Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-31 / 25. szám, péntek

LAPUNKNAK IS AZT MONDJÁK; STERILIZÁLTÁK ŐKET 3. OLDAL BIZONYITVANYOSZTAS: NE VERJÜK MEG AGYEREKET! 18. OLDAL 2003. január 31., péntek www.ujszo.com Ára 11 korona (előfizetőknek 10 korona) 56. évfolyam, 25. szám Az ország gazdasági reformja is veszélybe kerülhet, ha hosszú lesz a vasutassztrájk - állítja a közlekedési minisztérium Úgy tűnik, egyik fél sem enged, ma este leáll a vasúti közlekedés Pozsony. A vasutas szakszer­vezetek központi sztrájkbi­zottságának tegnapi tárgya­lásai nem vezettek ered­ményre, ezért egyelőre úgy tűnik, ma 23 órától megha­tározatlan ideig általános munkabeszüntetés lesz a vasutaknál. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pavol Prokopovic közlekedési mi­niszter miután tegnap fogadta a vasutas szakszervezetek képviselő­it, közölte: követeléseiket nem ne­ki, hanem a közlekedési vállalat­nak kell címezni, majd otthagyta a tanácskozást. Prokopovic ezt köve­tően találkozott Rudolf Schuster államfővel is, akinek megígérte, hogy mindent megtesz a párbe­széd folytatása érdekében, azon­ban ultimátumot nem fogad el. A vasutasok képviselői a tőlük elzár­kózó Mikulás Dzurinda kormány­főnél sem találtak meghallgatásra, aki azt mondja, ő nem kompetens az ügyben, mivel a problémát a Szlovák Vasúttársasággal kell meg­vitatni. A szakszervezetek tegnap a vasút­társaság csúcsvezetőivel is tanács­koztak, azonban velük mindössze a sztrájk részletkérdéseit vitatták meg. Jozef Schmidt, a sztrájkbi­zottság elnöke közölte, követelése­ikből nem engednek, ezért szinte biztosra vehető a ma életbe lépő munkabeszüntetés. Milos Ci- kovsky, a vasúttársaság szóvivője jelezte, legalább azt szeretnék el­érni, ha a teherforgalom nem áll­na le, mivel ez adja a cég bevétele­inek háromnegyedét. A tiltakozást kiváltó 25 szárnyvonal februári üzemen kívül helyezését azzal in­dokolják, hogy havonta 43 millió korona veszteséget termel, azon­ban ez eltörpül a totális sztrájk okozta veszteségekhez képest, amelyek napi 50-60 millió koro­nára rúgnak. A közlekedési mi­nisztériumból származó informá­ciók szerint az általános munkabe­szüntetés mögött esetleg a Munka Törvénykönyvének módosítása el­leni nemtetszés húzódik meg, s nem kizárt, hogy a szakszerveze­tek szakítópróbájáról van szó, sőt végeredményben az ország gazda­sági reformjának sorsa is kockán foroghat, ha huzamos lesz a sztrájk. Leállásra készülnek a nagyvállalatok Ha a ma kezdődő újabb sztrájk 4 napnál rövidebb lesz, akkor a Slovnaft napi forgalmában 80 millió korona kár keletkezik - mondta Eubomír Zitnan, a cég szóvivője. Tíz napnál hosszabb munkabeszüntetés esetén a cég fő gyártórészlegeit le kellene állítani, ami napi több 100 millió korona kiesést jelentene. A US Steel kassai acélmű megkezdte az egyes gyártóegységek felkészítését a vészhelyzetre. A garamszentkereszti alumíniumkohó feltöltötte készlete­it, ezért néhány napig nem viselné meg a vasút leállása, (shz, t, új A magyar kedvezménytörvény módosításának újabb normaszövege némileg bővítené a kedvezmények körét Figyelembe veszi az EU és a szomszédok kifogásait ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Elkészült a státustör­vény módosítását célzó legújabb kormányzati tervezet, a magyaror­szági parlamenti pártok után a ha­táron túli magyar pártok is meg­kapták a szöveget. A Magyar Hírlap által megszerzett dokumentumból kiderül, hogy a kabinet több pon­ton figyelembe venné az EU és a szomszédok kifogásait, de bővítené a kedvezmények körét is. Az eredetileg elképzeltnél sokkal árnyaltabb megfogalmazást ajánl a kabinet a módosított kedvezmény­törvény tervezetének azon pontjá­ra, amely a Magyarország és szom­szédai európai uniós csatlakozása utáni helyzetről rendelkezik. Eddig ugyanis arról lehetett tudni, hogy a jogszabály kimondaná: az uniós tagállamokra a jogszabály nem vo­natkozik. A gondolat azonban ko­moly bírálatokat váltott ki ellenzéki és határon túli körökben is. A terve­zet számos ponton módosítaná a jogszabályt: néhány esetben bővíti a kedvezményeket, és figyelembe vesz több külföldi kifogást. Ami a kedvezményeket illeti, a 6 és 65 év közöttiek utazási kedvezményeit a jelenlegi négy útról négy menettér­tire változtatná, miközben lehetővé tenné, hogy az oktatási támogatá­sok ne csak akkor járjanak, ha egy családban legalább két gyerek ma­gyarul tanul. Itt azonban ismét vita várható, a tervezet ugyanis nem a gyerekeket nevezi e támogatás ked- vezményezetteinek, hanem úgy fo­galmaz: „a szomszédos államban a nevelést vagy oktatást magyar tan­nyelven végző, alap- vagy középfo­kú oktatási intézmény mellett működő szülői vagy pedagógus­szervezet (...) az intézményben ta­nuló kiskorú után nevelési vagy ok­tatási támogatásban, valamint tan­könyv- és taneszköz-támogatásban részesülhet.” Ezzel Budapest elejét veheti a személyre szóló támogatá­sok - szlovák és európai - bírálatá­nak, ám ellenkezésbe ütközhet a határon túl, és vitathatja a megol­dást az ellenzék is. Mert igaz ugyan, hogy az említett szerveze­tektől a családok megkaphatják a támogatást, mégsem ők a közvet­len címzettek. Az oktatási-nevelési támogatások­hoz kapcsolódik az a módosítás is, hogy a jövőben nem csak a magyar­igazolvánnyal rendelkező gyerekek vagy pedagógusok kapnának ked­vezményeket, hanem ezek járná­nak mindenkinek, aki magyarul ta­nul vagy tanít. (Az igazolványhoz kötött megkülönböztetést hangsú­lyosan bírálták az EBESZ és az EU illetékesei.) A munkavállalásra vo­natkozó kitétel úgy módosult, ahogy arról a Máért novemberi ülé­sén döntöttek: a határon túli ma­gyarokra a külföldiek magyaror­szági foglalkoztatására vonatkozó szabályok érvényesek. Azaz, ez a kedvezmény megszűnik. Ugyan­csak kikerült az a szövegrész, amely lehetővé tette, hogy a nem­zetbiztonsági szolgálatok hozzájut­hassanak a kérelmezők adataihoz. Többször szerepel a javaslatban utalás több- vagy kétoldalú megál­lapodások „elsőbbségére”, amivel Budapest megpróbálja elejét venni a törvény területen kívüli hatályá­ról szóló további vádaskodásoknak. E kitétel szerepel a preambu- lumban is, a szomszéd országok te­rületén nyújtandó támogatások rendjéről szóló cikkekben, de visz- szatér a hozzátartozói igazolvá­nyokról rendelkező pontban is, le­hetővé téve, hogy Romániában e dokumentumokat ne állítsák ki. A preambulumból egyébként a szö­vegírók kivették a nemzetközi szin­ten bírált, már a határok el nem is­merésének jeleként is értelmezett „egységes magyar nemzet” kifeje­zést, s már a magyar kulturális kö­tődésről, valamint a magyar nem­zeti azonosságtudat biztosításáról beszélnek. A Népszabadság szerint Brüsszel­ben kedvezően fogadják a státus­törvény módosításának legújabb normaszövegét, s remélik, hogy ezek után Budapest meg tud majd állapodni Pozsonnyal és Bukarest­tel a törvény alkalmazásáról. Bugár Béla és Duray Miklós elégedetlen Pozsony. Bugár Béla, pártelnök lapunk megkeresésére közölte, hogy a Magyar Koalíció Pártjának elnöksége a jövő hét elején vitatja meg a kedvezménytörvény módosított normaszövegét. Hozzátette: ha helytállóak a sajtóban megjelent hírek, akkor a dokumentum elké­szítői megsértették a Máért novemberi határozatát, amely szerint, ha az eredeti jogszabályhoz képest lényeges változtatásról van szó, akkor a tervezetről először a határon túli magyarok legitim képvise­lőivel egyeztetnek és csak ezután küldik meg a magyarországi parla­menti pártoknak. Duray Miklós az Új Szónak kifejtette, hogy alapve­tően megváltozott a normaszöveg szellemisége, mert az új változat­ból kimaradt a magyar kultúrnemzet újraintegrálódásának az igé­nye, s nem egyértelmű a tájékoztató irodák további feladata sem. - Számos olyan vitatható rendelkezést iktattak a tervezetbe, amely mi­att egészen bizonyosan heves vita várható a Máért február elejére tervezett ülésén - vélekedett az MKP ügyvezető alelnöke. (Sz. J.) Hamarosan a szlovákiai állattartóktól is megkövetelik az európai uniós követelmények betartását Állati jólét: malackának Micimackót? ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovákiai sertéste­nyésztők többsége ugyan hallott már az uniós állatjóléti előírások­ról, ám többségüket jelenleg nem az foglalkoztatja, hogy a kocáknak játékot adjanak és nagyobb élette­ret biztosítsanak számukra. Az EU-ban egyre több szó esik a welfareről, azaz az állatjóléti intéz­kedésekről, amelyek befolyásolják a haszonállatok kondícióját, termé­szetes viselkedését, egészségi álla­potát, de hatással vannak a szaporu­latra, a súlygyarapodásra és a pul­tokra kerülő hús minőségére is. Az állatvédők több évtizedes tiltakozá­sa nyomán elfogadott intézkedések már szerepelnek a mezőgazdasági csatlakozási fejezetben, így azokat Szlovákiának is át kell vennie. „Az idevágó rendeletek vagy 5 kilónyi dokumentumhalmot tesznek ki - jegyzi meg Ján Vajs, a földművelés- ügyi tárca állattenyésztési részlegé­nek igazgatója. A hazai termelők új beruházásaikat már az uniós normák alapján hajt­hatták végre - állítja Anton Dostál, a szaktárca állatjóléti kérdésekkel fog­lalkozó munkatársa, mert a rendele­tek 2001-től olvashatók a földműve­lésügyi tárca honlapján. Ezek főként a szarvasmarhák, sertések és baromfik esetében kitérnek a fizio­lógia és biztonságérzet követelmé­nyeire, így például a minimális élet­térre, a tartástechnológiára és a gondozásra, a gondozók kötelező oktatására vagy arra, miként lehet az állatok agresszivitását mérsékel­ni. - Az se mindegy, hova építik az istállót - állítja Sándor András, a nyitrai Állattenyésztési Kutatóinté­zet (VÚZV) szenei részlegének mun­katársa, aki a geopatogén zónák ál­latokra gyakorolt hatásával foglal­kozik. Ján Broucek, a VÚZV állattar­tási technológiákat kutató részlegé­nek igazgatóhelyettese vizsgálatok­kal támasztotta alá, milyen hatással van a gondozók viselkedése a serté­sek súlygyarapodására vagy a tehe­nek tejleadó képességére. Ha példá­ul a sertéseket alom nélkül tartják, nincs túrási, hentergési lehetősé­gük, így káros pótcselekvéshez fo­lyamodnak, amelyek kórossá vál­hatnak, és pótcselekvéseket válasz­tanak természetellenes tartási kö­rülmények közt a borjúk vagy a te­henek is. Sem a szaktárca, sem a kutatóinté­zet nem tudja, mennyibe kerülnek majd az állatjóléti intézkedések. Az általunk felkeresett csallóközi és mátyusföldi sertéstenyésztők több­sége annyit mondott: egyelőre nem „a welfare” foglalkoztatja őket, ha­nem az, hogy egyáltalán el tudják adni hízóikat, (gyor) Lánykérés az utolsó pillanatban. A Perzsa-öböl térségébe induló amerikai tiszt, Joshua Cox a katonák ünnepélyes búcsúztatásán kérte meg kedvese kezét. A lány, könnyeivel küszködve, igent mondott. (TASR/AP-felvétel) A 40 milliót Brtva vitte neki Pozsonyba, öt aktatáskában Máj sky állt a Horizont és a BMG-ügy mögött ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Jozef Majsky záratta be a BMG és a Horizont irodáit. A sajtó- értesülés összefügg a vizsgálati fogságban ülő nagyvállalkozó üz­lettársának letartóztatásával: Dá­vid Brtvát január 23-án vették őri­zetbe Prágában, Pozsony már dol­gozik a kiadatási kérelmen. Brtvát Jozef Majskyval és Patrik Pachig- nerrel együtt nemzetközi bűnszö­vetkezet létrehozásával vádolják. Hármuknak sikerült bejutni a BMG Invest és a Horizont Slovakia irá­nyító szerveibe - a híresztelések szerint más jelentős vállalatokéiba is -, és zavaros pénzügyi manőve­rekbe kezdtek. Értesülések szerint éppen Majsky adott utasítást a két csődbe ment pénzügyi szolgáltató irodáinak bezárására. Mindkét cégnek ugyanott, Kassán volt a székhelye, itt halmoztak fel össze­sen 50 millió koronát, ebből Maj­sky állítólag 40 milliót kapott, a pénzt Brtva vitte el neki Pozsony­ba, öt aktatáskában. A Horizont két leányvállalatának részvényeit - 336 millió korona értékben - az USA-ban bejegyzett Commodore társaságra íratták. Majsky a Hori­zont és a BMG bezárása után va­dászni ment Afrikába. Dávid Brtva még a saját főnökét, Vladimír Frunit is átejtette: eladta neki egy báni cég részvényeit, holott sem­milyen tulajdonrésze nem volt benne. Jaroslav Spisiak bűnügyi főigazga­tó elárulta: Brtva hamis papírok­kal és megváltoztatott külsővel bujkált azóta, hogy egy éve őrizet­be vették a BMG első embereként emlegetett Vladimír Frunit Horvá­tországban. (szge, ú) Dubovská menti Majsky vagyonát? Pozsony. Jozef Majskynak a vagyonát is veszélyezteti az ellene folyó eljárás. Elmarasztaló ítélet esetén ugyanis minden tulajdona az álla­mot gazdagítja majd. Egyes vélemények szerint javai megmentését szolgálja tervezett válása is, hiszen akár vagyona 95 százalékát is fe­lesége nevére írathatja. A jelenlegi családjogi törvény alapján a há­zasság során szerzett vagyon a házastársak közös tulajdona, hacsak nem egyeztek meg másképp a házasságkötés előtt. Ilyen egyezség pe­dig értesüléseink szerint nem született Majsky és Diana Dubovská kö­zött, így a válás után a volt feleség hirtelen meggazdagodhat. A HZDS-es képviselőnő természetesen tagadja, hogy emiatt akar válni, a jogászok azonban figyelmeztetik a rendőrséget: időben zárolják Majsky vagyonát, (lpj, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents