Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-08 / 32. szám, szombat

ÍP1 TÉMA: BIOLÓGIAI FEGYVEREK ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 8. TÖMEGPUSZTÍTÓ fegyverek A pusztítás hatása Atomfegyver Másodpercek alatt Biofegyver Néhány perc -14 nap Vegyi fegyver Néhány másodperc - néhány óra Kimutatása Egyszerű Nagyon bonyolult Bonyolult Gyógymód Nincs Korlátozott Korlátozott Költségek Magas Alacsony Magas Védekezés Evakuálás, gázálarc, védőruha Evakuálás, gázálarc, védőruha Evakuálás, gázálarc, védőruha A hosszú lappangási idő miatt nehezen ismerhető fel Olcsó és halálos eszköz Mennyi az az „indokoltnál nagyobb" mennyiség? Irak felkészült ÖSSZEFOGLALÓ A biológiai fegyver legnagyobb előnye az olcsósága. Az előállítási költség messze ennél a fegyverfaj­tánál a legkisebb. További, az al­kalmazása mellett szóló tények: ♦ tárolóhelyeinek felfedezése na­gyon nehéz, körülményes; ♦ a megelőzés, védekezés és gyó­gyítás lehetőségei korlátozottak; ♦ csak az élőerőre veszélyes, nem semmisíti meg a különböző épít­ményeket és berendezéseket, így a csapást szenvedett körzetet megfe­lelő védőeszközök és intézkedések alkalmazása után azonnal meg le­het szállni; ♦ biológiai harcanyaggal alakítha­tó ki a legnagyobb kiterjedésű ha­tásterület; ♦ nagy a pánikkeltő hatása a lakos­ság körében; ♦ a rejtett alkalmazás lehetősége itt a legnagyobb. E tömegpusztító fegyverfajtának azonban megvannak a maga hátrá­nyos tulajdonságai. Közülük a leg­fontosabb, hogy hatásossága nem­csak az alkalmazott anyag tulaj­donságaitól függ, hanem az ökoló­giai és meteorológiai viszonyoktól is. így a hatás meglehetősen bi­zonytalan. Problémát jelent még a lappangási idő, mert bizonyos időnek el kell telnie mire a harc­anyag kifejti hatását, és a betegség első tünetei megjelennek. Ez csök­kenti az alkalmazás taktikai érté­két azok számára, akik azonnali eredményre törekednek. Az alkal­mazásnál számolni kell a retroakti- vitás (visszahatás) veszélyével is, ezért fel kell készülni arra, hogy a saját csapatok is fertőződhetnek. Összességében az adatok azt bizo­nyítják, hogy a korszerűen vezérelt nagyhatósugarú rakétatechnika - amely ötvöződik az aeroszol tech­nika eredményeivel - a biológiai harcanyagokat mind stratégiai (hadműveleti), mind harcászati szempontból egyenrangúvá tette a többi tömegpusztító fegyverrel. Az inkapacitív (időleges cse­lekvőképtelenséget okozó), vagy a rövid lappangási idejű halálos kó­rokozók a megfelelő alkalmazás esetén (pl.: spray tartály) taktikai (harcászati) fegyverként is számí­tásba vehetők. A párizsi vegyifegyver-konvenciót 1995 végéig ugyan 159 ország alá­írta (ebben kötelezettséget vállal­tak, hogy nem használják vegyi fegyvereiket, illetve készleteiket 10 éven belül megsemmisítik), de - többek között i az Arab Liga tagál­lamai mindmáig távol tartották magukat. A megsemmisítés hosszadalmas és költséges volta miatt biztos, hogy néhány ország­ban (például a Szovjetunió utódál­lamai) nem tudják tartani a hatá­ridőt. Az 1972. április 10-én 140 ország által aláírt és 1975. március 26-án életbe lépett a biológiai fegyverek betiltásáról szóló egyezményt (Bi­ological Weapons Convention - BWC) teljesíteni kívánók vállalták, hogy nem fejlesztenek, állítanak elő és raktároznak, vagy még me­gelőző, védelmi, valamint békés céllal sem szereznek be az indo­koltnál nagyobb mennyiséget a tö­megpusztító fegyverek és azok alapanyagainak ezen típusaiból (lásd kapcsolódó írásunkat). Para­dox módon a biológiai fegyverek elterjedése egyre nagyobb mérete­ket öltött. A helyzet a BWC-aláírók IV. konferenciája (Genf, 1996) sem változott. Az 1972. április 10-én 140 or­szág által aláírt és 1975. március 26-án életbe lépett, a biológiai fegyverek betiltá­sáról szóló egyezményt (BWC) aláíró országok vál­lalták, hogy nem fejleszte­nek, állítanak elő és raktá­roznak, vagy még megelőző, védelmi, valamint békés cél­lal sem szereznek be „az in­dokoltnál nagyobb” mennyi­séget ezekből a tömegpusztí­tó fegyverekből, sem alap­anyagaikból. ÖSSZEÁLLÍTÁS Az „indokoltnál nagyobb” mennyi­ség egy sajátos gumi paragrafusnak bizonyult, hiszen a viszonyítási ala­pot nem határozták meg. Ennek az lett az eredménye, hogy nem csak a régi fegyverek nagy része maradt raktáron, hanem új generációs fegyvereket is kifejlesztettek. így a terroristák, a szegény országok és a katonailag hátrányos pozícióba ke­rült hadviselők zsarolási eszközévé lépett elő a biológiai fegyverekkel való fenyegetőzés. A potenciális gyártók, és esetleges alkalmazók között Irak szerepel az első helyen, de nem zárható ki Lí­bia, Szíria, Eszak-Korea, Szudán és Irán sem. Ugyanakkor viszont hozzá kell ten­ni azt is, hogy a NATO 5 orbitális műholddal figyeli az iraki katonai mozgásokat, és gyanús esetben gyors csapást mér az esedeges gyártókapacitásra. Ám az is emlí­Állam Irak Pakisztán Oroszország Észak-Korea Kína Kuba tésre méltó, hogy kiváló minőségű Anthrax és Botulinum-tenyészetek kerültek az USA kereskedőitől Irak­ba, melyek ma is alapját képezik az Izraelt és Kuvaitot fenyegető ve­szélynek. Iraknak 9000 liter Anthrax, több ezer liter Botulinum kórokozója van, ezen felül úgyne­vezett Ágent-15 psychotoxikus anyag is rendelkezésére áll. A még elrejtett Scud rakéták alkalmasak a környező országok elérésére, meg­lepetésszerű akciónál komoly ve­szélyt idézhetnek elő. Az Egyesült Államok védelmi minisztériumá­nak megbízásából Washingtonban ezért a közelmúltban kifejlesztettek egy olyan rádió-távirányítású repü­lőt, amelyet veszély nélkül beküld- hetnek akár egy halált okozó bakté­riumokkal fertőzött területre is. A bioérzékelővel felszerelt kis légi járművet az Environmental Science and Technology című szaklapban mutatták be. A 19 kilogrammos, 4 méter fesztávú gép leginkább a táv- irányítású játékrepülőkhöz hasonlít­ható. „Olcsó, pontosan olyan magas­ságban repüí, ahogyan kell, és a mintavétel nem igényel külön ener­giát” - foglalta össze készülékük elő­nyeit Francis Ligler, a kutatók veze­tője. A kísérletekhez ártalmadan baktériumokat (Bacillus globigii) használtak, amelyeket a levegőbe fújtak, majd 2 kilométeres körzet­ben fürkészni indították a gépet. A levegőmintákat a robot a földtől 10- 30 m magasságban vételezte, és az érzékeléstől számított 5-20 percen belül továbbította az elemzéshez szükséges adatokat. (Forrás: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem) GYANÚS ÁLLAMOK Összeállította: Szabó Gergely Birtokolhat Anthrax, botulintoxin, ricin anthrax, kolera, pestis, himlő, sárgaláz, botulintoxin Anthrax, pestis, tularémia Anthrax, kolera, pestis, himlő, sárgaláz, botulintoxin Anthrax, kolera, pestis, himlő, sárgaláz, botulintoxin Anthrax, kolera, pestis, himlő, sárgaláz, botulintoxin, ismereden tengeri toxinok. A LEGVESZÉLYESEBBEK Botulinum toxin Az egyik legerősebb természetes méreg, s az általa okozott botu- lizmus régebben gyakran lépett fel fertőzött élelmiszerek fo­gyasztása nyomán. A mérgezés­re van ellenanyag, de azt na­gyon gyorsan kell beadni a be­tegnek. A tünetek: a mérgezés után 12-36 órával hányinger, hasmenés vagy székrekedés, majd a száj kiszáradása, látási- nyelési zavarok és bénulások, miközben a beteg nem veszti el eszméletét. Belégzés esetén a Botulinum Toxin nem olyan ve­szélyes, mint amikor az emésztő rendszerbe kerül. Irak rakétákat és bombákat fegyverzett fel ez­zel a méreggel, s a japán Aum szekta a kilencvenes években többször próbálkozott terjeszté­sével sikertelenül. Az Egyesült Államokban tavaly mintegy 200 személy szenvedett mérgezést természetes Botulinum toxintól, a halálozási arány mintegy 6 százalékos volt, s a túlélők is hosszú távú intenzív kezelésre szorulhatnak. Pestis Avagy a fekete halál a középkor­ban nagy területeken pusztította ki az embereket, s két formában öl: a tüdőpestis és a bubópestis alakjában. A tüdőpestisre nincs oltóanyag, de kezelhető külön­féle antibiotikumokkal, ám eze­ket a tünetek jelentkezésekor azonnal kell adagolni. A tünetei a baktérium belégzése után 1-6 nappal jelentkeznek, a betegnek fáj a feje, magas láza van, és vért köhög, majd további 2-4 nap múltán beáll a halál. Kezelés hi­ányában a halálozási arány igen magas. A pestis legelterjedtebb változata a bubópestis, amelyet fertőzött bolhák terjesztenek. A terroristák alighanem az aerosolt - a kórokozó levegőbe juttatását - választanák, de vél­hetően nem rendelkeznek a szükséges technikával, mert a kórokozók az aerosolban nem sokáig élnek. Amerikában nem, de a Szovjetunióban sikerült a pestisből hatékony fegyvert elő­állítani. Katonai forgatókönyvek szerint mintegy 150 ezer ember betegedne meg és 36 ezer vesz­tené életét, ha 50 kilogramm pestis-kórokozót juttatnának egy ötmilliós város levegőjébe, a menekülők pedig tovább vinnék a ragályt. Himlő A leginkább rettegett biológiai fegyver, mivel nem ismer rá a tudomány bizonyított kezelési eljárást, s terjedése különösen gyors, mert erősen fertőző. A fertőzéstől a kitörésig mintegy 12 nap telik el, ezért nehéz kide­ríteni, honnan származik a kór­okozó. Tünetei magas láz, fá­radtság és fej- illetve hátfájás. Ezt követik a bőrkiütések, ame­lyeknek varija 3-4 hét múlva nyomot hagyva lehullik. A leg­több beteg túléli a pestist, de mintegy 30 százalékos a halálo­zási arány. A korábban kötelező védőoltást megszüntették, mivel a betegséget leküzdöttnek tekin­tették. Míg pestis-baktériumok sok laboratóriumban vannak, himlő-törzseket - amennyire ezt tudni lehet - csak néhány külön­leges intézményben őriznek az Egyesült Államokban és Oro­szországban. Tularémia Avagy a nyúlpestis az egyik leg­fertőzőbb betegség, de antibioti­kummal kezelhető. Tünetei: a fertőzés után 3-5 nappal, de leg­feljebb két héttel tör ki, magas lázzal, hidegrázással, fejfájással és bágyadtsággal jár, ezért ele­inte influenzának vélnék. Embe­rek között nem terjed, csak azok betegednének meg, akik közvet­len kapcsolatba kerülnek az aerosollal. A második világhá­ború óta folytattak fegyverkísér­leteket ezzel a betegséggel, s kórokozóit az amerikai hadse­reg a hatvanas évek végéig őriz­te: maradványait 1973-ban a többi biológiai fegyverrel együtt megsemmisítették. Ebola A legismertebb biofegyverként számításba jövő kórokozó: en­nél a fertőzöttek körében a halá­lozási arány 50-90 százalékos, nincs oltóanyag és nincs tudo­mányosan bizonyított kezelési mód rá. Kitörése a vírussal való érintkezés után 2-21 nappal vár­ható, hirtelen magas lázzal, fej­fájással és izomfájdalmakkal, fá­radtsággal, hányással, hasme­néssel, köhögéssel, és végül bel­ső és külső vérzésekkel jár. A ví­rus a beteg vére és váladékai út­ján terjed, ezért az orvosok csak megfelelő védőruhában dolgoz­hatnak. Marburg-vírus Az eboláéhoz hasonló megbete­gedést okoz, s ugyancsak nincs rá sem védőoltás, sem megfelelő kezelési mód. Ugyanezen cso­porthoz tartozik a Lassa-láz, amely Afrika bizonyos részein állandóan jelen van, de erre van gyógyszer, a halálozási arány 1 százalékos, de a az esetek 25-30 százalékában süketséghez vezet. Szakértők szerint a volt Szovjet­unióban sikerült fegyverképessé tenni a Marburg-vírust, de ke­véssé valószínű, hogy terroris­ták e betegség-csoport vírusai­hoz folyamodnának, mert a kór­okozók az illetőre nézve is rend­kívül veszélyesek, (i-t) Biológiai támadásnál a legfontosabb tennivaló a veszélyes anyag felismerése. Csak ezután következhet az alapos fertőtlenítés. (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents