Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-10 / 33. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 10. Nagyszünet „Már akkor mindenki röhögött rajtam, amikor kiléptem a színpadra, meg sem kellett szólalnom" A nagy mókamester „Meg sem kell szólalnom ahhoz, hogy megnevettessem az embereket" (Dömötör Ede felvétele) Ma egy érdekes fiatal művészt mutatunk be nektek. Szurdi Péternek hívják, a Szlovák Nemzeti Színház énekkará­ban operaénekesként tevé­kenykedik. Vidám figura, egész lényéből sugárzik a ke­délyesség és az optimizmus. HORVÁTH ERIKA Péter énekesi pályája az Ifjú Szivek kórusában kezdődött, de már gim­nazistaként a szenei gimiben is éne­kelt Roncsol tanárnő vezetése alatt, ám akkor még saját bevallása szerint nagyon gyenge, nőies hangja volt. Aztán amikor serdülni kezdett, telje­sen megőrültek a hangszálai, sosem az a hang jött ki a torkán, amit ő a fe­NÉVJEGY Neve: Szurdi Péter Lakhelye: Fél Foglalkozása: operaénekes Repertoárja: Nabucco, Rigoletto, Don Carlos Szerepálma: mindent szívesen elénekel, amire megvan a tehetsége és a hangorgánuma Csillagjegye: skorpió Jó tulajdonsága: optimizmus Kedvenc étele: mindenevő, de aki rosszat akar neki, csak nyu­godtan kínálja meg valamilyen szójából készült kajával, ezt utálja Kedvenc dala: mindent szeret, kivétel a rap és a hip-hop Kedvenc filmje: minden, amin nevetni lehet Kedvenc színésznője: Sandra Bullock Kedvenc színésze: Belmondo Mit szeret a legjobban: az éle­tet Mit utál a legjobban: az egye­düllétet Mitől fél: a magánytól Hobbija: zene, bütykölés jében elképzelt. „Amikor negyedi­kes voltam, döntenem kellett, mi lesz belőlem. Beadtam a jelentkezé­si ívemet a Szlovák Műszaki Egye­tem Gépészmérnöki Karára, vala­mint a pozsonyi konzervatóriumba. A sors keze volt benne talán, vagy csak a véleden, de előbb voltak a te­hetségvizsgák a konzira. Amikor megtudtam, hogy jól szerepeltem, már nem nagyon törtem magam, hogy felvételt nyetjek a gépészetire, hiszen az nem állt hozzám olyan kö­zel. Szeretek bütykölni, szereim, de csak akkor, ha van rá kedvem. Ha ez lenne a szakmám, biztosan nem él­vezném annyira.” - mondta Péter. Amikor osztálytársai megtudták, hogy egyházi konzervatóriumba je­lentkezett, nagyon csodálkoztak, hi­szen Péter ugyan hisz istenben, de a keresztségen kívül semmilyen szent­séget nem vett magára. A konzervatóriumot Pozsonyban kezdte, majd Tapolcsányban fejezte be. „Jó buli volt a suli, sokat nevet­tünk. Úgy érzem, nagyon szerettek ott engem, mindenkit sikerült meg­nevettetnem. Megtörtént párszor, hogy drámában kellett szerepel­nem, de nekem ez nem ment, mert amint kiléptem a színpadra, a cso­porttársaim máris röhögni kezdtekj így nem tudtam eljátszani a szere­pet. Meg sem kell szólalnom ahhoz, hogy megnevettessem az embere­ket. így tört ketté drámaszereplésem lehetősége. Nem mondom, hogy szomorú vagyok emiatt.” A konzervatórium után felvételt nyert a Szlovák Nemzeti Színházba, de mielőtt belépett volna, még el kellett mennie katonának. Ott sem tette magát tönkre, hiszen legfőbb harci feladata az volt, hogy szólista­ként énekeljen a népzenei részle­gen. Amióta belépett a színházhoz, sikert sikerre halmoz, szerepelt a Rigolettóban, a Nabuccóban, a Carmenben, és még sok más operá­ban. Egy színházi szezonban általá­ban négy operát mutatnak be, mert egy darab betanulása 4 hónapig tart. Igényes, kemény munka ez, mi­vel reggeltől délutánig vannak a próbák, este 7-től pedig az előadás. De ő bírja a hajtást, mert nagyon erős és életvidám ember. „Számta­lanszor megesett, hogy valamilyen fellépésre mentünk, és reggel ötkor volt az indulás. A barátaim összetör­ve, fáradtan, álmosan jöttek, én már akkor üde és friss voltam, be nem állt a szám. Én ilyen vagyok. Azt vet­tem észre, hogy a kedélyességem­mel sok embert fel tudok vidítani, a pesszimistáknak erőt adok ahhoz, hogy ne lássanak mindent sötétnek, hiszen az élet szép” - árulta el ne­künk Péter. Ebből is láthatjátok, mennyi energia van benne. Ha közelebbről is meg szeretnétek őt ismerni, látogassatok el legközelebbi alakítására a Nemze­ti Színházba. A hajdani cserfes, mindenre kíváncsi kislányból koravén, befelé forduló kamasz lett. Mi ennek az oka? A téves iskolaválasztás GYARMATI SZABÓ ÉVA Regina értelmes, kedves kislány volt óvodásnak, talán kissé elevenebb az átlagnál. Alig várta, hogy végre nagy legyen és iskolába mehessen. Az alsó tagozatot még vidáman vé­gezte el, s noha nem volt kitűnő ta­nuló - egy-két kettes mindig becsú­szott a figyelmetlensége miatt -, az osztály élmezőnyébe tartozott, ün­nepek idején biztosan számítani le­hetett rá versmondóként, tagja volt az iskolai énekkarnak, és szép ered­ményeket ért el a futásban is. Min­dig ott volt, ahol valami történt, kí­váncsiságát, fantáziáját mindig él­tette az iskola szellemisége, otthoni­as légköre, nem utolsósorban az, hogy felfigyeltek rá. Mindig akadt olyan terület, ahol diákként ő lehe­tett a főszereplő, ami a maximumot hozta ki belőle. Szülei és a környeze­te mindezt megszokták, mondhatni természetesnek vették. Annál na­gyobb volt a megdöbbenés, amikor a család a kis faluból beköltözött a negyven kilométerre lévő városba. Regina egy zsúfolt, lakótelepi iskolá­ba került, ahol teljesítménye mere­deken zuhanni kezdett. Most, hete­dik osztályban félévkor matemati­kából már bukásra állt, és szinte minden más tantárgyból hármas­négyes érdemjegyet gyűjtött be. A miértre a gyerek lakonikus válasza csupán annyi, hogy utálja az iskolát. Ha valaki bővebb információt sze­retne tőle erről, pontosabban fogal­maz: ezt az iskolát utálja. Édesanyja - aki maga is pedagógus - kezdetben a költözéssel és az isko­laváltással, később a kiskamaszkor problémáival magyarázta a nagy változást. Nem akart drasztikusan beleavatkozni a kislány iskolai életé­be, csupán a háttérből próbálta irá­nyítani, segíteni. Eleinte. Később azonban annyira lekötötte a saját problémája - őt is meggyötörte a munkahelyváltozás -, hogy bizony teljesen háttérbe szorult Regináé. Állandóan úton volt. Valójában egyi­küknek sem volt ideje a gyerekre, akit időről időre ajándékokkal hal­moztak el. Csak a beszélgetések ma­radtak el. A hajdani cserfes, min­denre kíváncsi kislányból időközben koravén, befelé forduló s időnként megmagyarázhatatlan agresszivi­tásban kitörő kamasz lett. Csupán azért, mert olyan iskolába került, ahol a zsúfolt, harminc fő körüli osz­tályokban nem akadt egyetlen peda­gógus sem, aki felfigyelt volna Reg­inára, képességeire, aki elbeszélge­tett volna vele. A korábbi sok diákfő­szerep helyett, itt csupán statiszta lehetett, amibe majdnem belerop­pant. A közelmúltban a régi iskolájá­ból látogatta meg Reginát két diák­társa, akik most egyazon iskolába járnak, alig egy küométerre a zsúfolt lakótelepi intézménytől. Élményeik valósággal rabul ejtették a kislányt, olyannyira, hogy egyik nap engedett hívásuknak és ellátogatott az idegen iskolába, ahol senki sem kérdezte: „Te ugyan mit keresel itt?“ Sőt, mint­ha mindenki arra lett volna kíváncsi, őt mi érdekli, mi ragadja meg. Olyan feldobott állapotban érkezett haza, hogy ezt nem lehetett nem észre­venni. Anyja kérdésére szinte ömlött belőle a szó, mit látott, tapasztalt, mennyi felfedezni való van abban a másik iskolában. Az asszony mintha álomból ébredt volna, lidérces álomból, amelynek egyik percről a másikra vége szakadt. Iszonyúan szégyellte magát: nem Regina egyé­niségéhez, képességeihez választott iskolát, hanem csak úgy, ahogy azt a sors hozta. Nem volt ideje körbenéz­ni, tájékozódni - hitte akkor. Reg­inának már nem kell keresgélnie: akár fél lábon is kibírja az iskolavál­tásig, szeptemberig. VIGYORGÓ Placc A suliban Pisti odaszól Jancsinak: -Jancsi! Délután lejössz a térre? Mire Jancsi:-Jaj, dehogy megyek! Tériszonyom van! Gyalogkakukk 2003 Tanítás- A maga fia hosszabb idő óta nem jár iskolába.- Nem létezik, hisz minden reggel elkísérem!- Elhiszem, de a tanítás délután van! Jövő- Már megint nem készültél! Mondd, mire akarod alapozni a jö- vődet?- Egy lottó-telitalálatra! Szófogadó- Miért az ablakon keresztül jársz be a házba?- Anya azt mondta, hogy ha rossz jegyet kapok, át ne lépjem a küszö­böt. Matek Sárikát megkérdezi a tanító néni:- Hogyan osztanál el 15 almát 7 gyerek közt?- Lekvárt főznék belőle! Hová lettél? (Internetfotók) ZENESAROK Az N'Sync JC-je is szolókarrierbe kezd Az N’Sync tagjainak nagy valószí­nűséggel elege lett abból, hogy az utóbbi időben Justin egyedül óri­ási sikereket arat vüágszerte. Ez­úttal a csapat másik tagja, (JC Chasez) döntött úgy, hogy ze­nésztársához hasonlóan szóló­karrierbe kezd. Egy amerikai na- püap hírei szerint, az idei nyárra tervezi az énekes debütáló nagy­lemezét, amelynek eddig még nincs címe. A lemezen JC neves producerekkel dolgozik együtt­működésben. A közreműködők között szerepel többek között Dallas Austin, aki korábban a TLC, Madonna és a Boyz II Men sikereinél is jelen volt. Viszont nem ő az egyedüli híres producer aki segítségét ajánlotta fel a pá­lyakezdő szólóénekesnek, hiszen BT, Riprock Alex G és Rodney Jerkins is a segítségére van dalai megírásánál. Persze, ha csak a producerek listáját nézzük, biz­tosra vehetjük JC sikereit, viszont pletykák szerint annyira sikeres nem lesz, mint a nála fiatalabb Justin. Erről viszont csak a lemez megjelenése után mondhatunk biztosabbat! Jacko először beszélt életéről Michael Jackson ledobta a masz­kot, és először beszélt plasztikai műtétéiről, gyerekei neveléséről, a Németországban történt küóga- tás esetéről és egyéb olyan dolog­ról, amik az idők során, folyama­tosan lezajlottak kaotikusnak ne­vezett életében, mindezt egy brit dokumentumfilmben, hétfőn es­te. A műsor első néhány percében azt láthatták a nézők, amint a popkirály Blanketnek szólított kisgyerekét tejjel eteti. Nem sok­kal ezután a sztár elárulta, hogy a picit, akit egy szálloda ablakán ló­gatott ki, béranya hozta a világra. „Béranya a gyerekem biológiai mamája, persze én adtam a hím­ivarsejteket. Ő nem ismer engem, és én sem ismerem őt. Azt sem tudja, hogy az én gyermekemet hozta a világra.“ - mondta. Ta­valy novemberben, Jackson gye­reke életét veszélyeztette azzal, hogy kilógatta őt a szálloda abla­kán Berlinben, ezzel a cselekedet­tel sok rajongót és szülőt magára haragítva. A szálloda előtt álló.ra- jongók egyszerűen lélegzet el­akadással nézték a produkciót, már-már arra várva, mikor zuhan le a kicsi. Felelőtlenséggel és ér- zéktelenséggel vádolták a 44 éves sztárt, ő erre csak annyit mon­dott, hogy puszta véletlen volt minden. Á dokumentumfilm for­gatása során nem is nyilatkozott többé erről az esetről, ennyivel zárta le az ügyet: „Soha nem hoz­nám veszélybe saját gyerekeim életét. Viszont ott állt lent a sok rajongóm, csak egyszerűen meg akartam nekik mutatni a fiamat, akire nagyon büszke vagyok.“ A műsorvezető a gyerekeivel való kapcsolatról kérdezte, amire a sztár ezt válaszolta: „Sok gyerek­kel aludtam már egy ágyban, nem csak sajátjaimmal. De ma­napság az emberek amikor az ágy szót meghallják azonnal a szex jut az eszükbe. Én nem vagyok ilyen, én törődöm velük, mesét olvasok nekik, vásárolni me­gyünk együtt, játszunk együtt és sokszor előfordul, hogy együtt al­szunk el.“ Plasztikai műtétéiről is csak szűkszavúan beszélt: „Na­gyon hosszú ideig nem voltam megelégedve saját magammal, a külsőmmel, ami a lényeg, hogy mindig is fehérbőrű akartam len­ni! Ma már tudom, hogy túlzásba vittem de vállalom a következmé­nyeket, ezekkel kell tovább élnem.“- mondta zárásként az énekes. Haragszanak a szülők Aleszbi-duó (Tatu) az All The Things She Said című számával minden idők legsikeresebb orosz pop-produkciója lett, és Európa- szerte a sikerlisták élén tarolt na­gyon rövid időn belül. Legújabb videóklipjükkel viszont világszer­te szülők millióit haragították magukra. „Az első videónk elég­gé megrázta saját szüleinket is. De most már kibékültek a gondo­lattal, azzal, hogy lányaik tulaj­donképpen a lányokat szeretik.“- nyilatkozta Juha Volkova, az együttes egyik tagja. Társa, Katina édesanyja pedig csak eny- nyit fűzött hozzá: „Ha most len­nék fiatal, több mint biztos én is leszbikus lennék.“ A Tatu első videója eléggé meg­rázta a lányok szüleit Jamaica Bob Marleyt ünnepli Hatalmas ünnepségek voltak Jamaica-szerte, hiszen csütörtö­kön lett volna 58 éves a reggae le­genda, Bob Marley. A rádióállo­mások szinte csak Marley dalokat játszottak, a napilapok pedig a címlapon emlékeztek meg a rastafáriról, aki 1981-ben, rákos megbetegedés miatt hunyt el. „Megtanított bennünket szeretni, és nekünk követnünk kell őt.” - mondta Eustace Lawrence a kingstoni emlékkoncerten, amelyből egyébként országszerte jónéhányat megrendeztek. „Ő az ország szimbóluma. Bár­merrejársz a világban, ha Jamaicát említed, mindenkinek Marley jut először az eszébe.” - nyilatkozta Kevin Chang O’Brien, a Reggae Routes szerzője, (zenenet) Ő a reggae királya JC Chasez úgy döntött, hogy ő is szólókarrierbe kezd (Internetfotók)

Next

/
Thumbnails
Contents