Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2003-01-07 / 4. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 7. Riport Az orvosságoktól a gyógykozmetikumig széles a galgóci gyógyszergyár termékeinek palettája - csak kézkrémből évente 22 millió tubus készül Nemcsak kiváló kézkrém, hanem cipőtisztásra is használható. Egykor azt tartották, zsiradék híján még hússütésre is megfelel. Ami persze túlzásnak tűnik, bár sohasem lehet tudni... Egy viszont biztos, a hagyományos Indulona ma is közkedvelt. PÉTERFI SZONYA Évente 22-23 millió tubus kézkrémet gyártanak a galgóci Slovakofarma gyógyszergyárban. Az 1400-1600 tonnányi gyógyke- nőcs, krém, gél vagy gyógykozme- tikum 26-27 százaléka kizárólag vényre váltható ki, 63 százaléka szabadon kapható. A gyártásnál nem tesznek különbséget az orvoszet a kenőcsökhöz szükséges 200 kilónyi alapanyagot például 10 perc alatt juttatja el a sterilizáló üstökbe, a bennük levő mikrobiális szűrők szavatolják a termék „tisztaságát”, csíramentességét - avatott a gyártás titkaiba, majd betekintést nyerhetünk az Indulona- fajták, a fogkrémek, valamint a korpa elleni sampon gyártásának egyes fázisaiba. - Egy-egy műszak alatt 4 800 kiló, 45-48 ezer tubus Indulona hagyja el a gépsort. Mondanom sem kell, hogy a gyártás automatizált, nem csupán a gyógyszer, hanem az összes termék is szinte emberi kéz érintése nélkül készül. És bár az alkalmazottak csak ellenőrzik a gépek működését, . az üzemrészlegekben talpig védőöltözékben közlekedhetnek. (Mindenkinek, aki belép a gyártó Óriási üstökben édesítik a keserű pirulákat ság, a gyógykenőcs vagy kézkrém között, mindegyik terméknél a nemzetközileg szabályozott termelési folyamat szigorú elveit érvényesítik. - A rendszerváltás előtt valóban az Indulona volt a legsikeresebb termékünk, nem tudtunk annyit gyártani, amennyi a szovjet piacnak elég lett volna - mondja Antónia Bérová, a kenőcsrészleg vezetője. - A megváltozott körülmények, a piacgazdaság miatt korszerűsíteni kellett a gyártást, a galgóci gyógyszergyár osztrák résztulajdonosa új technológiákat telepített az üzembe. Az új szerkerészlegre, kötelezően egyszer használatos öltözékbe - köpeny, sapka, papucs és arcmaszk - kell bújnia, ez alól az újságírók csapata sem volt kivétel.) Jelenleg - folytatta kísérőnk - a körömvirág-kivonatból készült Indulonát tölti tubusokba, majd csomagolja dobozokba valamennyiünk „kedvence” a Kuka nevű robot, amelynek gombjait is maszkkal az arcukon nyomkodják a dolgozók. Mint említettem, egy-egy műszak alatt 45-48 ezer szállításra kész tubus kerül ki a „csápjai” alól. A pirulák birodalmába nem könyIndulonainduló, avagy az univerzális kézkrém nyű bebocsátatást nyerni. A gyógyszergyárat ugyanis öt biztonsági zónára osztották, ahhoz, hogy átmehessünk az egyikből a másikba, tetőtől talpig át kell öltözni, az ötödikbe pedig idegen nem teheti be a lábát. - Nemcsak a védőruha kötelező, hanem a fertőtlenítő kézmosás is - sorolja Daniela Procház- ková mérnök. Részletesen elmagyarázza a hat granuláló gépsor, a homogenizátor működését. És igaz, hogy csak üvegfalon keresztül, de láthatjuk az orvosságokat cukormázzal, vagy zselével bevonó forgó üstöket, a korszerűen berendezett laboratóriumokat, amelyekben menet közben a gyártás egyes fázisait ellenőrzik. Nemcsak a gyár vezetősége, hanem a dolgozók is büszkék arra, hogy képesek eleget tenni a szigorú nemzetközi követelményeknek. A galgóci Slovakofarma több külföldi gyógyszer- gyártó megbízásából biztonságos generikumokat (az eredeti orvosságok másolatát) állít elő, s anyagi lehetőségeihez mérten saját kutatási programot is teljesít. Fennállásának hatvan éve alatt a termékek minősége alapján a Slovakofarma Rt. közép-európai viszonylatban a gyógyszergyártók közt a hatodik helyen áll. Sikerének záloga a gyártásnál használt korszerű technológiákban rejlik, ületve abban, hogy saját fejlesztésű új termékkel látja el a piacot. Nem csupán határainkon belül, hanem külföldön is, hiszen a termelés 50 százalékát a világ 36 országában (köztük Csehországban, Németországban, Olaszországban, Ausztriában, Hollandiában, Nagy-Britanniában, az USA-ban, Oroszországban, Ukrajnában vagy akár Jordániában, Venezuelában, Indiában) értékesítik. A jó pozíció ellenére a gyógyszertársaságnak nap mint nap meg kell küzdenie a konkurenciával, s ehhez nélkülözhetetlen a tőkeerős partner. Megkezdődtek a tárgyalások a Slovakofarma Rt. és az amerikai Warburg Pincus LLC között, ez utóbbi (a cseh Léciva gyógyszer- gyár többségi tulajdonosa) szándéknyilatkozatban jelezte vásárlási óhaját. És a dolgozók bíznak abban, hogy a tulajdonosváltás megszilárdítja a galgóci gyógyszergyár helyzetét. Az alkalmazottak kedvence, a Kuka nevű robot Az ellenzéki magyar nemesek erődítményeit lebontották, a „vár" köveiből húzták fel a lipótvári börtön falait - most a már nem létező érsekújvári erődrendszer újraépítését tervezik Szellemi híd Érsekújvár és a hollandiai Naarden között SZÁZ ILDIKÓ Bár Érsekújvár városnevében szerepel a „vár” szó, az ide érkezők ilyen jellegű, múltidéző építménynek még a romjaira sem bukkanhatnak. Az egykori várat a 16. században építették. Ám az egyszerű, négy füles bástyával ellátott, téglalap alapú palánkerődítmény nem bizonyult bevehetetlennek. A bécsi udvari katonai tanács 430 évvel ezelőtt döntött úgy, hogy új, stratégiailag fontos erődöt emel a mai város területén. A hatágú csillagnak kiugró bástyái és két főkapuja volt, melyeket széles vízgát tett biztonságosabbá. Szinte hihetetlen, de Hollandiában Naarden városát ma is egy ilyen erőd veszi körül. Négy évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy az Érsekújvár - Naarden szellemi híd polgári társulás hozzákezdjen az erődrendszer - egyelőre csak tervbeli - újraépítéséhez. Az egykori erőd állta a többszöri ostromot, a török megszállást. Rákóczi fejedelem 1706- ban hosszabb időt töltött az erődben, melyet a császári seregek bombáztak. Végül 1710-ben III. Károly elrendelte az ellenzéki magyar nemesek erődítményeinek lebontását. Ez volt a végítélet, a „vár” eltűnt. Köveiből húzták fel a lipótvári börtön falait, és egy emlékművet is építettek, továbbá ezekből emelték a környező községek templomait. A Castrum Novum - Naarden szellemi híd néven ismertté vált polgári társulás 2001 májusában alakult, 12 tagja egyetlen gondolat köré fonta az elképzelését. A holland Naarden városában található, az érsekújvárihoz hasonló erőd- rendszer részleges visszaállítását és legalább egy bástya korhű, eredeti helyén történő rekonstruálását tűzték ki célul.- Az Érsekújvári járás, ahogy maga a város lakossága, több mint húsz százalékos munkanélküliséggel küzd. A holland-szlovák, vagyis Érsekújvár-Naarden kapcsolat kiépítése az egész régió életébe változást hozna a foglalkoztatáspolitika, a nemzetközi üzleti kapcsolatok területén. Városunk közlekedési szempontból kedvező helyen van, amit nem használunk ki elégségesen. Fokozottabb figyelmet kell fordítani a vidéki turizmus és az agroturizmus fejlesztésére, mindehhez szeretnénk hozzájárulni - tájékoztatott Bak Árpád az erődrendszer részleges újraépítésének egyéb hozadékairól. A társulás tagja annak a tervezetnek a kidolgozója, melyet nemrég mutattak be egy összejövetelen. A leendő támogatókkal, valamint a városi-, illetve megyei önkormányzat, és a felsőbb államigazgatási szervek képviselőivel ismertették a céljaikat, és a segítségüket kérték. A polgári társulás elnökétől, Bakó Imrétől megtudtuk, mielőbb szeretnék megkezdeni az újbóli felépítést megelőző történelmi feltáró kutatásokat. Ezt követően ismeretteijesz- tő rendezvényeket, illetve szakmai konferenciákat szerveznek, melyeken folyamatosan beszámolnak az elért eredményekről. Elképzeléseik közt szerepel egy korhű makett megtervezése és elkészítése, csakúgy, mint a város hiteles krónikájának létrehozása. Ugyanakkor szeretnék felvenni a kapcsolatot a holland város polgári szervezeteivel. Az erődrendszer részleges visszaállításával nem csupán a régió kulturális színvonala emelkedne. A létesítmények különféle polgári szervezeteknek, konferenciáknak, továbbá egy vállalkozói inkubátorháznak adnának otthont.- Elképzeléseinket a tervezetbe bekapcsolódók elvárásai szerint alakítanánk. A közcélú létesítmények mellett kiránduló-, illetve pihenőparkot szeretnénk létesíteni. A komplexumban kiemelkedő helyet kapna egy holland-szlovák kulturális központ. A környék alap- és középiskolái történelem órákat tarthatnak e helyszíneken. Az újraépített bástya otthont ad majd egy múzeumnak és egy török kávézónak is. Mindez érdekes látványosság lehetne a külföldi és a belföldi vendégek számára - szemléltette a bemutatóra készített vázlatokon Gálik Éva restaurátor. Nagy Imre, a társulás egyik alapító tagja szerint az egész város, mi több, a környék lakossága is kivehetné részét az erődrendszer felépítésében. Elképzelése szerint részvényeket, úgynevezett téglajegyeket adnának ki, és az „aranytégla” tulajdonosok beírhatnák nevüket az újkori történelembe. Farkas Iván parlamenti képviselő, a Nyitra Megyei Önkormányzat képviselője az elképzelést az ön- kormányzat régiófejlesztési tervébe, a készülő regionális jellegű tervezetbe kívánja beiktatni. - Fontos e történelmi-szellemi híd újraélesztése, magam is támogatni kívánom a kezdeményezést - hangsúlyozta Pischinger Géza, Érsekújvár új polgármestere, akinek a társulás felajánlotta a tiszteletbeli tagságot. A hollandiai Naarden városát ma is erőd veszi körül (Képarchívum) Gálik Éva restaurátor ismerteti elképzeléseit (A szerző felvétele) Nemcsak az embereket, hanem a termékeket is védeni kell (Képarchívum)
