Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-01 / 26. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 1. Családi kör 15 Közép- és Kelet-Európa szinte valamennyi országában ránk csimpaszkodhat a kullancs Most van a védekezés ideje PÉTERFI SZONYA oha a hazánkban fellelhető kullancsok csupán két százaléka hordozza a fertőző agy- velőgyulladást (encefalitiszt) okozó vírust, ne bízzunk abban, hogy a kis vérszopó bestia nem talál ránk. A kullancs tudományos neve „ixodes”, ez eredetileg „ragaszkodást” jelent. Tehát akkor kirándulhatunk csak nyugodtan, ha megelőzzük a kellemetlen megbetegedést. Az encefalitisz ellen van hatékony védőoltás. Három adagból áll, az első oltást 1-3 hónapon belül kell követnie a másodiknak. A harmadik oltást pedig 9-12 hónappal a második után szükséges elvégezni. A vakcina - adagonként 540 koronába kerül - három évig nyújt védelmet a szervezetnek, a hosszantartó védelmet pedig a háromévenkénti - egy vakcinából álló - újraoltás biztosítja. Télen ajánlatos elkezdeni a védőoltást, hogy tavaszig szervezetünk megfelelő ellenanyaggal vértezze fel magát - ismerteti a tudnivalókat dr. Éva Máderová, az Állami Egészségügyi Intézet járványügyi szakelőadója. A kullancs - a közhiedelemmel ellentétben - nem a fák lombozatán él. A talajközeli növényzet az igazi életközege. Amíg nem jut vérhez, addig a bokrok és füvek harmatnedvein tengődik. Ugyanakkor ezek kitűnő leshelyek is! Az erdőn-mezőn közlekedő állatokra és emberekre „rásodródnak”, az éppen pihenőkre pedig „rámásznak”. Életkörülményeikről tudni kell még, hogy nem kedvelik a fényt, a meleget és a szárazságot- azaz az árnyékos, hűvös és nedves csalitos cserjések, főleg vadcsapások a kedvenc tartózkodási helyeik. A telet a kullancs az avar alatt vészeli át. Legrámenősebb az átmeneti évszakokban. Ősszel energiát kell gyűjtenie a téli álomra, tavaszra viszont elfogy minden tartaléka - magyarázza dr. Katarina Simovicová gyermekgyógyász. Utal viszont arra, hogy a veszély ellenére sem szabad lemondani a kirándulás öröméről és jótékony hatásairól. Ajánlatos viszont zártan öltözködni, ami persze nem azt jelenti, hogy asztronautaruházatban járjuk a természetet. Felnőttek esetében az alsó testrészt kell védeni. Akár meztelen felsőtesttel is kirándulhatunk, amíg nem heve- redünk a fűbe (a kullancs az alsó régióban tanyázik és irtózik a napfénytől!). Gyermekeknél természetesen a felső testrész is védendő, de az ellenzés sapka viselése minden korosztálynak ajánlatos. Pihenéskor, főleg leülésnél és a leheveredésnél legyünk óvatosak. A kullancs is az árnyékos helyen vár áldozatára. A rövid- nadrágosoknak ajánlatos fedetlen lábszáraikra kullancsriasztó szereket használni. A kirándulás befejeztével a legfontosabb mezítelen testünk átvizsgálása. A kullancs a hajlatokat kedveli, ezért ajánlatos külső segítséget is igénybe venni. A kullancscsípés a rovarcsípésektől eltérően teljesen fájdalommentes. A kis vérszopó ugyanis nyálával érzésteleníti a bőrfelületet, majd speciálisan képzett első lábaival vág rajta rést, és egyúttal le is horgonyozza magát. Ormánya egy szakszerűen kiképzett szigonyegyüttes, amely csak előre képes haladni. Az első órákban a kullancs csak nyiroknedvet szív. Rendszerint 4-6 óra múltán megtalálja a legközelebbi kapilláris véreret. Átvágva az érfalat megkezdheti a vér lassú kiszivattyúzását. A véralvadást nyálával képes meggátolni. A vérszívás időtartama a kullancs nemétől és fejlettségi állapotától függ. A hímnek elég néhány órai szívás, míg a nimfa (az ivarérett „lány”) napokig szinte megrésze- gül az éltető vértől. A petézni készülő anya több mint egy hétig csüng a véradó állomáson. Lényeg, hogy minél hamarabb szabaduljunk meg a betolakodótól, figyelmeztetnek a szakértők. Nem kell tartani a fertőzéstől, ha a fej netán bennszakad, néhány nap múlva kilökődik magától, mint az apró szálka. Veszélyesebb viszont a potroh felszakadása. Akkor szinte biztos, hogy a seben keresztül a fertőzött kullancs béltartalma bekerül a szervezetünkbe. A GlaxoSmithkKline gyógyszertársaság új gyermekvakcinát forgalmaz, így kicsinyeinket már kétéves kortól védeni lehet. Mi az agyvelögyulladás? A kullancscsípés által terjesztett agyvelögyulladás súlyos, életveszélyes megbetegedés lehet, amely vírussal fertőzött kullancsok csípésével terjed. Hol fordul elő a vírus? Európában az alábbi országok veszélyeztetettek: Németország, Ausztria, Svájc, Svédország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Horvátország és Szlovénia. Az agyvelögyulladás lefolyása, komplikációk A betegség első tünetei a vírusfertőzött kullancs csípését követő 5-14 napon belül lépnek fel az oltatlan személyek kb. egyharmadánál, láz, fejfájás, rossz közérzet, végtagfájdalmak formájában. A betegek egyötödénél fejlődik ki a betegség agyhártyagyulladással, agyvelőgyulladás- sal, agyvelő- és gerincvelő-gyulladással járó második fázisa, amely a kullancscsípést követő 4. héten kezdődik. A máj sejtjeit és a szívizmot is megtámadhatja a vírus. Súlyos esetekben arcidegbénulás, a tarkó, a vállöv és a karok bénulása léphet fel. A kullancscsípés által terjesztett agy- velógyulladás következménye lehet hosszantartó fejfájás, szellemi leépülés és részleges bénulás. Ritkán a súlyos betegség halálos kimenetelű is lehet. Mit tehetünk? A kórokozó emberre való átvitelének valószínűsége a fertőzött kullancsokból annál kisebb, minél hamarabb eltávolítjuk a kullancsot. A kullancs eltávolítására ne használjuk azokat a régebben ajánlott módszereket, amelyek a kullancs légzését akadályozzák! Nem célszerű olajat, ragasztószert vagy bármilyen más anyagot a kullancsra csepegtetni, mert az oxigénhiánnyal küzdő kullancsból még több vírus juthat az ember vérkeringésébe. Az élősködőt csipesszel vagy az ujjainkkal megfogva távolítsuk el a bőrből enyhe húzással. Kerüljük a csavaró mozdulatokat! A kullancsot lehetőleg elöl, közel a fejéhez kell megfogni. Ha kullancsrészek maradnak a bőrben, azokat később feltétlenül el kell távolítani! > °5vkfoík Martin a Vérnáfj lan. Bystrica »T*$0¥«e Fertőző agyvelőgyulladást okozó kullancsveszély Szlovákia területén HÍVATLAN LÁTOGATÓK Emberbolha SZTRECSKÓ RUDOLF Az emberbolha (Pulex irritans) vörösesbarna színű ízeltlábú - a hím 2, a nőstény 2,5-3,5 mm. Kozmopolita, vagyis az egész Földön elterjedt, a sarkvidékek kivételével. Számos fajuk közül legismertebb az emberbolha, amely azonban nem jelenti azt, hogy csak a mi vérünket szívja ez a faj: szívesen látogatja a kutyát, a macskát, a rókát, a borzot vagy a szárnyasokat is. Ez fordítva is fennáll, különféle állatok bolhái az emberen is élősködhetnek, betegségeket terjesztve általa. Az egykori nagy pestisjárványokat, melyek során egész városok, sőt országrészek néptelenedtek el, nagyrészt a bolháknak köszönhetjük - a kórokozókat ők közvetítették a patkányról az emberre. A bolha ősét a legyek közt feltételezik, mára azonban szárnyai eltűntek, lábai pedig (főleg a hátsók) erőteljes ugrólábakká fejlődtek, aminek köszönhetően testmagasságának akár 200-szorosára (!) is képes fellendülni. A nappalt repedésekben, textília ráncai közt tölti, s éjszaka jár vért szívni. Ha módja van a rendszeres vérszívásra, a nőstény naponta rak le petét, esetenként négyet-nyolcat. Vannak egyedek, melyek nappal is az emberrel tartanak ruházatában, mások viszont az ágynemű redői közt kényelmesen kivárják az estét, mikor is „gazdájuk” lefekszik. Ma már szerencsére egyre ritkább ez a kellemetlen élősködő, főként a résmentes padlózatnak, a vüágos, szellős lakásoknak, valamint a rendszeresen tisztított, fertőtlenített ruházatnak, ágyneműnek köszönhetően. Fáraóhangya A fáraóhangya (Monomorium pharaonis) aránylag új kellemetlenkedő, tömegesebb előfordulását nálunk az 1970-es évek elejétől jegyzik. Ázsiából származik, valószínűleg India térsége az őshazája. Az áruszállítás fejlődésével rohamosan elterjedt a meleg és mérsékelt égövben az egész világon. Színe sárgás- és vörösesbarna. Az ember közvetlen környezetére specializálódott, olyannyira, hogy a szabadban nem képes megélni. Apró termete miatt- a dolgozó mindössze 2-2,5 mm-es - mindenhová beférkőzik. Lakásokban a pihenő embert, a csecsemőket, kórházakban a betegeket is megmássza, még a kötések alá is könnyűszerrel behatol. Feljegyeztek olyan esetet is, amikor egy transzfúziós készülékben fáraóhangyát találtak. Leginkább az élelmiszereket dézsmálja, elszaporodása esetén nagymértékben ellepheti. Az ellene való védekezés távolról sem egyszerű, épp apró termete és a nőstény - amely 3,5-4,5 mm nagyságú - rejtett életmódja miatt. Ezért ha felfedezzük jelenlétét (ez sem egyszerű, ha még csak néhány példány van belőle), forduljunk rovarirtó szakemberekhez, akik megfelelő gyomormérgekkel elejét veszik további szaporodásának. CSALÁDI KÖRBEN AZ ORVOSSAL Viselkedészavar Miért? jeligés levélben egy pedagógus azt kérdezi, hogyan kezelje osztályában a ■ hazugságot, mivel az utóbbi időben szinte rendszeressé vált az iskolájukban, és komoly problémát jelent a többi kollégának is. » A hazugság a többi viselkedészavarral (pl. lopás, csavargás stb.) együtt ma az • egyik legkomolyabb problémája a nevelési-oktatási folyamatnak. Értékzavaros világunkat sok esetben a pszichopátiás (szélhámos) személyiségek irányítják (eléggé hangos a média az utóbbi évek politikai-gazdasági botrányaitól), akikkel nem nehéz azonosulni, különösen az azonosulási forradalmát élő serdülőnek. Úgy gondolom, hogy először tisztázni kell, mikor hazugság a hazugság, vagyis mi a hazugság ismérve. A hazugság az, ha a gyermek szándékosan akaija megtéveszteni pajtásait, tanárait, szüleit. A hazug gyermek megtörtént eseményeket ferdít el, hogy ezzel a maga javára, vagy mások kárára új helyzetet teremtsen. Az igazi hazugság szándékos megtévesztés. Ennek többféle indítéka lehet. így találkozhatunk félelemhazugsággal, amely a leggyakoribb jelenség: a gyermek azért hazudik, mert fél a büntetéstől. A szükséghazugság akkor alakul ki, ha a gyermek képtelen az igazat megmondani, de nem tud kitérni a válaszadás elől, pl. az egyik szülő érdeklődik a gyermeknél a másik szülő viselkedéséről, és ő ezt nem mondja meg. Megtörténik, hogy az elemi kielégítetlen szükségletek rábírják a gyermeket a hazugságra, pl. könyvre kér pénzt, de mozira költi, mert otthon nem kap. Találkozhat a pedagógus mentő hazugsággal olyan esetekben, amikor jó barátok egymást a bajból akarják kimenteni, és ezért nem mondanak igazat. A sikertelen kudarcokat elszenvedett gyermek sokat hazudik, ezt vágyhazugságnak hívjuk, egyébként ez a gyermek nem csak másoknak hazudik sokat, hanem önmagának is. Léteznek bosszúálló hazugságok, amikor az egyik gyermek a másikat rossz színben akarja feltüntetni. Ha a pedagógus, vagy szülő rájön a hazugság okára, akkor az okozati tényezők megszüntetésére kell törekedni. Főleg az igazmondás, a hazugság és a rágalom fogalmainak meghatározására, vagyis az általános erkölcsi normák kialakítására kell törekednie, különösen akkor, ha a szülők pozitív modellje nem tanította meg erre a gyermeket. Nem típus kérdése Alkohol jeligére: „Családunkban sajnos előfordult alkoholizmus. Érdekelne, ■ hogy milyen típusú emberek lesznek alkoholisták? Van-e erre valamilyen szabály, vagy jellembeli kérdés ez csupán?" ( Könnyű dolga lenne a pszichológiának, ha valamilyen személyiségtípushoz kizáró- • lagosan köthető volna az alkoholizmus. Ma a kutatók úgy vélik, hogy a potenciális alkoholisták a legkülönbözőbb személyiségtípusokból kerülnek ki. Az orvosi-pszichológiai karakterológi- án belül mégis vannak olyan típusok, amelyek az alkoholisták között gyakrabban fordulnak elő, mint a teljes lakosság körében. 1. Ha az általános klinikai tapasztalatból indulunk ki, a később alkoholistává váló személyiségét tanulmányozva, az első helyre a bizonytalan, hangulatlabilis és dep- resszív személyek kerülnek. Ezeket követik az aszténiások, a robbanékony és hip'ertímiás személyek. A fanatikus és kedélytelen személyek viszont ritkábban hajlamosak az alkoholizmusra. Minden alkoholista populációban akadnak emellett teljesen jellegtelen átlagemberek is, akiknek aránya a szociokulturális tényezőktől függ. 2. Mélylélektani analitikus terminusokban gondolkodva első helyre kell tennünk az orális személyiséget. Az orális személyiség ismertetőjegyei: passzivitás, kényelmesség, követelőző viselkedés és függőség. Az orális típust gyakoriságban a lappangó vagy megszilárdult patológiás struktúrák követik (mint pl. a hisztériás személyiségek). 3. A tanuláselmélet képviselői szerint az alkoholista már eredetileg olyan személyiség, akinek a tanulási képessége nehezített: a szükséges pszichológiai jutalmat nehezen észleli és vonakodva fogadja el. 4. A szociálpszichológia azokat tartja később alkoholistává váló személyeknek, akik az alkoholos betegségfolyamat első fázisa előtt már alulszocializálódtak. Ezek a személyek az átlaglakossághoz képest szűkölködnek abban a képességben, hogy teherbíró elsődleges és másodlagos kapcsolatokat alakítsanak ki. Többnyire ritkán látogatják meg barátaikat, rokonaikat, csak elvétve tartoznak valamilyen egyesülethez, színházba vagy moziba szinte alig járnak. Ebből a rövid áttekintésből is látható, hogy nincs általánosan vagy egyedien specifikus, később alkoholistává váló promér személyiség. Dr. Bordás Sándor klinikai pszichológus Házassági játszmák Játék jeligére: „15 éve élek házasságban, a férjem időnkénti viselkedése ag- ■ gaszt. Pl.: bevett szokás nálunk, hogy minden reggel én készítem el a tízórait, mely az ő kikötésére szerény ennivaló, de estére frissen főzött vacsorával kell várnom, amiből gyakran nem is eszik. Egyszer a városban járva véletlenül megláttam, hogy kollégájával egy drága étteremből jön ki. A barátnőm is említette, hogy egy másik, nem éppen olcsó helyen látta őt ebédelni. Amikor viszont én kérek pénzt valami fontos dologra, pl. a gyerekeknek ruhára, akkor azt mondja, megegyeztünk, takarékoskodni fogunk. Ez apróság, de számtalan hasonló történik körülöttem, és nem tudok védekezni ellene.” » Olvassa el Eric Berne Emberi játszmák című könyvét. A férje valószínűleg olvasta, és • alkalmazza az ott tanultakat. Az Ön által leírt történetet Beme játszmának nevezi. Ezek a játszmák csapdás vagy „trükkös” lépésekből állnak, és két fő ismertető- jegyük van: az egyik a rejtett jelleg, a másik pedig a nyereség. A játszmák alapvetően tisztességtelenek, kimenetelük pedig nem csupán izgalmas lehet, hanem drámai jelleget is ölthet. Egy amerikai szociológus a következő házassági játszmát úja le, mely szerinte jellemző az amerikai családokra. Szerinte a feleségek hajlanak arra, hogy a szomszéd szobából kiszóljanak: Hát ez meg mi? Ilyenkor azt várják el, hogy a féljük felálljon, átmenjen hozzájuk, és rájöjjön, mire gondolt a feleség. Ebben az elvárásban ritkán csalódnak. Egyik barátjának azonban sikerült az archetipikus helyzetben új trükköt alkalmaznia azzal, hogy a ráirányuló fegyvert visszafordította. Dolgozószobájában ült, amikor a felesége átszólt a másik szobából: Megérkezett? Természetesen a férjnek sejtelme sem volt, minek kellett volna megérkeznie, mégis azt felelte: Meg! Ekkor az asszony tudni akarta: És hová tetted? A férj így válaszolt: A többihez. Ezt követően először tudott házasságkötése óta hosszasan zavartalanul dolgozni.
