcsértekezletét. Ezt tegnap Athén­ban jelentette be Jeóijiosz Papand­reu görög külügyminiszter, miután megbeszélést tartott Kosztasz Szi- mitisz miniszterelnökkel. A találko­zó célja, hogy újabb lépéseket te­gyen lehetővé az iraki fegyverzetel­lenőrzést irányító Hans Blix és Mo­hamed el-Baradei pénteken esedé­kes jelentése után. Papandreu nem jelölte meg a tervezett EU-csúcs időpontját, de a DPA jól tájékozott körökre hivatkozva azt jelentette, hogy a csúcsot és az azt megelőző külügyminiszteri értekezletet febru­ár 17-én este Brüsszelben tartják. Az Európai Bizottság tegnap üdvözölte a görög elnökség kezdeményezését a csúcstalálkozót összehívására. Ro­mano Prodi elnök szóvivője azt mondta, hogy a bizottság reményei szerint a csúcson sikerül elérni az egységes európai álláspont kialakí­tását. Még nem dőlt el, hogy az EU- tagjelölteket és az Irakkal határos országokat is meghívják-e a csúcsra. Csak a sajtóból értesültek róla Romano Prodi EB-elnök szerint az iraki válság megoldását célzó fran­cia-német terv helyes irányba mu­tat. Prodi a Corriere della Sera olasz lapnak azt mondta, hogy e tervvel, bár részletei még nem ismeretesek, a vüág „olyan front megszilárdulá­sának lehet tanúja, amellyel elkerül­hetővé válik a háború, ugyanakkor szigorúan ellenőrizhetik Szaddám Huszeint, hogy ne válhasson fenye­getéssé az emberiség számára”. Pro­Brüsszel. Az Európai Bizottság sze­rint nem sértette meg az EU alap- szerződésének szellemét az az öt tagállam, amelyek nemrég - három EU-tagjelölttel együtt - közös felhí­vásban álltak ki az Irakkal szemben keményebb fellépést szorgalmazó amerikai álláspont mellett. Roma­no Prodi bizottsági elnök szóvivője tegnap azt mondta, hogy a sorozat­ban megjelenő nyilatkozatok és kezdemépyezések egyaránt a vál­ság békés rendezésére és a vele kapcsolatos európai konszenzus ki­alakítására irányulnak. „Ez utóbbi természetesen nem megy könnyen, ne legyünk naivak” - jegyezte meg. A kérdés azzal kapcsolatban merült fel, hogy a múlt héten Valéry Gis- card d’Estaing, az Európa jövőjével foglalkozó konvent elnöke és a tes­Bukarest. Román fellépésre az ET még az áprilisi magyarországi népszavazás előtt elfogadja a ked­vezménytörvényről szóló Jür- gens-jelentést - jelentette ki a ro­mán szenátus külügyi bizottságá­nak elnöke. Gheorghi Prisacaru sajtóértekezletén elutasította a magyar vezetőknek azt az érvét, miszerint a kedvezménytörvé­nyen európai normákat számon kérő Jürgens-jelentés megvitatá­sát azért kell elhalasztani, nehogy dival ellentétben a holland külügy­miniszter nem tartja sokra a né­met-francia kezdeményezést. Az úgynevezett terv konkrét tartalma Hága számára nem ismert, sőt Bart Jochems szóvivő szerint Hollandia még abban sem biztos, hogy egyál­talán létezik valamilyen elképzelés. A javaslat egyetlen ismertté vált pontja az ellenőrök számának növe­lése, aminek azonban Hollandia nem sok értelmét látja - tette hozzá tegnap a szóvivő. Elmondása szerint Jaap de Hoop Scheffer külügymi­niszter sajnálatosnak és ostobaság­nak tartja, hogy a kezdeményezést a médián keresztül ismertették. A közzététel időpontját ugyancsak szerencsétlenül választották meg. Éppen egy olyan időszakban álltak elő a kezdeményezéssel, amely újabb kiutat kínál az iraki elnök szá­mára, amikor a Szaddám Huszeinre nehezedő nyomást a maximumra kellene fokozni. Még nincs is kész terv Míg a politikusokat a francia-német terv alaposan megosztotta, Párizs­tület több tagja is az alapszerződés megsértésével vádolta a felhívás­hoz csatlakozott tagországokat. A maastrichti szerződés szerint „a tagállamok a lojalitás és a kölcsö­nös szolidaritás szellemében tevé­kenyen és fenntartás nélkül támo­gatják az unió kül- és biztonságpo­litikáját. Tartózkodnak minden olyan lépéstől, amely ellentétes az unió érdekeivel, vagy károsan befo­lyásolhatja a nemzetközi kapcsola­tokban való hatékony fellépését”. Mivel a brüsszeli bizottság egyik legfontosabb feladata a szerződé­sek tiszteletben tartása feletti őrkö­dés, egyes vélemények szerint Brüsszelnek figyelmeztetnie kellett volna a felhívás aláírói között sze­replő tagországokat (Nagy-Britan- nia, O-laszország, Spanyolország, Portugália, Dánia, s a három tagje­lölt: Lengyelország, Magyarország, a jelentésre vonatkozó ET-döntés esetleg kedvezőtlen hatással le­gyen az ország EU-tagságával kapcsolatos áprilisi magyar nép­szavazás eredményeire. „Ha euró­paiak vagyunk, a magyar ve­zetőknek is európai magatartást kell tanúsítaniuk” - mondta Prisa­caru, aki szerint a kedvezmény­törvény nem román-magyar, ha­nem európai kérdés. A Mediafax román hírügynökségnek nyilat­kozva emlékeztetett rá, hogy az ET parlamenti közgyűlésének ma­gyar küldöttsége megpróbálta el­bán is, Berlinben is érezhető volt bi­zonyos visszatáncolás. Peter Struck német védelmi miniszter a Deutsch­landfunk rádióadón közölte: nem felelnek meg a valóságnak azok a je­lentések, amelyek szerint ENSZ- kéksisakosokat küldenének Irakba az ország leszerelésének ellenőrzé­sére. Struck szerint az Irak békés le­szerelésére irányuló kezdeményezés még nem kiérlelt, „a tervek még nem jutottak el abba a szakaszba, amikor abszolút konkrét módon, sok részlettel fel lehetne tárni azo­kat”, s ezért nem tájékoztatták az USA-t. A . védelmi miniszter szerint Schröder német kancellár és Chirac francia köztársasági elnök egyezte­tése is várható még. Előzőleg a Der Spiegel közölte: értesülése szerint Párizs és Berlin szakemberei az év eleje óta dolgoznak egy terven, amelynek célja: Irak leszerelése há­ború nélkül. A fegyverellenőrök szá­mát minimum megháromszoroz­nák, s nemzetközi ENSZ-erő adna nyomatékot az ellenőrző-leszereló munkának. Előző nap Gerhard Schröder német kancellár és Vlagyi­mir Putyin orosz elnök az iraki el­Csehország). Prodi szóvivője emlé­keztetett arra, hogy az EU állás­pontját tekintve változatlanul az a közös nyilatkozat az irányadó, amelyet a külügyminiszterek taná­csa a múlt hónap végén fogadott el a válságról. Ez azonban nem zárja ki, hogy a tagállamok különböző csoportjai más álláspontokat is kife­jezésre juttassanak, akár a sajtóban közölt felhívások útján. A bizottság nézete szerint ez nem jelenti a szer­ződés megsértését; egyébként is, az adott esetben nem annyira jogi, mint inkább politikai problémáról van szó - tette hozzá. Az EB a maga részéről semmi olyasmit nem talált a válsággal kapcsolatos legutóbbi európai nyilatkozatokban és kezde­ményezésekben, ami összeegyeztet­hetetlen volna a tizenötök külügy­miniszteri szinten elfogadott állás- foglalásával. érni a kedvezménytörvényre vo­natkozó Jürgens-jelentés megvi­tatásának elhalasztását, illetőleg napirendről való levételét. Ám az­után, hogy az ET parlamenti közgyűlésének román küldöttsége megbeszélést folytatott a testület elnökével, az EU és az ET főtitká­rával, továbbá az ET jogi bizottsá­gában folytatott konzultációk nyomán döntés született arról, hogy a jogi bizottság márciusban, az ET parlamenti közgyűlésének plénuma pedig áprilisban tárgyal­ja meg a Jürgens-jelentést lenőrző-szankciós rendszer fenntar­tásáról, s ha kell, annak megerősíté­séről beszélt Berlinben, ahonnan Putyin tegnap Párizsba utazott. Bagdad nem adott bizonyítékokat Hans Blix, az ENSZ iraki fegyverzet- ellenőreinek vezetője közölte', hogy nem fedezett fel iraki tömegpusztító fegyverek létére vonatkozó új bizo­nyítékokat azokban a dokumentu­mokban, amelyeket hét végi bagda­di látogatása során kapott iraki ve­zetőktől. Ugyanis az iraki illetékesek a hét végén dokumentumokat adtak át Blixnek a lépfenéről, a VX ideg­gázról és a ballisztikus rakétákról; megígérték egy bizottság létrehozá­sát a tiltott fegyverzetekkel kapcso­latos összes dokumentum felkutatá­sára, és péntekig ígértek döntést ar­ról, hogy engedélyezik-e amerikai, német és orosz felderítő repülőgé­pek átrepülését az ország légteré­ben. Blix tegnap azt mondta, hogy személy szerint nem lát újabb bizo­nyítékokat az iraki dokumentumok­ban, amelyek mindazonáltal eddig nyitottnak számító kérdésekkel fog­Moszkva. Vagit Alekperov, az orosz Lukoil kőolajtársaság elnökének közlése szerint a vállalat nem füg­geszti fel iraki tevékenységét, és vál­tozatlanul érvényben lévőnek tekin­ti a nyugat-qurnai kőolaj-lelőhely ki­aknázásáról kötött szerződést. A leg­nagyobb orosz olajvállalat első em­bere ezzel Szamir an-Nadzsim iraki olajügyi miniszter tegnapi bejelenté­sére reagált, amelynek értelmében Bagdad érvénytelennek tekinti az említett megállapodást. Az iraki fél már tavaly jelezte ezt a döntést a Lu- koü felé, a közelmúltban Bagdadban járt Alkeszandr Szaltanov orosz kül­ügyminiszter-helyettes szerint azon­ban sikerült lezárni ezeket a vitákat. A tegnapi bagdadi döntést azzal in­dokolták, hogy a Lukoil nem tett ele­get szerződésben vállalt kötelezett­ségeinek: 3 év alatt nem hogy a ki­kötött 200 millió dollárt, de egyetlen centet sem utalt át a beruházásra. Kabul. Törökországtól Hollandia és Németország vette át tegnap az Af­ganisztánban állomásozó nemzet­közi biztonsági erők (ISAF) parancs­nokságát. Az átadáson jelen volt Pe­ter Struck német védelmi miniszter is, aki a felsorakozott katonai egysé­geknek sok szerencsét és Isten áldá­sát kívánta a német kormány és par­lament nevében. A németek által fenntartott Amani középiskolában lalkoznak, és ez üdvözlendő. Blix hangsúlyozta azt is, hogy az ENSZ- ellenőrökkel való iraki együttműkö­dés, nem pedig az ellenőrök száma a döntő annak a kérdésnek a megvá­laszolásában, hogy a közel-keleti or­szág rendelkezik-e tömegpusztító fegyverekkel. Ugyanis a francia-né­met terv kapcsán esett szó arról, hogy megsokszoroznák az ENSZ-el- lenőrök számát, munkájuknak ENSZ-kéksisakosok jelenléte és szankciók kilátásba helyezése adna nyomatékot. A kéksisakosok gyakor­latilag évekig ellenőriznék az orszá­got és biztosítanák a leszerelést. Bíborost küldött Irakba a pápa A végső reménység missziójának ne­vezte bagdadi küldetését Roger Et- chegaray francia bíboros, aki tegnap ILJános Pál pápa levelével utazott Irakba. Etchegaray a La Repubblicá- nak hangsúlyozta: a szentatya célja támogatni minden létező erőfeszítést a béke megőrzéséért. Ezért felszólítja az iraki rendszert, hogy tegyen tanú­ságot az ENSZ-fegyverellenőreivel való maximális együtt-működésről. Etchegaray már 1986-ban, az iraki­iráni háború kellős közepén találko­zott Szaddám Huszeinnel. Akkor a pápa megbízásából látogatta meg a háborúzó feleket, és a római katoli­kus egyház szolidaritását tolmácsolta mindkét ország hadifoglyainak. Emberi pajzsok Már 400 külföldi érkezett Irakba, hogy a felhívásnak eleget téve ele­ven emberi pajzsként védelmezze az ottani polgári létesítményeket. Ezt a felhívást közzétevő Antiimperialista Koordináció közölte. A csoport bécsi közleménye szerint 100-100 ameri­kai, illetve brit állampolgár is van a felhívásra jelentkezők között. Auszt­riából mintegy 30-40 fő vállalkozott a feladatra. Az élő pajzzsal kapcsola­tos nemzetközi kampány kezdemé­nyezője, Ken Nicols O,Keefe öbölhá­borús veterán felszólította az embe­reket, hogy ezrével utazzanak Irak­ba, és élő pajzsként védelmezzék az ottani civil létesítményeket. Az egy­kori amerikai tengerészgyalogos bűnösnek nevezte idősebb és ifjabb George Bush háborúit. Orosz és nyugati megfigyelők már a vita kirobbanásakor azt feltételez­ték, hogy politikai okok állnak Bag­dad magatartása mögött. Irak állító­lag az ENSZ-szankciók megsértésé­re próbálta rábírni a Lukoilt, és Bag­dad elégedeüen Moszkva politikai támogatásával is. Alekperov tegnap is leszögezte, hogy a társság csak olyan mértékben vesz részt az iraki olajkitermelésben, amennyit az ENSZ-szankciók lehetővé tesznek. A 20 milliárd dollár értékűre becsült szerződés felmondása tavaly de­cemberben felháborodást váltott ki a Lukoilnál és moszkvai kormánykö­rökben is, egy név nélkül nyilatkozó kormányzati tisztségviselő szerint ezzel minden ok megszűnt, hogy Moszkva Szaddám rendszerét védje az USA-val szemben. A hivatalos nyilatkozatok óvtak a következteté­sek elhamarkodott levonásától, hangsúlyozva, hogy egy elvi jellegű döntés még nem feltétlenül jelenti a projekt gyakorlati meghiúsulását. tartott ünnepségen jelen volt Hamid Karzai afgán elnök is. Az eseményt szigorú biztonsági rendszabályok kí­sérték. Az ISAF csupán Kabulnak és szűkebb környékének a biztonságát ellenőrzi, beleértve a bagrami re­pülőteret is. Az amerikai haderő ál­tal 2001 őszén legyőzött tálibok a déli országrészben még mindig ren­delkeznek befolyással és támogatók­kal. Erre utalnak a Kandahárban és környékén újra meg újra bekövet­kező robbantásos merényletek. Az Európai Bizottság álláspontja: nincs szó a maastrichti szerződés megsértéséről Nem követtek el bűnt a nyolcak MTI-HÍR Prisacaru szerint bukaresti közbenjárásra foglalkozik majd az ET a státustörvénnyel Román vélemény a Jürgens-jelentésről MTI-JELENTÉS Bagdad elégedetlen Moszkva politikai támogatásával Iraki-orosz olajvita MTI-HÍR Törökország átadta az ISAF parancsnokságát Német-holland irányítás MTI-HÍR

Next

/
Thumbnails
Contents