Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2003-01-04 / 3. szám, szombat
Külföld ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 4. Állítólag Putyin menne Bagdadba az iraki elnökért, hogy magával vigye Moszkvába Száműznék Szaddámot Sok afgán azért is örül a tálib rezsim bukásának, mert a Karzai-adminiszt- ráció ismét engedélyezte az országban egyébként hagyományos és rendkívül népszerű kutyaviadalokat. (CTK/AP-felvétel) Bírói ítélet nélkül tartanak őrizetben ezer palesztint Levert fogolylázadás MTI-HÍREK Taszár pénzt vár a kockázatért Budapest. Lapinformációk szerint egy-két héten belül megérkeznek Taszárra azok az amerikaiak, akik egy esetleges iraki akcióhoz tolmácsolásra és más kisegítő feladatokra alkalmas személyeket képeznek ki. A taszáriak szeretnék, ha a nagyobb kockázatért központi pénzekből felújíthatnák a falu úthálózatát. Ez év végéig két ütemben háromezer, az amerikai haderő kötelékébe tartozó, amerikai útlevéllel rendelkező személyt képeznek ki Taszá- ron. Ezt az USA hivatalosan kérte a magyar kormánytól. A taszári bázist hét éve bérlik az amerikaiak, (n) Hétfőn sztrájkol a Volán Budapest. Kétezer buszjáratot törölnek hétfő reggel a Volándolgozók sztrájkja miatt. Azokról a településekről sem indulnak majd buszok, ahonnét csak a Volán szállít utasokat, a vasút nem. Ráadásul 4 óra 30-kor azoknak a buszoknak egy része is leáll két órára, amelyek már korábban elindultak. A vasút nem indít mentesítő járatokat. A sztrájk kétórás, de a menetrend csak délutánra áll vissza. Szakértők szerint hétfőn több tízezren érkezhetnek késve munkahelyükre, iskolájukba, (o) Lövöldözés Macedóniában Szkopje. Egy macedón és egy albán nemzetiségű személy vesztette életét tegnap hajnalban a macedón főváros, Szkopje körzetében kitört lövöldözésben. A tűzpárbaj Cento település mellett, egy benzinkútnál tört ki. A rendőrségi szóvivő arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy a gyilkosságok etnikai villongásokra vagy a szervezett bűnözés, alvilági bandák közötti viasko- dásra vezethetők-e .vissza. Idén ez volt az első ismertté vált erőszakos cselekmény Macedóniában. (MTI) Éhségsztrájk Szaúd-Arábiában Dubaj. Egy hete éhségsztrájkot folytat a szaúd-arábiai Dzsidda város egyik börtönében több mint negyven olyan őrizetes, akit az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez fűződő kapcsolatok gyanújával tartanak fogva csaloiem 15 hónapja. Az Iszlám Mozgalom az Arábiái Reformért elnevezésű, londoni székhellyel működő szaúdi emigránsszervezet közlése szerint a 19 és 40 éves életkor közötti foglyok részint megkínzatásuk ellen tiltakoznak, részint pedig az ellen, hogy a hatóságok nem hajlandók sem szabadon engedni, sem bíróság elé állítani őket. Némelyik éhségsztrájkoló többször is eszméletét vesztette, ezért kórházi kezelésben részesül. (MTI) Cláfkosz Kleridesz ciprusi elnök tegnap bejelentette: ismét jelölteti magát a február 16-ra kiírt elnökválasztáson. Fő feladatának továbbra is a szigetország egyesítését tekinti. (Képarchívum) Washington. A száműzetésbe vonulást javasolta az amerikai külügyminisztérium Szaddám Huszeinnek, mondván: az iraki elnök ily módon elkerülhetné a nyugati szövetségesekkel való összecsapás esetén bizonyosra vehető, lesújtó katonai vereséget. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Richard Boucher külügyi szóvivő újságírók előtt kijelentette: Szaddám jobban tenné, ha inkább száműzetésbe vonulna, hogy elkerülje a lesújtó katonai vereséget. Mindazonáltal hozzátette: nincs tudomása arról, hogy tárgyalások folynának az iraki elnök száműzetésbe vonulásáról. Boucher arra a kérdésre válaszolt, hogy az USA vagy más országok keresik-e az iraki válság olyan módon történő megoldását, amely lehetővé tenné, hogy Szaddám önként és bántadanul távozhasson a hatalomból, amivel esetleg a háború is elkerülhető lenne. A szóvivő úgy vélte, Szaddám múltjából egyetlen mozzanat sem utal arra, hogy önként hajlandó lenne egy ilyen lépés megtételére. Bár George Bush amerikai elnök továbbra is azt hangsúlyozza, hogy még nem döntött az Irak elleni háborúról, egy iráni lap már az iraki elnök jövőbeni sorsával kapcsolatos információkat közölt. Az Entekab úgy tudja, egy amerikai-orosz alku keretében Szaddámot arra akaiják rábírni, hogy adja át a hatalmat, és távozzék Moszkvába. A teheráni lap szerint ezt Joschka Fischer német külügyminiszter közölte iráni kollégájával Kamal Harazival. Az újság azt is tudni vélte, hogy Húszéin megbuktatása után Irak szövetségi állammá alakulna át, de a Baath pártot nem távolítanák el teljesen a hatalomból. Az új bagdadi kormány Peking/Szöul/Moszkva. Washingtonra hárította tegnap a felelősséget az észak-koreai atomprogram kapcsán kialakult szembenállásért Észak-Korea pekingi nagykövete. Mindazonáltal jelezte, hogy az elszigeteltségbe taszított phenjani vezetés tárgyalni kíván a washingtoni kormányzattal, közvetítő segítségével és előfeltételek nélkül. Pekingi sajtóértekezletén Cső Csin Szu kijelentette: „minden országnak, amely a Koreai-félsziget biztonságára és az atomprogram ügyének békés rendezésére törekszik, pozitív szerepet kell játszania avégett, hogy az USA tiszteletben tartsa nemzetközi kötelezettségeit és párbeszéddel, előfeltételek nélkül válaszoljon a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak”. Cső védelmébe vette Phenjan azon döntését, hogy újraindítja plutónium előállítására alkalmas atomreaktorát. A Reuters szerint a diplomata egy december 29-i keltezésű, phenjani külügymi- nisztériumi nyilatkozatból olvasott fel, azt hangoztatva, hogy jeBécs. Cyril Svoboda cseh külügyminiszter szerint Prága esetleg hajlandó a Benes-dekrétumok ügyében gesztust tenni Ausztriának, de nem külföldi nyomásra, mert akkor értelmét vesztené a lépés. Svoboda a Profil című bécsi politikai hetilap mai számában megjelent, de már tegnap előre közreadott interjújában kiállt a két ország közötti hosszabb ideje feszült kapcsolatok javítása mellett. Ugyanakkor a Benes-dekrétumok kapcsán hangaz iraki ellenzéki csoportok minapi londoni tanácskozásán hozott döntések alapján állna össze. A német külügyminisztérium elismerte, hogy Fischer telefonon megbeszélést folytatott Harazival, de cáfolta az iraki elnök moszkvai „száműzetésével” kapcsolatos hírt. Az Entekab cikkében az is szerepelt, Jevge- nyij Primakov volt orosz kormányfő, Közel-Kelet-szakértő állítólag kijelentette, hogy elképzelhető: Vlagyimir Putyin orosz elnök Bagdadba utazik, hogy személyesen vegye rá az iraki vezetőt a lemondásra és az önkéntes moszkvai száműzetésre. Egy iraki lap tegnap a gonosztevők főnökének nevezte George Bush amerikai elnököt, aki csak az amerikai háborús készülődés miatt világszerte növekvő felháborodás le- csendesítése érdekében beszélt a minap arról, hogy még van lehetőség az iraki válság békés rendezésére. Az állami ellenőrzés alatt lévő al-Irak című újság vezércikkében megkérdőjelezte, hogy őszinte lett volna Bush újévi üzenete. Irak hirtelen bírálni kezdte azt a BT-határozatot is, amellyel korábban egyetértett, s amelyet el is fogadott.Az amerikai kezdeményezésre elfogadott határozat 60 termékkel bővítette az Irak számára tiltott importcikkek listáját. Bagdadi szerint a 15 tagú testületben lenleg „kizárólag a hidegháborús időkre emlékeztető gondolkodás- módot tanúsító Amerika” fenyegeti országát atomfegyverekkel, így Észak-Korea „kénytelen volt lépéseket tenni a nemzeti méltóságával és létjogosultságával szembeni fenyegetés ellen”. A nagykövet az AFP és a Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint közölte, hogy Phenjan kész előfeltételek nélkül tárgyalásokat folytatni az USA-val. (A Reuters szerint a diplomata szavainak hivaOroszország nyomást gyakorolhatna az északkoreai vezetésre. talos kínai fordítása nem tett említést a feltételekről.) Phenjan korábban azt követelte, hogy közvetlen tárgyalásokat folytathasson Washingtonnal és írjanak alá meg nem támadási szerződést. Cső az AFP szerint közölte azt is, hogy Phenjan közvetítő országot keres a párbeszéd felvételéhez. A közvetítésre hajlandó országoknak fel kellene szólítaniuk Amerisúlyozta: a németeknek és az osztrákoknak sokkal több idejük volt saját múltjuk alapos feldolgozására, mint a cseheknek, ezért a vitatott dekrétumok ügyében idő kell a megoldás megtalálásához. A kétoldalú kapcsolatok másik feszültség- forrását, a temelíni atomerőművet illetően Svoboda azt mondta, feleslegesnek tartja, hogy a vonatkozó osztrák-cseh megállapodások peres úton követelhetők legyenek. (Ezt Ausztria szorgalmazta a koppenhágai EU-csúcson, de a többi tagállam elutasította az elképze13 szavazattal, Oroszország és Szíria tartózkodása mellett elfogadott határozat „szándékosan okoz kárt az iraki népnek”. A tiltott áruk jegyzéke azt hivatott meggátolni, hogy Irak katonai célokra használható termékekhez jusson hozzá. Bár az USA csapatokat vonultat fel a Perzsa-öböl térségében, Wolfgang Schäuble, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) külpolitikai szakértője, a párt egykori elnöke még elkerülhetőnek tartja az Irak elleni háborút. „Még mindig van remény arra, hogy az a nyomás, amelyet főleg az Egyesült Államok gyakorol Bagdadra, eredménnyel jár, s Irak hozzájárul önmaga lefegyverzéséhez” - közölte a Bild című lappal. Egy másik interjúban óvott attól, hogy Németország nemzetközi szinten még inkább elszigetelődjön. Mint a Deutschlandradióban kifejtette, nem állhat Németország érdekében, hogy „egy veszélyekkel teli világban” Berlin egyedül maradjon, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsában döntenek majd az Irakkal kapcsolatos, mégpedig a német irányvonallal esetleg ütköző teendőkről. A CDU vezető politikusa úgy látja, hogy a jelenlegi szociáldemokrata-környezetvédő kormány politikája következtében Németország elszigetelődik, ami „súlyos katasztrófa”. kát: adjon biztonsági garanciákat Észak-Koreának. A diplomata nem részletezte, hogy mely országok lehetnének a közvetítők. Holnap Moszkvában orosz-dél-kore- ai külügyminiszter-helyettesi szintű egyeztetés kezdődik Észak- Korea nukleáris programjának felújításáról. Az ITAR-TASSZ szerint Szöul elsősorban arra kívánja rávenni a jó phenjani kapcsolatokkal rendelkező Moszkvát, hogy gyakoroljon nyomást az észak-koreai vezetésre egyezményben vállalt kötelezettségeinek betartása érdekében. Mihail Liszenko, az orosz külügyi tárca fegyverkezési ügyekben illetékes munkatársa a múlt héten figyelmeztette Phenjant: ne mondja fel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról kötött szerződést. A diplomata ugyanakkor óvott attól, hogy újabb szankciókat léptessenek életbe Észak- Korea ellen. Washingtoni kormányilletékesek előzőleg közölték: a válság ellenére továbbra is szállítanak élelmiszert az éhező KNDK-ba, Bush elnök pedig azt mondta, hogy a feszültség diplomáciai úton enyhíthető. lést.) Hangsúlyozta: a kérdésben Brüsszelben mind az osztrák, mind a cseh küldöttség egyértelműen leszögezte, hogy Prága be fogja tartani és végre fogja hajtani az aláírt megállapodásokat. Végül Svoboda hangsúlyozta: a kétoldalú kapcsolatok egyáltalán nem olyan rosszak, mint amilyennek gyakran minősítik őket. Ausztria Csehország harmadik legnagyobb gazdasági partnere, az országban nagy osztrák beruházások vannak, s jól fejlődik a határokon átnyúló együttműködés. Rámalláh/Jeruzsálem. Fogolylázadás tört ki a tegnapra virradó éjszaka az izraeli katonai hatóságok egyik, Rámalláh közelében fekvő, Ofer nevű intemálótáborában. Több fogoly felgyújtott néhány épületet és sátrat, tiltakozásul a rossz bánásmód ellen. Később a kezük ügyébe kerülő tárgyakkal hajigálni kezdték az őröket, és megpróbálták lebontani a kerítést. A tábor őrsége végül helyreállította a rendet, vagy ötven palesztin fogoly szenvedett különféle sérüléseket. Az izraeli hadsereg szóvivője „meglehetősen súlyos lázadásnak” nevezte a történteket. A B’celem izraeli emberi jogi csoport csütörtökön hozta nyilvánosságra: Izrael több mint ezer palesztint tart fogva bírói ítélet nélkül, többnyire Peking. Kína tegnap tiltakozott Washingtonnál amiatt, hogy Izrael amerikai kérésre a közelmúltban kénytelen volt befagyasztani Kínába irányuló fegyverexportját. A pekingi külügyi közlemény hangsúlyozza: Kína mindig is úgy tartotta, hogy a kínai-izraeli fegyverkereskedelem fejlesztése a két országra tartozik, s abba semmilyen más országnak nincs joga beleavatkozni. A Háárec MTI-HÍR Madrid. A NATO fokozni kívánja az ellenőrzést a Gibraltári-szorosban az al-Kaida terrorszervezet esetleges tengeri akcióinak megelőzésére. A Gibraltári-szorosban az al-Kaida már tervezett merényletet, elsősorban a körzetben állomásozó amerikai hadihajók megtámadására. A Gibraltári-szoroson át évente mintegy 80 ezer hajó közlekedik, a világ tengeri kereskedelmi forgalmának egyötödét lebonyolítva. Az El Mundo című spanyol lap tegnap hivataterrorista tevékenység gyanújával. Most tartják fogva a legtöbb palesztint az úgynevezett „adminisztratív letartóztatás” módszerével: az eredetileg hathónapos fogva tartást bármikor meghosszabbíthatják a katonai vagy rendőri hatóságok. Az izraeli hadsereg tegnap is folytatta a házrombolásokat, többek között felrobbantotta azt a lakóházat a Rámalláh melletti al-Amari menekülttáborban, amelyben az öngyilkos merényletet elkövető palesztin férfiak példáját követő első nő, Vafa Idrisz lakott. A fiatal nő tavaly január 27-én robbantott fel Jeruzsálem központjában egy, a testére erősített rendkívül erős pokolgépet. A robbanás közel száz embert megsebesített, és kioltotta a merénylőnek és egy idős izraeli férfinak az életét. Női merénylőre az öngyilkos akciók során addig nem volt példa. izraeli napilap csütörtökön beszámolt róla: Izrael amerikai kérésre három hete felfüggesztette Kínába irányuló fegyver- és biztonságiesz- köz-exportját. Washington stratégiai megfontolásokkal, nem pedig kereskedelmi érdekeinek védelmével indokolta követelését. Két és fél éve Izrael szintén erőteljes amerikai nyomásra felmondta egy olyan orosz gyártmányú repülőgép Kínának történő eladását, amelyet amerikai radarral szereltek fel. los NATO-forrásokra hivatkozva beszámolt arról, hogy december 27-én a Sevilla melletti Rotában lévő NA- TO-támaszponton tartózkodó amerikai katonák hadgyakorlatot tartottak, egy feltételezett, tengeri al-Kai- da támadást szimulálva. A gyakorlatának célja a támaszpont különféle létesítményeinek: a kommunikációs rendszereknek, a tengeri és a légi közlekedést irányító rendszereknek és a katonai repülőtérnek a védelme volt. A rotai NÁTO-támaszponton jelenleg 6000 amerikai katona tartózkodik, családtagjaival együtt. Afganisztán és az iraki háború Az Irak ellen tervezett háború azzal járhat, hogy megnövekszik az Afganisztánban dolgozó nyugati állampolgárok sérelmére elkövetett merényletek száma. Ezt Hilmi Akin Zorlu török tábornok, az Afganisztánban állomásozó nemzetközi erők parancsnoka nyilatkozta tegnap a holland rádiónak. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Irak elleni hadjárat megindítását az afgán hívők az egész iszlám világot ért támadásként értelmezhetik. így az ENSZ-csapatok a még Afganisztánban maradt tálibok célpontjaivá válnának, de az egyszerű afgán emberek is az ellenséget látnák az ISAF 22 országból érkezett 4600 katonájában, (m) Észak-Korea egyelőre közvetítő országo(ka)t keres a párbeszéd felvételéhez Phenjan tárgyalna Washingtonnal MTI-HÍREK Nem olyan rosszak az osztrák-cseh kapcsolatok, mint amilyennek minősítik őket Prága időt kér a múlt feldolgozásához MTI-JELENTÉS Kínai tiltakozás az amerikai nyomásgyakorlás miatt Fegyverkereskedelem MTI-HÍR Az al-Kaida esetleges tengeri akcióinak megelőzése NATO-ellenőrzés a Gibraltári-szorosban
