Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-07 / 31. szám, péntek

10 TÉMA: UNIÓS CSATLAKOZÁSUNK ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 7. Ha csak a csatlakozást éltető örömódák jutnak el a lakossághoz, hatalmas kiábrándulás következhet Az össztermék 2-3 százalékát viheti el a harmonizáció Az unió sem fenékig tejfel Pozsony. Májusban népsza­vazáson dönthetjük el, hogy egyetértünk-e Szlovákia eu­rópai uniós csatlakozásával. A kormány ugyan milliókat költ a csatlakozás előnyeit népszerűsítő kampányára, továbbra is hiányoznak azonban az integrációt ob­jektiven értékelő elemzések. MOLNÁR IVÁN A kormány rózsaszín színekben le­festett jövőképe a jövőben ugyan­akkor könnyen ellene fordulhat. Példákért nem kell messzire menni a múltba. 1989-ben a rendszervál­tás után az akkori politikai elit tej- jel-mézzel folyó Kánaánként jelle­mezte az elkövetkező időszakot, amikor a piacgazdaság és a de­mokrácia varázsütésre mindenki életét könnyebbé teszi. A csoda azonban elmaradt, így a Focus köz­vélemény-kutató intézet felmérése szerint a lakosság 63 százaléka visszasírja az 1989 előtti létbizton­ságot és életszínvonalat. Ha az el­következő hónapokban a kormány részéről csak a csatlakozást éltető örömódák jutnak el a lakossághoz, akkor a csatlakozást követő egy-két éven belül hatalmas kiábrándulás következhet be. Ez újra az extrém, nacionalista vagy kommunista pár­tok malmára hajtaná a vizet, ami nem lehet a jelenlegi kormány ér­deke sem. Ennek ellenére eddig csak kevés objektív elemzés szüle­tett. Az egyik legátfogóbb és több szempontot is figyelembe vevő ta­nulmányt a jobboldali közgazdá­szokból álló Konzervatív Intézet készítette el, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a csatlakozás előnyei mellett, a negatívumokra is felhívják a figyelmet. Cégek a tönk szélén Brüsszel, az új főváros. Az elején a negatívumait érezzük majd (Képarchívum) Drága lesz a csatlakozás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Bizottság becslése szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) 2-3 százalékát kell „befektetnie” a tíz új belépő­nek saját csatlakozási projektumá­ba. Csupán az EU környezetvédel­mi jogszabályaiban foglaltak vég­rehajtása 80-110 milliárd eurót emészt majd fel. A 2004-ben EU- taggá váló országoknak a belépés­től kezdve át kell venniük az EU teljes hatályos joganyagát. Ez nem­csak adminisztratív feladatokat je­lent, hanem komoly költségekkel is jár, hiszen a jogszabályok egy sor előírását teljesíteni kell. Az aquis communitaire érvényesí­téséhez a csatlakozó tízek kényte­lenek lesznek állami vagy magán­pénzintézetekhez fordulni. Előfor­dulhat az is, hogy az EU törvény- csomagjának alkalmazása érdeké­ben a kormányok az adóterhek nö­velésére vagy hasonló gazdasági intézkedésekre kényszerülnek. A közösségi törvények alkalmazása elsősorban a gyenge közigazgatási képesség miatt okoz majd gondot. A 2004-ben csatlakozó országok­nak ezen túlmenően olyan jelleg­zetes problémáik is vannak, mint például a környezeti állapot, ame­lyek megoldása plusz anyagi ter­hekkel jár. Az Európai Bizottság becslése szerint az EU törvénycso­magjának teljes körű alkalmazásá­hoz a GDP 2-3 százalékával egyen­értékű befektetésekre van szükség. A csatlakozás után az új tagország­ok fő anyagi forrását a szerkezeti és kohéziós alapok jelentik majd. A tí­zek 2004-2006-ban körülbelül 22 milliárd euró értékű szerkezeti tá­mogatáshoz jutnak. Eszerint csu­pán a kohéziós alapból származó környezetvédelmi befektetési tá­mogatások a csatlakozást megelő­ző időszak támogatásainak három­szorosára emelkednek. A bizottság tájékoztatása szerint környezetvé­delemre a szerkezeti és a vidékfej­lesztési alapból nyújtanak majd többlettámogatást. A környezetvédelmi biztos nem hi­vatalos találkozón figyelmeztette a tízek környezetvédelmi minisztereit az EU-törvénykezéssel kapcsolatos elvárásokra. Nem elég elfogadni a törvényeket, azokat alkalmazni is kell. - Tavaly óta az unión belül különös figyelmet szentelünk az előírások betartásának, illetőleg megsértésének - nyilatkozta Margot Wallström környezetvé­delmi biztos. A bizottság rendsze­resen figyeli majd az elkötelezett­ségek tiszteletben tartását, s fél év­vel a 2004 májusára tervezett csat­lakozás előtt jelentést tesz a tör­vényalkalmazás helyzetéről. A 15 tagország egyébként egyetért a bi­zottság javaslatával, amely szigo­rú intézkedéseket helyez kilátásba azon országok ellen, amelyek nem tesznek eleget elfogadott kötele­zettségeiknek. Ellenőrizzük majd, hogy megtartják-e ígéreteiket, megbizonyosodunk afelől, hogy folytatják a tagsághoz szükséges reformok bevezetését, s hogy biz­tosítják az új törvények hatékony működését. A szavak nem elegen­dőek - intette Margot Wallström a 2004-es csatlakozók környezetvé­delmi minisztereit, elismerve, hogy a következő időszakban a tí­zeknek nehéz és költséges terheket kell vállalniuk. Brüsszelben jegy­zék készült az EU törvénycsomag­jának elfogadásával járó előnyök­ről. Ezek közé sorolják a főbb leve­gőszennyező anyagok visszaszoru­lását, az ivóvíz minőségének javu­lását, a mérgező fémek kiáramlá­sának csökkenését, általában véve a környezeti viszonyok jelentős mértékű javulását a csatlakozók térségében. (MTI, ú) Hatalmasak a különbségek az Európai Unión belül Az elemzés egyik legfontosabb üzenete, hogy a 2004-es csatlako­zás után semmilyen nagy törésre vagy forradalmi változásra nem kell számítanunk. Szlovákia ugyanis már mintegy tíz éve folya­matosan közelíti gazdaságát és in­tézményeit az Európai Unióhoz, így a jövő májusi csatlakozás in­kább csak formális megerősítése lesz eddigi erőfeszítéseinknek. Néhány gyors és a lakosság számá­ra is jól látható előnye azonban mégis lesz az integrációnak. Az egyik legfontosabb talán, hogy ja­vul az ország megítélése a külföldi befektetők szemében. Ennek kö­szönhetően a csatlakozás után megnőhet a zöldmezős beruházá­sok száma, vagyis az ország már nem csak a saját vállalatainak el­adásával csalogathatja majd be a külföldi befektetőket. Nem számít­hatunk azonban arra, hogy a jövő év után tömegesen árasztanának el bennünket a külföldi befektetők, hiszen a többi csatlakozó ország szintén mindent megtesz azért, hogy a külföldi cégek náluk tele­pedjenek le. Hogy a befektetőkért folytatott harcban megálljuk a he­lyünket, a kormánynak az Európai Unió normáinak megfelelő befek­tetőcsalogató intézkedéseket kelle­ne bevezetnie. A nyugat-európai cégek az elkövetkező években ugyanakkor egyre nagyobb kihí­vást jelentenek hazai vállalataink­nak. Ez ugyan pozitívan érintheti a hazai fogyasztókat, akik így jobb minőségű termékekhez juthatnak, néhány ágazatban azonban a ver­seny tönkreteheti a hazai cégeket. Ez a Konzervatív Intézet gazdasági elemzői szerint elsősorban az ala­csony hatékonysággal dolgozó mezőgazdasági vállalatokra érvé­nyes. Az agrárszektor lemaradását a rendkívül előnytelen, szelektíven működő dotációs politika számlá­jára írják, ez azonban a közgazdá­szok szerint az uniós csatlakozás után sem változik meg, hiszen ott ugyanilyen szempontok szerint működik az ágazat. Növekvő munkanélküliség Vállalataink számára az elkövet­kező években a nyugati konkuren­cia és az EU-normák bevezetése je­lentős kihívásokat jelent majd. Emiatt rövid távon semmiképp sem számíthatunk a foglalkoztatottság növekedésére. Itt azonban jelentős eltérések lesznek az egyes régiók között. A legnagyobb teher való­színűleg a főként mezőgazdaságból élő dél-szlovákiai régiókra nehezül. A mezőgazdaság ugyanis az a terü­let, ahol az EU-normáktól a legjob­ban elmaradunk. Az elmaradot­tabb és szegényebb régiókból így az elkövetkező években megindulhat a migráció a gazdagabb régiók felé. Ez idővel fokozatosan kiegyenlít­hetné az egyes régiók közötti kü­lönbségeket. Lázálmokat hajszol­nak viszont azok, aki az uniós csat­lakozástól a hazai állástalanok masszív nyugat-európai munka- vállalását váiják. Tekintettel a nyel­vi és pszichológiai korlátokra, nem számíthatunk jelentősebb elván­dorlásra. Emiatt a Konzervatív In­tézet elemzése szerint az elmara­dottabb kelet- és délkelet-szlováki­ai régiók a csatlakozás után is stag­nálásra számíthatnak. így az elkö­vetkező években csak lassan és nagy nehézségek árán leszünk majd képesek ledolgozni a munka- nélküliség terén tapasztalt hátrá­nyunkat. Hozzánk hasonló, 20 szá­zalékhoz közelítő munkanélkülisé­gi ráta a csatlakozó országok közül csak Bulgáriában és Lengyelország­ban tapasztalható, Magyarország és Csehország a 7,3 százalékos uni­ós áüag körül mozog. Elkerülhetetlen árrobbanás Szlovákia árszínvonala az Európai Unióénak csak a 38 százalékát éri el, ezért a csatlakozás után elkerül­hetetlen lesz az árak növekedése. A legnagyobb áremelésre a mező- gazdasági termékek esetében szá­míthatunk. Az uniós árszínvonalat az élelmiszeripari termékek közül a tejtermékek és az olaj közelítik meg, az előbbi az uniós szint 61, az utóbbi 70 százalékát éri el. A bur­gonya ára ugyanakkor csak 25, a kenyéré a 30 százalékát éri el az uniósénak. Az áremeléseket a kö­zös mezőgazdasági politika és az uniós árképzés tiszteletben tartása teszi elkerülhetetlenné. Szlovákia azonban nemcsak az árakban, hanem a fizetésekben is lemarad az EU-tól, sőt a környező országoktól is. Míg nálunk a bérek az uniós átlagnak csak a 40 száza­lékát érik el, Magyarországon ez 50, Csehországban pedig 60 száza­lék. Lemaradásunkhoz több té­nyező járul hozzá. Ezek közül az egyik legfontosabb az alacsony munkatermelékenység, amely az EU-s átlagnak csak a fele. Nem el­hanyagolható azonban az állásta­lanok hatalmas tábora sem, ami miatt a munkapiacon sokkal na­gyobb a munkaerő-kínálat, mint a kereslet. A csatlakozás után ugyan nem zárható ki a bérek gyorsabb növekedése, aki azonban csodákat vár, keserűen csalódni fog. A bér- emelkedés ugyanis nagyrészt a munkatermelékenység növekedé­sétől függ majd, és a regionális kü­lönbségek is fennmaradnak. Érvek harca A Konzervatív Intézet szerint az uniós csatlakozás mellett és ellen felhozott érvek nagyjából kiegyen­lítik egymást. Általános ítéletet azonban nem hozhatunk, hiszen ami sokaknak negatívumnak szá­mít, az a többiek szemszögéből akár pozitívum is lehet. Példaként a nagyobb konkurenciaharc említ­hető. Ez ugyan jó a fogyasztóknak, ám a vállalatok számára nem min­dig előnyös. Nagy általánosságban azonban elmondható, hogy míg rö­vidtávon elsősorban a negatívumo­kat érezzük majd, hosszú távon a csatlakozás pozitívumai veszik át a vezető szerepet. Gazdasági fejlettségünk az EU-hoz képest Régió GDP átla /lakos az EU ghoz képest (%) Foglalkoztatottság (%) Munkanélküliség (%) 1995 1999 átlag 97-99 Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás Átlag Hosszú távú Fiatalok Pozsony 87,9 99,4 98 2,5 22,5 75,1 6,6 34,1 17,8 Nyugat-Szlovákia 41,4 44,8 44,2 9 40,5 50,6 17,8 52,6 34,9 Közép-Szlovákia 38 41,5 41,6 6,5 41,1 52,4 20,6 55,5 35,5 Kelet-Szlovákia 35 39,2 38,6 7,2 37,8 55 25,1 56,2 47,1 Szlovákia 44,1 48,1 48,1 6,9 37,3 55,8 19,1 53,8 36,9 EU 15 100 100 100 4,3 28,9 66,5 8,4 44,8 16,1 EU 27 86,2 86,6 86,5 8 29,5 62,6 9,3 45,8 18,4 A12 új tag 37,7 38,5 21,6 31,7 48,1 12,4 48,2 26,3 EU 15 a jelenlegi Európai Unió, az EU 27 pedig a most csatlakozni kívánó 12 új taggal kibővítendő (Forrás: Konzervatív Intézet) Szegények és gazdagok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Bizottság Ko­héziós Jelentése éles ellentétet mu­tat ki az EU egyes régióinak élet- színvonalában. A londoni egy főre eső bruttó hazai össztermék példá­ul ötszöröse a görög Ipeiros vidé­kének. A tíz új tagállam felvételé­vel nemcsak az átlagos gazdasági teljesítmény csökken majd, hanem az egyes régiók teljesítménye kö­zötti távolság is szélesedik. Egy át­lag londoni statisztikailag kilenc­szer gazdagabb az átlag lengyelnél és tizenötször gazdagabb egy északkelet-romániai lakosnál. Az eltérések még Ausztrián belül is meglehetősen nagyok. Miközben Bécs az EU 15, és a felvétel előtt ál­ló tíz ország 173 százalékával az EU tíz leggazdagabb régiója közé tartozik, Burgenland a maga 81 százalékával ennek mindössze csak a felét éri el. Ezeket az adato­kat azonban torzítja az ingázás je­lensége. Ahol az ingázók dolgoz­nak, ott emelkedik, ahol pedig lak­nak, ott csökken az egy főre eső jö­vedelem. Mivel Burgenland regio­nális bruttó hazai terméke a 15 tagállam átlagának 75 százaléka alatt áll, a tartomány „szegénynek” és ezért támogatásra szorulónak minősül. Burgenland bruttó hazai terméke 1995 és 2000 között az EU-átlag 71 százalékáról 73 száza­lékra emelkedett, és miden valószí­nűség szerint a 2006-ban induló következő támogatási periódusban is a jelenlegi 15 tagállam átlagának 75 százaléka alatt marad. A 25 tag­államból álló EU esetében azon­ban, mivel az átlag 81 százalékára ugrik fel, 2007-től eleshet a brüsszeli pénzektől, (euro) Régióink között is hatalmas különbségek vannak Pozsony mindent visz ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia egyes régiói között a gazdasági teljesítményt tekintve jelentős különbségek vannak. Ä Konzervatív Intézet szerint ennek a gyökereit elsősor­ban a szocialista gazdaságfejlesz­tésben kell keresnünk, egy-egy iparág leépítése ugyanis egész ré­giókat tett tönkre. Az 1989-es rendszerváltásból elsősorban azok a régiók kerültek ki győzte­sen, amelyek konkurenciaképes iparágakkal rendelkeztek, és ame­lyek gyorsabban tudtak alkalmaz­kodni a megváltozott körülmé­nyekhez. Szlovákiára is jellemző az a régiónkban elterjedt séma, amely szerint a főváros gazdasági erejét tekintve messze lehagyja az ország többi régióját. A szlovák főváros azonban még ezen a Kö- zép-Európában elterjedt sémán belül is kiemelkedő helyet vívott ki magának, hiszen Prágán kívül az egyedüli olyan régió, amely gazdasági fejlettsége miatt nem jogosult az Európai Unió struktu­rális támogatásaira. A szlovák főváros előnyét elsősor­ban a munkaerő magas fokú kép­zettségének köszönheti. Pozsony­ban már a 13 évvel ezelőtti rend­szerváltás idején is a gazdaságilag aktív lakosság 25 százaléka főis­kolai végzettséggel rendelkezett. Összehasonlításképpen megemlít­hetjük, hogy az országos átlagot tekintve a lakosságnak akkor csak alig 6 százalékának volt főiskolai végzettsége. Mindez azonban nem lenne ele­gendő. Pozsony a rendkívül jó földrajzi helyzetének köszönhető­en az ország többi régiójánál sok­kal jobban vonzza a külföldi be­fektetőket. Ráadásul a nagy kül­földi vállalatok vezetői is szíve­sebben fektetnek be olyan régiók­ba, amelyet mások már előttük ki­próbáltak. Az ország többi régió­jának így az európai uniós csatla­kozás után is rendkívül nehéz, so­kak szerint lehetetlen lesz behoz­nia a főváros előnyét, (mi)

Next

/
Thumbnails
Contents