Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-30 / 24. szám, csütörtök

TÉMA: A ROMA NŐK STERILIZÁLÁSA ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 30. Száztíz nő állította, hogy akarata ellenére végezték el rajta a műtétet, vagy rábeszélésre egyeztek bele az operációba Amerikában főként a sterilizálás a divat Nyugtalanítja a Nyugatot a keleti romák helyzete Nem minden szülészorvos veszi jónéven, ha a roma asszony harmadik­negyedik gyermekét hozza világra (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Rövid időn belül a harmadik jelentés jelent meg a Szlová­kiai romák helyzetéről. Az elsőt, még tavaly októberben a Nyílt Társadalomért Inté­zet (OSI) által felkért sza­kértők készítették; ez még aránylag megnyugtató infor­mációkat tartalmazott, az ál­lami szervek képviselői nyu­godtan egyetérthettek vele. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nem állapított meg mást, mint hogy a romák helyzete ugyan nem jó, de a kormány jó úton halad, csak kisebb változásokat kell végrehajtani az el­fogadott stratégiákban, és végre kell azokat hajtani. Január közepén az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Prog­ram adott ki helyzetjelentést a volt keleti blokk egyes országaiban élő romák helyzetéről. Ez már nagyobb nyugtalanságot váltott ki, egyes szlovákiai telepeken élő romák hely­zetét ugyanis Afrika elmaradott vi­dékén élő helyzetéhez hasonlította. A kormányzat képviselői ezúttal is megőrizték nyugalmukat, Csáky Pál annyit jegyzett meg, hogy a világ nagyvárosaiban, New York-ban, Amszterdamban és Londonban is él­nek olyan emberek, akiknek le­hetőségei, életszínvonala csaknem olyan, mint a szlovákiai romáké. Te­hát nincs ok pánikra, minden jó úton van, nemsokára érezhetően ja­vul a viskókban lakó romák helyzete is. A kedden nyilvánosságra hozott Test és lélek című jelentés azonban felkavarta az állóvizet. Összeállítói, a New York-i Szaporodási Jogok Központjának (Centre for Repro­duktív Rights - CRR) és a prágai székhelyű Ember- és Polgátjogi Ta­nácsadó Iroda munkatársai nem ke­vesebbel vádolják egyes kelet-szlo­vákiai kórházak nőgyógyászait, minthogy roma pácienseik bele­egyezése nélkül művi meddőséget okoztak náluk. Tették ezt azokban az esetekben, amikor a nők császár- metszéssel szültek, tehát a beavat­kozást könnyen el lehetett végezni. Az operáció oka leggyakrabban az volt, hogy a harmadik, császármet­széssel történő szülés már nagy koc­kázatot jelent mind a páciens, mind a magzat életére. Összesen 230, ro­ma telepen lakó nőt kérdeztek meg, közülük mintegy 110-en állították, hogy akaratuk ellenére végezték el rajtuk a műtétet, vagy rábeszélésre egyeztek bele a műtétbe, melynek következményeivel nem voltak telje­sen tisztában. A törvény szerint rész­letes felvilágosítást kellett volna kapniuk és teljes körű kivizsgálást kellett volna elvégezni a meddővé tétel előtt. A legtöbbször azonban csak aláírattak velük egy tiszta pap­írt, jobb esetben magát a beleegye­zést. Gyakori volt az is, hogy közvet­lenül az operáció előtt, gyakran már az altató hatása alatt álló nő elé tet­ték oda a papírt: ezt írja alá. Állító­lag nem roma nőktől is „gyűjtöttek aláírást”, a romáknál azonban ez annyival súlyosabb, hogy ők általá­ban műveletlenebbek, gyakran csak a nevüket tudják leírni, nem értik az orvosi szakkifejezéseket, tehát jóval kisebb a valószínűsége annak, hogy tudják, mibe egyeznek bele, mint „fehér” sorstársaik. A jelentés meg­állapítja, a sterilizáció alkalmazása a romák szaporodásának korlátozása érdekében nem új keletű a volt Csehszlovákia területén. 1992-ben az Emberjogi Figyelő (Human Rights Watch - HRW) kiadott egy je­lentést, mely szerint a szocialista időszakban pénzzel motiválták a ro­ma nőket arra, hogy önként vállal­ják a meddővé tételt. Erről 1988-ban minisztériumi rendelet is született, a nőknek állítólag akár 25 ezer koro­na „fájdalomdíjat” is felajánlhattak, ami akkor majdnem megfelelt egy gyengébb, éves átlagkeresetnek. Ä bársonyos forradalommal ez ugyan megszűnt, de a korábbi gyakorlat­hoz szokott orvosok magatartása nem sokat változott. Mégis vannak szakemberek, akik szerint a problé­majóval árnyaltabb, mint amit a je­lentésből kiolvashatunk. Egy magát megnevezni nem kívánó pszicholó­gus szerint sok roma nő örömmel beleegyezne a sterilizációba, de fél a környezete, főleg a férje haragjától. A roma társadalomban a nők termé­kenysége még mindig jelentősen be­folyásolja a közösségben betöltött státusukat, nagyobb a tekintélye an­nak, akinek több gyermeke van, ezért maguk nem merik kérni a ste­rilizációt, és nem élnek más fogam­zásgátló módszerekkel sem. Könnyebb nekik az orvost vádolni, mint bevallani, hogy beleegyeztek a meddővé tételbe. Természetesen eb­ben az esetben sem szabad általáno­sítani, orvosi túlkapások is előfor­dulhatnak. Habár első látásra ez a jelentés leg­súlyosabb megállapítása, nem ke­vésbé megdöbbentő az a rész sem, mely a roma nőkkel való bánásmó­dot írja le: durva bánásmód, szidal­mazás, szegregáció, a látogatások megtiltása. Ezek a vádak is elég sú­lyosak, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a szülésre váró, vagy közvetlenül szülés után levő nőket érinti. A roma nők csak külön váró­teremben várakozhatnak, a szá­mukra kijelölt étkezőben ehetnek, külön szobáik, zuhanyozóik és toa­lettjeik vannak, a „fehérek” számára fenntartott termekbe nem léphet­nek be. Egyes orvosok szerint ezt „fehér” pácienseik kérik, akiket za­var a romák mentalitása. Az egyik vallomás (Alexandra, Richnava) szerint a korompai kórházban a ro­ma nők számára fenntartott szobá­ban még szemétkosár sincs, romák nem léphetnek be a „fehérek” szá­mára fenntartott étterembe. „Olyan, mint a koncentrációs tábor” - állítja Alexandra. A hivatalos szervek reakciói vissza­fogottak, nem mernek nyíltan állást foglalni a kérdésben. Csáky Pál ki­sebbségügyi és emberjogi miniszter­elnök-helyettes feljelentést tett is­meretlen tettes ellen engedély nél­kül elvégzett sterilizáció ügyében. A nyomozástól várja a jelentés tartal­mának igazolását vagy cáfolását. A szóvivője által közzétett nyilatkozat azonban burkolt fenyegetést tartal­maz a kiadvány szerzői számára is: ha a nyomozás bebizonyítja az is­mertetett tényeket, akkor állampol­gári kötelességük, vagyis feljelentés­tétel elmulasztása miatt, ha cáfolja azokat, akkor rémhírterjesztés miatt indít ellenük eljárást. Tehát ha van rajtuk sapka azért, ha nincs, azért... Klára Orgovánová, a roma közössé­gek kormánybiztosa azt kifogásolta, hogy nem tájékoztatták az illetékes szerveket a készülő jelentésről, te­hát már csak a kész anyagot kapták meg. Tartalmáról nem hajlandó nyi­latkozni. Az egészségügyi minisztert nem ér­te váratlanul a jelentés, mint la­punknak elmondta, nem ez az első hasonló jelentés. „Szlovákiában az engedély nélkül elvégzett sterilizá­ció törvényellenes, a jelentésben foglaltakról azonban még korai nyi­latkozni, mivel a rendelkezésre álló információk nem elég részletesek. Az ügyek kivizsgálásához tudnunk kellene a károsultak nevét, azt, hogy hol és mikor történtek ezek a tör­vényellenes beavatkozások - véli Rudolf Zajac. - Sokat segítene, ha azok az emberek, akiknek ilyen esetről tudomásuk van, pontos in­formációkkal szolgálnának.” A je­lentésben említett kórházaknak te­hát egyelőre nem kell minisztériumi ellenőrzésre számítaniuk. A jelentés készítői kifogásolták azt is, hogy bár volt törvényes felhatal­mazásuk, egyes kórházak megta­gadták tőlük a betekintést páciense­ik kórlapjába. „Ha ez így történt, ak­kor a kórház vezetése jogellenesen járt el, az érvényes törvények szerint mindenki jogosult betekintést kapni a róla vezetett orvosi nyilvántartás­ba, illetve erre bárkit felhatalmaz­hat” -jelentette ki a miniszter. A tár­ca a közelmúltban levélben szólítot­ta fel valamennyi egészségügyi in­tézmény vezetőjét a törvények és a sterilizációra vonatkozó egyéb sza­bályok betartására. A kismamáknak fogalmuk sem volt róla, mit írtak alá, a szülés előtt rosszul érezték magukat, kábultak voltak , Császármetszés után sterilizálták őket ÖSSZEFOGLALÓ „Szörnyű fájásaim voltak, de nem kaptam sem tablettát, sem injekci­ót. Később orvosok jöttek, elvittek a műtőbe (császármetszéssel szült) és megkezdték az altatást. Már kezdtem elaludni, amikor az egyik nővér hozzám lépett, meg­fogta a kezemet, és valamit aláíra­tott velem. Nem tudom, mi volt az. Nem tudtam megnézni, nem tu­dok olvasni, csak a nevemet tu­dom aláírni. Különben is fáradt, kábult voltam. Amikor elengedtek a kórházból, közölték velem, hogy nem lehet több gyerekem. Azelőtt teljesen egészséges voltam, most állandóan fájdalmaim vannak. Sok fertőzés Agnesa, 28 éves, Svinia Sarlota Zborovban él kilencéves lá­nyával. Kétszer szült, mindkétszer a bártfai kórházban, császármet­széssel. Második gyereke - egy kis­fiú - azonban 1995-ben, háromhe­tes korában meghalt. Ekkor telje­sen összeomlott. „A fiacskám halá­la után felkerestem az orvosomat, és érdeklődtem, lehet-e még gyere­kem. Szülés közben, a császármet­szés előtt a doktor a kórházban megkérdezte, akarok-e még gyere­ket. Azt válaszoltam, hogy nem azonnal. Utána valamit aláírtam, de nem tudtam, hogy ez örökre szól... Csak arra emlékszem, hogy a doktor egy tiszta lapot hozott, ar­ra írtam a nevem. Habár aláírtam, az aláírásom egyáltalán nem volt jó (olvashatatlan volt), mert akkor már nagy fájdalmaim voltak. Em­lékszem, hogy az egyik nőgyó­gyász kérte a másikat, ne írassa ve­lem alá azt a papírt, akkora fájdal­maim vannak.“ Sarlota mindössze húsz perccel a császármetszés előtt írta alá az üres papírlapot, közvet­lenül a műtőbe szállítás előtt. Csak jóval később tudta meg, hogy steri­lizálták. „A helyi nőgyógyász mondta, hogy ez örökre szól. Ez meglepett. Meg akartam kérdezni a doktortól, tehetek-e valamit azért, hogy legyenek még gyereke­im, de szégyellem magam, mert a nőgyógyászok általában azért át­kozzák a roma nőket, mert sok gyerekük van. Azt állítják, csak azért kell nekünk a gyerek, hogy kapjuk a (szociális) támogatást. Hát féltem megkérdezni. A lányom szeretne egy kistestvért, és én leg­alább még egy gyereket...“ Sarlota, 28 éves, Zborov Michaela 14 éves korában szülte első gyermekét, a másodikat 1996- ban, amikor 16 éves volt. Feltétele­zi, hogy sterilizálták a második szülésekor, ami császármetszéssel történt. „Már 11 óra is elmúlt, ami­kor megérkeztem a korompai (Krompachy) kórházba. Az egyik orvos rám ldáltott: „Te kibaszott ci­gány kurva, hogy mersz te éjfélkor szülni!“ Mindjárt elvitt a műtőbe, miközben folyamatosan káromko­dott, és minden magyarázat nélkül megcsinálta a császármetszést ... Amikor másodszor mentem a kór­házba, egy másik doktornő volt ott. Megkérdezte: „A doktor úr első alkalommal miért végzett császár- metszést? Azt mondtam: „Nem tu­dom“. Aztán elaltatott, és ő is csá­szármetszést alkalmazott. Lehet, hogy valamit aláírtam, de nem em­lékszem, mikor, és arra sem, mit. Amikor mentem haza, mondták, hogy lehet még gyerekem, de már hatodik éve várok és semmi.“ Mi­chaela szeretett volna még gyere­ket, ezért megpróbálta kezeltetni magát. „Három évvel ezelőtt sze­rettem volna kezeltetni a meddősé­gemet, de a páciensek a kórházban azt mondták, szörnyű dolgokat csi­nálnak velünk. Megijedtem és el­mentem. Féltem azért is, mert megláttam azt az orvost, akinél először szültem. Amikor meglátott azt mondta: „Te büdös cigány, az Úristen büntessen meg, ahogy megérdemled!“ Michaela, 22 éves, Richnava (forrás: Test és lélek) Csak második a tabletta ÖSSZEFOGLALÓ A sterilizáció a világ több országá­ban a fogamzásgátlás elfogadott módszere, ám több helyen a népes­ségnövekedés fékezésére használ­ják, gyakran erőszakos módon. Pél­da erre India, ahol a hetvenes évek­ben, először kedvezményekért ve­zették be, majd brutális eszközök­höz folyamodott a kormányzat: In­dira Gandhi kormányfő kisebbik fiá­nak, Szandzsajnak az irányításával tömeges kényszersterilizációnak ve­tettek alá férfiakat és nőket. Ez nagyban hozzájárul a kormány 1977-es bukásához, sőt Indira Gan­dhi 1984-es meggyilkolásához is. A falusiak annyira féltek az orvosoktól és nővérektől, hogy évekig a legegy­szerűbb vizsgálatok és kezelések elől is elmenekültek. Ellenpélda az USA, ahol a művi meddőség a legnépszerűbb fogam­zásgátlás. Amerikában a sterilizálás lett a fogamzásgátlás első számú módszere, népszerűbb, mint a tab­letta. Az érintett 100 millió amerikai nő 18 százaléka sterilizáltatja ma­gát, vagy a partnerén végzik el a be­avatkozást. A New York i Columbia Egyetem kutatói szerint a nők félnek a tabletta káros mellékhatásaitól, az érzéstelenítés és a sebészeti beavat­kozás ellenben biztonságosabbá vált. A Wisconsin Egyetem kutatói­nak közlése szerint a közelmúltban végzett sterilizáló műtétek egyhar- madát egyedülálló nőkön végezték. A szóban forgó műtéten átesett nők hat százaléka később kérte az erede­ti állapot visszaállítását. Egy másik tanulmány szerint a vasectomián átesett férfiaknak nem egészen az egy százaléka kéri az ondóvezeték lekötésének megszüntetését, (mh) Szükség van a sterilizációs bizottság beleegyezésére Négy gyerek már sok ISMERTETÉS Szlovákiában a jogszabályok 1972 óta teszik lehetővé a sterilizációt, egyes orvosok még mindig az akkor kiadott minisztériumi irányelveket tartják mérvadónak. Az a 35 éven aluh nő kérheti a sterilizációt, aki­nek négy vagy több gyereke van, 35 év feletti nőknél engedélyezhető, ha csak három gyermekük van. A páci­ens egészségi állapotától függően nem kell betartani ezeket a szabá­lyokat. Az operációhoz kell a sterili­zációs bizottság beleegyezése, mely­nek tagja a kórházigazgató, a szülé­szeti vagy a sebészeti osztály főorvo­sa és egy szakorvo. A kérvényt csak a páciens vagy a páciens beleegyezé­sével annak kezelőorvosa nyújthatja be. Utána szakorvosi vizsgálatot rendelnek el; a bizottság csak akkor javasolja a sterilizációt, ha a kérvé­nyező egészségi állapota indokolja. Áz orvosi gyakorlatban szokás, hogy a szülész javasolja a sterilizációt azoknál a nőknél, akik kétszer szül­tek császármetszéssel. „Előfordul­hat, hogy attól a nőtől, akinek a har­madik szülése várhatóan császár- metszéssel történik, időhiány miatt közvetlenül a szülés előtt, a műtőasztalon kérdezzük meg, akar­ja-e a sterilizációt” - mondta la­punknak Jozef Pruzinec, a pozsonyi Dérer Kórház szülészeti osztályának főorvosa. Ezt azonban nem csak ro­ma nőknél alkalmazzák. A művi meddőséget vagy a hasfal felnyitásával vagy laparoszkópiával lehet elvégezni. A nők köldöknél be­szúrnak egy csövet, azon keresztül bevezetnek egy optikát. Ennek vé­gén egy kamera van, így a beavatko­zás nyomon követhető. Égetéssel vagy vágással szüntetik meg a pete­vezeték folytonosságát. Férfiaknál a nemi szervben elkötik a spermave­zetéket. Ennél a műtétnél csak helyi érzéstelenítést alkalmaznak, (ú) Felszólítás egyes állami szerveknek Ajánlások és javaslatok KIVONAT A kormánynak: egy új szerv létre­hozását vagy egy már létező megbí­zását az erőszakos sterilizációval összefüggő panaszok és vádak ki­vizsgálására, mely a kommunista rendszerig visszamenően kivizsgál­ná ezeket az ügyeket nőügyi minisztérium létrehozását, mely a nők érdekeit védené a társa­dalom minden területén kárpótolják az erőszakos sterilizáci­ónak alávetett nőket A parlamentnek: ratifikálják az Eu­rópai egyezmény az emberi és sza­badságjogok védelméről 12. számú kiegészítő jegyzőkönyvét fogadják el a diszkriminációellenes törvényt A kisebbségi miniszterelnök-he­lyettes irodája számára: folytassák a roma-problémakör megoldására kidolgozott kormánystratégia meg­valósítását és fejlesszék azt az egészségmegőrzést vegyék fel a prioritással rendelkező problémák közé indítsanak a roma nők tájékoztatá­sát javító programokat a szaporodá­sijogaikról Az egészségügyi minisztérium számára: kezdeményezzék a nem­zetközi orvosi normákkal, Szlovákia alkotmányával és az érvényes törvé­nyekkel egyező, a sterilizációról szó­ló törvény elfogadását kezdeményezzék valamennyi nőgyógyász átképzését a császár- metszéssel lefolytatandó szülés el­rendelésének feltételeiről biztosítsák valamennyi egészség- ügyi dolgozó emberjogi képzését forrás: Test és lélek Romák hozzáférése az egészségügyi szolgáltatáshoz egyes kelet-európai országokban pi saját orvossal |—, egészségbiztosítással ! rendelkezők ___I rendelkezők

Next

/
Thumbnails
Contents