Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-07 / 31. szám, péntek
10 TÉMA: UNIÓS CSATLAKOZÁSUNK ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 7. Ha csak a csatlakozást éltető örömódák jutnak el a lakossághoz, hatalmas kiábrándulás következhet Az össztermék 2-3 százalékát viheti el a harmonizáció Az unió sem fenékig tejfel Pozsony. Májusban népszavazáson dönthetjük el, hogy egyetértünk-e Szlovákia európai uniós csatlakozásával. A kormány ugyan milliókat költ a csatlakozás előnyeit népszerűsítő kampányára, továbbra is hiányoznak azonban az integrációt objektiven értékelő elemzések. MOLNÁR IVÁN A kormány rózsaszín színekben lefestett jövőképe a jövőben ugyanakkor könnyen ellene fordulhat. Példákért nem kell messzire menni a múltba. 1989-ben a rendszerváltás után az akkori politikai elit tej- jel-mézzel folyó Kánaánként jellemezte az elkövetkező időszakot, amikor a piacgazdaság és a demokrácia varázsütésre mindenki életét könnyebbé teszi. A csoda azonban elmaradt, így a Focus közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a lakosság 63 százaléka visszasírja az 1989 előtti létbiztonságot és életszínvonalat. Ha az elkövetkező hónapokban a kormány részéről csak a csatlakozást éltető örömódák jutnak el a lakossághoz, akkor a csatlakozást követő egy-két éven belül hatalmas kiábrándulás következhet be. Ez újra az extrém, nacionalista vagy kommunista pártok malmára hajtaná a vizet, ami nem lehet a jelenlegi kormány érdeke sem. Ennek ellenére eddig csak kevés objektív elemzés született. Az egyik legátfogóbb és több szempontot is figyelembe vevő tanulmányt a jobboldali közgazdászokból álló Konzervatív Intézet készítette el, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a csatlakozás előnyei mellett, a negatívumokra is felhívják a figyelmet. Cégek a tönk szélén Brüsszel, az új főváros. Az elején a negatívumait érezzük majd (Képarchívum) Drága lesz a csatlakozás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Bizottság becslése szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) 2-3 százalékát kell „befektetnie” a tíz új belépőnek saját csatlakozási projektumába. Csupán az EU környezetvédelmi jogszabályaiban foglaltak végrehajtása 80-110 milliárd eurót emészt majd fel. A 2004-ben EU- taggá váló országoknak a belépéstől kezdve át kell venniük az EU teljes hatályos joganyagát. Ez nemcsak adminisztratív feladatokat jelent, hanem komoly költségekkel is jár, hiszen a jogszabályok egy sor előírását teljesíteni kell. Az aquis communitaire érvényesítéséhez a csatlakozó tízek kénytelenek lesznek állami vagy magánpénzintézetekhez fordulni. Előfordulhat az is, hogy az EU törvény- csomagjának alkalmazása érdekében a kormányok az adóterhek növelésére vagy hasonló gazdasági intézkedésekre kényszerülnek. A közösségi törvények alkalmazása elsősorban a gyenge közigazgatási képesség miatt okoz majd gondot. A 2004-ben csatlakozó országoknak ezen túlmenően olyan jellegzetes problémáik is vannak, mint például a környezeti állapot, amelyek megoldása plusz anyagi terhekkel jár. Az Európai Bizottság becslése szerint az EU törvénycsomagjának teljes körű alkalmazásához a GDP 2-3 százalékával egyenértékű befektetésekre van szükség. A csatlakozás után az új tagországok fő anyagi forrását a szerkezeti és kohéziós alapok jelentik majd. A tízek 2004-2006-ban körülbelül 22 milliárd euró értékű szerkezeti támogatáshoz jutnak. Eszerint csupán a kohéziós alapból származó környezetvédelmi befektetési támogatások a csatlakozást megelőző időszak támogatásainak háromszorosára emelkednek. A bizottság tájékoztatása szerint környezetvédelemre a szerkezeti és a vidékfejlesztési alapból nyújtanak majd többlettámogatást. A környezetvédelmi biztos nem hivatalos találkozón figyelmeztette a tízek környezetvédelmi minisztereit az EU-törvénykezéssel kapcsolatos elvárásokra. Nem elég elfogadni a törvényeket, azokat alkalmazni is kell. - Tavaly óta az unión belül különös figyelmet szentelünk az előírások betartásának, illetőleg megsértésének - nyilatkozta Margot Wallström környezetvédelmi biztos. A bizottság rendszeresen figyeli majd az elkötelezettségek tiszteletben tartását, s fél évvel a 2004 májusára tervezett csatlakozás előtt jelentést tesz a törvényalkalmazás helyzetéről. A 15 tagország egyébként egyetért a bizottság javaslatával, amely szigorú intézkedéseket helyez kilátásba azon országok ellen, amelyek nem tesznek eleget elfogadott kötelezettségeiknek. Ellenőrizzük majd, hogy megtartják-e ígéreteiket, megbizonyosodunk afelől, hogy folytatják a tagsághoz szükséges reformok bevezetését, s hogy biztosítják az új törvények hatékony működését. A szavak nem elegendőek - intette Margot Wallström a 2004-es csatlakozók környezetvédelmi minisztereit, elismerve, hogy a következő időszakban a tízeknek nehéz és költséges terheket kell vállalniuk. Brüsszelben jegyzék készült az EU törvénycsomagjának elfogadásával járó előnyökről. Ezek közé sorolják a főbb levegőszennyező anyagok visszaszorulását, az ivóvíz minőségének javulását, a mérgező fémek kiáramlásának csökkenését, általában véve a környezeti viszonyok jelentős mértékű javulását a csatlakozók térségében. (MTI, ú) Hatalmasak a különbségek az Európai Unión belül Az elemzés egyik legfontosabb üzenete, hogy a 2004-es csatlakozás után semmilyen nagy törésre vagy forradalmi változásra nem kell számítanunk. Szlovákia ugyanis már mintegy tíz éve folyamatosan közelíti gazdaságát és intézményeit az Európai Unióhoz, így a jövő májusi csatlakozás inkább csak formális megerősítése lesz eddigi erőfeszítéseinknek. Néhány gyors és a lakosság számára is jól látható előnye azonban mégis lesz az integrációnak. Az egyik legfontosabb talán, hogy javul az ország megítélése a külföldi befektetők szemében. Ennek köszönhetően a csatlakozás után megnőhet a zöldmezős beruházások száma, vagyis az ország már nem csak a saját vállalatainak eladásával csalogathatja majd be a külföldi befektetőket. Nem számíthatunk azonban arra, hogy a jövő év után tömegesen árasztanának el bennünket a külföldi befektetők, hiszen a többi csatlakozó ország szintén mindent megtesz azért, hogy a külföldi cégek náluk telepedjenek le. Hogy a befektetőkért folytatott harcban megálljuk a helyünket, a kormánynak az Európai Unió normáinak megfelelő befektetőcsalogató intézkedéseket kellene bevezetnie. A nyugat-európai cégek az elkövetkező években ugyanakkor egyre nagyobb kihívást jelentenek hazai vállalatainknak. Ez ugyan pozitívan érintheti a hazai fogyasztókat, akik így jobb minőségű termékekhez juthatnak, néhány ágazatban azonban a verseny tönkreteheti a hazai cégeket. Ez a Konzervatív Intézet gazdasági elemzői szerint elsősorban az alacsony hatékonysággal dolgozó mezőgazdasági vállalatokra érvényes. Az agrárszektor lemaradását a rendkívül előnytelen, szelektíven működő dotációs politika számlájára írják, ez azonban a közgazdászok szerint az uniós csatlakozás után sem változik meg, hiszen ott ugyanilyen szempontok szerint működik az ágazat. Növekvő munkanélküliség Vállalataink számára az elkövetkező években a nyugati konkurencia és az EU-normák bevezetése jelentős kihívásokat jelent majd. Emiatt rövid távon semmiképp sem számíthatunk a foglalkoztatottság növekedésére. Itt azonban jelentős eltérések lesznek az egyes régiók között. A legnagyobb teher valószínűleg a főként mezőgazdaságból élő dél-szlovákiai régiókra nehezül. A mezőgazdaság ugyanis az a terület, ahol az EU-normáktól a legjobban elmaradunk. Az elmaradottabb és szegényebb régiókból így az elkövetkező években megindulhat a migráció a gazdagabb régiók felé. Ez idővel fokozatosan kiegyenlíthetné az egyes régiók közötti különbségeket. Lázálmokat hajszolnak viszont azok, aki az uniós csatlakozástól a hazai állástalanok masszív nyugat-európai munka- vállalását váiják. Tekintettel a nyelvi és pszichológiai korlátokra, nem számíthatunk jelentősebb elvándorlásra. Emiatt a Konzervatív Intézet elemzése szerint az elmaradottabb kelet- és délkelet-szlovákiai régiók a csatlakozás után is stagnálásra számíthatnak. így az elkövetkező években csak lassan és nagy nehézségek árán leszünk majd képesek ledolgozni a munka- nélküliség terén tapasztalt hátrányunkat. Hozzánk hasonló, 20 százalékhoz közelítő munkanélküliségi ráta a csatlakozó országok közül csak Bulgáriában és Lengyelországban tapasztalható, Magyarország és Csehország a 7,3 százalékos uniós áüag körül mozog. Elkerülhetetlen árrobbanás Szlovákia árszínvonala az Európai Unióénak csak a 38 százalékát éri el, ezért a csatlakozás után elkerülhetetlen lesz az árak növekedése. A legnagyobb áremelésre a mező- gazdasági termékek esetében számíthatunk. Az uniós árszínvonalat az élelmiszeripari termékek közül a tejtermékek és az olaj közelítik meg, az előbbi az uniós szint 61, az utóbbi 70 százalékát éri el. A burgonya ára ugyanakkor csak 25, a kenyéré a 30 százalékát éri el az uniósénak. Az áremeléseket a közös mezőgazdasági politika és az uniós árképzés tiszteletben tartása teszi elkerülhetetlenné. Szlovákia azonban nemcsak az árakban, hanem a fizetésekben is lemarad az EU-tól, sőt a környező országoktól is. Míg nálunk a bérek az uniós átlagnak csak a 40 százalékát érik el, Magyarországon ez 50, Csehországban pedig 60 százalék. Lemaradásunkhoz több tényező járul hozzá. Ezek közül az egyik legfontosabb az alacsony munkatermelékenység, amely az EU-s átlagnak csak a fele. Nem elhanyagolható azonban az állástalanok hatalmas tábora sem, ami miatt a munkapiacon sokkal nagyobb a munkaerő-kínálat, mint a kereslet. A csatlakozás után ugyan nem zárható ki a bérek gyorsabb növekedése, aki azonban csodákat vár, keserűen csalódni fog. A bér- emelkedés ugyanis nagyrészt a munkatermelékenység növekedésétől függ majd, és a regionális különbségek is fennmaradnak. Érvek harca A Konzervatív Intézet szerint az uniós csatlakozás mellett és ellen felhozott érvek nagyjából kiegyenlítik egymást. Általános ítéletet azonban nem hozhatunk, hiszen ami sokaknak negatívumnak számít, az a többiek szemszögéből akár pozitívum is lehet. Példaként a nagyobb konkurenciaharc említhető. Ez ugyan jó a fogyasztóknak, ám a vállalatok számára nem mindig előnyös. Nagy általánosságban azonban elmondható, hogy míg rövidtávon elsősorban a negatívumokat érezzük majd, hosszú távon a csatlakozás pozitívumai veszik át a vezető szerepet. Gazdasági fejlettségünk az EU-hoz képest Régió GDP átla /lakos az EU ghoz képest (%) Foglalkoztatottság (%) Munkanélküliség (%) 1995 1999 átlag 97-99 Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás Átlag Hosszú távú Fiatalok Pozsony 87,9 99,4 98 2,5 22,5 75,1 6,6 34,1 17,8 Nyugat-Szlovákia 41,4 44,8 44,2 9 40,5 50,6 17,8 52,6 34,9 Közép-Szlovákia 38 41,5 41,6 6,5 41,1 52,4 20,6 55,5 35,5 Kelet-Szlovákia 35 39,2 38,6 7,2 37,8 55 25,1 56,2 47,1 Szlovákia 44,1 48,1 48,1 6,9 37,3 55,8 19,1 53,8 36,9 EU 15 100 100 100 4,3 28,9 66,5 8,4 44,8 16,1 EU 27 86,2 86,6 86,5 8 29,5 62,6 9,3 45,8 18,4 A12 új tag 37,7 38,5 21,6 31,7 48,1 12,4 48,2 26,3 EU 15 a jelenlegi Európai Unió, az EU 27 pedig a most csatlakozni kívánó 12 új taggal kibővítendő (Forrás: Konzervatív Intézet) Szegények és gazdagok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Bizottság Kohéziós Jelentése éles ellentétet mutat ki az EU egyes régióinak élet- színvonalában. A londoni egy főre eső bruttó hazai össztermék például ötszöröse a görög Ipeiros vidékének. A tíz új tagállam felvételével nemcsak az átlagos gazdasági teljesítmény csökken majd, hanem az egyes régiók teljesítménye közötti távolság is szélesedik. Egy átlag londoni statisztikailag kilencszer gazdagabb az átlag lengyelnél és tizenötször gazdagabb egy északkelet-romániai lakosnál. Az eltérések még Ausztrián belül is meglehetősen nagyok. Miközben Bécs az EU 15, és a felvétel előtt álló tíz ország 173 százalékával az EU tíz leggazdagabb régiója közé tartozik, Burgenland a maga 81 százalékával ennek mindössze csak a felét éri el. Ezeket az adatokat azonban torzítja az ingázás jelensége. Ahol az ingázók dolgoznak, ott emelkedik, ahol pedig laknak, ott csökken az egy főre eső jövedelem. Mivel Burgenland regionális bruttó hazai terméke a 15 tagállam átlagának 75 százaléka alatt áll, a tartomány „szegénynek” és ezért támogatásra szorulónak minősül. Burgenland bruttó hazai terméke 1995 és 2000 között az EU-átlag 71 százalékáról 73 százalékra emelkedett, és miden valószínűség szerint a 2006-ban induló következő támogatási periódusban is a jelenlegi 15 tagállam átlagának 75 százaléka alatt marad. A 25 tagállamból álló EU esetében azonban, mivel az átlag 81 százalékára ugrik fel, 2007-től eleshet a brüsszeli pénzektől, (euro) Régióink között is hatalmas különbségek vannak Pozsony mindent visz ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia egyes régiói között a gazdasági teljesítményt tekintve jelentős különbségek vannak. Ä Konzervatív Intézet szerint ennek a gyökereit elsősorban a szocialista gazdaságfejlesztésben kell keresnünk, egy-egy iparág leépítése ugyanis egész régiókat tett tönkre. Az 1989-es rendszerváltásból elsősorban azok a régiók kerültek ki győztesen, amelyek konkurenciaképes iparágakkal rendelkeztek, és amelyek gyorsabban tudtak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Szlovákiára is jellemző az a régiónkban elterjedt séma, amely szerint a főváros gazdasági erejét tekintve messze lehagyja az ország többi régióját. A szlovák főváros azonban még ezen a Kö- zép-Európában elterjedt sémán belül is kiemelkedő helyet vívott ki magának, hiszen Prágán kívül az egyedüli olyan régió, amely gazdasági fejlettsége miatt nem jogosult az Európai Unió strukturális támogatásaira. A szlovák főváros előnyét elsősorban a munkaerő magas fokú képzettségének köszönheti. Pozsonyban már a 13 évvel ezelőtti rendszerváltás idején is a gazdaságilag aktív lakosság 25 százaléka főiskolai végzettséggel rendelkezett. Összehasonlításképpen megemlíthetjük, hogy az országos átlagot tekintve a lakosságnak akkor csak alig 6 százalékának volt főiskolai végzettsége. Mindez azonban nem lenne elegendő. Pozsony a rendkívül jó földrajzi helyzetének köszönhetően az ország többi régiójánál sokkal jobban vonzza a külföldi befektetőket. Ráadásul a nagy külföldi vállalatok vezetői is szívesebben fektetnek be olyan régiókba, amelyet mások már előttük kipróbáltak. Az ország többi régiójának így az európai uniós csatlakozás után is rendkívül nehéz, sokak szerint lehetetlen lesz behoznia a főváros előnyét, (mi)
