Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-07 / 31. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 7. !J| Közélet Pálinkát lopott a nagyapjától Dőlné Vestenice. Hatvan liter pálinkát, egy motorfűrészt és egy köszörűgépet lopott el még tavaly a nagyapjától egy tizenhét éves helyi fiú. A Privigyei járás községében az öregúr a lopást csak most vet­te észre, mivel hosszabb ideig nem tartózkodott otthon. A fiú a pálinkát barátaival las­san megiszogatta, legtöbb a hétvégi diszkózásokkor fo­gyott el. (TASR) Nincs többé ingyenjegy Pozsony. A Zohor-Záhorská Vés vasútvonalon ezentúl nem érvényesek azok az in­gyenjegyek, amelyeket eddig a vasutasok és családjaik ve­hettek igénybe. A döntés azu­tán született, hogy a vasúttár­saság és Pozsony megye meg­állapodást írt alá a szárnyvo­nal további üzemeltetésének feltételeiről. Ezen a vonalon ezentúl a cseh vasutasok sem utazhatnak ingyen. (SITA) Drágábbak a hálókocsik Pozsony. Február elsejétől 15, illetve 20 százalékkal emelkedett a vasúti hálóko­csik használati díja. Az új árszabás szerint a hat férő­helyes kupékban 80, a négy férőhelyesekben 120, a három férőhelyesekben 150 koronát kell fizetnünk. A „kétágyas” hálókocsiban 220 koronába kerül egy fekhely, s ha csak magunknak akarjuk az egész kupét, a vonatjegy árán kívül további 430 koro­nát kell majd kifizetnünk. Utoljára 1998 májusában emelték az árakat. (TASR) Újabb támadás Komáromban Komárom. Egy egyelőre is­meretlen tettes tegnap reggel egy 49 éves nőt támadott meg az ipari iskola kollégiuma előtt. A támadó hátulról a földre lökte a nőt, elragadta a táskáját és elmenekült. A nő csak kisebb sérüléseket szen­vedett, de a táskájában hét­ezer korona és a mobiltelefon­ja volt. Az év eleje óta ez a ti­zedik rablótámadás a járás­ban, s a rendőrség eddig négy esetben kerítette kézre a tá­madót. (TASR) Elhordják a termőföldet Nagyszombat. A leendő Peu­geot autógyár területéről a beruházó elszállítja a termő­földet -jelentette be a befek­tetőket képviselő cég vezetője. Milan Novotny elmondta, a mezőgazdasági minisztérium rendeletének megfelelően jár­nak el, s a több mint egymillió köbméter föld egy részét ke­vésbé termékeny területen te­rítik szét, a maradékot pedig raktározzák. (TASR) A Slovnaft területéből kérnek Pozsonypüspöki. A pozsonyi városrész önkormányzata azt szeretné elérni, hogy bővítsék a városrész kataszterét, s azt a területet is csatolják hozzá, ahol jelenleg a Slovnaft kő­olaj-finomító található. Andrej Bubeník polgármester nem titkolta, hogy a javaslat­ban a pénz játsza a legna­gyobb szerepet, hiszen a vál­lalat évi 60 millió korona adót fizet Ruzinov városrésznek, ahová jelenleg tartozik. A te­rület korábban Pozsonypüs­pöki része volt, s csak azután vették el tőle, miután a falut az 1960-as években Pozsony­hoz csatolták. (TASR) A keleti országrészben sok helyütt tegnap is szinte reménytelen volt a küzdelem az utakat pillanatokon belül újra meg újra eltorlaszoló hófúvásokkal szemben. (TASR-felvétel) A Kassai kerületben harmadfokú a készültség, a hófúvás nehezíti az utak tisztítását Keleten falvak tucatjai kerültek a hó fogságába A sűrű havazás és az erős széllökések miatti átfúvások tegnap csak a Kassai kerület­ben több mint hatvan telepü­lést zártak el a külvilágtól, és - főként a keleti országrész­ben - egyébként is sok he­lyen akadozott, szünetelt a forgalom. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Kassai kerület délkeleti szegleté­ben alakult ki a legsúlyosabb hely­zet, ahol harmadfokú készültséget rendeltek el. A Bodrogközben a dél­utáni órákra néhány település kivé­telével valamennyi megközelíthető­vé vált. Lapzártánk idején még a Szőlőske, Zemplén, Ladmóc, Őrös és Nagykövesd környéki útszakasz­ok megtisztása okozott gondot. Nagykövesden például mintegy 300-400 méteren három méter ma­gas hófúvások akadályozták a közle­kedést. Pallér Attila, a község pol­gármestere a sajtóügynökségnek el­mondta, hogy napközben technika híján a település magyarországi Pácinnal közös határátkelőhelyéhez vezető utat sem sikerült megtisztíta­ni. A mintegy kilencszáz lelkes tele­pülésről az emberek nem tudtak munkába menni, a diákok pedig nem jutottak el az iskolába. A régió­ban kisebb-nagyobb megszakítások­kal egész nap havazott, ám a szél a legtöbb helyen gyengébb volt, mint szerdán. A Szepsi és Szádalmás közti útsza­kaszon szerdán tomboló hóvihar után tegnap járhatóvá tették az utat. A hajnali órákban még csak az egyik sávban lehetett közlekedni, de dél­utánra már teljesen megtisztították az úttestet. Az út mindkét oldalán másfél méternél is magasabb fal képződött az eltolt hőmennyiségtől. A szél Tornán néhol a gazdasági épületek tetejéig hordta a havat. A Kassa-vidéki járásban számos he­lyen nem közlekedtek a menetrend szerinti autóbuszok sem. A Losonci és Rimaszombati járás­ban szerdán délután és tegnap dél­előtt minden közút járható volt, hó­kása, latyak leginkább csak Fülek környékén maradt az utakon. A Zó­lyom és Kassa közti főúton a kriti­kus szakaszokat folyamatosan fel­ügyelték, a losonci útkezelőség teg­nap délelőtt is tizenkét szórógéppel végezte a munkát. A harmadrendű utakat számos helyen több centimé­teres hóréteg fedi, eltávolítását a hófúvás nehezíti. A Lévai járásban sok helyen járha­tatlanok voltak az utak, több buszjá­rat késett vagy el sem indul. Milan Kaso, a lévai járási útkezelőség ügyeletese lapunknak elmondta, hogy minden munkatársuk az utak tisztításán dolgozott, s az éjjeli mű­szakra még több embert hívtak be. Különösen Verebély és Töhöl közt alakult ki kritikus helyzet, de veszé­lyes és lassú volt a közlekedés Győ­röd, Cseke, Zseh'z térségében is. Az Érsekújvár-Zseh'z vonalon a tegnapi déli buszjárat több mint fél órát ké­sett, mert Csekénél egy megcsúszott kamion állt keresztbe a úton és gá­tolta a forgalmat - tájékoztatta Kaso. A lévai útkezelőség 23 szóró­géppel, négy teherautóval, négy traktorral és egy hómaróval tisztí­totta az utakat, de a viharos szél szinte rögtön betemette azokat, (am, kov, t, szász, buch, száz) A beíratások eredményei az Érsekújvári járás és Komárom magyar alapiskoláiban Néhol több, néhol kevesebb az elsős ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Komárom/Érsekújvár/Udvard/ Köbölkút/Tardoskedd. Az ország más régióihoz hasonlóan a Komáro­mi és az Érsekújvári járásban is az elmúlt hetekben íratták iskolába a szülők a következő tanév elsőseit. A komáromi magyar tanítási nyelvű alapiskolákban január közepén vol­tak a beíratások. Általánosságban elmondható, hogy a tavalyihoz ha­sonlóan alakul az egyes iskolákban indított osztályok, illetve a leendő elsősök száma. Komáromban nem jelöltek ki vonzáskörzeteket az isko­láknak, a szülők szabadon választ­hattak a három állami és egy egyhá­zi iskola közül. „Az Eötvös Utcai Alapiskolába 52 gyermeket írattak be, így szeptemberben két első osz­tályban kezdődhet a tanítás - tudtuk meg Csintalan Zsuzsanna igazgató­nőtől. - A komáromiakon kívül van­nak néhányan a környező falvakból is; az érintett önkormányzatokat ér­tesítjük e tényről. Jelenleg ugyan­csak két első osztályunk van, 56 ta­nulóval.” A 2003/2004-es tanévben két első osztályt indítanak a Béke Utcai Alapiskolában is, ahová 56 gyermeket írattak be szüleik. Vörös Mária igazgatónő örömmel állapí­totta meg, hogy az iskolaotthonos oktatásnak köszönhetően növekszik az ikolájuk iránti érdeklődés, hiszen a módszer bevezetése óta az addigi egy osztállyal szemben már máso­dik éve két osztályt tudnak majd in­dítani. „Ha nem lesz túl sok a halasz­tást kérők száma, akkor - az előző évek gyakorlatához hasonlóan - to­vábbra is négy első osztályunk lesz. A két nap során ugyanis 97 gyerme­ket írattak be iskolánkba” - tájékoz­tatta lapunkat Fekete Zoltán, a Mun­ka Utcai Alapiskola igazgatóhelyet­tese. A Marianum Egyházi Alapisko­lában 11 gyermek kezdi majd meg szeptemberben tanulmányait, tud­tuk meg Stubendek István igazgató­tól. Az idei tanévben szintén 11 elsős tanulójuk van, ezzel szemben az előző években az volt jellemző, hogy egy-egy osztályban körülbelül húsz gyermek tanult. A városban egyéb­ként mintegy 320-ra tehető azon gyermekek száma, akik most váltak iskolakötelessé. Ez azt jelenti, hogy körülbelül kétharmadukat írattak magyartannyelvű iskolába. A Érsekújvárt járás székhelyén a Czuczor Gergely Magyar Tanítási Nyelvű alapiskolában is nemrégiben volt a beiratkozást. Gátasi Irén igaz­gatónő örömmel tájékoztatott arról, hogy a beíratott 74 gyermek közül csak 8 jövendőbeli elsős számára kértek halasztást, így szeptembertől több elsős tanuló kezdi majd a tan­évet, mint az elmúlt években. Jelen­leg három osztályban 54 elsős tanul a város egyetlen magyar tannyelvű iskolájában. A szülők a tavaszi szak­mai napokon megismerkedhetnek az iskolán évek óta választható ha­gyományos tanrenddel, illetve a Tol­nai-féle oktatással. A szeptember­ben megnyíló három első osztály­ban a szülők igényeihez igazodva határozzák meg az oktatás módját. Az Érsekújvári járás legnagyobb községében, Udvardon a magyar alapiskolába idén ugyancsak több gyermeket írattak be. Harmincnyolc elsős van, és szeptemberig még két tanuló érkezését várják, míg az elő­ző tanévben harmincketten kezdtek itt tanulni. Az udvardi iskola remé­nyei szerint szeptemberben ugyan­csak két osztályt indíthatnak, ami azért is jó volna, mert a gyerekek így megfelelőbb körülmények között ta­nulhatnának. Geri Valéria, a Stam- pay János Köbölkúti Magyar Tanítá­si Nyelvű alapiskola igazgatója már nem ennyire bizakodó. Véleménye szerint évről évre több gyermek bal­lag el, mint amennyit beiskoláznak. Szeptembertől 18 elsős látogatja majd az iskolát, hattal kevesebb, mint tavaly, (vkm, száz) A Kassai kerületben él a legtöbb állami gondozott gyermek Gond az örökbefogadás JUHÁSZ KATALIN Kassa. Négy parlamenti képviselő­nő kezdeményezett vizsgálatot az állami gondozott gyerekek külföldi örökbefogadásával kapcsolatban. Bár az ezzel kapcsolatod ügyinté­zést lehetővé tevő nemzetközi egyezményt a szlovák parlament már két éve jóváhagyta, a zsúfolt hazai otthonokból egyelőre csupán négy gyerek kerülhetett külföldi ne­velőszülőkhöz. Zuzana Martiná- ková, Bauer Edit, Éva Cerná és Edita Angyalová a Kassai kerületben kezdték a vizsgálódást, országos vi­szonylatban ugyanis éppen itt él a legtöbb állami gondozott gyermek. A kerület tizenhárom otthonában jelenleg összesen 545-en élnek, ám az utóbbi két évben belföldi nevelő­szülőkhöz is csak huszonöt gyer­mek kerülhetett. Mivel az Egyesült Államok nem ratifikálta az említett nemzetközi egyezményt, oda lehe­tetlen gyermeket örökbe adni. A ke­rületben John Goodishnak, a U. S. Steel elnökének esete a legismer­tebb, aki egy testi fogyatékos intéze­ti gyermeknek talált amerikai örök­be fogadókat, ám a fiút minden igyekezet ellenére sem sikerült ki­juttatni, jelenleg is állami intézet­ben él. Éva Cerná szerint egy tavaly áprilisban módosított törvénynek köszönhetően a helyzet javulhat, mivel hamarabb kiderül, kik az örökbefogadásra alkalmas gyere­kek. A szülőnek ugyanis kötelező rendszeres időközönként látogatnia az otthonban nevelkedő gyermekét. Ha meghatározott ideig nem mutat érdeklődést saját gyermeke iránt, a kicsi örökbe adható, ám csak bel­földre. Az otthonok viszont tömve vannak sorsukra hagyott roma gye­rekekkel, akik iránt csakis külföldön lenne érdeklődés. Dunaszerdahely: előnyben a hozzátartozó nélküliek Problémás gondozás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Dunaszerdahely. A Dunaszerda- helyi járás 67 települése közül ed­dig egyelőre csak 35 vette át a gon­dozószolgálattal kapcsolatos hatás­köröket. Január elsejétől a házi gondozószolgálat önkormányzati hatáskörbe került. Ennek megfele­lően a dunaszerdahelyi városháza harminchárom gondozót vett át a járási hivataltól, ami huszonegy tel­jes munkaidőt jelent. Kanovits Vio­la, az önkormányzat belügyi osztá­lyának vezetője elmondta, hogy mintegy hetven kérvényt nyújtot­tak be a szolgálat iránt érdeklődők, de pénzhiány miatt csak 27,7 teljes munkaidőnek megfelelő gondozást tudnak megfizetni. Az elbírálásnál mindenképpen előnyt fognak él­vezni azok a betegek, akiknek nincs semmilyen hozzátartozójuk a vá­rosban. Problémát jelent az is, hogy a gondozószolgálatot érintő válto­zásokról nem a kellő mértékben vi­lágosították fel a polgárokat, s így sokan nem tudják, milyen forrásból kapják a támogatást. Józsa Katalin, a járási hivatal szociális osztályá­nak megbízott vezetője lapunknak elmondta, hogy sokan rossz helyre fordulnak kérvényükkel. A szociális gondozásnak ugyanis három for­mája ismert, s ezek közül csak az egyik ment át az önkormányzatok hatáskörébe. A közeli hozzátartozó gondozása és az úgynevezett sze­mélyi asszisztencia a járási hivatal jogkörében maradt. Az előbbihez azok az esetek tartoznak, amikor nagyon súlyos egészségügyi prob­lémával sújtott, önmagát ellátni képtelen személy egész napos gon­dozását kell megoldania egy közeli családtagnak. A személyi asszisz­tencia pedig olyan formája a szoci­ális gondozásnak, mely során az a cél. Hogy egy egészségügyi problé­mákkal küzdő személyt a teljesebb élethez segítsék. Ilyenkor azoknak a feladatoknak az ellátásáról van szó, melyek lehetővé teszik a gon­dozott személy nagyobb fokú társa­dalmi integrálódását. Ezekhez a gondozási formákhoz a több mint ötven százalékos egészségkároso­dást igazoló orvosi látlelet mellett egy szakbizottság véleményezésére is szükség van. (bzs, t) Az érsekújvári lakáskezelőség ösztönző programja Ha fizet, nyerhet SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A városi lakáskezelőség felügyelete alatt 4700 lakásegység áll, ám az elmúlt években a legtöbb városi lakás a korábbi bérlők tulaj­donába került. Ők a kezelőségnek már csak a szolgáltatásokért, illetve az épület és a közös helyiségek kar­bantartásáért fizetnek. Az utóbbi időben drágult a víz-, a villany-, a gáz- és a hőfogyasztásért fizetendő összeg. A város tulajdonában lévő mintegy félezer bérelt lakásban so­kan nehezen, vagy egyáltalán nem tudják kifizetni a bérletért és egyéb szolgáltatásokért járó díjat. A nem fizetőket eddig más lakáskezelősé- gekhez hasonlóan - változó ered­ménnyel - a szolgáltatások leálh'tá­Drenkó István halálára AMBRUS FERENC Néhány éve készítettem róla a Csemadok rozsnyói irodájában egy jó fényképet: kezében a nagy téli sapkája, s éppen köszön az ott ülőknek, mert távozni készült. Ha lenne lapom - ami most éppen nincs -, ez a kép annak címlapjára kerülne. Mert derűt, békét, nyugalmat árasztó felvétel ez, s mi más is kellene nekünk, ittmaradottaknak? Három évvel ezelőtt nem csak azért hívtam Pelsőcre, az ottani Petőfi- emléktábla avató kultúrműsorába, hogy egy maroknyi helybéli ma­gyarnak éppen mi ketten beszéljünk irodalomról, történelemről, ha­nem mert tudtam: van még benne erő, hit, de nem valószínű, hogy lesz még alkalma fellépni és valamelyik nagy elődünkről szólni. Nem volt. Ám utolsó beszéde szép volt. És igaz. Mint megannyi fél évszáza­don át. Itt, Rozsnyón és vidékén alig néhány emberről mondható el, hogy az elmúlt évtizedekben tisztán látott, őszinte volt és példaértékűnekbizonyult emberi tartása. Ő ilyen volt. Ezért is volt jó vele lenni. Együtt lelkesedni. Szerettük őt. Drenkó István február 5-én, Rozsnyón, életének 89. évében hunyt el. Ma 13 órakor helyezik örök nyugalomra szülőfalujában, Kuntapolcán. sával, a lakhatás megvonásával, a bérleti szerződés felmondásával büntették. A tartósan fizetéskép­teleneket egy tavaly épült szállás­helyre lakoltatják ki. „Ä megürese­dő lakásokat olyan fiatal családok­nak ajánljuk fel, akikről feltételez­zük, hogy becsületesen fizetik majd a bérleti díjat. Ám az eddigieknél ösztönzőbb intézkedéseket is foga­natosítottunk. Felkértük üzleti part­nereinket, hogy a BYTHOS program keretében a bérlőknek ajánljanak fel tárgyi ajándékokat. Azok kerül­tek be a sorsolásba, akik rendszere­sen eleget tesznek fizetési kötele­zettségeiknek. Eddig 36 tárgyi jutal­mat sorsoltunk ki a bérlők közt” - tájékoztatott Tóth István, a lakáske­zelőség igazgatója.

Next

/
Thumbnails
Contents