Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-07 / 31. szám, péntek

Kitekintő hirdetés ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 7. CKM sips Student, 'fy&utA. and ItucAen. Stwice*. Vysoká 32,814 45 Bratislava http://www.ckm.sk , e-mail ckmsyts@ckm.sk A / c / r /T/r* hostj-ixing 1 I I I IMV.SN.VOO.VM JAJ... KETTESBEN nagyon jó Használja ki a CKM 2000 Travel Bálint-napi kínálatát, és utazzon kedvező áron. 2003. II. 10. és 14. között a CKM 2000 Travel minden kirendeltségén az Euro<26 Hjúsági kártya, GO<26 ifjúsági kártya és az ISIC diákiga­zolvány tulajdonosai az alábbi ked­vezményekre jogosultak: REPÜLŐJEGYEK 980 koronától Menettérti repülőjegyek 70 európai és 40 további országba, pl.: Retúr repülőjegyek akciós ára a di­áknap alkalmából, pl.: Prága 980 koronától Berlin, Dubrovnik, München, Split, Zadar 1980 koronától Milánó, Zürrich 2980 koronától Koppenhága 4770 koronától Moszkva, Szentpétervár 4990 ko­ronától Palma de Mallorca 5330 koronától Málta, Malaga 6660 koronától Miami, New York 9990 koronától Bangkok, Bombay, Buenos Aires, Caracas, Oszaka, Peking, Sao Paulo, Szingapúr, Tokió 12 990 ko­ronától A menettérti repülőjegyek árát rep­téri illeték nélkül tüntettük fel. A visszaút legkésőbbi időpontja 2003. III. 31. FIGYELEM! Néhány fel­tüntetett jeggyel és repülőtársaság­gal később is visszatérhet (részletes tájékoztató és teljes jegyzék a www.ckm.sk címen). Indulás Pozsonyból, Kassáról, Bécsből és Prágából. AUTÓBUSZJEGYEK 1990 koronáért Menettérti autóbuszjegyek Amster­damba, Londonba, Párizsba, Rot­terdamba, Zürrichbe verhetetlen áron. NYELVTANFOLYAMOK 1909 koronától A nyelvtanfolyamokon az ITIC ta­nárigazolvánnyal rendelkező taná­rok is részt vehetnek. ÍRORSZÁG - egyhetes nyelvtan- folyam már 19090 koronától MÁLTA - kéthetes, tengerparti nyelvtanfolyam már 4290 koroná­tól NAGYBRITANNIA - kéthetes nyelvtanfolyam szállással együtt már 10 330 koronától Az idei Bálint-napi akciót az ALITALIA, AUSTRIAN AIRLINES, CESKÉ AEROLlNIE, FISCHER AIR, SCANDINAVIAN AIRLINES, SKY EUROPA AIRLINES légi- társaság, és az EUROLINES autó­busz társaság támogatja. Részletes tájékoztatás a CKM 2000 Travel irodáiban CKM TELESALES, tel.: 02/5273 1024, e-mail: ckm@ckm.sk , CKM 2000 Travel, Vysoká 32, BRATISLAVA, CKM 2000 Travel, Stefánikova 15 (az udvarban), NITRA, tel.: 037/657 8722, e-mail: ckm2000-nr@ckm.sk CKM 2000 Travel, Dolná 50, BANSKÁ BYSTRICA, tel.: 048/415 1166, e-mail: ckm2000-bb@ckm.sk CKM 2000 Travel, Hlavná 58 (az udvarban). KOSICE, tel.: 055/625 7767, e-mail: ckm2000-ksc@ckm.sk Hívja a 0850 111 111 -et Szlovákia bármely területéről helyi hívás árán. www.ckm.sk KtSERJE FIGYELEMMEL MINDEN PENTEKEN AKTUAUS TÁJÉKOZTATÓ A szicíliai bűnszövetség érdeklődése azonban akkor nőtt meg igazán a dúsgazdag vállalkozó iránt, amikor az 1992-ben megalapította a Forza Italiát A Kis Kéz Berlusconira is mutat Beszédes kezek. Silvio Berlusconi gesztusai. (Reuters-felvétel) „Engedjék meg, hogy kijelentsem: a Cosa Nostra a legjobb lovakra ül. Már belefáradtunk a keresztény- demokratákba. Az új for­mációt (a Forza Italiát) bizonyos fokig izgalmasnak találtuk.” POGÁR DEMETER E szavakat Antonio Giuffré, a szi­cíliai maffia az elmúlt két évtized legmagasabb rangú vallomásra bírt vezetője ejtette ki egy minapi palermói bírósági tárgyaláson. A maffiavezér ezzel a gyanú súlyos árnyékát vetette az olasz kor­mánykoalíció legnagyobb pártjá­ra, s magára Silvio Berlusconi mi­niszterelnökre is. A béna keze miatt Manuzzo (Kis Kéz) néven emlegetett Giuffrét, aki a Cosa Nostra több mint har­minc éve körözött főnöke, Bernardo Provenzano alvezére volt, tavaly áprilisban fogták el. Most egy olyan perben hallgatták ki tanúként, amely egyik földije, Marcello Dell’Utri Forza Italia-s szenátor, az olasz kormányfő régi bizalmasa ellen folyik. A politikus elleni vád pénzmosás, továbbá a szervezett alvilággal való együtt­működés. A hatodik éve tartó eljá­rás várhatóan az idén fejeződik be, és ha elítélik, DeH’Utri akár 12 évet is kaphat. Giuffré azt állítja, hogy DeU’Utri - politikai oltalmazás ígérete fejé­ben - a maffia támogatásával gyűjtött szavazatokat a törvény- hozásba való beválasztásához. A pentito (bűnbánó maffiózó) sze­rint hasonló kampánytámogatást kapott Antonio Mormino is, aki je­lenleg a képviselőház igazságügyi bizottságának alelnöke. Az együttműködés állítólag a leg­utóbbi, 2001-es itáliai parlamenti választások idején is tartott. Tény, hogy a Forza Italia akkor mind a 61 alsóházi mandátumot besöpör­te Szicíliában. De Giuffré ennél cifrábbakat is mondott: azt hogy DeH’Utri főnö­ke, Berlusconi is kapcsolatban állt az alvilággal. Olaszország leggaz­dagabb embere állítólag huszonöt éve, akkor még üzletemberként tárgyalt először a szicíliai maffia egyik vezetőjével. A Stefano Bontande nevű bűnöző állítólag Milánóhoz közeli otthonában ke­reste fel a milliárdos vállalkozót. Ürügyként Berlusconi istállómes­terét, a köztudottan a „becsület emberei” közé tartozó Vittorio Manganót látogatta meg. A szicíliai bűnszövetség érdeklő­dése azonban akkor nőtt meg iga­zán a dúsgazdag vállalkozó iránt, amikor az 1992-ben megalapítot­ta a Forza Italiát. Az új párt meg­jelenése ugyanis felvillantotta a politikai átnyergelés lehetőségét a maffia előtt. Olyan idők voltak ezek, amikor Itáliában éppen ösz- szeomlóban volt az 1945 után ki­alakult politikai rendszer. A milá­nói, „tiszta kezeknek” elnevezett ügyészcsoport ugyanis leleplezte az itáliai politikai és üzleti elit korrupt összefonódását, s a kirob­bant botrány elleheteüenítette az addig meghatározó politikai pár­tokat. Megroppant az addig min­den kormányban meghatározó kereszténydemokrata párt is, amely Giuffré szerint kesztyűs kézzel bánt a maffiával. Kis Kéz erről egy, a Dell’Utriétól független, de szintén most zajló maffiaperben beszélt. A vádlott történetesen éppen Giulio Andre­otti, aki hét ízben volt Itália mi­niszterelnöke. Giuffré azt állítot­ta, hogy a volt kormányfő közvet­lenül érintkezett a Cosa Nostra fe­jeseivel, s mint mondta, a neves politikus „pozitív választ adott” a capóknak, amikor azok megkér­ték, hogy védje meg őket az igaz­ságszolgáltatás zaklatásától. Az egy évtizeddel ezelőtti olasz rendszerváltás zűrzavarában a szicíliai maffia előbb saját pártot akart alapítani, majd úgy döntött, hogy inkább a Forza Italiára tesz. A Cosa Nostra emberrablásokat hajtott végre Berlusconi otthoná­nak közelében, hogy megfélemlít­se, „kézben tartsa” az újsütetű po­litikust. Giuffré szerint a jelenlegi kormányfő 1993-ban egy közvetí­tőn keresztül arról biztosította a Cosa Nostrát, hogy pártja segíteni fogja a maffiát. Az alvilág elsősor­ban az elfogott nagy halak spártai börtönkörülményeinek javítását, valamint a Cosa Nostra-vagyon sérthetetlenségét szerette volna elérni. A pentito „komolynak” és „megbízhatónak” nevezte a szö­vetséget. A legtekintélyesebb olasz lap, a Corriere della Sera megállapítása szerint a Dell’Utri-per most már va­lójában Berlusconi és a Forza Italia ellen folyik. A szenátor és a minisz­terelnök ügyvédjei megpróbálják erkölcsi magasságból kezelni az ügyet, „nevetségesnek” és „hitelte­lennek” nevezve a több mint há­rom tucat ember meggyilkolásáért közvetlenül is felelős Giuffré vádja­it. Az állításokat formai szempont­ból is megpróbálják kikezdeni, a pentito ugyanis a bíróság előtt több olyan dolgot is elmondott, amelyről korábban, a törvény által előírt féléves ügyészségi kihallga­tássorozat alatt hallgatott. Megkönnyíti a védelem dolgát, hogy Giuffré vallomását nehéz lesz bizonyítékokkal és tanúvallo­másokkal alátámasztani, mivel az érintettek egy része bujkál, vagy életét vesztette a maffialeszámo­lásokban. A pentito állításai ellen szól, hogy éppen Silvio Berlusconi második kormányzása idején vég­legesítették a vezető maffiózók fogva tartására vonatkozó, rend­kívül szigorú előírásokat, melyek­ről a parlament korábban évente szavazott. Folytatódik a maffia el­leni hajsza is. Igaz, emiatt a Cosa Nostra - amely bő egy évtizede tartózkodik a látványos leszámo­lásoktól - halállal fenyegetett meg több kormánypárti politikust. Ál­lítólag közöttük van Dell’Utri és Berlusconi egy másik bizalmasa, Cesare Previti is. A Giuffré-féle vádak (rágalmak?) fényében új megvilágításba kerül­tek azok az ellenzék által megfo­galmazott állítások, melyek sze­rint a miniszterelnök az ellene fo­lyó perek megnehezítése érdeké­ben meghozatott törvénymódosí­tásokkal - például azzal, amely a vádlott számára lehetővé teszi, hogy a bíróság vélt elfogultsága esetén áthelyeztesse az ellene fo­lyó pert - megnehezíti a maffiával szembeni fellépést. De a rossz nyelvek szerint a Cosa Nostra nyo­másának is szerepe van abban, hogy annyi halogatás után éppen a Berlusconi-kormányzás alatt kezdik el a Szicíliát az olasz szá­razfölddel összekötő, 4,6 milliárd eurós összköltségű híd megépíté­sét. A gigászi építkezés büdzséjé­nek egy része a bírálók félelmei szerint óhatatlanul a délolasz épí­tőiparba beszivárgott alvilág kasz- szájába vándorol majd. Lehet, hogy Giuffré minden egyéb állítá­sa hazugság, ám akkor minden bi­zonnyal igaza lehetett, amikor ki­jelentette: „mi vagyunk a hal, a politika pedig a víz a számunkra”. Ä Giuffré-féle, Palermóban előa­dott történet egyébként nem az első eset, hogy Silvio Berlusconit kapcsolatba próbálják hozni a maffiával, a vádakat azonban so­hasem sikerült rábizonyítani. El­lenlábasai a többi között azt fir­tatják, hogy honnan vette a kez­dőtőkét a vállalkozásaihoz. A mi­niszterelnök személyét Giuffrénál jóval kisebb jelentőségű pentitók korábban kapcsolatba hozták a ki­lencvenes évek elején meggyilkolt két legendás vizsgálóbíró, Falcone és Borsellino halálával is, ám val­lomásaik hallomásra épülők és el­lentmondásosak voltak, így az ügyben nem történt vádemelés. Igaz, egy vizsgálat, amely a Ber- lusconi-holding vállalata, a Fininvest és a maffia állítólagos pénzügyi kapcsolataira igyekszik fényt deríteni, még mindig tart. Silvio Berlusconit egyébként ta­valy novemberben tanúként be­idézték a DelTUtri-perre, a mi­niszterelnök azonban a hallgatás jogával élt. Ám függetlenül attól, hogy érintett e a Giuffré-féle vá­dakban, a miniszterelnök a tár­gyalótermen kívül nem maradt ilyen passzív. Miközben az olasz közvélemény a „kinek higgyünk?” dilemmán rágódik, Beríusconi egy sor olyan intézkedést tett, amellyel relativizálta a bűn és a törvényesség súlyát. Miközben a tulajdon védelmében, visszamenőleges hatállyal törvé­nyeket íratott át, a kormányfő tör­vényességi vizsgálatkampányt in­dított a „tiszta kezek” ügyészei és bírái ellen, mert azok - szerinte baloldali elvakultságuktól indít­tatva - boszorkányüldözést foly­tatnak ellene és a hagyományos olasz politikai elit ellen. Berlus­coni ugyanakkor - az államház­tartási hiány csökkentésével ér­velve - bűnbocsánatot kínál azok­nak, akik adót csaltak, vagy kül­földi számlákra menekítették ki pénzüket. Népszerű, szavazatnö­velő intézkedések ezek egy olyan országban, ahol a hivatalos sta­tisztikák szerint is a feketegazda­ságban termelik meg a GDP 15 százalékát. Olaszország miniszterelnöke a mai napig nem váltotta be azt a választási ígéretét, mely szerint száz napon belül törvénnyel ren­dezi majd a vállalkozói és köz- tisztviselői mivolta közötti össze­férhetetlenséget. Ettől függetle­nül viszont gőzerővel dolgozik a végrehajtó hatalom megerősíté­sén, az általa francia típusúnak mondott elnöki rendszer beveze­tésén. Róma, 2003. január Az 1918-ban véget érő oszmán uralom egy arab etnikumú, szunnita hitű urbánus elitet hagyott maga után, amely katonai iskolákból kapott utánpótlást Irak: az erőszak kultúrájának évszázadai NÉPSZABADSÁG Az erőszak az iraki politikai kultú­ra szerves része, és ebben az év­százados nagyhatalmi jelenlétnek történelmi felelőssége van. Az amerikai beavatkozás a térség éle­tébe csak újabb fejezetet ad hozzá az amúgy is véres történethez. Ta­nulságos, hogy eddig mennyire nem sikerült kedvezően befolyá­solni kívülről az iraki politika me­netét. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása bemutatja az iraki történelem azon állomásait, ame­lyek a jelenlegi helyzethez leg­több magyarázattal szolgálnak. Az esetleges idei háború két po­tenciális résztvevője, Nagy-Bri- tannia és Törökország egyben a felelősség fő hordozói is a frank­furti lap szerint. Irak 1514 és 1918 között volt az Oszmán Birodalom része, az első világháborúban pedig a britek foglalták el a térséget, 1920-tól a Népszövetség mandátuma hatal­mazta fel őket a jelenlétre. 1932- ben Irak függetlenné vált, de a brit befolyás megmaradt az 1958- as katonai puccsig. Ezek az évszá­zadok kitörölhetetlen nyomot hagytak az iraki társadalmon. Az oszmán uralom egy, már eleve erőszakos társadalom felett vette át az ellenőrzést a XVI. század­ban, amelyet a következő négy­száz évben egyáltalán nem sike­rült megreformálnia. A FÁZ cikk­írója megjegyzi, hogy a 750 és 1258 között Bagdadban uralkodó 92 abasszid kalifából több mint nyolcvanat meggyilkoltak. Az abasszid érának a mongol hódítás vetett véget. Ez (magyar szemmel nem annyira meglepő módon) úgy történt, hogy a Marokkótól Indiáig érő, virágzó abasszid civi­lizáció központját a mongolok föl­dig rombolták, majd megnyitot­ták a gátakat a Tigris folyón, hogy a lakosságot vízbe fojtsák. A XVI. században érkező oszmá­nok azzal ártottak a legtöbbet a két folyó országának, hogy rosz- szul kezelték a síita-szunnita megosztás okozta problémákat. A FÁZ írása szerint a síita többségű tartományban a szunnita oszmá­nok csak késve vezették be a biro­dalom más területein sikeres re­formokat. A Porta ehelyett a szin­tén síita perzsákkal vívott háború­val volt elfoglalva. Amikor a XIX. században a reformok végre elin­dultak, szinte kizárólag a szunnita kisebbségnek volt haszna belőle. A síiták nem dolgozhattak hiva­talnokként és katonaként. Mivel saját tanítóik sem lehettek, egy­szerűen nem küldték gyerekeiket iskolába. Az 1918-ban véget érő oszmán uralom így egy arab etnikumú, szunnita hitű urbánus elitet ha­gyott maga után, amely a katonai iskolákból kapta az utánpótlást. Az 1918-ig az oszmán hadsereg­ben szolgáló iraki tisztek a háború után is egyből kulcspozíciókba ke­rültek. Az új elit megoszlott a bri­teket, Atatürk Törökországát, il­letve Irak függetlenségét támoga­tók között, de minden irányzat­ban a hadsereg képviselői voltak az irányadók. A britek nem tanultak oszmán elődeik hibáiból, ők is csak a Szunnita-arab elittel működtek együtt. A század közepe az állam­csínyek kora volt. A britek a légi­erőt is gyakran bevetették a civil lakosság ellen a villongások elfoj­tására 1920-tól, sőt még a gáz be­vetésétől sem riadtak vissza. 1941-ben a brit légierő leverte a britpárti király, Abd al Ilah ellen szervezett pucscsot. Az ezt követő kivégzéssorozat után az irakiak már sohasem tudtak kibékülni a britekkel és csatlósukkal, a király- lyal. Áz egyik tiszt, aki megmenekült a kivégzéstől, de akinek 1941-ben nacionalista meggyőződései miatt el kellett hagynia az iraki hadsere­get, Szaddám Húszéin egyik nagybátyja, Khairallah Tulfah volt. A mostani elnök a katona­tiszt „átpolitizált” otthonában nőtt fel. Még a brit jelenlét alatt történt, hogy Szaddám kétszer si­kertelenül próbálta letenni a had­sereg felvételi vizsgáját - valószí­nűleg a nagybácsi bűnei miatt. Egy másik rokon Szaddám szülő­városából, Tikritből, Ahmad Haszan al Bakr részt vett az 1958- as puccsban, amely véget vetett a monarchiának. Tíz évvel később Bakr ragadta magához a hatal­mat, majd 1979-ben Szaddám ja­vára lemondott róla. A brit befolyást ellenző tisztek mozgalma a század első felében vereséget szenvedett, 1958-ban azonban eljött az ő idejük - és egyben Szaddám javára fordult a kocka. A britek geopolitikai érde­keik szerint irányították Irakot, ez azonban hosszú távon a szociális és gazdasági reformok elhanyago­lásához, a demokrácia kifejlődé­sének meggátolásához és végül Szaddám rendszeréhez vezetett.

Next

/
Thumbnails
Contents